Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
1973. január 11. SZOLNOK MEOVE1 NÉPLAP 3 Vezetésszervezés a tiszaföldvári Lenin Tsz ben Az üzemszervezési pályázat legjobb írása II. A kampánytervet az üzem- egységvezetőkkel együtt a segédüzem vezetője is megkapja és a beosztott agronó- musok is. Ennek alapján történik meg a műszaki felkészülés. másképpen szólva a technikai előkészítés. Ez azt jelenti, hogy a szükséges gépeknek, más eszközöknek, a tervben rögzített időpontban készen kell lenniük. Ezt a főagronómus ellenőrzi és a hetenkénti szakmai megbeszélésen együtt értékeljük. Felké»yfi!psi szemle Történetesen, isimét az aratásról szólva, a kezdés előtti napokban felkészülési szemlét tart a termelési osztály- vezető. Ez olyan időpontban történik, hogy még van idő a hiányok pótlására. A szemle az üzemegységvezetők beosztási terveire is kiterjed, továbbá a számviteli osztály általi feladások elszámolási rendjére, a raktárak, mérlegek állapotára, a tűzrendészet] és balesetvédelmi készenlétre. Ilyen, előzmények után már — a példánál maradva — aratás kezdetére a szövetkezet szellemi és fizikai munkát végző apparátusa tudja, mi vár rá, sőt azt is ismeri, hogy egy-egy munka után milyen bérezés illeti meg. A nagy munkakampányokra ugyanis (aratás, őszi. betakarítás) a bértételeket sokszorosítjuk és közreadjuk. Hasonlóan a prémiumfeltételeket is. A terv ellenőrzése A termelési osztály vezetője ezekután a terv végrehajtását ellenőrzi, biztosítja a folyamatosságot, az időrendi sorrendet. A vezetés mindenkori alapkövetelménye a tájékozottság. Ahhoz, hogy a termelési osztály vezetője valóban irányítója lehessen a termelésnek, a körültekintő tervezésen túl ismernie kell a napi eseményeket, egy-egy munkafolyamat haladását, azt hogy esetleg mi akadályozza azt. Mindez csak úgy lehetséges, ha a vezető — ebben az esetben a termelési osztályvezető gazdálkodik a saját idejével is és tekintettel van beosztottai idejére is. A Tiszaföldvári Lenin Tszben ez a következőképpen történik a szezonmunkákban: hetenként egy alkalommal — tervszerűen — egy-egy állattenyésztőtelepen a hajnali munkakezdést, az etetést, a takarmányozást, a fejőst — ha tehenészetről van szó — az állatok ápolását ellenőrzi a termelési osztály- vezető, természetesen a brigádvezető jelenlétében. Ezzel együtt személyesen beszélget az ott dolgozó emberekkel, hogy megismerje véleményüket, gondjaikát, tisztázza az üzemet érintő problémákat. Miután befejezte az áHat- teny észtő telep ellenőrzését, megkeresi az üzemegységvezetőt, elmondja tapasztalatait, megállapítja azokat a határidőket. amelyekre az üzem egységveze tőnek pótolnia kell az esetleges hiányosságokat Az ellenőrzés programját mindig az adja meg, mi a legfontosabb munka az üzemben. Történetesen, ha az aratás már közeledik, akkor a kombájnok készültségét ellenőrzi az osztályvezető. A munkák kezdetének ellenőrzése mindig döntő. A példánál maradva, azt is néznie kell a termelési osztályvezetőnek, idejében kezdik e meg az aratást hiszen tizenhárom kombájn esetében már 20—- 40 perces időeltolódás is jelentősen elhúzza a befejezést Ismét az aratásról szólva, figyelnie kell az osztályvezetőnek — illetve nálunk figyeli is — az aratás minőségét vizsgálja az előző nap végzett munkát, főképpen a legtöbbet és a legkevesebbet teljesítő kombájnok tevékenységét. Természetesen együtt a kombájncsoport szakmai vezetőjével. Nyilvánvaló, nem az osztályvezető intézkedik a hibák kijavítására, hanem a szakmai csoport vezetője. Amennyiben olyan műszaki kiesés van, amelynek pótlására az üzemben nincs lehetőség, akkor a termelési osztályvezető feljegyzésére az üzemgazdasági és a műszaki csoport intézi például az anyag, az alkatrész beszerzését. A termelési osztályvezető ellenőrzi a kombájnszérűt, a gabona gondos tárolását, a tisztítást, a gabonaszárítást és így tovább. Az ellenőrzés időbeosztása Az eddig vázolt ellenőrzés hajnaltól délelőttre történik. Ha már nincs idő délelőtt a szalmalehúzás, a bálázás, a tarlóhántás ellenőrzésére, akkor ezek esetleg délutánra maradnak. A termelési osztály vezetője — a jelen esetben én — úgy osztja be idejét, hogy délelőtt 11 óra és délután 13 óra között átnézi a napi postát, ha az olyasmit tartalmaz, amiben intézkednie kell, akkor azt végzi, illetve az előző nap rögzített feljegyzéseiben foglaltakra tér vissza. A termelésvezetőnek állandó kapcsolatai vannak a vállalatokkal. Ezért jó. ha a szóbanforgó vállalatok ismerik a termelési osztályvezető időbeosztását és ahhoz igazodnak látogatásukkal. Mit csinál délután az osztályvezető? Mint. már említettem ekkor keríti sorra a főmunkákkal párhuzamos munkálatok el’enőrzését. Hetenként egy alkalommal az ebéd utáni munkakezdést is megnézi. A kialakult szokás szerint a késő délutáni órákban — általában 17— és 18 óra között — találkozik a helyettesével, a főagronó- mussal és a főállattenyésztővel, egyezteti elgondolásait, beszámol a látottakról. Nálunk két üzemegység van. 6 nekem az az elvem, hogy a legfontosabb munkák idején legalább kétnaponként ott legyek az üzemegységben. Az üzemegységekben járva elképzeléseimet, módosításaimat mindenkor megbeszélem az üzemegységvezetőjével. Adódhat olyan esemény is, amikor enélkül, közvetlenül be kell avatkozni. De annak a módját mindig meg kell keresni, hogy a rendelkezés kiadását arra hivatott vezető végezze. Meg is követelem, hogy az üzem- egységvezetők is hasonlóan járjanak el a brigádvezetők esetében. Alanelv: a napközbeni átszervezést lehető- le? kerüljük s legalább heti programmal do'gozZunk. Ez az ellenőrzési módszer egy adott esetet, az aratás figyelemmé' kísérését mutatta be, s annak is csak az egyik variációját. Nyilvánvaló, hogy nem mindig ez a menetrend. Sőt váltani is kell a programot. Ismét az aratásnál maradva, azt az utat is járni szoktam, amikor az ellenőrzési sorrend nem az állattenyésztőteleppel kezdődik, hanem valamelyik határrészen a kora reggeli órákban. Elsősorban akkor, ha a határban éjszakai munka van. akkor nyilván ott kezdem az ellenőrzést, hogy még ott találjam az éjszakásokat Azt azonban alapvetőnek tartom minden ellenőrzési variációban, hogy olyan legyen a sorrendje, amelynek alapján a legalább kétnanon- kénti ismételt ellenőrzés megvalósulhasson. Ugyanígy leírhattam volna az őszi munkák, vagy más munkák idején is az ellenőrzési menetrendet, hiszen az egész éven át hasonlóképpen történik. Azzal a különbséggel, hogy télen nyilván az állat- tenyésztés ellenőrzése erősödik, s akkor már a leltározás, a tervezés előkészítése és a tényleges tervezés az osztályvezető dolga. A tervezésnek, a tervkészítésnek is van ellenőrzése. Ügy is, hogy a beosztott ag- ronómusok értékelik — a már meglévő adatok alapján — táblánként a növénytermesztési hozamokat, a művelési módokat, a műtrágyaadagolás helyénvalóságát. Tehát itt már szinte az egész éves munka ellenőrzése történik meg utólag. A kísérleti agronómus is elkészíti évzáró jelentését, értékelését. Az előbbiek után és ennek birtokában a főagronómus levonja következtetéseit, esetleg korrjgálja az előtervet, s ezeket megbeszéli a termelési osztályvezetővel. Az állattenyésztési terv ellenőrzése is hasonló, de mindig a növénytermesztési tervvel párhuzamosan végezzük eL Sőt azt megelőzve. Érthető, hiszen ha az állat- tenyésztés bizonyos állományemelést ír elő, akkor a növénytermesztési tervnek már rögzíteni kell, ez menynyi takarmányt jelent, mekkora mennyiségben, mekkora területen kell megtermelni. A vezetők magatartása Ahhoz, hogy az üzem irányítása, vezetése megfelelő legyen, a szaktudásnak sok mindennel keli párosulnia. Például nélkülözhetetlen az egymás iránti bizalom, az őszinteség, a megbízhatóság. A vezetőknek kölcsönösen tiszteletben kell tartani egymás munkáját. A félreértéseket, sértődéseket mindig tisztázni kell a megbeszéléseken. Mi különösen vigyázunk arra, hogy ellentétes, egymást keresztező intézkedéseket ne hozzanak a szakvezetők, ki-ki munkarendjének megfelelően végezze dolgát. Követelmény, hogy mindenki nyitott szemmel járjon, az egész üzemet figyelje és tájékoztassa a másikat. Akkor is, ha úgy látja, hogy vezetőtársa hibát vétett figyelmeztesse jóindulatúan. Végezetül pedig — de mindenekelőtt ezt tartom a legfontosabbnak — a szövetkezet} tagok bízzanak választott és kinevezett vezetőikben. És természetesen a vezetők legyenek méltóak e bizalomra. (VÉGE) Dr. Szabó Béla Tiszaföidvár, Lenin Tsz | A Szerszámgépipari Művek karcagi gyárában készül a TSK—80 FP-típusű speciális számköszörű. A három nagyságrendben készülő esztergapadra szerelhető köszörűk ezred- milliméter pontossággal dolgoznak. Képünkön a gép végső ellenőrző bemérése. Egyetértéssel és összefogással Jegyzetek egy állami gazdasági páriahpszeryezel taggyűléséről Egy kislétszámú kollektíva tartotta éves beszámoló taggyűlését a Szolnoki Állami Gazdaság tisza- várkonyi üzemegységében. Mindössze tizenegyen vannak. közü’ük nyolcán fizikai munkások, ketten nyugdíjasok. De kezdeményezőkészségben, összeíorrottság- ban mégis jelentős erőt képviselnek. Nagy részük van abban, hogy rövid idő alatt kimozdult az állami gazdaság szekere a kátyúból. A Szolnoki Állami Gazdaság 1970-ben 17.1 millió forint veszteséggel zárt, jórészt az akkori gazdasági vezetőség hibájából. Még most is viselik a korábbi gazdálkodás terheit, de az 1972-es évet már kiváló eredményekkel zárták. A gazdaság terméshozamai kiemelkednek a megye állami gazdaságainak eredményei közül. A várkonyi üzemegységé még ennél is magasabb. Étkezési búzából 26.9, takarmány- búzából 28.6, kukoricából 37.3, lucernából 56,1 mázsás holdankénti átlagot értek el. Emelkedett a tejhozam, s felépült a 644 férőhelyes, az ország egyik legkorszerűbb szakosított tehenészeti telepe. Szemléltető ádat: a halmozott termelési érték 1970- ben 59 millió, tavaly 96.1 millió forint volt, s a várható nyereségük meghaladja a 4 millió forintot. A gazdasági eredményekről Dalkó István, párttitkár. Tamai Tibor főmérnök, csúcsvezetőségi tag és Szöl- lősi János igazgató tájékozJub leumi vásár Szo noken Rövid híradásunkból - ismert, hogy december-ben megalakult az 1975-ben, Szolnok fennállásának 900. évfordulóján tartandó megyei árubemutató rendező bizottsága. Az alakuló ülésen létrehozták a bizottság titkárságát is. amelynek irányításával már megkezdődtek a jubileumi termékbemutató előkészületei. , — Vásárjellegű kiállításra készülünk — tájékoztatott Kukri Béla, a Megyei Tanács VB ipari osztályvezetője, aki a titkárság irányítására kapott megbízatást. — Valamennyi kiállítónak lesz alkalma üzletkötésre, s a bemutatott fogyasztási cikkek néhány csoportját árusítják is majd a nagyszabású seregszemlén. A kiállítást a megyeszékhely központjában, a Tisza- parti sétány és a Költői Anna utca közötti szabad területen. és a Komarov-terem- től a Ságvári körútig sorakozó középületekben rendezik meg. Amennyire lehet, termelési ágazatonként csoportosítják a bemutatásra kerülő cikkeket. Film- és divatbemutatókat. valamint szakmai napokat is tartanak maid a kiállítók. A tíznapos seregszemlére 1975. július és augusztus közepe közt a jubileumi rendezvénysorozat más es«mé"yeivel ősszeham goltan kerül sor. tatta a párttagságot. Arról is, hogyan sikerült ezeket elérni. Mindenek előtt: egyszerűsítették a vetésszerkezetet, kidolgozták a technológiai utasításokat, s szót értettek az emberekkel és hathatós segítségüket kérték. « • • A gazdaságpolitikai munka kiemelkedő helyet kap a ti- szavárkonvi alapszervezet tevékenységében. A kommunisták véleményezték a gazdasági terveket és síkraszálltak. azok megvalósításáért. A párttagok példát mutatnak a gazdasági munkában, ami mozgósítólag hat környezetükre. Kezdeményezésükre az üzemegységben öt szocialista brigád alakult, az össz- létszám 75 százalékát felölelve. A brigádok jó munkájukkal segítették elő a gazdasági sikerek elérését. A pártszervezet jól együttműködik a fiatal, pártonkívüli üzemegység vezetővel, támogatja erőfeszítéseit a rend, a fegyelem megszilárdításában ás a technológiai előírások betartásában. Nagy Pál, az egyik felszólaló így mondta: ..Kevesen vagyunk, de gerincét alkotjuk üzemegységünknek. Mindig becsülettel, emberhez méltóan dolgoztunk”. Cseh István nyugdíjas, negyvenötös párttag így summázta a párttagok és az összdolgo- zók hangulatát: „1949. óta dolgoztam itt, a gazdaságban, de sohasem volt ilyen megértés, összefogás. Javaslatainkat. bírálatunkat nem okoskodásnak veszik”. Tárnái Tibor főmérnök elmondta: „A gazdaság többi üzemegységében többször hivatkoznak erre az üzemegységre. Ügy kell dolgoznotok, ahogy a várkonyiak”. A párttitkár tömör, jól felépített, önkritikus beszámolót tartott. Részletesen szólt a párt beäsö életéről, taggyűlésekről, amelyeken 100 százalékos a megjelenés, s az aktivitással sincs baj. Személy szerint Ismertette, értékelte a kommunisták pártmegbízatásait, melynek becsülettel tesznek eleget. Tavaly hozták létre az üzemegység KISZ szervezetét. melynek , segítségével az egyik párttagot bízták meg. A KlSZ-istákra mindig számíthattak a politikai- és gazdasági munkában. A szak- szervezeti bizottságtól azonban többet várnak, elsősorban a politikai munkában. A gazdaságban sokan tanulnak a pártpolitikai. KISZ és szakszervezeti tanfolyamokon. A beszámoló és a csúcsvezetőség egyik tagja is szólt a gondokról. Az alapszervezetet fiatalítani kellene Két évig egyáltalán nem volt tagfelvétel, tavaly mindösz- sze egy fiatal traktorost vettek fel a pártba. Kétségkívül a pártépítésben előbbre kellene lépnjök. A fiatal fizikai és műszaki dolgozók közül néhánnyal erősödne az alapszervezet. Rendszeresebbé kellene tenni a szocialista brigádok tájékoztatását, s szorgalmazni a jó munka elismerését Az alapszervezetet tavaly a csúcsvezetőség is beszámoltatta, s most is véleményt mondott munkájáról, összességében eredményesnek tartja tevékenységét, s a már említett hiányosságok kijavítására hívta fel figyelmét * • • A Szolnoki Állami Gazdaság tavaly sikerekben gazdag évet zárt. Am a jövőben sem akarnak habáraikon ülni. Az igazgató tájékoztatójából kitűnt hogy a hozamok egy-két mázsás emeléséhez nagyobb erőfeszítések szükségesek. A gazdaság bekapcsolódott a zártrendszerű termelésbe. Tovább gépesít Tavaly 9, az idén több mint 10 millió forintot fordít a komplex gépesítésre, A gazdaság- és pártvezetőség most dolgozik az új üzem- és munkaszervezés korszerűsítésén, fejlesztésén. Felülvizsgálják és részletesen meghatározzák a különböző technológiákat. Nem állnak meg a két évvel ezelőtt megkezdett úton. — m. 1. — ii PÉLDÁS INTÉZKEDÉS \ p Tegnapi számunkban „Árdrágítás” címmé] jegy- i p zeíet közöltünk, amelyben kifogásoltuk, hogy a szol- p ,1 soki tejboltokban a január 8-i tejáremeléssel egy- p ,i időben a megengedhetőnél nagyobb összeggel emelték p 4 a kimért forralt tel és a kakaó árát. A tejért 4,90 p , i helyett 5,90-et, a kakaóért 9,10 helyett 9,75-öt kértek, p p Cikkünk megjelenése után a megyei tanács ke- p p reskedelml osztálya vizsgálatot tartott. Megállapította» p hogy jogilag ugyan az árdrágítás ténye nem bizo- p nyitható — vannak rendelkezések, amelyek az Uyen p kalkulációt is lehetővé tették a vállalatnak —. de a (> valóságban súlyos hiba volt az árak Ilyen mértékű p l> emelése. Az intézkedést nem indokolta semmilyen p (i többletkiadás, az csupán a vállalat többletbevételét p <> szo'gálta. i' (» A kereskedelmi osztály vizsgálata után a vil- i (> lalat a forralt tej árát 1*'" e-’^ént 5 forintért a j (• kaka'»* 9 forintért írusítia. 4 fogvosztók nevében ii (I köszönjük a gyors és példás intézkedést. #
