Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER XXIV. évf. 2. sz. 1973. január 4., csütörtök. Munkáspolitika M egírni való témák után kutatva kérdezgettem is­merős vagy addig ismeretlen embereket, hogy szerintük ki tekinthető manapság munkásnak. A legtöbben nem kapásból válaszoltak, némi töprengés után azzal kezdték, hogy ez nem is olyan egyszerű. Az orvos, aki felkészülten és folyamatosan, beszélt a veseátültetések hazai helyzetéről, a fenti kérdésre rövid habozás végén azt felelte, hogy munkás az, aki fizikai munkát végez, utóbb azt is hozzátette, hogy az iparban. A pártmunkás az osztály lenini ismérveit idézte, s a mi viszonyainkra alkalmazva kijelentette, hogy természetesen a nagyüzemi munkásság ké­pezi a munkásosztály gerincét, de. hozzátartozónak kell te­kinteni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóit is. A nagy ruhagyár vezérigazgatója a munkásosztály kategó­riájába sorolta a műszaki értelmiséget is, tehát a termelés­ben közvetlenül résztvevő mérnököket és technikusokat. Ugyanott a szalagon dolgozó asszony vállat vont és azt mondta, hogy a válasz benne van a kérdésben. Munkás az, akinek ez a foglalkozása, tehát szakmunkás, betanitott mun­kás vagy segédmunkás. A kérdés eldöntése természetesen nem az én dolgom, ekörül vannak és lesznek is még viták, különféle nézetelté­rések, felfogásbeli értelmezések. Mindenesetre bizonyára té­vednek azok, akik a „ki ma a munkás?” problémát csupán elméleti, akadémikus okoskodásnak tartják, mondván, hogy nem az elnevezés a lényeges, ettől még nem változik meg semmi. Mégsem lényegtelen, hogy miként vélekedünk a mai munkásosztály fogalmáról, hiszen a magyar társadalomban a munkásosztály vezetószerepe, munkáspolitika érvényesül. Ä bban, hogy érvényesül, sokkal nagyobb az egyet­értés, mint a munkás fogalmának meghatározá sában. De csak a tekintetben, hogy érvényesül a vezető szerep. Azt viszont, hogy milyen mértékben, csök­kenő vagy nem csökkenő arányban, már többen eltérően ítélik meg. Megint csak magán-közvéleménykutatásaimra hi­vatkozva azt tapasztaltam, hogy a munkásosztály vezetősze­repéről beszélők különböző alapállásból ugyan, de egyfor­mán az értelmiség problémái körül keringenék. Nevezetesen, hogy a vezetésben ugrásszerűen megnőtt az értelmiség sze­repe. Azért hangsúlyoztam, hogy különböző nézőpontból mondják ezt, mert értelmiségi körökben többen úgy véle­kednek, hogy ez természetes és üdvözölendő. Kifejtik, hogy népgazdaságunk és vele az egész társadalom eljutott arra a fejlettségi szintre, amelyen a szakértelem mór mindenen felül álló követelmény, a legfontosabb kérdéseket gazdasági szakemberek, közgazdászok döntik el, a munkásoknak ebbe érdemi beleszólásuk, nincs és nem is lehet, E'zzel szemben olyan hangokat is hallani, amelyek szerint az értelmiséget és különösen a műszaki értelmiséget vissza kell szorítani az egyszerű végrehajtás korlátái közé, változatlanul a po­litikai megbízhatóságon van a hangsúly, a szakértelem leg­feljebb másodlagos. A magam részéről nem hiszem, hogy akár az egyik, akár a másik nezet hirdetőinek volna igaza. Az értelmiség szerepe csakugyan megnőtt, egv-egy üzemi főmérnök dön­tési jogköre gazdaságirányítási rendszerünkben lényegesen nagyobb, mint korábban volt. A már említett ruhagyári vezérigazgató, amikor a piac várható igényeinek és a helyi adottságoknak a figyelembe vételével eldönti, hogy milyen ruhákat és milyen mennyiségben gyártsanak, akkor határoz a nyereségről, a munkások jövedelmét alaposan befolyásoló tényezőről is. Ez igaz, de ugyanez az igazgató fáradhatat­lanul járja a gyár telepeit, meghallgatja a gyáregységvezetők, műszaki értelmiségiek, művezetők, munkások és munkás­nők véleményét is. mert tudja, hogy enélkül nem vállalhat­ja a döntés kockázatát, hogy gyorsabban haladni csak a munkásközösség egyetértésével és támogatásával lehet. Az igazgatót kevesen sorolnák a munkásosztály kategóriájába, közgazdász. Viszont párttag, kommunista szakember, aki üzemében munkáspolitikát valósít meg. Azt hiszem, ez a kérdés lényege. A munkásosztály vezető szerepét, a következetek munkáspolitika érvényesítését tár­sadalmi-gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén aligha biz­tosíthatnánk azzal, hogy a vezető tisztségekbe kellő szakér­telem nélkül fizikai munkásokat helyezünk. A munkásosz­tály, társadalmi méretekben vezető osztály, amelynek élcsa­pata a kommunista párt. A forradalmi elmélet és a hazai forradalmi tapasztalatok birtokában a párt képes érvénye­síteni a munkásosztály vezető szerepét, a következetes elvi és gyakorlati munkáspolitikát. Ez egyúttal az egész dolgozó társadalom további felemelését is szolgálja, hiszen a pa­rasztság, az értelmiség és az alkalmazotti rétegek érdekei szorosan egybeesnek a munkásokéval. Jól emlékszem és mások is emlékeznek arra, hogy a felszabadulás utáni tör­ténelmünk jelentősebb állomásai előtt mindig a párt volt az, amely a helyzetelemzés alapján megszabta a tennivaló­kat, azok sorrendjét és végrehajtásukra mozgósította a tö­megeket. Csak így tudtak lerakni hazánkban a szocializmus alapjait, általánossá tenni a szocialista viszonyokat a me­zőgazdaságban is és magasabb szinten folytatni az Új tár­sadalom építését. A párt tűzte napirendre gazdaságirányí­tási rendszerünk reformját is, amikor eljött ennek az ideje A szakemberek javaslatainak mérlegelése alapján szintén a párt döntött ebben a rendkívül fontos kérdésben, a ir.un- káspolitika szellemeben, megnyerve az ügynek a szélesebb közvéleményt is. És kell-e külön hangsúlyozni, hogy legutóbb a párt Központi Bizottsága a munkáspoiitika gyakorlati érvénye­sítésében tett újabb lépést, amikor előtérbe állította a nagy­üzemi munkások életkörülményeinek gyorsabb javítását. S ezzel egyijtt kimondta, hogy a párt soraiban — a munkás- osztály vezető szerepét megtestesítő élcsapatban — fokoza­tosan több munkásnak, nagyüzemi fizikai dolgozónak kell helyet kapnia. érzem, minden alapunk megvan a bizakodásra: a munkáspoiitika. amely a szocialista Magyaror­szágon egyben nemzeti politika is, mind maradék- talanabbul és eredményesen érvényesül életünk valamennyi területén. A. J. U‘ A szövetkezeti iparban alakosság jobb ellátását ígérik Újabb szolgáltatások Az O&lSZós o KISZÜ7 elaSnének nylatkozcta Az ipari szövetkezetek áruellátása és szolgáltatási tevékenységéről nyilatkozott Rév Lajos, az OKISZ elnö. ke az MTI munkatársának. Az ismertetett országos ada­tok mellett a megyei hely­zetről Bordás Lászlótól, a KISZÖV elnökétől kértünk tájékoztatást. A megyei ipa­ri szövetkezetek ugyanis többnyire az országostól el­térő jellemzőkről adhatnak számot. 1972-ben a hazai boltokba került iparcikkek 16 százalé­ka szövetkezeti üzemekben készült. — Az idei évre számolunk azzal — mondta Rév Lajos —, hogy az ismert bérpoliti­kai intézkedések nyomán, elsősorban az ipari munkás­ság körében, a várhatóan növekvő vásárlási kedv na­gyobb és választékosabb árualapot igényel. Ezért 6— 8 százalékkal több árut szál­lítunk a belkereskedelem­nek, mégpedig jobb mini ségben, szélesebb választék­ban. Ez azonban nem je­lentheti az árak indokolat­lan emelését. — Számottevően növeli termelését a hazai fogyasz­tás számára a szövetkezeti fémtömegcikk, építőanyag-, papír, és műanyagipar, to­vábbá a kézmű- és a házi­ipar is. Különösen fontos­nak ítéljük az úgynevezett hiánycikkek körének szűkí­tését A Belkereskedelmi Minisztériummal már koráb­ban kialakított jó együttmű­ködésünknek köszönhetően az ipari szövetkezetek rend­szeresen értesülnek arról, hogy mely cikkekből van hiány, s korszerű kis. és középüzemeink — adottsá­gaiknál fogva — képesek arra, hogy ezek többségének gyártását gyorsan bevezessék. — Megyénkben tavaly az ipari szövetkezetek és a ke­reskedelem között — sajnos — inkább az együttműködés hiányáról beszélhetünk, sem­mint rendszeres kapcsolat­ról. Jórészt ez is az oka — mondotta a KISZÖV elnöke —. hogy tavaly 18 százalék­kal kevesebb árut termel­tünk belföldi megrendelés­re, mint 1971-ben. Fokozó­dott viszont a külkereske­delmi vállalatok érdeklődése — méghozzá a helyi érde­kekre alapozottan — szövet­kezeteink exportálható ter­mékei iránt. Ezekből tavaly másfélszer annyit állítot­tunk elő. mint annak előtte. A jövőt illetően kívána­tosnak tartjuk, hogy a bel­kereskedelmi árutermelés 18 —20 százalékkal vagy még nagyobb arányban növeked­jék, elsősorban a helyi el­látás javítására. Népgazda­sági érdek egyúttal, hogy áz exportra gyártást is fejlesz- szék az idén tovább a szö­vetkezetek.- Ipari szövetkezeteink 1973-ban tovább bővítik a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokat. Ez különösen vonatkozik azokra az ága­zatokra, amelyekben még kielégítetlen igények jelent­keznek, illetve, ahol az igé­nyeknek további számottevő növekedése várható. Már tavaly is a tervezettnél gyor­sabban növekedett a gépko­csi-, motorkerékpár-karban­tartás és javítás, az elektro­mos háztartási készülékek és az elektroakusztikai be­rendezések javítása, továbbá a mosás-vegytisztítás. Nem teljesítették azonban az ipa­ri szövetkezetek a lakáskar­bantartási előirányzataikat. — Megyénkben a szolgál­tatások a múlt év végéig 12—13 százalékkal növeked­tek. Ezt meghaladó mérték­ben bővült a kiemelt ága­zatokban végzett szolgálta­tások — köztük a lakáskar­ban tartás — teljesítménye. Az idén további 15—16 szá­zalékos fejlődés szükséges ahhoz, hogy a középtávú tervfeladatok időarányos tel­jesítéséről adhassunk számot — hangsúlyozta Bordás László. Rév Lajos nyilatkozatának további része Szolnok me­gyére is jellemző: — Az úgynevezett hagyo­mányos szolgáltatási ágaza­tokban, mint például a férfi- és női fodrászatban, kozme­tikában. fényképészetben — egyes még ellátatlan terü­letek kivételével — a lakos­ság igényeit általában ki tudjuk elégíteni. E szakmák­ban tehát a kulturáltabb ki­szolgáláson, az üzletek meg­felelő karbantartásán a fo hangsúly. Újszerű szolgálta­tások vannak elterjedőben; csomagtovábbítás, kisebb szállítási feladatok ellátása vidéken és fővárosban egy­aránt — állapította rneg az OKISZ elnöke. Ma: Űj fejezet Európában A IV. ötéves terv Apa és fia Különleges tudakozó Egy kotró nem kotró Új villamosított vasútvonal Rákos és Nagykáta között Tegnap délelőtt a MÁV vezetői ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Rákos— Nagykáta közötti, most vil­lamosított, negyvenhat kilo­méteres vasútvonalat. Ma nulla órától a két ál­lomásra összesen tizenöt sze­mélyszállító vonat indul, il­letve érkezik villamos von­tatással. A már korábban elkészült Keleti pályaudvar—Rákos közti öt kilométeres szakasz- szal együtt újabb félszáz ki­lométert vesznek ma birtok­ba a villanymozdonyok. A sok millió forintos költségé gél épített villamos felső- vezeték-rendszer munkálatait 1971. decemberében kezd­ték eü. A tervek szerint az év vé­gére érnek Szolnokig, majd a nagyszabású munka Lo- kösházán fejeződik be. Az 1973—74-es menetrend- változás után egyes helyi személyvonatok menetideje nyolc-tizennyolc perccel rö­vidül meg a villamosított vasútvonalon. HO! I k TI DÚSÍT AM >h - HÍREK - TI UŐSÍTAlMHv— HÍREK Diplomaták újévi köszöntője A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői tegnap az új év al" kaiméból jókívánságaikat fejezték ki Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadá­sán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, va­lamint Kepes Imréné, a Külügyminisz érium proto­koll osztályának megbízott vezetője. A fogadás szívé­lyes légkörben zajlott le. Magyar—vietnami tanácskozás Tegnap délután a Paria" ment delegáció» termében megkezdődött a magyar—■ vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési bizoltság III. Ülésszaka, A tanácskozáson a két delegációt Fehér La­jos a Minisztertanács elnök­helyettese, illetve Le Thanh Nghl, a VDK miniszterta­nácsának elnökhelyettese vezeti. Áttekintik a IL ülésszak óta végzett munka eredmé­nyeit és megvitatták a to­vábbi együttműködés mód­jait. Az együttműködési bizott­ság ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó viet­nami gazdasági küldöttség tagjai tegnap délelőtt meg­tekintet ék a metrót. A de­legációt a két végállomás közötti utazásra elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a 'Fővá­rosi Tanács elnöke és Kos* ka István külügyminiszter- helyettes. Üj óvoda Szolnokon A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregysé­ge részesedési alapjából 45 gyerek befogadására alkal­mas óvodát építtetett- ame­lyet kedden nyitottak meg a kicsinyek előtt. A két foglalkozási termet, a tála­lót egy férfi ö'tözőből ala­kítót ák ki. A dolgozók több mint 5 ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek. Az eredményes munkáért az átadási ünnepségen Zakár Zoltán hat dolgozót a Tár­sadalmi Munkáért elismerő jelvénnyel tüntetett ki. Diákok a vízminőség védelméért Élővizeink tisztaságának megőrzése csak akkor jár­hat eredménnyel, ha ifjúsá­gunk idejében megismerke­dik a természetes környezet védelmének fontosságával. Ezen a téren az első lépést a szentesi Horváth Mihály gimnázium tette meg víz- minőségvédelmi szakkör megalakításával. A fiatal szakkör foglalkozásait, az alapvető kémiai, biológiai vizsgálatokat az iskola jól felszerelt laboratóriumiban tartja. Munkáját segíti az Alsó iszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az igazgatósig vízminőségi felügyeletének szakemberei tartanak elő­adásokat a diákoknak és programot dolgoztak ki az 1973-as esztendőre. Bőséges kínálat traktorból A zárszámadások után januárban és februárban a gép- ég alkatrészvásárlás fellendülésére számítanak az AGROKER vezetői. Bő­séges a kínálat, a várhatóan megnövekvő év eleji keres­letet ki tudják elégíteni. Az AGROKER-telepeken egy hónap alatt több mint 800 traktort adtak el. Ez azon­ban több mint kétezerrel kevesebb az elmú t évinél, s most körülbelül ugyan­ennyi traktor vár eladásra. A legnagyobb a kínálat a Zetorból, de az egyre kere­settebb román U—651-es traktorból is folyamatosan érkeznek a szállítmányok. Lánctalpas traktorokból szintén ki tudják elégíteni az igényeket. Petőfi-diáknapok Kiskőrösön Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából szerdán országos Petőfi-diáknapok kezdődtek Kiskörösön, a költő szülő­városában. A háromnapos diáktalálkozón a költő ne­vét viselő tizenhárom gim- mázium, szakközépiskola és kollégáim száz küldötte vesz részt. A kiskőrösi városi művelődési központban dr. Benczédi József, az Orszá­gos Petőfi Emiékbizot‘ság titkára nyitotta meg a ta­lálkozót» majd Szűcs István­ná, a KISZ KözponT Bizott­ságának titkára mondott ünnepi beszédet. A kiskőrösi Petőfi-diák- napok pénteken Petőfi* emléktűrával zárulnak: a fiatalok sorra járják a kis­kunrí gi Petőfi-emlékhríye* ket, Kiskőrösről Dunavecsé- re, Szalkszentmárfonba, Szabadszállásra, Kecske* métre, majd Kiskunfélegy­házára utaznak. Eltemették Dómján Editet Tegnap nagy részvéttel kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Dóm­ján Editet, a Madách Szín­ház tragikusan elhunyt Já­szai-dijas színművészé:. A végtiisztességen megjelentek a hozzátartozók, a ko legák. barátok, Budapest színházi életének kiválóságai, vala­mint a színházművészet kedvelőinek ezrei. Tévésorozat a táplálkozásról Milyen nagyobb feladatok állnak az Egészségügyi Fel­világosítási Központ előtt 1973-ban? Erre a kérdésre válaszolt dr. Métneki János, az intézmény igazgatója: — Február végétől a MÉM-mei közösen megren­dezzük az élelmiszer- és fa­gazdaság egészségügyi hó­napját, amit a Mezőgazda- sági Múzeumban sorra ke­rülő nagyszabású kiállítás­sal kötünk egybe. Bizonyos mértékben az előbbihez kapcsolódik az emberek táplálkozásával foglalkozó őszi tévé-adássorozat. En­nek első része a téma egészségügyi oldalát érinti, második része szociológiai — társadalmi, gazdasági és egyéb — problémákat tűz napirendre. — Az ide! egészségügyi világnap alkalmából — amelynek jelszava „az egész­ség otthon kezdődik” — a szülőkhöz: az édesanyákhoz, édesapákhoz szólunk, az ő felelősségüket hangsúlyoz­zuk a családi környezetért» de nem feledkezünk meg az ezzel összefÜTgő egyéb fel* adatokról sem.

Next

/
Thumbnails
Contents