Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
4 SZOLNOK HEGTE! NÉPLAP 1973. január 14. A munkásmozgalom jászsági mártírjai A Jász Múzeum áj kiadványairól A Damjanich Múzeum néprajzi expedíciója Vannak-e palócok a Jászságban és ha igen, mikor és hogyan kerültek az alföldi tájra? — erre keresett választ egy munkaközösség, — muzeológusok. néprajzosok, antropológusok — hosszú időn át tartó elmélyült kutató munkával. • A szolnoki Damjanich János Múzeum fiatal kutatója Szabó László néprajzos kezdeményezésére indított „expedíció” érdekes eredmények birtokába jutott. A vizsgálódás központjául kijelölt községben Jászdózsán készült monográfikus értékű tanulmány bizonyítja, hogy a XVIII. századbeli palóc „kirajzások” idején Heves, Nóg- rád, Borsod, Gömör, Hont megyék palóclakta vidékeiről viszonylag szép számmal telepdtek le a XIII. században kialakult Jászságban. A történeti kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a jászság, így Jászdózsa népét túlnyomóan az eredeti őslakosság alkotja, de fellelhető a palócok jelenléte is különösen a különböző népszokásokbanA mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban a kendermunka egyes palóc eredetű szerszámai és a kenderfeldolgozás néhány mozzanata utal palóc hatásra. A Szent Vendel kultusszal és a népi építkezéssel kapcsolatban is fellelhetők a palóc wnatkozásoík, Erinek egyik ©ka, hogy a Jászság is az egri egyházmegyéhez tartozott, másrészt a Jászság ész-ki részébe a palóc vidékről hozták az építkezéshez a faanyagot .Az épífike- wéséken főleg a tetőszerkezetek utalnak a palócvidékek hagyományos formáira. A munkaközösség hossza- idalmas gyűjtő és kutató munkával egy terjedelmes kötetre menő tanulmányt készített, amely valószínűleg a Damjanich János Múzeum gondozásában kerül majd kiadásra Szügségteien bizonygatnunk, hogy a forradalmi múlt ismerete milyen nagy jelentőségű a szocializmus eszméin felnövekvő nemzedékek számára. A haza fogalma nemcsak a szülőföldet, az embert körülvevő tájat — esetünkben a Jászkunságot — jelenti, hanem azt a tengernyi áldozatot is, amelyet forradalmár elődeink értünk vállaltak. Az az ember szeretheti jobban a hazáját, aki jól ismeri a múltat is, — mert akkor tudja, hogy a mai mindennapok megteremtéséért mennyit fáradoztál?, harcoltak, szenvedtek a forradalmár ősök. Forradalmi múltunk megismeréséért sokat — de még nem eleget — teszünk napjainkban. A honismereti mozgalom gyűjtőmunkája, a tudományos kutatások és publikációk jelentős része foglalkozik haladó hagyományaink, a magyar munkásmozgalom jelentős eseményeinek minél alaposabb feltárásával. A párt tudománypolitikai irányelveiben is határozott utalás van a helyi kutatómunka fontosságára, támogatásának szükségességére. A Jászsági Füzetek kiadványsorozatnak a napokban jelent meg a 6., 7, 8. és 9. kötete. A 6. kötet, A munkásmozgalom jászberényi mártírjai, című, Háy Mihály, Reiner Károly, Wienermann Jenő Lajos és Lévai Oszkár életrajzát tartalmazza. A tanulmányok szerzői: Gecsényi Lajos, Németh Ferenc, Szerénái Imre és Tóth Emőke nehéz feladatra vállalkoztak, hiszen megelehetősen széles kutatási terület kútfő-anyagát kellett fellelniük (!). és összegezniük — különösen Reiner Károly és Wienermann Jenő Lajos esetében. Munkájuk értékét növeli, hogy a kötetben szereplő mártírok életútjától még nem készült teljességre törekvő, összegező publikáció. Örvendetes, hogy éppen a „jász főváros” tiszteleg ezzel a munkával a hősök emléke előtt, hiszen életük egy szakasza, vagy tevékenységük Jászberényhez kötődik. Háy Mihály, a magyar és a nemzetközi antifasiszta front rendíthetetlen, kommunista harcosa ugyan Fegyverneken született, de az elemi iskoláit és alsóbb gimnáziumi osztályait Jászberényben végezte; Lévai Oszkár, 1919. nagy egyénisége itt született; Wienermarm Jenő Lajos, a legendás internacionalista parancsnok szintén; Reiner Károly pedig, aki ugyancsak internacionalista parancsnokként halt mártírhalált, herényi diák volt. A 7. füzet A forradalmár jász kubikos címmel Solymo- si Ignác életrajzát adja közre, Gecsényi Lajos ősz- szegző munkájával. A tanulmány egyik érdeme, hogy helyre igazit néhány, — az irodalomban téves kortársi közlések alapján publikált, Solymosi Ignác működésével összefüggő kérdést. A Jász földön a Tanácsköztársaságért című füzet szintén Gecsényi Lajos munkája, Matisán Béla életrajzát tartalmazza. Matisán Béláról eddig nagyon keveset tudtunk, pedig a Tanácsköztársaság alatt politikai megbízottként 100 napig Jászárokszálláson tevékenykedett. Sajnos — a forráshiány miatt — ezúttal sem sikerült teljességében feltárni Matisán Béla jászsági tevékenységét. Szerényi Imre A jászapáti Munkástanács nevében c. tanulmánya, a Jászsági Füzetek 9. kötete. Velemi Endre életrajzát tartalmazza. Űj, eddig még nem, vagy csak részleteiben publikált tényekkel egészíti ki ez a tanulmány — a Velemi Endréről tudott ismereteinket. Közli a szerző az 1919-es forradalmár népvezér terveztette jászapáti munkáslakások és ü „Jászvidéki Termelőszövetkezet” tehénistóllóia tervrajzát is. Érdekes és sokatmondó sorokat olvashatunk Velemi Endre és a híres festőművész, Vágó Pál kapcsolatáról. A festőművész a Tanácsköztársaság leverése után a Francia Becsületrend adta tekintélyével menti meg Velemi Endrét a biztos pusztulástól, de fájdalom, a tragédia csak bekövetkezik: a helyi ellenforradalmi erők közbelépésére Velemi Endrét lovak után kötözve elhurcolták, és egy kukoricásban meggyilkolták. ■ A felsorolt művek mindegyike Tóth János szerkesztésében jelent meg, a Jász Múzeum kiadásában. A szerkesztőnek méltón kijáró elismerésből legfeljebb az az érthetetlen tény von le, hogy — mivel egyszerre adták ki mind a négy füzetet — nem egy kötetben, (összesen alig nyolc ívnyi terjedelemről van szó) jelentek meg az életrajz-tanulmányok. Az életrajzok — témáik és megírási alapazonosságuk miatt szinte kiáltanak a közös kötetért A tematikai, elvi megfontoláson túlmenően: az előállítási költségek is alacsonyabbak lennének, ha a tanulmányok egy, mondjuk A munkásmozgalom jászsági mártírjai című közös kötetben jelentek volna meg. A füzetek borítólapján Si- sa József rajzolta: modem, kifejező szép kompozíciók. A kötetek nagyon szép, kulturált kiállítása a Hűtőgépgyár nyomdáját dicséri. Az értékes tanulmányok megjelenése fölötti örömünk azzal teljes, hogy elmondhatjuk: remélhetően még az idén megjelenik a jászsági agrárszocialista- és munkásmozgalmak dokumentumait tartalmazó könyv első kötete, amely az 1880—1919 közötti időszakot öleli fel. A kb. 120—130. fontos dokumentumot tartalmazó kötet kéziratanyaga már csal?nem nyomdakész állapotban van. — ti — G. A. Tovsztonogov, s leningrádi Nagy Drámai Gorkij Színház igazgatója és művészeti vezetője, a világhírű színházi rendező megkezdte munkáját a budapesti Nemzeti Színházban. G„ A. Tovsztonogov két munkatársával állítja színpadra Gogol „A rev! or” eímű drámáját. Képünkön'* Próbaszünetben. Balról: G. A. Tovsztonogov, jobbról Básti Lajos. Hallasz, Mamed? Én szólít* lak Nyikolaj, a belorussziai Prudki faluból. Emlékeszei? Én találtam rád az erdei út szélén, eszméletlen voltál, alig éltél. Korai gombát fürkésztem és rád találtam..» A sebesültre. . Az erőtlenre. A némára, mint az éjszaka*. A keserű negyvenegyes év forró nyara tombolt... Nem kérdeztelek, ki vagy és honnan jöttél. Tizenötéves bölcsességem azt mondta: a Vörös Hadsereg katonája... Bocsáss meg Mamed, de nagyon nehéz voltál. MiKor odavonszoltalak a nem mesz- sze Prudki mellett csordogáló patakhoz, kezem lábam nem éreztem... Csak sötét karikákat a szemem előtt... Csupán szívem süket dö* römJbölését... Hangtalan voltál, mint az éjszaka De később száraz ajakkal. — mint az őszi levelek. — ezt suttogtad: Inni... Saját Katonasapkádba merítettem vizet a patakból, S e pillanatban mellettünk valahol az égererdőben hirtelen trillázni kezdett egy csalogány... — Bülbül, — mondtad. — Ahá. bulbul, — ez a folyó, — mondtam. — Ez csalogány! •— De a csalogány nem pitypalattyol. hanem énekel! És akkor így szóltál anyámhoz: — Mama... És emlékszel még Mamed, az újévre? Kunyhónk ablakán túl kéklett a csodálatos éjszaka. — Meg a hó... — Meg a fagy... — Meg a harc... Mihasz Penkrat: CSALOGÁNY Te könyöködre támaszkodva megemelkedtél, s tekinteteddel az égererdő felé intettél: — Bülbül — az csalogány! A mi nyelvünkön. Azerbajdzsán. Baku. Olaj. Iskolában tanultál róla? — Ne neheztelj rám. barátom. Tudom már: bűiül — az csalogány. A ti nyelveteken... Hazaértünk. Mamed. Anyám kimosta és bekötötte a sebed. — Meg a veszélyben lévő Haza... — Meg Moszkva alatt az ellenség... A mi kunyhónkban meg csend volt, csend. Már nincs is újév. Csak fekete, háborús év van... Aztán valaki bekopogott anyám ablakán. Izgalmas és félelmetes volt. Ki az? — Bülbül... Te jöttél meg. Mamed. Egi' zsákmányolt géppisztollyal. A partizánoktól. — Mama! — Mamed! — Hát Nvikolaj hol van? — Az erdőben. A partizánoknál. Elkerültük egymást Mamed, hogy aztán újra találkozzunk. Egy partizán földkunyhóban... — És emlékszel. Mamed? Forró, háborús nyár volt. Osztagunk a német helyőrséget rohamozta. Egy ellenséges .golyó a szívem alatt talált. Te cipeltél a két kezedben a partizán táborig. Nagyon nehéz voltam, Mamed. Egy magas fenvő alatt tettél le. S száraz ajakkal, — mint az őszi levelek, — suttogni kezdtem: — Inni... S valahol az erdő sűrűjében csalogány dalolt. S nekem úgy tűnt. hogy valahol itt van nem messze szülőfalum. Prudki. hogy az én kis pafkocskám csacsog mellettem... el. Bülbül, — mosoljyxltam — Bülbül, — mosolyodtól el. Molnár Sándor fordiása „A költségek minim atizálódítsa...”(?!) A címül idézett nyelvi formát közérdeklődésnek szánt közlésből idéztük, s arra elrettentő példa, hogy feleslegein adtak szerepet egy latin eredetű vagy el- latinosított szónak, kifejezésnek. Az óév utolsó napjaiban megjelent újságokat olvasgatva, a rádió és a televízió adásait hallgatva, az is feltűnt. hogy a közérdekű cikkekben előadásokban, riportokban nagyon elszaporodtak a latin eredetű szavak, illetőleg az ál-latin kifejezések. Furcsa és felesleges vissza- latinosítási folyamatnak vagyunk tanúi. Azt természetesnek tartjuk, hogy a szaknyelv. a műszókincs sok latin eredetű vagy latinosL tott szót használ fel. Egy- egv latin szó a legkülönbözőbb képzők segítségével a szakszavak nagy szócsaládját teremtheti meg. A latin agere (hajt, űz, tárgyal, indít. mozgásba hoz, értekezik stb.) segítségével formálódtak napjainkban is nagyon gyakran hallott szavak, kifejezések: akció, agitál, agitáció, agitátor, aktív, aktivitás, aktuális, reakció, reaktor, tranzakció stb. Sajnos a publicisztikában, az ismeretterjesztő írásokban. a hírlapok cikkei bon, az újságok hírrovataiban is nagyon elszaparodtak a latin eredetű szavalt. A latinoso- dás divatját tükröző alábbi idegen szavakkal találkozhattunk napilapjaink újévi számában: minimalizálódás, irrealisztikus, frakciózás, prosperitás. infrastruktúra, plénum, plenáris, renumerá- ció, perspektivitás, sponte- naitás, realizáció stb. stb. Újságunk 1973. január 7-i számában megjelent közleményekben feleslegesen az alábbi latin eredetű szavak kaptak nyelvi szerepet: szituáció, plebejus-humanista, interpretáció, hungaro-centri- kus, repertórium, koncentráció, reguláris, kommunális, decentralizáció, szintetizáló, orgánum stb. stb. A felsorakoztatott latin eredetű szavak közérdekű írásokban kaptak nyelvi szerepet. A közérdekű írásokkal szemben pedig a legfontosabb követelmény, a közérthetőség. Ez ellen vétenek azok. akik feleslegesen szakszerűsködrek, illetőleg elszakmásítják a mindennapi élet legegyszerűbb tényeiröl, jelenségeiről szóló közléseiket. Az az olvasó, aki nem tanult latin nyelvet, s nem ismeri a különböző szakmák latin eredetű műszavait, nehéz helyzetbe kerül. mert ezeket az idegen szavakat először át kell tennie közérthető formába, azaz meg kell találnia a legmegfelelőbb magyar kifejezéseket. De az nem az olvasó feladata, ezt a cikkek íróinak kell elvégezniük. Ma már éppen a latin eredetű szóalakok annyira ajkunkra és toliunkra tolakodnak, hogy engedünk a csábításuknak. Mi magunk is majdnem az aktivizálódnak igealakot használtuk fel. s hogy nem ezt tettük, csak annak köszönhető, hogy tudatosan kerülni kívántuk az amúgy is nagyon falánk latin eredetű aktiv szóból er/edő aktíva, aktivál, aktíve, alc- tivista. aktivitás, aktivizálódik szóalakokat. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY; Ae (együk léire a mi fe ünket Lengyel lapban olvastuk e bölcsességet, és a vízszintes 2.. függőleges 24. és függőleges 1. számű sorokba rejtettük el. Vízszintes: 13. Borongós han- gúlatú költemény. 14. Egyik oldal. 15. Okmány. 16. A nincébe. 37. Nem áll biztosan a talpán. 18. ...City, wolf rambán vászatl központ az USA-ban. 20. Pecsét helye. 21. 'VlozSó. 23. Helvratí. 24. Súlyát állapítja meg. 25. Magyar film. Gábor Miklós főszere ölesével. 26. Férfinév. 28. Alul. 29. Kaland végei! 30. önmagába visz- szatérő görbe vonal, amely a középponttól egyenlő távolságra van. névelővel. 31. Nemes gesztus. 32. Floridai fürdőhelv. 34. Az udvaron. 35. Amerikai egyetemi város (Harvard) és 3/4 ütemű tánc. 36. Ismereten. 38. Hajós. 40. Rudi egynemű betűi. 41. Afrikai portugál gyarmat. 43. Vigyázáü! 45. Eszeveszett. 46. fíörplnteni. 47. Nvugateurópai íováros. 4S. Róma. egynemű betűi. 50. Választás iránya. 51. Köralakú. 52. M*alatt. 54. A Lett SZSZK fővárosa. 55. Készül az ebéd. 56. Vonatkozó névmás. 57. Ró. 53. ...készül, elutazik. 59. (Mialtia. 61. Kiejtett betű. 63. Mindet * 65. Becézett fiúnév 67. Félelmetes álom. Függőleges: 2. Átkarolják. 3. Fordított véroálva. 4. ÖGI. 5. Jogászaiban kiskorút ielent 6. Aisne észak-francia department székhelye. 7. Nemzeti Bajnokság. 8. Vásáron..» Kraszna-partá kosség Szabolcs-Szatmárban. 9. Tévesen iegvzett. 10. Szovlet autómárka 11 Óceán lesz belőle. 12 Rénszarvastenvésztő finn-ugor nép. 19. Lítium iele. 22. Tenger kikötőnek alkalmas része. 25. Jellemző szám. 27. Borban van! 28. Teng-... 29. Kommunista Ifjúsági Szövetség. 31. Ázsiai nagyhatalom. 32. Medveféle. 33. Az ..Ezerjó” hazái a. 34. Fekete István rtgényo egy ró!várók 35. Ritka férfinév. 37. Nitrogén és neon vegviele. 38. Római polgárok ruhája. 39. Használhatatlanná tesz. 42. Rum. cukor és forró víz. 44. Viharos északi szél az Adriaitengeren 46. Ingerlő. 47. A szobába. 48. Fön-iellegű erdélyi szél. 50. Könnvet huhat érte. 51. Kör része. 53. Fu^títá. 54. R^sz- vénvtársasáe. 55. Gváva. 58. Regény végén álló ..ezó”. 60. E helyre. 62. Római J150. 64 Kiejtve: ..cs”. 66. ßz.oviet repülőgéptípus 68. Vendéglői ,.lao”. Beküldendő: a vízszintes 2.; függőleges 24. és függőleges 1. számú sorok megfejtése, január 18-ig. Múltheti reltvénvünk helves megfejtése: írigvsée és gyűlölködés a szív tegveszélvesebb betegsége], — Könwet nyert» Várszegi Tibor. Törckszentmiklős. —* (A könyvet postán küldtük eL* SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF kejtvenyszflvLnyb* 1973. január IC 4
