Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-13 / 10. szám
1973. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Habkönnyű borzalmak Beszélgetés Székely Gáborról a Mo.iere-bemutató előtt A Szóin óid Szigligeti Színház kettős Moliere-bemuta- tóra készül. Január 19-én lesz a Versailles-i rögtönzés és a Danáin György premierje. A nagy francia víg- játékíró klasszikus néhány darabja — a Képzelt beteg, a Scapin furfangjai. a Tar- tuffie — szerepelt már a szolnoki színház műsorán, de ezekre az előadásokra meglehetősen sok év távolából emlékezünk. — Vajon mi az oka annak, hogy Moliere művei — noha a drámairodalom csúcsai között tartják számon őket — az utóbbi időben meglehetősen kevés felújítást érnek meg a magyar színházakban? — kérdeztük Székely Gábor főrendezőt, aki a szolnoki bemutató színpadra állításán dolgozik. — Meggyőződésem, hogy Moliere elhanyagolása műveinek felszínes ismeretéből származik. Valósággal divat arról beszélni egyes színházi körökben, hogy elavult. Ez a szemlélet bizonyára az igénytelen előadások hatására alakult ki. Némelyek nem látnak többet Moliere vígjátékaiban könnyen előadható, könnyen nevettető becses régiségnél, amelyekben szabványjátékstílust kínáló szab vány szerepek vannak, általában a színészek is idegenkednek tőlük. — A szolnoki bemutató tehát bizonyára cáfolni kívánja Moliere-nek ezt a helytelen, megmerevedett megítélését. — Igen. másképpen nem vállalkoztunk volna az előadásra, noha erre most kettős alkalom van. A múlt évben volt Moliere születésének háramszázötvenedik, az idén lesz halálának há- romszázadik évfordulója. De a világért sem szeretném, ha előadásunkat valamiféle kegyeletből vállalt, jubileumi megemlékezésnek tekintenék. Mélyen gondolkodó, kegyetlenül tisztán látó, szenvedélyesen vitatkozó, keserűen bölcs írónak tartam Moliere-t. Hogy ezek a tulajdonságai kevésbé szem- beötlőek, annak talán az a magyarázata, hogy viszonylag kiegyensúlyozott, heves megrázkódtatásoktól mentes korszakban élt, amikor az elégedett uralkodó osztály biztosan tartotta kezében a hatalmat. Az ilyen virágzó békeidőkben nemigen szeretik a kiélezett konfliktusokat, Moliere szinte kényszerítve volt rá, hogy rózsaszínbe burkolva tálalja nagyon is sötét gondolatait. Társulata habkönnyű borzalmakat adott elő a gondtalanul szórakozó közönségnek. Legnagyobb művei, a Tartuffe, a Mizantróp, a Don Juan tulajdonképpen tragikus konfliktusokra épülnek. — Az elmondottak a Versailles-i rögtönzésre és a Danáin Györgyre is vonatkoznak? — A legteljesebb mértékben. A Versailles-i rögtönzés, ez a magyar színpadon még alig-alig játszott mesteri egyfelvonásos tulajdonképpen Moliere szerzői, színházvezetői és színészi ars poeticáját fogalmazza meg. Mulatságos formában tárja fél, hogy mennyire lehetetlen feltételek között kényszerül alkotni a művész, mennyi abszurd akadály áll az útjába. Vádirat, amely kacagtat is egyben. Mondhatnám úgy is, hogy Moliere darabjaiban szereplők kilátástalan sorsa a humorforrás. Helyzetük annyira reménytelen, annyira nem tehetnek semmit, hogy az ember már csak nevetni tud rajtuk. A Dandin Györgyben a játék már azzal kezdődik, hogy minden alakja jóvátehetetlenül elrontotta az életét. A vígjátéki fordulatokból az derül ki, hogy abban a korban vagyon, hatalom, karrier, minden fontosabb volt, mint az alapvető emberi érzelmek, kapcsolatok. — Ha Moliere komédiáiban a tragikus elemeket érzi fontosnak, bizonyára nem a hagyományos vígjátéki modorban kívánja színpadra állítani a két művet. — Valóban. Nem a nevettető; a. cél, noha azt szeretném, ha jól is szórakoznának a nézők. De azt kérem alkotótársaimtól, a színészektől, hogy ne a tréfás ötletekre, a gag-ekne figyeljenek, ne a különben sziporkázó hélyzetkomikúmeleme- ket próbálják kiaknázni, hanem a jellemek teljességét éljék át. a Moliere ábrázolta világot próbálják a mi korunk igényei szerint újrateremteni. — Kik lesznek az újrate- remtók? — Polgár Gézát, Andai Györgyit, Csomós Marit, Szombathy Gyulát, Koós Olgát, Pecsskay Endrét, Bárány Frigyest, Papp Zoltánt láthatják a legfontosabb szerepekben. Sx. J. Csak rosszul alszik... Látogatás — Feje fáj, könnyen sírva fakad, fél mindenkitől, éjszaka többször felriad, az iskolában nem tud figyelni. A szülő, a pedagógus kü- lön-külön és együtt is megpróbálnak segíteni a bajon, de a tünetek nem szűnnek meg. Beteg, állapítják meg végül, orvoshoz keld vinni. A gyermekgyógyász sok esetben a testi panaszokat lelki okokra vezeti vissza. A kis beteget a Szolnokon négy éve működő gyermekideggondozó és lélektani intézetbe küldi. A mama töpreng néhány napig, míg rászánja magát, és elviszi a gyereket. Pironkodva nyújtja át a pszichológusnak a beutalót, és mentegetőzik: „Nem is tudom, miért küldtek ide. Az én gyerekem nem fogyatékos, csak félős, rosszul alszik.,. Egyébként okos, mindent tud!” Belényi Angéla, a fiatal pszichológus mindannyiszor újra és újra elmagyarázza, hogy mivel is foglalkoznak ebben az intézetben. Ide gyenge szellemi képességű gyereket nem utalnak be. Az eset súlyosságától függően kisegítő iskolába, Illetve bentlakásos intézetbe kerül a rászoruló. A gyermekideggondozó és lélektani intézet feladata, hogy a személyiség fejlődésében gátolt, vagy idegrendszeri működésében sérült gyermeket átsegítse a konfliktuson. Miből adódnak ezek? Az ember fejlődésében bi- wmyos élesen elhatárolható a gyermehlélehiaoi szakaszosság figyelhető meg. Ez a fejlődési folyamat sok gyermeknél átmenetileg külső pszichológiai segítséget igényel. Az esetek többségében azonban környezeti ártalom, vagy a .személyiségen belüli tényezők okozzák az egyensúly megbomlását. Az érzékeny gyermeket a szülők válása viseli meg legjobban, a legkülönfé’ébb tüneteket okozhatja. Félelem, agresszió, beilleszkedési nehézségele, csavargás, álmatlanság; fejfájás... Ennél sokkal jelentéktelenebb ok, sokszor egy kudarc, a kistestvér érkezése, a gyermek környezetében előforduló haláleset, vagy akár lakhelyváltozás is kiválthat hasonló tüneteket. Ezt az okot kell megkeresnie először a pszichológusnak, mert az a gyógyítás kulcsát adja a kezébe. Az eredményes gyógyító munka érdekében sokaltnak kell együttműködni. A szakorvos, dr. Márkus Magdolna, a pszichológus, a szülő, az iskola együttes munkája szükséges. A túlzott iskolai megterhelés is akozhat testi-lelki kimerülést. Ez leggyakrabban az alsótagozatos kicsinyeknél fordul elő. A pedagógus és a szülő túl- g3rakoroltatja az írást, a számolást. A testi panaszok csak akkor múlnak el, ha az életkornak és a gyermek fizikumának megfelelő ideig (fizikailag is) foglalkoztatják őket, A pihenés első fel" intézetben tétele a jó tanulmányi eredménynek. A legtöbb mama kétségbeesve fogadja, ha az orvos nem engedi iskolába hat esztendőt betöltött gyermekét. Pedig semmi ok az aggodalomra, az iskolaéretlen gyermek nem „fogyatékos”. Az iskolaéretlenség minden esetben fejlődésbeli kiesést jelent, amely egy év alatt rendszerint nyomtalanul eltűnik. Az iskolaéretlen gyermek ép értelmű, egészséges, csak lassabban érik az átlagnál. Korai beiskolázása súlyos hiba. Kimerüléshez, testi panaszokhoz vezet. Egy évvel később megerősödve kiváló eredményt is elérhet A fogyatékos gyermek esetében soha nem javasolnak évhalasztást, ezzel nem szüntethető meg a fogyatékosság. Négy érve működik megye- székhelyünkön a gyermekideggondozó és lélektani intézet. Az itt végzett munka rendkívül időigényes és semmi esetre sem látványos. A gyógyulás is lassú, nagyon lassú folyamat Egyik-másik gyermek évekig visszajár foglalkozásra. A rászorulók közül sokan viszont el sem jutnak az intézetbe. Vagy azért, mert , nincs aki felhívná a figyelmet a kezelés szükségességére, vagy azért mert a szülők félreértik az intézet célját, vagy egyszerűen foga'műk sincs annak létezéséről, munkájáról... M. E. MESTERSZÁLLÁS Mert tehették, segítettek Tornaórák a »zővetkezet kultúrtermében „Növelni kell és akarjuk is növelni az iskolai helyeket, a tantermek számát, az eszközállományt, a könyvtárakat, a tornatermeket... Erre mindenkinek szüksége van: az ügynek, a tanulónak, a tanárnak. Ha az iskolának áldozunk, a jövőnket készítjük elő. Ezt tudni és mondani kell, de csak emlegetni ma már kevés. Termi kell, összefogással el kell érni, hogy aki teheti, az segítsen és aki teheti és nem segít, az ne érezze jól magát.” (Részlet dr. Gergely Istvánnak, a Tavaly novemberben újabb úttörő lépést tettek meg az Iskolaügy támogatásában. A tsz-székház kultúrtermét az általános iskola rendelkezésére bocsátották a testnevelési órákra és a házi versenyekre. megyei pártbizottság első titkárának a november 17-i kommunista pedagógusok megyei aktívaértekezletén elhangzott beszédéből.) A mesterszállási Üttörő Tsz szociális és kulturális alapjában önálló tételként szerepel már évek óta az általános iskola támogatása. Évenként sok ezer forinttal segítenek az oktatási körülmények javításában, ingyenes országjárásra viszik a diákokat és hozzájárulnak az úttörő rendezvények sikeréhez. nap szövetkezeti dolgozói lesznek. Ezért döntött a vezetőség úgy. hogy a késő ősztől tavaszág átadjuk az Iskolának a kultúrtermet Novembertől a hét négy napjának délelőttjén élet költözik a terembe. Lányok, bet, Szűcs Éva, Gácsi Mihály és a többi nyolcadikos hét évig úgy ugrott szekrényt. hogy a folyosóról futottak neki, s a tanterem, ben, a szekrény túlsó oldalán a tanár a testével óvta őket, nehogy a falnak repüljenek. És most, ime, ez a szép nagyterem. ahol egy osztály egyszerre tornázhat, játékosan versenyezhet: ki a gyorsabb, hajlékonyabb, ügyesebb. Élnek a lehetőséggel Örömmel tanulnak új gyakorlatokat, felnőtte* versenyizgalommal szurkolnak egymásnak és boldogok a győztesek. Együtt örülnek velük a tsz vezetői, akik a jövőben a sportszerek felújításában, vásárlásában is segíteni akarnak az iskolának. Kfireferdő példa ^..aki teheti segítsen ér «fei teheti és nem segít, az ne érezze jól magát”. A A jövőre is gondo ltak A nyolcadikosok — Állandó és jó a kapcsolatunk az iskolával. Ezt természetesnek tartjuk, hiszen a tsz tagjainak a gyereked is ott tanulnak — mondotta Varga István, a szövetkezet főkönyvelője. — Egy kicsit a jövőnkre is gondolunk, mert néhány év múlva a ma diákjai a holSúk fegyelmezett gyakorlatait, játékos jókedvét láthatja aki benéz az ablakon. A fűtött teremben különböző szereken — tornapad, gerenda, — gyakorolnak, rögtönzött vetélkedőket rendez, nek, egyéni és csapatversenyeken frissülnek feL Bo'dog gyerekek — Évek. évtizedek óta gondja a községnek a tornaterem hiánya — kapcsoló, dott a beszélgetésbe Szalai Antal, az iskola igazgatóhelyettese. —• A kis osztály- termek télen nem adtak lehetőséget a még szerény sportfelszereléseink használatára sem. Talán a gyerekeknél is jobban örült a tantestület, amikor a termet megkaptuk. Dicsérte a tszi-t, köszönte a megértést csakúgy, mint Varga Béla testnevelő, áld éppen befejezte nyolcadikos tanítványaival az órát. — Eddig télen a tantermi kötelező gyakorlatok meg- tanítására alig volt lehetőség. A versenyeken a diákjaimat már az megbénította, hogy egymás végében két- három szőnyeget láttak lefektetve. ök a gyakorlatokat folyamatosan soha nem végezhették. Áldás nekünk ez £ terem. Bíró Katalin, Kiss ErzséÜj szovjet művészeti könyvek Az. Krímiit/* kincsei — >f inaitórák —Ikonok A Szovjetunióban fellel* hető műkincsek sokaságát a budapesti Gorkij Könyvesboltban sokszáz művészeti kiadvány, érdekes és figyelemreméltó album ismerteti. Az ismert és világhírű múzeumok — Ermitázs, Állami Fegyvertár. Ál.’ami Orosz Múzeum — gyűjteményei mellett olyan hazánkban kevésbé ismert kuriózumok is megvásárolhatók a boltban. mint az Üzbegisztánban őrzött Babur-Noma korából származó miniaturák- ról, vagy a kizsi templomokról szóló művek. Az orosz, illetve angol és orosz nyelvű könyvek művészi színvonalon mutatják be a szovjet múzeumok kincseit. Különösen szép kivite’ű. nagyalakú albumot állítottak össze a moszkvai Állami Fegyvertár munkatársai. A kötetben az óriási gyűjtemény csak egy részét tudják bemutatni, elsősorban azokat a kincseket, amelyek történelmi és művészeti szempontból a legértékesebbek. A Tretyakov képtár régi orosz művészetet bemutató, az egész világon egyedülálló gyűjteményének történetéről, a különböző ikonfestő iskoláról, valamint az ikonfestőkről — például Rubljov. Dionysius, Usakov, Vlagyimirov — érdekes kiadvány számol be 112 színes és fekete-fehér képpel. Az Üzbég Tudományos Akadémia állította össze a „Babur-nomai miniaturák” című keleti miniaturákat tartalmazó reprezentatív albumot. Külön kötet fog átkozik a leghíresebb orosz és szovjet festők csendéletei veL mesterszállási Úttörő Tsz vezetői jól érezhetik magukat, mert tehették, segítettek is. Példájuk követendő. A tomateremhiány nem csak Mesterszálláson gond ma. gyónkben. A gyerekek késő ősztől tavaszig másutt is padok között, szűk osztály- termekben „tornásznak”, noha a községi művelődési otthonok, kultúrtermek többsége üresen áll délelőttönként. Ott. ahol az iskola és a művelődési ház gazdája egy, a községi tanács, egy- kézban a megoldás is. Jó lenne, ha mind több község vezetői ily módon is bizonyságát adnák, hogy ép. tik és érzik: ha az iskolára áldoznak, a jövőt készítik elő. És eszerint cselekednének. Ügy, ahogy azt Mesterszálláson tették, ahol nemcsak nevében, hanem az iskolaügy támogatásában is úttörő volt a szövetkezet. Majnár József I5Ö éve< Himnusz Kölcsey emlék- ünnepséere készülnek Szatmáicsekén 150 évvel ezelőtt. 1823. január végén írta a Himnuszt szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc, ez év augusztusában pedig 135 éve lesz, hogy a reformkor kiemelkedő költője meghalt. Földi maradványait Szab márcsekén helyezték örök nyugalomra, s tiszteletére síremléket állítottak. A szatmári nép szeretettel ápolia a költ? em’ékét. Ez jut kifejezés*- abban is, hogy a kett*« -'forduló alkalmából emlékűn népségeket rendeznek Szatmárcsekén.
