Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 13, Számítógépek Jangi-Julban Szovjet Közép-Ázsdában, az üzbég falvaikban új szakmát sajátítanak el az emberek: az elektronikus számítógépek kezelőinek szak­máját. í Megjelent a Nemzetközi Szemle új szí ma A folyóirat idei első, ja­nuári száma öt írást közöl „Az USA a választások után” összefoglaló címmel. A Novoje Vremja cikkíró­ja, M. Fjodorov részletes elemzést ad Nixon politiká­járól. majd amerikai és an­gol lapokból átvett tanul­mányok világítják meg — a címeket idézve — a tör­ténelem legköltségesebb választási hadjáratát. Nixon hetedik válságát, a további négy esztendőt, s végül azt a győzelmet — Art Buch- wald szatírája ez, — ame­lyet Air. Apátia aratott. Két írás foglalkozik a Német Szövetségi Köztársa­ság problémáival, s gazdag a ,.Nemzetközi muiikásmoz- galom" rovat tartalma. Egyebek mellett Karcag Gábor tanulmányának első részét olvashatjuk a szociál­demokrácia és a nemzet­közi osziályharc témájáról s Enrico Berlinguemek a Rinascitaban megjelent cik­két az Olasz Szocialista Párt kongresszusáról. Makai György az arab világban végbemenő folyamatokat helyezi nagyító alá, míg a katonai problémákat felöle­lő dolgozatok közül ár. Bé­kés Zsolté érdemel emlí­tést, aki az Egyesült Álla­mok katonapolitikájának új koncepcióit elemzi. A „Dokumentum” rovat­ban kapott helyet a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsé­ge elnökének és Elnöksége Végrehajtó Bizottságának levele, amelyet valamennyi szervezethez és taghoz in­téztek, a „Vita” rovjLt pedig annak a kerekasztal-beszél- getésnek az első részét köz­li, amelyet a jelenlegi nem­zetközi erőviszonyok jellem­zéséről indított a folyóirat; a hozzászólók ez esetben dr. Tálas Barna, Sütő Gábor, dr. Györffy Tibor. Végül Bognár Károly is­merteti Komócsin Zoltán ,,Nemzeti érdekek, intema- tyonalista célok” című köny­vét, majd a már megszo­kott eseménynaptár zárja a Nemzetközi Szemle 1973. évi első számát. A kibernetika kiváló szakembereinek véleménye szerint a matematikai mód­szerek és az elektronikus számítótechnika alkalmazása a mezőgazdasági termelésben még nagyobb eredményekkel kecsegtet, mint az ipar kü­lönböző ágazataiban. A mezőgazdaságban a te­rületi információs és számí­tóközpontok jelentették az első „fecskéket” az elektro­nikus számítótechnika alkal­mazásában. • • • A Szovjetunió elektronikus agyának egyik ilyen sejtjé­vel a Taskenttőd 28 kilomé­terre fekvő Jangi-Julban is­merkedtem meg. Jangi-Jul üzbégül „Üj utat” jelent. Az elnevezés jelképes értelmű. Valamikor itt, a taskenti oázis központjában juhok és kecskék legeltek. A mad Jangi-Jul a gyapot­termesztő terület központja, csaknem hatvanezer Lakost számláló mezőgazdasági-ipari város. Olyan üzemek össz­pontosulnak itt, amelyek fő­leg a mezőgazdasági termé­kek feldolgozásával foglal­koznak. Központjában, a nemrég épült üj posta mel­lett a területi információs és számítóközpont épület­tömbje helyezkedik eL Az egyik munkanapon látogat­tam el az állomásra. Az Igazgatót nem találtam a helyén. Az egyik szomszédos kolhozba utazott, hogy előadást tartson az elektronikus számítógépek kezelőinek. Az irodában fi­atal, kedves asszony várt rám: Raisza Zverjeva, az ál­lomás főmérnöke. Elmondot­ta, hogy az állomáson főképp fiatalok dolgoznak. Leányok, akik nemrég végezték el a középiskolát, és a katonai szolgálati idejüket már le­töltött fiatalemberek. Átla­gos életkoruk — 25 év. Az állomáson 57 billentyűs és lyukkártyás számítógép mű­ködik. A Jangi-Jul-i információs- számító központ nemcsak a kolhozokat és szovhozokat szolgálja ld, hanem a köny- nyű- és élelmiszeripari üze­meket, a kereskedelmi és szállítási vállalatokat is. A földszinten, a bejárat­tól nem messze található a megrendelő iroda. Itt talál­kozunk az Október kolhoz normásával, Szantalat Haj- darovával. A kolhoztagok munkabérének kiszámítását számítógéppel akarja elvé­geztetni. Ehhez hozta el a szükséges adatokat. Megkérdeztem tőle, régen mennyi időbe tellett, amíg a kolhoz valamennyi brigád­jának havi munkabérét ki­számították? — Két-három napba — felelte a leány. Ez azt jelenti, hogy a kol­hoz könyvelőségében lega­lább tíz ember három na­pon át számolt, hogy az em­berek időben megkapják a munkabérüket. — És most? A beszélgetésbe a főmér­nök is bekapcsolódik: — Menjünk, nézzük meg! — javasolja. Főim együnk a számí­tógépek birodalmába. Nyina Oszipova operátor kis köny­vecskét tart ' a kezében, amelybe a brigádvezető a brigád tagjainak munkatel­jesítményét bejegyezte. Az első oldalnál tart. Könnye­dén megérinti a gép billen­tyűjét. Nem telik bele egy perc, és a gép már kiszámí­totta a ledolgozott munkana­pok számát, és a kereset ösz- szegét. A könyvecskében fel­tüntetett első brigádtag havi keresetének a kiszámítása - ezzel megtörtént. Ha a gaz­daságban hatszáz ember dol­gozik, akkor a munkabérük kiszámítása tíz órát vesz igénybe. Ez valamivel több az operátor egy műszakjá­nál. Az eredmény önmagáért beszéL Vajon kifizetődő-e a kol­hoznak az elektronikus szá­mítótechnika igénybevétele? A bonyolult, aprólékos mun­káért a gazdaság évente 1800 rubelt fizet a számítóköz­pontnak. Cserébe rengeteg időt takarít meg. De nem­csak erről van szó. A szám- vivők, könyvelők, tervkészí­tők, gazdasági szakemberek egész seregét mentesíti ettől a munkától. Az improduk­tív gépies munka helyett a minőségi ellenőrzéssel, a készletek számbavételével, a termelési eredmények elem­zésével tudnak foglalkozni. Ez jelenti a gazdaság irányítás első lépcsőfokát, amely nélkül a termelés ha­tékonyságának a csúcsára nem lehet feljutni. A mun­kában bekövetkezett minő­ségi változás az, hogy a munka mechanikus funkcióit a számítógépekre bízzák, hívta életre a népgazdaság sokágazatú rendszerében a területi információs-számító­központok megteremtésének gondolatát. A köztársaságban jelenleg több mint harminc számítóközpont működik. Idővel Üzbegisztán számító­központjainak a számát száz fölé növelik. J. R. Méreg a Romából Duisburgtól tizenöt kilo­méterrel északra búvárok három, rendkívül mérgező és gyúlékony vegyszerrel teli tartályt hoztak felszínre a Rajnából. A kannákat né­hány nappal korábban egy teherhajó vesztette él, mi­után összeütközött egy von­tatóval. A rendőrség egye­lőre nem tudja, vajon ma­radt-e még a méregből a fo­lyóban, Javított Concorde—02 Egy és háromnegyed órás sikeres próbautat tett a francia—angol kooperáció­val kifejlesztett szuperszo­nikus utasszállító repülőgép a Concorde—02, új javított francia változata. Az új vál­tozatnak most csendesebb és füstmentesebb, de ennek Anglia acéltermelése Az elmúlt év acélterme­lése Angliában 24,2 millió tonna volt, még mindig alatta maradt az 1960. évi rekordnak. A világ acélter- me'ésénelc 4,3 százalékát ad­ja a korábbi. 7,5 százalékkal szemben. A kapacitásokat kb. 75 százalékban használ­ják ki. Az oxigénacélok csak egyharmaddal része­sülnek a termelésben (ez az arány Japánban 80 száza­iéit, a Német Szövetségi Köztársaságban 60 százalék). Az exporttöbblet 1971-ben jelentősen emelkedett. A 4,9 millió tonnás vas- és acél­exporttal 2,4 millió tonna A cementipar óriása A balaklejai (Ukrajna) cementgyárban 7 méter át­mérőjű, 230 méter hosszú forgókemencét helyeztek üzembe. Jelenlegi kapacitá­sa évi 1,2 millió tonna ce­ment. Amint ez az új kemence a tervezett kapacitását el­érte, úgy a gyár összterme­lése 3.3 millió tonna nagy- szilárdságú cement lesz. An­nak ellenére, hogy nem nö­velik az üzem dolgozóinak Kiállítás Párizsban Párizsban, a Porte de Versailles-nal levő bemuta­tócsarnokban tartották meg a XX. nemzetközi csoma­golástechnikai kiállítást. Ezeregyszáz cég 90 ezer négyzetméternyi kiállítóte­rületen hat szakcsoportban mutatta be az élelmiszer- ipari csomagolástechnika kétéves fejlődését: élelme­zés, élelmiszeripar, húsipari és kereskedelmi-műszaki, el­járások, maláta- és sörgyár­tási alapanyagok és feldol­gozások, palackozás és Számol és csomagol A pénztárgépek új, a cso­magolást is elvégző proto­típusát szerkesztette meg a Rottneros cég Svédország­ban. A pénztáros egyik kéz­zel beüti az árakat, másik ke-ével pedig eev futósza­I lag segítségével a gépben levő műanyag fóliára helye­zi a megvásárolt árukat. A ellenére erősebb motorja van. A megrendeléshiánnyal küzdő közös vállalkozás ezt a változatot mutatja be az Egyesült Államokban és szeretne piacot szerezni szá­mára. Képünk az új motor­ral felszerelt Concorde—02-t mutatja felszállás közben. import áll szemben. A kül­kereskedelmi forgalom (7,3 millió tonna) 70—80 száza­lékát hengerelt acélok teszik ki. A Német, Szövetségi Köztársaságba irányuló ki­vitel jelentéktelen. A ter­melés eddig stagnált. Azt remélik, hogy 1973 végére 26 millió tonnát termelnek. Az államosított British Steel Corporation, amely a termelés 90 százalékát pro­dukálja veszteséggel műkö­dik. A kormány és az igaz­gatóság az 1980-ig szüksé­ges beruházásokról vitatko­zik. létszámát, a termelési volu­men a jelenlegihez képest 60 százalékkal növekszik. Ezt nagy termelékenységű berendezésekkel, valamint további termelési folyama­tok automatizálásával fog­ják elérni. Adatfeldolgozó­gép ellenőrzi majd vala­mennyi folyamatot. Gondol­tak a levegő cementpor ál­tali szennyeződésének kikü­szöbölésére is. alapanyagai, végül pedig a tulajdonképpeni csomagolás- technika. a csomago’óanya­gok kikészítése és az áru „találása”. Első ízben mutatták be külön kiállításon az aerozo- los termékeket; jelentős fej­lődésről tanúskodott a nyomdászat. Az áruvásárlás­ra ösztönző eszközök kiállí­tási részlegén a helyszíni reklámlehetőségek érzékelte­tésén túlmenően tárgy- reklámbemutatót is tartot­tak. gép gombnyomásra készíti el a szükséges nagyságú ta- ^ sakot és a teljesen kész csomagokat. A rendszer nagy előnye, hogy jelentő­sen megkönnyíti a pénztáros munkáját és kiküszöböli a tasakok gazdaságtalan tel-, használását. 1 A textilipar rekonstrukciójában, az új beruházások mellett fon­tos szerep jut a Textilipari Kutatóintézetnek. Feladataik közé tartozik az új anyagok, új technológiák és gyártmányok kikí­sérletezése. ipari méretekben való bevezetése, valamint a textil­iparban szükséges ellenőrző műszerek tervezése és gyártása. — Képünkön: A szalagvizsgáló készülék Nyolcvankét éves korában is­mét ifjú atya lett a saintgalleni Eberhard Hasel­bach, miután nyolc gyermeke és nem kevés számú unokája közé meg­érkezett ötven év­vel fiatalabb fele­sége révén az új­szülött bébi. A hír is azt példáz­za, hogy öregem­ber nem vén em­ber, legfeljebb a vén ember lehet öreg is egyben, amit Haselbach úrról aligha lehet ezekután elmon­dani. Ugyanakkor a hír azért is ér­dekes, mert lám vígjátékokban a színpadon öreg aggastyánok leb­zselnek fél évszá­zaddal is fiatalabb asszonyok körül, s addig lebzselnek, amíg nyíltszínen kinevetik őket. És most, e nyolcvan­két éves aggas­tyán, igaz nem nyílt színen, de addig lebzselt ná­la ötven évvel fi­atalabb asszonya körül, míg vígiá- ték nem. de újság­hír az lehetett be­lőle. S gondoljuk meg azért, mégis csak más dolog, ha az ember, akár nyolcvankét éve­sen is azért kerül az újságok hasáb­jaira, teljes névvel és pontos lakcím­mel, mert ■— VÖ­oocooooooooooooooxxoo korához amúgy sem méltó gyönyö­rök kergetése volt az ö célja. Eber­hard Haselbach saint-galleni la­kástól mindez oly messze áll már, mint tőlünk a saint-galleni por­ooooooosooooooooocoooocüceoo Jó az öreg a háznál Kxx>oooooooaooGooooocooooooooooooooooo3occoocoooocooa rösmarty szavaival élve — amit tett az „férfi munka volt”, s megint más dolog, ha úgy szerepel a neve, mint egy huligán­banda rengősza- kállú feje. Itt tartottam a töprengésben, ami­kor hirtelen rá­döbbentem a hír mélyén rejtező tu­lajdonképpeni igazságra. Hasel- bach bácsi nem kedvtelésből tette amit tett, nem népszerűséghajhá- szás vezette még csak nem is az alantas és tisztes tyázások kora. Eberhard Hasel- bachot a mélysé­ges felelősségtudat ösztökélte, az az érzés, ami eltöl- tötte ugyan már nem ifjú, de még mindig lelkes és aggódni tudó szí­vét az emberiség jövője iránt és érdekében. A demográfiai görbe döbbentette meg Eberhard Ha- selbach-ot, a szü­letések alacsony arányszama, s az a tény, hogy eb­ben elsősorban és alapvetően a nála lényegesen fiata­labbak a ludasok, akik nem restek resteknek lenni a megfelelő számú utódok létrehozá­sában. — Nagyapó! — Tessék ked- veskéim... — Hans meg én, szóval nem érünk rá... Irtóztatóan sok a dolgunk nagyapó... Gye­rek kellene. Segí­tene nagyapó? — Menjetek csak gyerekek... Hiába, jó, ha van öreg a háznál, mi? ...Csibészek... — sóhajtott felelőtlen unokái miatt Eberhard Hasel­bach és befordult a hálószobába, mert tudta, hogy mi a kötelessége. Lehet, hogy nem pont így iáiszódatt le a dolog, az eredmény a lé­nyeg: az ember felelősségérzete, elszántsága és akaratereje cso­dákra képes. És az asszonyt türe­lem is. O egek, lesz-e bennem ek­kora felelősségér­zet nyolcvankét­éves koromra? Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents