Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

2 SZOLNOK MEG TD NÍTLAP 1973. január 4. A reménység lovagja A fend efm Jorge Amado. Brazilja nagy írója regényé­nek: címe. Róla szólt ez á regény, ő a reménység lovagja: I.uiß Carlos Prestes. a Brazil Kommunista Párt főtitkára, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legmarkánsabb ve­teránja. Most töltötte be hetvenötödife születésnapját. A háromnegyedszázadból felet a brazil munkásmozga­lom szervezésével, fejlesztésével töltött el Prestes, hiszen éppen most múlt ötven éve, hogy 1922-ben megalakult Bra­zíliában a Kommunisták Pártja. Azóta nagy utat tett meg Prestes is, a párt is. A latin- amerikai forradalmi mozgalomnak egyik vezető ereje a Brazil Kommunista párt. A pártot is, magát Prestest is újra meg újra üldözték, a főtitkár például 1936-tól 1945-ig volt a brazil börtönök foglya — kiszabadulása után választották meg a párt főtitkárává — de sem személy szerint őt. sem a párt erejét megtörni nem tudták. Pedig nyolc esztendeje ismét brutálisan reakciós hata­lom uralkodik Latin-Amerika legnagyobb országában: a brazil junta 1964-ben került puccsal hatalomra, s azóta ismét megszigorították a kommunisták s általában a haladó erők elleni üldözőhadjáratot S mindezek ellenére: a latin-amerikai világban nem csökkent, hanem nőtt a haladás ereje és befolyása. Kubában immár tizennégy esztendeje győzött a szocializmus. Chilében több, mint két éve a népi egység, a kommunisták, szocia­listák és más baloldali erők szövetségéből létrejött népfront kormány van hatalmon, s tartja magát lép előre a reakció minden támadásával szemben. Progresszív erők jutottak néhány évvel ezelőtt hatalomra Peruban is. És ha vannak is még visszaesések, vesztett csaták — például a bolíviai progresszív kormányt nemrég ismét reakciós uralom dön­tötte meg, — mégis, az egész latin-amerikai kontinensen a forradalmi, a haladó erők mozgásban vannak és küzdenek az egyes országok nemzeti függetlenségükért, a jenki im­perializmus ellen, a népek szabadságáért. Ebben az immár kontinensnyi méretű küzdelemben is jelentős szerepe van sok-sok millió spanyolul és portugálul beszélő latin-amerika egyik példaképének, a most 75 esz­tendős Luis Carlos prestesnelc, akit születése napján szere­tettel köszöntenek a magyar kommunisták, a haladó ma­gyar közvélemény is. Két fiatal francia a dél-vielnami pokolból Közei két és fél évi dél-vietnami bebörtönzés után hazaérkezett Franciaországba az a két francia fiatalember, akiket azért ítéltek el, mert 1970. július 25-eu Saigonban kitűzték a Vietcong — dél-vietnami hazafias erők zászlaját. A két francia elmond­ta, hogy a dél-vietnami börtönökben kínozzák a politikai foglyokat, és likvidálá­sukra készülnék. Képünkön:Méan-Pierre Debris (balról) és Andre Menras, a dél-vi­etnami börtönből kiszabadult két francia sajtóértekezletet tart Párizsban. Lirs Car'os Prestes üdvöz ése Az SZKP Központi Bizott­sága üdvözletét intézett Luis Carlos Prestes-hez, a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságánál«: fő­titkárához, aki most töltötte be 75. életévét. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy a szovjet kommunisták és a szovjet nép úgy ismerik a brazil kommunista vezetőt, mint az SZKP és a szovjet állam hű barátját s nagyra értékeli hozzájárulását a két párt és a két nép közötti ba­rátság szilárdításához. Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te Luis Carlos Prestes-t, & Brazil Kommunista Párt fő­titkárát 75. születésnapja alkalmából. Saigoni csapatok Újabb letartóztatások Kambodzsában Kairóban Szerdára virradó éjjel a* amerikai légierő és hadi- tengerészet harci gépei meg­szakítás nélkül folytatták a VDK bombázását, Dél-Viet- naniban és Kambodzsában megélénkült a harci tevé­kenység. Az amerikai parancsnok­ság nem közölte a bevetett gépek számát és típusát, csupán annyit mondott, hogy az egész éjszaka folyamán bombázták a VDK déli terü­leteit a 20. szélességi körig. A saigoni főparancsnokság közleménye szerint az el­múlt 24 órában erősen meg­élénkültek a harcok egész Dél-Vielnamban, a népi erők összesen 81 ponton támadták tüzérséggel, illetve gyalog­sággal a konnánycsapatok állásait. Az újévi tűzszünet után a saigoni hadsereg gyalogsági és páncélos egységei ismét betörtek Kambodzsába, hogy felmentsék az ország déli ré­szében szorongatott helyzet­be került Lón Nol csapato­kat. Az első ütközetet a fő­várostól 80 kilométerre vívták. Phnom Penh közelé­ben a Lón Nol-rezsim csapa. t.ai kedden és szerdán három megerősített állást veszítet­tek el a népi erőkkel vívott harcban, s aknák hullottak az éjszaka folyamán Phnom Penh külső védelmi vonalá­nak több más állására is. Phnom Penhben egész éj­szaka és szerdán délelőtt is ágyúdörgést lehetett hallani. Á saigoni amerikai főpa­rancsnokság közzétette az új­évi tűzszünet óta eltelt idő­szak Vietnamban folytatott amerikai légitevékenységé­nek főbb adatait. Eszerint kedden és szerdán amerikai taktikai bombázók 84 bere­pülést hajtottak végre a VDK területe ellen, a B—52-es lé­gierődök pedig 19 kötelék­ben bombázták a Demokra­tikus Vietnamot. Ugyanezen idő alatt az amerikai légierő taktikai gé_ pei 229 bevetésben, e B— 52-es légierődök pedig 35 kö­telékben bombázták Dál-Vi- etnam különböző térségeit, főleg az északi Quang Tri tartományt. ■fr A minisztertanács szokásos szerdai ülése után Jean- Philippe Lecat kormányszó­vivő bejelentette, hogy a francia kormánv rendkívüli hitelt nyújt a Hanoi Saint- Paul kórház felszereléséhez és modernizálásához. További négy egyetemi hallgatót vett őrizetbe a kai­rói rendőrség. Ugyancsak le­tartóztatták Robert James amerikai újságírót, aki beha­tolt az Ein Samsz egyetem területére és felvételeket ké­szített a diáksztrájk és a diákgyűlések résztvevőiről. A főügyészség bejelentette, hogy két héten belül befeje­ződik a vizsgálat és elkészül a vádirat a decemberben és január elején letartóztatott egyetemi hallgatók ügyében. (A hivatalos adatok szerint eddig 47 személyről van szó). Míg a diákmegmozdulások kezdetén a közel-keleti vál­ság megoldatlansága, a „sem béke, sem háború” kilátásta­lan állapota' fordította szem­be az egyetemistákat a „te­hetetlenséggel — és ha­logatással vádolt állam­vezetéssel, addig az első le­tartóztatásokat követően a rendőrségi, ügyészségi intéz­kedések váltak a tiltakozó sztrájkok, tüntetések, röpla­pok elsődleges célpontjává. A letartóztatások nyomán bizonyos fajta akcióegység alakult ki a különböző poli­tikai irányzatokhoz tartozó csoportok között. Szerdán délelőtt a diákok tömeggyűlést rendeztek az egyetem előtt, majd az ut­cákra vonultak, követelve le­tartóztatott társaik azonnali szabadonbocsátását. A tünte­tők a város közoontia felé tartva szembekerültek a fel­oszlatásukra kivonult rend- őrosztagakkal mire vissza­vonultak az egyetem épüle­téhez. A kairói és alexandriai egyetemisták iránti szolidari­tásból szerdán rövid sztráj­kot tartottal« az alexandriai egvetem tagozataként műkö­dő beiruti arab egyetem diákjai. 3­Izrael elleni arab összefo­gásról szólva Kadhafi líbiai elnök kifejtette azt a véle­ményét, amennyiben nem jön létre valamennyi arab állam összefogása az Izrael elleni háborúban, akkor min­den egyes országnak jogában áll, hogy saját belátása sze­rint rendezze viszonyát Iz­raellel. Egy „korlátozott há­ború”, amelyeben csak né­hány arab állam venne részt — eleve elvesztett háború lenne — hangoztatta Kad­hafi. Egyiptomi diákzavargások­kal kapcsolatban Kadhafi azt a nézetét fejtette ki, hogy az egyetemisták jobban ten­nék, ha behatóan megvitat­nák saját ügyeiket, ahelyett hogy türelmetlenségükben — holmi „döntő csatát” köve­telnek. A Palesztinái gerillák pedig jobban tennék, ha „küzdelmük színterét Izrael szívébe helyeznék át”. Mint a DPA hírügynökség kairói tudósítója megjegyzi, a líbiai államfő beszédének legfigyelemreméltóbb voná­sa, hogy közvetetten jóvá­hagyja mind Egyiptom, mind pedig Jordánia izraeli politi­káját. Kairóban általános megle­petést keltett, hogy a szélső­séges nézeteiről ismert Kad­hafi líbiai elnök hétfői beszé­dében nyilvánvosan bírálta a türelmetlen, gyors katonai kezdeményezést követelő — egyiptomi diákokat, s arra szólította fel őket, hogy ta­núsítsanak bölcs magatartást és ésszerűen közelítsék meg a kérdést. Kadhafi ugyan­csak védelmébe vette Szádat elnököt aki nem engedett a tüntetéseknek és a hisztéri­kus sürgetéselmek. s nem kezdeményezett korlátozott légi és szárazföldi támadáso­kat az izraeli megszálló csa­patok ellen. Kadhafi kiemel­te a korlátozott katonai ak­ciókat elutasító Szadat fele­lősségteljes állásfoglalását. A Tószeg] Vegyesipari Szövetkezei felvételre keres építőipari technikást műszaki vezetői munkakör betöltésére Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet elnökénél, Tószeg, Attila út, 27 szám alatt. Tito beszéde Crna Gorában A jugoszláv sajtó részlete­sen ismertette Tito pártel­nöknek. az államfőnek Ti- togradban mondott beszédet amely az ország Crna Gora tagköztársaságának politikai aktivistái előtt hangzott el. A múlt évben — mondta többek között Tito — nem­csak a nacionalizmusra mér­tünk csapást, hanem a libe­ralizmusra is, amely ugyan­csak elterjedt a kommunisták szövetségében és nagy káro­kat okozott. A párt elnöke ezután így folytatta: „Ismét arra törekszünk, hogy a KSZ legyen az az erő, amely ösz- szeforrasztja soknemzetiségű államunkat és nemcsak esz­meileg, hanem a mindennapi életben is irányító szerepet tölt be. Mindenfelől — első­sorban nyugatról — érkezett hatások befolyására szocia­lista fejlődésünk ellaposo­dott Ezért 1972-ben úgy ha­tároztunk. hogy magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést” Tito beszéde további részé­ben hangsúlyozta: „A KSZ Konszolidálásának folyamata még tart. Senkinek sem vet­tük a fejét és nem tesszük ezt a jövőben sem. El kell távolítanunk azonban a kom­munisták szövetségéből — mindazokat akik elfelejtet­ték hogy kommunistái«, vagy talán solia nem voltak azok” — jelentette ki többek közölt a párt elnöke, majd így foly­tatta — „Nem kell boszor kányüldözést folytatni a párt- ból való kizárásokkal. AkíU valamilyen okból tévedtek azok számára lehetővé kell lenni, hogy — a párton kívül — jóvá tegyél« hibáikat és gondoskodni kell róluk”. Az 1974-ben esedékes X pártkongresszus előkészüle­teivel kapcsolatban kijelen­tette: „Véleményem szerint a kongresszus egv korszak lezárását jelenti maid és ugyanakkor fordulópontot is az ország további gyorsabb fejlődése tekintetében. A X. Kongresszusnak olyan hatá­rozatokat kell hoznia, ame lyek megfelelnek népünk munkásosztályunk és vala mennyi dolgozónk érdekei' nek és törekvéseinek”. „Jugoszlávia jó viszonyt óhajt minden országgal. — amely szintén erre törekszik Jó viszony btin vagyunk 3 szocialista országokkal és ez nemcsak természetes, hanem jó is” —- hangsúlyozta töb­bek között Titogradban mon­dott beszédében Joszip Broi Tito. Töivéry a gépetérítők elfen A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a re­pülés biztonságánaK növelé­se, az utasok és a személyzet életének és testi épségének fokozott védelme érdekében törvényerejű rendeletet foga­dott el a gépeltérítők bünte­tőjogi felelősségrevonásáróL Három évtől tíz évig ter­jedő szabadságvesztés szab­ható ki a földön, vagy a le­vegőbe tartózkodó repülőgép eltérítésért. öt évtől tizenöt évig terje­dő szabadságvesztés szabható Tíz napos szünet után, a párizsi Choisy-le Roi negyed­ben lévő épületben, újból találkozott az amerikai és a vietnami delegáció, melyem Le Dúc Tho és Kissinger újabb titkos megbeszélését ki — vagyonelkobzással, vagy anélkül —, ha erőszak alkal­mazásával, yagy fenyegető­zésekkel eltéríteneK, vagy el­rabolnak egv repülőgépet, és az a gép katasztrófáját, vagy egyéb súlyos következmé­nyeket von maga után. Arnennjáben a bűncselek­mény egy vagy több ember halálát, vagy súlyos megsé­rülését idézi elő, a bűnösök 8 évtől 15 évig terjedő sza­badság-vesztésre, és vagyonel­kobzásra, illetve halálbün­tetésre és vagyonelkobzásra ítélhetők. készítették elő. Képünk: Nguyen Co Thach, VDK kül­ügyminiszterhelyettesről ké­szült William Sullivan ame­rikai külügyi államtitkár he­lyettessel való tárgyalása után. A diplomáciai áttörés éve összesített adatok szerint ez NDK 1972, végéig 55 ál­lammal létesített nemzetkö­zi jogú diplomáciai kapcso­latokat. ezek a következők: 1949: Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Csehszlová­kia, Magyarország, Romá­nia, Kína, a KNDK, Albá­nia; 1950: a VDK, Mongólia; 1957: Jugoszlávia; 1963: Kuba; 1969: Kambodzsa, Irak, Szírt dán, Szíria, a Dél-Vietnami Köztársaság (Ideiglenes Kormány), Dél-Jemen. Egyip­tom, Kongói Népi Köztársa­ság; 1970: Sípmáüa. a Közép­Afrikai Köztársaság, Algéria, MaldiVfc-szigetek, Sri Lanka, Guinea; 1971: Chile, Egyenlítői Gui­nea, Csád; 1972: a Bengali Népi Köztár­saság, India, Pakisztán, Irán, Burundi, Finnország (az egyezmény 1973. január 7- én lép érvénybe), Ghana, Tunézia, Zaire, Kuwait, Svájc, Nepál, Indonézia, Svédország, Ausztria. Cip­rus, Tanzánia, Jemeni Arab Köztársaság, Ausztrália, Si­erra Leone, Uruguay, Liba­non, Belgium, Peru, Marok­kó. A Német Demokratikus Köztársaság és Törökország megállapodott, hogy tárgya­lásokat kezd a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szin­tű felvételéről.

Next

/
Thumbnails
Contents