Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER XXIV. évf. 2. sz. 1973. január 4., csütörtök. Munkáspolitika M egírni való témák után kutatva kérdezgettem ismerős vagy addig ismeretlen embereket, hogy szerintük ki tekinthető manapság munkásnak. A legtöbben nem kapásból válaszoltak, némi töprengés után azzal kezdték, hogy ez nem is olyan egyszerű. Az orvos, aki felkészülten és folyamatosan, beszélt a veseátültetések hazai helyzetéről, a fenti kérdésre rövid habozás végén azt felelte, hogy munkás az, aki fizikai munkát végez, utóbb azt is hozzátette, hogy az iparban. A pártmunkás az osztály lenini ismérveit idézte, s a mi viszonyainkra alkalmazva kijelentette, hogy természetesen a nagyüzemi munkásság képezi a munkásosztály gerincét, de. hozzátartozónak kell tekinteni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóit is. A nagy ruhagyár vezérigazgatója a munkásosztály kategóriájába sorolta a műszaki értelmiséget is, tehát a termelésben közvetlenül résztvevő mérnököket és technikusokat. Ugyanott a szalagon dolgozó asszony vállat vont és azt mondta, hogy a válasz benne van a kérdésben. Munkás az, akinek ez a foglalkozása, tehát szakmunkás, betanitott munkás vagy segédmunkás. A kérdés eldöntése természetesen nem az én dolgom, ekörül vannak és lesznek is még viták, különféle nézeteltérések, felfogásbeli értelmezések. Mindenesetre bizonyára tévednek azok, akik a „ki ma a munkás?” problémát csupán elméleti, akadémikus okoskodásnak tartják, mondván, hogy nem az elnevezés a lényeges, ettől még nem változik meg semmi. Mégsem lényegtelen, hogy miként vélekedünk a mai munkásosztály fogalmáról, hiszen a magyar társadalomban a munkásosztály vezetószerepe, munkáspolitika érvényesül. Ä bban, hogy érvényesül, sokkal nagyobb az egyetértés, mint a munkás fogalmának meghatározá sában. De csak a tekintetben, hogy érvényesül a vezető szerep. Azt viszont, hogy milyen mértékben, csökkenő vagy nem csökkenő arányban, már többen eltérően ítélik meg. Megint csak magán-közvéleménykutatásaimra hivatkozva azt tapasztaltam, hogy a munkásosztály vezetőszerepéről beszélők különböző alapállásból ugyan, de egyformán az értelmiség problémái körül keringenék. Nevezetesen, hogy a vezetésben ugrásszerűen megnőtt az értelmiség szerepe. Azért hangsúlyoztam, hogy különböző nézőpontból mondják ezt, mert értelmiségi körökben többen úgy vélekednek, hogy ez természetes és üdvözölendő. Kifejtik, hogy népgazdaságunk és vele az egész társadalom eljutott arra a fejlettségi szintre, amelyen a szakértelem mór mindenen felül álló követelmény, a legfontosabb kérdéseket gazdasági szakemberek, közgazdászok döntik el, a munkásoknak ebbe érdemi beleszólásuk, nincs és nem is lehet, E'zzel szemben olyan hangokat is hallani, amelyek szerint az értelmiséget és különösen a műszaki értelmiséget vissza kell szorítani az egyszerű végrehajtás korlátái közé, változatlanul a politikai megbízhatóságon van a hangsúly, a szakértelem legfeljebb másodlagos. A magam részéről nem hiszem, hogy akár az egyik, akár a másik nezet hirdetőinek volna igaza. Az értelmiség szerepe csakugyan megnőtt, egv-egy üzemi főmérnök döntési jogköre gazdaságirányítási rendszerünkben lényegesen nagyobb, mint korábban volt. A már említett ruhagyári vezérigazgató, amikor a piac várható igényeinek és a helyi adottságoknak a figyelembe vételével eldönti, hogy milyen ruhákat és milyen mennyiségben gyártsanak, akkor határoz a nyereségről, a munkások jövedelmét alaposan befolyásoló tényezőről is. Ez igaz, de ugyanez az igazgató fáradhatatlanul járja a gyár telepeit, meghallgatja a gyáregységvezetők, műszaki értelmiségiek, művezetők, munkások és munkásnők véleményét is. mert tudja, hogy enélkül nem vállalhatja a döntés kockázatát, hogy gyorsabban haladni csak a munkásközösség egyetértésével és támogatásával lehet. Az igazgatót kevesen sorolnák a munkásosztály kategóriájába, közgazdász. Viszont párttag, kommunista szakember, aki üzemében munkáspolitikát valósít meg. Azt hiszem, ez a kérdés lényege. A munkásosztály vezető szerepét, a következetek munkáspolitika érvényesítését társadalmi-gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén aligha biztosíthatnánk azzal, hogy a vezető tisztségekbe kellő szakértelem nélkül fizikai munkásokat helyezünk. A munkásosztály, társadalmi méretekben vezető osztály, amelynek élcsapata a kommunista párt. A forradalmi elmélet és a hazai forradalmi tapasztalatok birtokában a párt képes érvényesíteni a munkásosztály vezető szerepét, a következetes elvi és gyakorlati munkáspolitikát. Ez egyúttal az egész dolgozó társadalom további felemelését is szolgálja, hiszen a parasztság, az értelmiség és az alkalmazotti rétegek érdekei szorosan egybeesnek a munkásokéval. Jól emlékszem és mások is emlékeznek arra, hogy a felszabadulás utáni történelmünk jelentősebb állomásai előtt mindig a párt volt az, amely a helyzetelemzés alapján megszabta a tennivalókat, azok sorrendjét és végrehajtásukra mozgósította a tömegeket. Csak így tudtak lerakni hazánkban a szocializmus alapjait, általánossá tenni a szocialista viszonyokat a mezőgazdaságban is és magasabb szinten folytatni az Új társadalom építését. A párt tűzte napirendre gazdaságirányítási rendszerünk reformját is, amikor eljött ennek az ideje A szakemberek javaslatainak mérlegelése alapján szintén a párt döntött ebben a rendkívül fontos kérdésben, a ir.un- káspolitika szellemeben, megnyerve az ügynek a szélesebb közvéleményt is. És kell-e külön hangsúlyozni, hogy legutóbb a párt Központi Bizottsága a munkáspoiitika gyakorlati érvényesítésében tett újabb lépést, amikor előtérbe állította a nagyüzemi munkások életkörülményeinek gyorsabb javítását. S ezzel egyijtt kimondta, hogy a párt soraiban — a munkás- osztály vezető szerepét megtestesítő élcsapatban — fokozatosan több munkásnak, nagyüzemi fizikai dolgozónak kell helyet kapnia. érzem, minden alapunk megvan a bizakodásra: a munkáspoiitika. amely a szocialista Magyarországon egyben nemzeti politika is, mind maradék- talanabbul és eredményesen érvényesül életünk valamennyi területén. A. J. U‘ A szövetkezeti iparban alakosság jobb ellátását ígérik Újabb szolgáltatások Az O&lSZós o KISZÜ7 elaSnének nylatkozcta Az ipari szövetkezetek áruellátása és szolgáltatási tevékenységéről nyilatkozott Rév Lajos, az OKISZ elnö. ke az MTI munkatársának. Az ismertetett országos adatok mellett a megyei helyzetről Bordás Lászlótól, a KISZÖV elnökétől kértünk tájékoztatást. A megyei ipari szövetkezetek ugyanis többnyire az országostól eltérő jellemzőkről adhatnak számot. 1972-ben a hazai boltokba került iparcikkek 16 százaléka szövetkezeti üzemekben készült. — Az idei évre számolunk azzal — mondta Rév Lajos —, hogy az ismert bérpolitikai intézkedések nyomán, elsősorban az ipari munkásság körében, a várhatóan növekvő vásárlási kedv nagyobb és választékosabb árualapot igényel. Ezért 6— 8 százalékkal több árut szállítunk a belkereskedelemnek, mégpedig jobb mini ségben, szélesebb választékban. Ez azonban nem jelentheti az árak indokolatlan emelését. — Számottevően növeli termelését a hazai fogyasztás számára a szövetkezeti fémtömegcikk, építőanyag-, papír, és műanyagipar, továbbá a kézmű- és a háziipar is. Különösen fontosnak ítéljük az úgynevezett hiánycikkek körének szűkítését A Belkereskedelmi Minisztériummal már korábban kialakított jó együttműködésünknek köszönhetően az ipari szövetkezetek rendszeresen értesülnek arról, hogy mely cikkekből van hiány, s korszerű kis. és középüzemeink — adottságaiknál fogva — képesek arra, hogy ezek többségének gyártását gyorsan bevezessék. — Megyénkben tavaly az ipari szövetkezetek és a kereskedelem között — sajnos — inkább az együttműködés hiányáról beszélhetünk, semmint rendszeres kapcsolatról. Jórészt ez is az oka — mondotta a KISZÖV elnöke —. hogy tavaly 18 százalékkal kevesebb árut termeltünk belföldi megrendelésre, mint 1971-ben. Fokozódott viszont a külkereskedelmi vállalatok érdeklődése — méghozzá a helyi érdekekre alapozottan — szövetkezeteink exportálható termékei iránt. Ezekből tavaly másfélszer annyit állítottunk elő. mint annak előtte. A jövőt illetően kívánatosnak tartjuk, hogy a belkereskedelmi árutermelés 18 —20 százalékkal vagy még nagyobb arányban növekedjék, elsősorban a helyi ellátás javítására. Népgazdasági érdek egyúttal, hogy áz exportra gyártást is fejlesz- szék az idén tovább a szövetkezetek.- Ipari szövetkezeteink 1973-ban tovább bővítik a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Ez különösen vonatkozik azokra az ágazatokra, amelyekben még kielégítetlen igények jelentkeznek, illetve, ahol az igényeknek további számottevő növekedése várható. Már tavaly is a tervezettnél gyorsabban növekedett a gépkocsi-, motorkerékpár-karbantartás és javítás, az elektromos háztartási készülékek és az elektroakusztikai berendezések javítása, továbbá a mosás-vegytisztítás. Nem teljesítették azonban az ipari szövetkezetek a lakáskarbantartási előirányzataikat. — Megyénkben a szolgáltatások a múlt év végéig 12—13 százalékkal növekedtek. Ezt meghaladó mértékben bővült a kiemelt ágazatokban végzett szolgáltatások — köztük a lakáskarban tartás — teljesítménye. Az idén további 15—16 százalékos fejlődés szükséges ahhoz, hogy a középtávú tervfeladatok időarányos teljesítéséről adhassunk számot — hangsúlyozta Bordás László. Rév Lajos nyilatkozatának további része Szolnok megyére is jellemző: — Az úgynevezett hagyományos szolgáltatási ágazatokban, mint például a férfi- és női fodrászatban, kozmetikában. fényképészetben — egyes még ellátatlan területek kivételével — a lakosság igényeit általában ki tudjuk elégíteni. E szakmákban tehát a kulturáltabb kiszolgáláson, az üzletek megfelelő karbantartásán a fo hangsúly. Újszerű szolgáltatások vannak elterjedőben; csomagtovábbítás, kisebb szállítási feladatok ellátása vidéken és fővárosban egyaránt — állapította rneg az OKISZ elnöke. Ma: Űj fejezet Európában A IV. ötéves terv Apa és fia Különleges tudakozó Egy kotró nem kotró Új villamosított vasútvonal Rákos és Nagykáta között Tegnap délelőtt a MÁV vezetői ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Rákos— Nagykáta közötti, most villamosított, negyvenhat kilométeres vasútvonalat. Ma nulla órától a két állomásra összesen tizenöt személyszállító vonat indul, illetve érkezik villamos vontatással. A már korábban elkészült Keleti pályaudvar—Rákos közti öt kilométeres szakasz- szal együtt újabb félszáz kilométert vesznek ma birtokba a villanymozdonyok. A sok millió forintos költségé gél épített villamos felső- vezeték-rendszer munkálatait 1971. decemberében kezdték eü. A tervek szerint az év végére érnek Szolnokig, majd a nagyszabású munka Lo- kösházán fejeződik be. Az 1973—74-es menetrend- változás után egyes helyi személyvonatok menetideje nyolc-tizennyolc perccel rövidül meg a villamosított vasútvonalon. HO! I k TI DÚSÍT AM >h - HÍREK - TI UŐSÍTAlMHv— HÍREK Diplomaták újévi köszöntője A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői tegnap az új év al" kaiméból jókívánságaikat fejezték ki Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint Kepes Imréné, a Külügyminisz érium protokoll osztályának megbízott vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Magyar—vietnami tanácskozás Tegnap délután a Paria" ment delegáció» termében megkezdődött a magyar—■ vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizoltság III. Ülésszaka, A tanácskozáson a két delegációt Fehér Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Le Thanh Nghl, a VDK minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. Áttekintik a IL ülésszak óta végzett munka eredményeit és megvitatták a további együttműködés módjait. Az együttműködési bizottság ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó vietnami gazdasági küldöttség tagjai tegnap délelőtt megtekintet ék a metrót. A delegációt a két végállomás közötti utazásra elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a 'Fővárosi Tanács elnöke és Kos* ka István külügyminiszter- helyettes. Üj óvoda Szolnokon A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregysége részesedési alapjából 45 gyerek befogadására alkalmas óvodát építtetett- amelyet kedden nyitottak meg a kicsinyek előtt. A két foglalkozási termet, a tálalót egy férfi ö'tözőből alakítót ák ki. A dolgozók több mint 5 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Az eredményes munkáért az átadási ünnepségen Zakár Zoltán hat dolgozót a Társadalmi Munkáért elismerő jelvénnyel tüntetett ki. Diákok a vízminőség védelméért Élővizeink tisztaságának megőrzése csak akkor járhat eredménnyel, ha ifjúságunk idejében megismerkedik a természetes környezet védelmének fontosságával. Ezen a téren az első lépést a szentesi Horváth Mihály gimnázium tette meg víz- minőségvédelmi szakkör megalakításával. A fiatal szakkör foglalkozásait, az alapvető kémiai, biológiai vizsgálatokat az iskola jól felszerelt laboratóriumiban tartja. Munkáját segíti az Alsó iszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az igazgatósig vízminőségi felügyeletének szakemberei tartanak előadásokat a diákoknak és programot dolgoztak ki az 1973-as esztendőre. Bőséges kínálat traktorból A zárszámadások után januárban és februárban a gép- ég alkatrészvásárlás fellendülésére számítanak az AGROKER vezetői. Bőséges a kínálat, a várhatóan megnövekvő év eleji keresletet ki tudják elégíteni. Az AGROKER-telepeken egy hónap alatt több mint 800 traktort adtak el. Ez azonban több mint kétezerrel kevesebb az elmú t évinél, s most körülbelül ugyanennyi traktor vár eladásra. A legnagyobb a kínálat a Zetorból, de az egyre keresettebb román U—651-es traktorból is folyamatosan érkeznek a szállítmányok. Lánctalpas traktorokból szintén ki tudják elégíteni az igényeket. Petőfi-diáknapok Kiskőrösön Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából szerdán országos Petőfi-diáknapok kezdődtek Kiskörösön, a költő szülővárosában. A háromnapos diáktalálkozón a költő nevét viselő tizenhárom gim- mázium, szakközépiskola és kollégáim száz küldötte vesz részt. A kiskőrösi városi művelődési központban dr. Benczédi József, az Országos Petőfi Emiékbizot‘ság titkára nyitotta meg a találkozót» majd Szűcs Istvánná, a KISZ KözponT Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A kiskőrösi Petőfi-diák- napok pénteken Petőfi* emléktűrával zárulnak: a fiatalok sorra járják a kiskunrí gi Petőfi-emlékhríye* ket, Kiskőrösről Dunavecsé- re, Szalkszentmárfonba, Szabadszállásra, Kecske* métre, majd Kiskunfélegyházára utaznak. Eltemették Dómján Editet Tegnap nagy részvéttel kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Dómján Editet, a Madách Színház tragikusan elhunyt Jászai-dijas színművészé:. A végtiisztességen megjelentek a hozzátartozók, a ko legák. barátok, Budapest színházi életének kiválóságai, valamint a színházművészet kedvelőinek ezrei. Tévésorozat a táplálkozásról Milyen nagyobb feladatok állnak az Egészségügyi Felvilágosítási Központ előtt 1973-ban? Erre a kérdésre válaszolt dr. Métneki János, az intézmény igazgatója: — Február végétől a MÉM-mei közösen megrendezzük az élelmiszer- és fagazdaság egészségügyi hónapját, amit a Mezőgazda- sági Múzeumban sorra kerülő nagyszabású kiállítással kötünk egybe. Bizonyos mértékben az előbbihez kapcsolódik az emberek táplálkozásával foglalkozó őszi tévé-adássorozat. Ennek első része a téma egészségügyi oldalát érinti, második része szociológiai — társadalmi, gazdasági és egyéb — problémákat tűz napirendre. — Az ide! egészségügyi világnap alkalmából — amelynek jelszava „az egészség otthon kezdődik” — a szülőkhöz: az édesanyákhoz, édesapákhoz szólunk, az ő felelősségüket hangsúlyozzuk a családi környezetért» de nem feledkezünk meg az ezzel összefÜTgő egyéb fel* adatokról sem.
