Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 1L Az ember és környezete Adottak lehetőségeink a hatásos környezetvéde’emrc 5 Hazánkban az ellimúlt évek­ben az emberi környezet ha­tékony védelme érdekében^ számos intézkedés történt A kormány 1971. márciusában határozatot hozott a levegő- tisztaság védelméről: a ha­tározat 31 szennyező anyag­ra ír elő levegőminőségi nor­mákat. Országos Levegőtisz­taság-védelmi Alapot létesí­tettek; intézkedést hoztak alapjárulék fizetési kötele­zetttségrői; 1973. január el­sejei hatállyal a szennyezés mértékétől függő progresszív bírság került bevezetésre. A vizek minőségének védelmé­ről az 1964/IV. törvény in­tézkedik. Az 1968-ban hozott kormányrendelet a szenny­vízbírság előírásait tovább szigorította. MIND A LÉGTÉR, mind a vízfolyások védelmét szol­gáló intézkedések alkalma­zásának eddigi tapasztalatai pozitívak, megfelelő alapot adnak a hatékony környezet- védelmi. intézkedések alkal­mazására. Sokoldalú hazai és nemzetközi kutatási tevé­kenység folyik a további ha­tékony környezetvédelmi in­tézkedések kidolgozása és tö­meges alkalmazása érdeké­ben. A hosszú távú népgaz­dasági tervezőmunka kere­tében külön bizottság elem­zi a környezetvédelem érde­kében hozandó intézkedések jellegét és körét. A kormány 1972. év tavaszán hozott ha­tározata alapján az Építés­ügyi és Városfejlesztési mi­nisztérium széleskörű koordi­nációs és szervező munkát végez: környezetvédelmi tit­kárságot hozott létre az ope­ratív környezetvédelmi fel­adatok ellátására. Az eddigi hazai tapaszta­latok azt mutatják — s ezrt támasztják alá a nemzetközi megállapítások is, — hogy a hatékony környezetvédelem ügye alapvetően a gazdaság- fejlesztés, különösen pedig a technológia és termék válasz­tás tervezése, a beruházások tervezése és realizálása so­rán dől el A károsodások meglévő gócainak felszámo­lása is döntő részben gaz­dasági, beruházási intézkedé­seket igényel A VÍZFOLYÁSOK szeny- nyeződés elleni védelme pél­dául többek között — az üzemekben a meg­lévő szennyvíztisztító beren­dezések modernizálását, il­letve megfelelő hatásfokú szennyvíztisztító berendezé­sek építését: — a mezőgazdaságban használt káros hatású nö­vényvédőszerek, gyomirtók ellen védelmi intézkedése­ket. illetve azok fokozatos cseréjét más. kevésbé káros anyagokkal igényli; — a koncentrált állattar­tás telepeiről kikerülő szennyvizek elleni védekezés is a vízfolyások védelmének legaktuálisabb feladata; — a települések kommu­nális szennyvizei veszélyes­ségének mérséklése érdeké­ben. egyrészt a megfelelő védőberendezések megépíté­se, másrészt pedig a szinte­tikus mosószerek szelektív fejlesztése szükséges. A levegő szennyeződésének mérséklése elsősorban ■— az ipari üzemek techno­lógiai és hőellátási rendsze­reinek, az energiahordozók szerkezetében végbemenő változást figyelembevevő korszerűsítésévéi; — a lakások fűtési rend­szerének átalakításával; — a közlekedési eszközök szennyező hatásának mérsék­lésével összefüggésben (mint például a kétütemű motorok kiküszöbölése stb.) sürget gazdaságfejlesztési feladato­kat. Városaink, településeink szennyeződések elleni haté­kony védelmét — á modern városrendezé­si-várostervezési elveknek és a korszerű lakásépítés — la­kástelepítés elveinek követ­kezetes alkalmazása; — a városfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése közötti összhang megterem­tése; — a szemét és hulladék eltakarítás, eltávolítás, meg­semmisítés, illetve hasznosí­tás gépesítettségi színvonalá­nak növelése biztosíthatja. SZOCIALISTA társadalmi és gazdasági rendszerünk számára minden lehetőség adott a hatékony és hatá­sos környezetvédelem érde­kében; s ezzel nemcsak a mai, hanem a jövő generá­ciók számára is képes biz­tosítani a társadalom min­denkor legmegfelelőbb ter­mészeti és települési környe­zeti viszonyait, az ember sokoldalú és állandóan gaz­dagodó életfunkcióinak ellá­tásához szükséges feltétele­ket (VÉGE) Dr. Kőszegfalvi György J Sfabályozz a Dunát A Duna meder szabályo­zásán az Országos Vízügyi Hivatal irányításával az idén is jelentős munkálatokat vé­geznek a vízügyi igazgatósá­gok, elsősorban a Felső-Du- nán és a Dunaföldvár-déii országhatár közötti szaka­szon. A közös magyar és cseh­szlovák tervek szerint a Raj­ka és Gönyű közötti szabá­lyozási munkákkal a vízsze­gény időszakokban is ked­vező hajózási lehetőségeket kívánnak teremteni. A ma­gyar területen ugyanis a Du­nának ezen a 60 kilométer­nyi szakaszán található a leg­több (18—20) gázló. A Dunaföldvár és a déli országhatár közötti mintegy 120 kilométer hosszú Duna- szakaszon a folyamszabályo­zás elsőrendű célja a jeges árvízveszély megelőzése, a jégtorlódást, torlaszt okozó a túl éles kanyarok és zá- tonyos mederszakaszok meg­szüntetésével. így az idén meggyorsítják a Paks—Zá- dori kanyar rendezését. Ötvenedik, születésnapját ünnepli Debrecenben az 1. szá­mú sebészeti klinika. Több mint százezer műtétet végez­tek el, 180 ezer beteget kezeltek itt félévszázad alatt. Ké­pünkön: televíziós röntgen-képerősítős készülékek ellen­őrzik az epeutat műtét közben Madách Imre 1932-ben került először bé­lyegre Madách Imre. A Ma­gyar Posta január 21-én, születésének 150. évforduló­ján újabb kiadvánnyal em­lékezik meg a költőről, Az ember tragédiája megalkotó­járól. 41 évig tartó életét be­árnyékolta betegsége, szeren­csétlen családi körülményei és a nemzet sorsa miatti ag­godalom. Kora ifjúságától írogatott, az emberiség prob­lémáit boncolgató hatalmas műve 1859-ben érett meg, ak­kor alig egy év alatt papírra bo-EVfOROULÓIARA MAGYAR POSTA vetette a Tragédia sorait. Egyéb drámái (Csák végnap­jai, Mózes _stb.) gondolati gazdagságban, költői kifeje­zőerőben nem közelítik meg az európai irodalom jelentős alkotásai közé sorolható fő­művét. A budapesti Állami Nyom­na Haimann György és Kass János grafikusművész terve alapján többszínű mélynyo­mással készíti az egy forint névértékű új bélyeget, amely Madách Imre arcvonásait mutatja be. Arckénét har­madszor állítja elénk pos­tánk. a bevezetőként említett elsőt 32 év múlva, halálának centenáriumán egyszerű ki­vitelű bélyeg követte. Az évfordulóra a Magyar Posta páratlan ajándékkal kedveskedik a levelezőlap gyűjtőknek. Az ember tragé­diája egyes jeleneteinek il­lusztrálására Kass János Munkácsy-díjas művészünk rézkarcokat készített, ezeket levelezőlap sorozaton repro­dukálják. A tíz darab 60 fil­léres és ez 5 darab 2 forin­tos benyomott bélyeggel ellá­tott levelezőlapot elsősorban a Szövetség tagjai részére biztosítják. Az irányítászámok regénye Hazánkban télefontárcsa szemű fekete holló piros cső­re kopog mindenkire, hogy a levéltovábbítás korszerűsí­tése érdekében tüntesse fel az irányítószámot. Külföldön elsőnek a Német Szövetségi Köztársaságban használták a számokat, ott emlékeztetőül nefelejcs virág (ne felejtsd a számot) szolgált. Az Egye­sült Államok a ZIP (a szám- rendszer angol rövidítése) urat, egy nagyszemű, kajla­fülű postást választott emblé­mául, alakját gyakran látjuk bélyegívek szegélyén. Fran­ciaország is virágot, az ár­vácskát (francia neve emlé­kezés) alkalmazta figyelmez­tetőnek. Ott az idén már módosításra is sor kerül, ezentúl ötjegyű számokat kell írni, népszerűsítésre öt pontból összeállított töltőtoll szolgál. Ausztria a postakür­töt fúvó rókát, az ottani pos­ta jelvényét használta rek­lámul és bélyeget is kiadtak, csakúgy mint hazánk, Olasz­ország, Japán, Jugoszlávia. Az északi államokban mé­hecske döngicsélte a fülekbe az írányitószám fontosságát, ezenkívül reklámszöveggel el­látott kis ajándékok (lég­gömb, papírvágó, kulcstartó, golyóstoll stb.) szolgáltak em­lékeztetőül. A lakosság fi­gyelmét Norvégia ötletesen keltette fel, számos levélszek­rényben magnetofon harso­gott: „bocsánat, nem felejtet­te el az irányítószámot fel tüntetni?”. Színváltozatok Az NSZK-beli Halle (Westf) bírósága 700 márka pénzbüntetésre ítélt egy 35 éves tanárt, aki különös mód­ját választotta a pénzcsiná- lásnak: megváltoztatta a bélyegek színét. Az újító egyszerű módszerrel dolgozott., a He- uss elnököt ábrázoló forgal­mi bélyegek teljes ívét nyár közepén órákig tűző napsütésben tartotta, majd az elszíneződött különleges­ségeket darabonként 16—32 márka közötti áron hozta for­galomba. A hamisítás elleni szervezet már korábban fel­jelentette a tanárt, de az ügyész elejtette a vádat, inert a napoztatást nem minősí­tette bélyeghamisításnak. Az újabb eljárásban a vádlottat a jogi csűrés-csavarás min­den fortélyát latbavetve a hamisításnak csak a mérsé­keltebb módozatában marasz­talták el, sőt büntetése még nem is jogerős. Ugyanakkor a hiszékeny vásáriók. akik eredetileg zöld színű bélye­gekből készült iték változatot megvették, tekintélyes ösz- szeggei károsodtak; A c'attogánvhól csaioginv lett A csattogányt Jókai a sze­relem, dalnokának nevezte. „Hallgat minden madár, csak egy dalol édesen, fáj­dalmasan... A csattogány, a szerelem dalnoka...” A csat­togány Kazinczynak 1830— 31-ben javasolt nyelvújítási szava, mely gyakran fordul elő az Almanach lírában. Ott dalol a csattogány még Pe­tőfi korai költeményeinek soraiban („Csattogánynak zengeménye nyájas csendes éjjel, viruló berekben.” 1839), de — minthogy Petőfi mes­terkéltnek érezte — későbbi verseiben, a népi szóhaszná­latnak megfelelően — a csat­togány csalogánnyá változott. Dr. Gálái László c. egye­temi tanárral, a készülő Pe- tőfi-szótár főszerkesztőjével beszélgettünk. A Petőfi-szó- tárt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a költő születésének 150. évfordulója alkalmával jelenteti meg. 1973-ban kerül kiadásra az első kötet (A— F), majd utána 4—4 éves időközökben a második és a harmadik. Első olyo,n írói szótárunk less ez, mely egy nagy magyar író minden is­mert alkotását felöleli, tehát nemcsak a költeményeket, hanem a prózai műveket, valamint Petőfi levelezését és fordításait. „A rendelke­zésünkre álló akadémiai ki­adásból — mondja a szótár főszerkesztője — eddig mint­egy 250—300 000 cédulát gyűjtöttünk; ezen hatalmas anyag alapján a szótár cím­szavainak várható száma kb, 2Ű—22 006*re tehetős 5% Tt Amikor a tehenek előállnak Valószínűleg idegenforgal­mi látványosságszámba fog menni 1980 körül, ha valaki szakemberek most lrísérletr képpen üzembe helyeztek egy istállót, ahol a tehenek kézzel feji a teheneket. Bár az NSZK-ban már rég át­tértek a gépi fejésre, ezzel kapcsolatban még számta­lan a tennivaló. Legalábbis ezen a véleményen van a braunschweigi Mezőgazda- sági Kutatóintézet. A német állattenyésztőknek naponta á'tálában még kétszer kell kimenni a fejőgéppel a ré­ten legelő tehenekhez. Ez a jövőben másképp lesz. A tejtermelés racionalizálása érdekében a braunschweigi kerekeken gördülő boxok- ban vannak elhelyezve (fel­vét® ünk). Ezúttal nem az állatgondozóknak kell a te­henekhez menni, hanem for­dítva: a teheneket gurítják a megfelelő helyre, ha meg akarják őket fejni, etetni vagy tisztítani. Minden egyebet egy automataberen­dezés végez el. Egy óra le­forgása alatt 60 tehenet le­het megfejni, megetetni, megitatni. A paradicsom átvilágítása A „Bulgarplod” egyesülés szakemberei olyan automata berendezést dolgoztak ki. amely szín szerint osztályoz­za a paradicsomot. A para­dicsomon fénysugarat bocsá­Lesz szőlő is Kuba éghajlati körülmé­nyei és talajféleségei kivá­lóan alkalmasak a cukor­nád, a kávé, a déli gyümöl­csök, az ananász stb. ter­mesztésére. Szőlővel azon­ban még nem kísérleteztek a szigeten, mert a forró és csapadékos időjárás, vala­mint a talaj összetétele nem kedveznek a szőlőkultúrá­nak. Magától értetődik, hogy a szőlőtermesztés el­terjesztése csak a növény- nemesítők segítségével sike­rülhet. Az első lépések már meg is történtek: a Yasteri­gas falucska környékén (Oriente tartomány) a helyi kísérleti gazdaságban 130 tanak át. és a fotóelem meghatározza a gyümölcs színét, s így érettségi fokát is. Az automata amely nem igénye! különleges kiszo'gá- ló személyzetet, bármely fu­tószalagra felszerelhető. hektárnyi területen nemré­giben ültették el az első tő­kéket. Miguel Ramirez. a kubai szőlőtermesztés nagy úttörője éveken át foglal­kozott olyan szőlőfajták ki­nemesítésével, amelyek megfelelnek a sziget időjá­rási és talaj-viszonyainak. Miguel Ramirez 14 kü földi szőlőfajtát próbált ki illet­ve keresztezett, s ezekből ültettek el néhány fajtát az Oriente tartományban. A kubai szőlőnemesítő egyébként a Szovjetunióból. Bulgáriából, Franciaország­ból és Chiléből kapott kü- lönfé e alapfajtákat fontos munkájához. Hibridárpa az USA-ban A hibridárpa 1969-ben ke­rült az USA-ban kereske­delmi forgalomba. Ezzel a ténnyel kezdetét vette a magas árpatermések idősza­ka. így például 1971-ben a Washington állambeli ter­melők hektáronként 90 mé­termázsa árpatermést taka­rítottak be. A többi állam közül főként Arizonában, Oregonban és Wyomingben terjedt el a hibridárpa ter­mesztése. A hibridárpa-fajták egyik hiányossága, hogy termés­hozamuk változó és ennek következtében az USA egyes vidékein hozamaik nem érik e] az általánosan ter­mesztett fajták hozamát sem. Elterjedésüknek fő­ként az vet gátat, hogy vi­szonylag drága a hibridfaj­ták vetőmagja. Jelenleg az USA-ban egy métermázsa hibridárpa-vetőmag ára 58 —69 dollár között ingado* zik. A magas vetőmag árát némiképp ellensúlyozza, hogy a hibridfajtákból ke­vesebb vetőmag kell. Hek­táronként csak 30—40 kilo­gramm vetőmag szükséges, tekintettel arra. hogy ezek­nek a fajtáknak a bokroso- dási képessége kiváló. Francia ellentmondás ok A francia mezőgazdaság az ország közgazdaságában az egyik legszámottevőbbe ágazat, ugyanakkor azonban elhaló és csökkenő tenden­ciát is képvisel. , A mező- gazdaság termelési költségei magasak, a termelékenység szintje viszonylag alacsony. A francia közvélemény sem derűlátó a mezőgazda­ság helyzetét és jövőjét il­letően: „túl sok a farmer, drága és rossmninőségű árut termelnek”. A francia far­merek pedig tiltakozásul az alacsony termelői árak el­len, a legforgalmasabb út­vonalakra borítják ki a pa­radicsomot. káposztát. sok ezer liter tejet öntenek a fo­lyókba. A mezőgazdaság fejlődése az utóbbi évtizedekben mégis elvitathatatlan, a francia húspiac évi forgal­mazási adatai felülmúlják az acélipari termékek keres­kedelmi forgalmát, a tej és tejtermékek piaca nagyobb forgalmat bonyolít löt miitt az olajipar. »«gá

Next

/
Thumbnails
Contents