Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
4 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 14. Tavaszi vásár Lipcsében A szocialista országok vásár-menetrendjében az első és az egyik legjelentősebb nemzetközi találkozó a március 11-én nyíló lipcsei tavaszi vásár, amelynek Magyar- ország ezúttal is résztvevője. Az idén 210 magyar üzem. szövetkezet és kutató intézet képviseletében 34 külkereskedelmi, valamint önálló exportjoggal felruházott vállalat vesz részt a lipcsei vásáron. Már útnak indították az első vasúti szerelvényeket és kamionokat a kiállítási tárgyakkal. Felújítják a Lánchidat A budapesti Lánchídon február 15-én megszűnik a közúti közlekedés. Mint ismeretes, a hidat felújítják. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen elmondták, hogy a 472 méter hosszú híd-szer- kezetet alapos „orvosi” vizsgálat alá vetik. Az előzetes felmérések szerint a hídon körülbelül 10 000 szegecset cserélnek ki. A hidat mechanikus és vegyszeres eljárással rozsdátlanítják. majd sötét grafitszürke festékkel újra mázolják. A hid felújításának befejezését július 15- re tervezik. Jó üzlet a kutyaexport A világ szánté minden táján kedveltek a magyar kutyafajták, elsősorban a vadász-vizsláik. Az európai vadászokon kívül észak-amerikaiak, peruiak, venezuelaiak és dél-afrikaiak is vásárolják a magyar kutyákat. Egyes fajták iránt japán ebtenyésztők is érdeklődnek már. A MA VAD 1972-ben csaknem 30 százalékkaíl több kutyát adott el külföldön, mint 1971-ben, s várhatóan az idén és a következő években tovább nő a kutyaexport. A legkeresettebb kutyafajta a vizsla. Egy vadászvizsla éra 500 és 1200 dollár között vart Száz éve már (4.) Viszik a menyasszony selyem ágyát... Lakodalom van a mi utcánkban... Ma is daloljuk olykor, ünnepi alkalmakkor a régi nótákat, de az egykori lakodalmi szokásokat már-már- teljesen elfelejtettük. — Némelyiket job' is... A múlt században élt krónikás segítségével most ezekből idézünk. ☆ LEÁNYKÉRÉS. A magyar a felnőtt lányt országszerte eladónak nevezi épp úgy, mint a házasulandó legényt vőlegénynek (vevő-legény). E szó magyarázatát abban találjuk, hogy eredetileg nem ingyen adták a lányt, sőt még ma is vannak egész vidékek, ahol a leánynak folyvást nagy az ára. Közönségesen 40—60 forint: de ha szemrevaló, egészséges. ép, egyenes, megtermett, minit a kötött kéve; ha fekete hajú. bogárszemű, énekes, dolgos hírű, tisztes családból való.: ; felcsapják az árát 200 forintra is. Hiába szömyűlködnek a vevők, hiába törik a portéka árát: Szép-szép, szemre! De a járása nem elég ékes. Az orcája is igen fehérke. Látszik naevon kímélték keetek. Ilyen kényén tartott cseléd nem bírja a munkát; pedig nekünk nem cserép kell. hanem cseléd.” (Értsd, nem virágcserép az ablakba, hanem munkás kéz.) A leány éppen ebben a pillanatban ielen meg a tor- náczon üldögélő idegenek előtt. Fején egy vizes dézsa. Egy pillanatra megáll, mint egy cédrus fa; szemérmes „jó estét” kíván, megfogja a dézsa két fülét, hogy meg sem rezdül a két karja, leteszi szép csendesen a helyére, s még csak annyit sem mond, hoí?y: „Ezt tegye meg a poharas virág!” De szól helyette a vőlegény. Azaz ő sem szól, csak rángatta a bátyám uram szűre ujját, hogy ne gyalázza már annyira ezt a lányt; amiből a násznagy megérti, hogy meg kell adni a 200 forintot. Meg is adja, meg is van az egy esség, ki is van tűzve a kézfogó napja. Ezért nevezzük a lányainkat eladóknak, a vőlegényeinket vöknek. A kedvező válasz megnyerése után. meghatározott napon újra megjelenik a legény, násznagyával s néha még két-három idősebb rokonnal, kiket a leányos háznál hasonló számú bizalmi férfiak várnak. Ez a foglaló, midőn a megkérés és odaígérés ünnepélyesen ismételte- tik, melyet rövid vacsora követ; egyszersmind a kézfogó estéje is meghatároztatik. A foglaló és kézfogó közötti időben a leányos ház visszalátogatja a legényes házat. Ez a háztűznézés. Végre következik a kézfogó, melynek hivatalos másik neve a melléülés. A Jászságban kendőlakás. Tudniillik, akkor ül egymás mellé először nyilvánosan legény és leány. De nem az asztalnál. Nem; régi magyar köznépi szokás szerint a nő (ha csak nem vendég) nem ül asztalhoz, aminek oka nem csupán az a köteles tisztelet, mellyel a férfi-nem iránt tartozik, hanem az is. mert a családanya mindad<i'g, míg csak végleg el nem gyengül, a konyha és éléstár teljes hatalmú kezelője lévén, különben sem ülhetne le; s micsoda illetlenség volna. A legény kimegy, átadja a jegypénzt (több-kevesebb darab ezüst tallér s néha ékszer is) egy vagy több selyem kendővel együtt; a leány viszont azokhoz a hímmel varrott keszkenőkhöz, melyeket a legény már korábban hatalmába kerített, egy hímzett inget ad. Ez a jegy-ing, melyet a legény esküvője alkalmával fog viselni. A jászoknál még egy nagy selyemkendőt is ád a leány a vőlegénynek, melyből lesz aztán a vőlegény menyegzői zászlaja, mely alatt a legény esküvő előtti napon legénytársaival párosával lovagolva megy menyasszonya kelengyéjéért. (Folytatjuk.) Koskovics Ignácz: Leánykérés Vágó Pál; Nászmenet Műszeripar a gyógyászatért... A Medicor gyár legújabb termékei közé tartozik az ME hordozható eleklrokar.Vo köp. A - űszer elsősegélynyújtásnál hasznos segítség az orvosoknak. KIBŐL LEHET TECHNIKUS U] típusú minisílőrendszer A kohó- és gépiparban jelenleg körülbelül 50 ezer technikus dolgozik, de a műszaki fejlődés megkívánja, hogy körük tovább bővüljön. ismereteik is lépést tartsanak a követelményekkel. Ezt segíti az az új típusú technikusi minősítőrendszer, amely a szakközépiskolát végzettek számára kétévi szakmai gyakorlathoz köti a technikusi cím elnyerését, a minősítő bizottságtól kapja oklevelét az új technikus, így a leendő technikusok már előre megismerik szakterületüket, s az eddiginél jóval körülhatároltabb területen. a kohó- és gépiparban például 24 szakmában a sajátos feladatoknak megfelelően szakosíthatják őket. Az új módszer átmeneti nehézségeket is okoz. mert az új típusú szakközépiskolát végzettek első csoportja csak az idén. vagy iövőre feiezi be kétéves szakmai gyakorlatát. az idén csupán az esti és a levelező tagozatot végzettek ielentkeznek technikumnak (az utóbbi ak még a régi módszer szerint az iskolától kaoiák oklevelüket.) Az átmeneti időszakban “ a megfelelő szakember-utánpótlás érdekében — a gimnáziumokban érettségizett szakmunkások, továbbá a régi típusú, egyszakmás szak- középiskolát végzett dolgozók számára is lehetővé teszik. hogv a technikusi minősítő bizottság elé kerüljenek s oklevelet kapjanak. Ehhez azonban 1973. augusztus 31*ig különbözeti vizsgát kell tenniök. A különbözeti vizsgára februárban lehet jelentkezni. a szakiránynak megfelelő szakközépiskolákban. Jelentkezéskor mindenki megkapia a különbözeti vizsga kérdéseit. így a vizsgára felkészülhetnek. Jelentkezési lapokat és részletesebb tájékoztatást a KGM- vállalatok dolgozói a vállalatok oktatási osztályán kaphatnak. de be lehet szerezni a jelentkezési lapokat a szakmának megfelelő szakközépiskolában is. A különbözeti vizsgákra és a technikusi minősítésre önköltséges tanfolyamokon készítik fel az arra isénvt tartókat A költségeket a vállalatok ind -‘kép eceth«p részben vagy es>é«zben Átvállalhatják a dolgozóktól KÉPERNYŐJE ELŐTT A televíziós játékok bemutatói mellett — négy is akadt az elmúlt hét műsoréban, máskor meg egyet is hiába keresünk — kétségtelenül az újabb játékújdonság keltette bennem a legnagyobb érdeklődést, Benedek István játéka a művelődés- történet tárgykörében: Dilettánsok egymásközt. önkéntelenül is valami csalafintaságot szimatolhattunk a ravaszkodó cím mögött, hisz a sokoldalú professzorról — a képernyőről jól ismerjük —• aligha tételezi fel bárki is, hogy a kultúrhistóriában járatlan, hozzá nem értő, azaz dilettáns lenne. Dilettánsok A vetélkedő kezdetén azután fény derült a csalafintaságra; Benedek professzor a dilettáns kifejezés — amelynek ma kétségkívül elmarasztaló mellékzöngéje vart — egy ősi, a köznyelvi használatban kevésbé ismert jelentését „kaparta elő”. Így már mindjárt helyén volt a dolog. Mert a dilettáns azt jelenti, olyan ember, aki gyönyörűségét leli a művészi szépben, aki szívesen merül el az alkotás szépségeiben. A játékban tehát tehetséges fiatalemberek, egyetemisták ültek asztalhoz, a reneszánsz asztalához, s az étket maga Benedek professzor tálalta láthatóan nagy élvezettel. Szeretem hallgatni és nézni Benedek professzort azért a már-már gyermekien kíváncsi természetéért, amely- lyel az érdekességek után kutat. És azért, hogy gyér. meki kíváncsiságának ..felnőtt” eredményeit valami ön. feledt exhibicionista gyö- nyörűűséggel akarja megosztani hallgatóival, környezetével. Nem oktat felülről, hanem katedra nélkül szórja kincseit, tudását mindenkinek. Most is a vetélkedő, amelyben ugyan három csapat pontokban kifejezhető módon versenyez, s amely a reneszánsz kort vallatja fürkészve értékeit, a vetélkedő jóformán csak keretet kölcsönöz a legjobb értelemben vett ismeretterjesztéshez. Keretet, hogy a játék vezetőjének mesteri szólója a három csapat tiszta szólamával egészülhessen ki, és így együtt „zenghessék” egy csodálatos korszak bűvöletében a reneszánsz dicséretét. A reneszánszét, és nem a reneszánszét, mert bár a kiegx másközt fejezés francia eredetű — újjászületést jelent — azért meghonosodva nálunk már elvesztette származásának franciás jegyeit. Ezért a franciás ejtés nemcsak túlzott választékosságra való törekvést, hanem bizonyos nyelvi finomkodást is takar. Sőt, bizonyos nyelvi sznobság is megbúvik benne. Itt jegyzem meg, hogy a hét egy másik műsorában, a Petőfi- szavalóversenyen a zsűri elnöke követett el hasonló nyelvi „brutalitást”. Amikor előkelősködve a magyarosan hangzó refrén helyett röfrént, így ö-vel ejtett, amelyet hallani is szörnyű volt. Visszatérve a dilettánsok vetélkedőjére; nem állítom, hogy másképpen nem lehetne játékot teremteni a képernyőre, de hogy ez a szellemű mutatvány így is szórakoztató volt, ahhoz nem férhet kétség. • Nem csalódtam a Fórumban sem, amely „népes” volt ismét, és a már bevált helyes gyakorlatot jól követte. Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nálunk az emberek nem érdeklődnek a politika viselt dolgai iránt. Nos, a Fórum kattogó telexgépei, csengő tele. ionjai, a kilométer hosszú szalagok — ezt is láthattuk a Fórumban — egyértelműen bizonyítják a nézők politikai érdeklődésének mértékét. Ügyes ötlet volt bekapcsolni a Fórum vérkeringésébe a hazánkban tanuló vietnami fiatalokat és a többi külföldi ösztöndíjast. Űj színt jelentett, de az> is igaz, hogy idő hiján. mintha nem tudott volna kellő mértékben élni a Fórum ezzel a lehetőséggel. Kretarajz hagy Lajosról Szívesen néztem végig a televízió Nagy Lajost köszöntő műsorát is. Illyés Endre avatott kézzel rajzolta meg a magyar irodalom igazságra törő bajnokát. a könyörtelenül igazmondó, lá- zítószívű és szocialista lelkületű Nagy Lajost. A gazdag életműből adott kóstoló — miért is nem mutat be gyakrabban Nagy Lajos-mű- vet a televízió — elsősorban írói egyéniségének jellegzetes vonásait villantotta fel, eleve lemondva az életút nyomon követésének, az írói fejlődés teljes rajzának megoldhatatlan feladatáról. Három novellájának televíziós változatát a bennük szereplő író figurája is egybekapcsolta. Mindhárom történetben Sztankay István játszotta — kitűnően — az író szerepét. Az Egyiptomi íródeákban Nagy Lajos az egyre jobban eluralkodó fasizmus láttán támadt keserűsége szólal meg. groteszk, már- már abszurd hangvételben, egyben a fojtó légkörű társadalom szatíráját is adva. A Favágó Jánosban az >r° szociális érdeklődését ismerhettük meg, a kisemmizettek iránti rokonszenvét. amely a társadalmi igazságtalanság szülte indulatokkal vegyül. (A képernyőn talán ez a történet volt' a legkevésbé meggyőző.) Igen jól sikerült viszont a szolnoki élményanyagból felépített 1919 május színpadi változatának televíziós bemutatója. Petur István f ni d hí -foltost, a darab főszereplőjét. akitől még barátai is rettegtek, a duhajkodó magyar urat, a levitéz’ett dzsentrit, akihen a gőg, a durvaság és a szadista ösztönök válnak uralkodóvá, Bitskey Tibor nagyszerűen ábrázolta egy pontosan kidolgozott. realista szellemű játékban. (Rendező: Lengyel György.) Horváth Sándor a vörösparancsnok alakját formálta meg megragadó módon, néhány markáns vonással. Az Űj vendég érkezett című egyfelvonásos a képernyőn a fe fedezés erejével hatott. Igazán nem tudom, miért •'”rn iá+sz^Hk még soha eddig szolnoki színpadon? Már korántsem volt ilyen egységes hatása, kedvező hatása a vasárnap este látott Boldog órák című tévéjátéknak. A nálunk ismeretlennek számító Joe Orton drámája az emberi kapcsolatok megszűnéséről, az emberek közötti távolság növekedéséről. az érzelmi kapcsolatok elhidesedéséről szól. trag-'kus felhangú szomorúsággal. Ami gondot okoz: a dráma túlságosan is általános jellege. A tévéiátéknak konkrétabban is láttatnia kellett volna azoknak az erőknek a körvonalait is, amelyek képviseletében a pszichológus személyzetis, Mrs. Vealford ténykedik. Azt. hogy valójában az elidegenedés gyökerei honnan is táplálkoznak, mi az ábrázolt dráma osztálvtársadal- ma. Ami örvendetes: végre Schubert Évát is láthattuk a képernvőn egv tértére szabott kitűnő szerepben. V. M.
