Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

2 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1973. január 11. Veszélyes szomszéd A nemzetközi közvélemény figyelmét ezekben a napok­ban szinte teljesen lekötik a Vietnammal, il etve a Közel- Kelettel kapcsolatos fejlemények. A Le Dúc Tho—Kissinger tanácskozások, az izraeli—Szíriái csatározások idején nem csoda, hogy a megfigyelők viszonylag kis teret szenteltek egy afrikai jelentésnek, amely szerint Rhodesia lezárta zambiai határait. Pedig a hír kétségtelenül figyelmet érdemel. A faj­üldöző Smith-rezsim által elrendelt határzár ugyan aligha lesz emlékezetes dátum fekete Afrika, vagy akárcsak a kontinens déli részének történetében, valamit azonban szemléletesen érzékeltet: azt, hogy a fekete kontinens „fehér bástyái” mögött távolról sincsen minden annyira rendben, mint ahogy ezt a bástyák gazdái a saját lakosságukkal és a világgal szeretnék elhitetni. A rhodesiai rezsim története közismert. A mesterséges, a londoni gyarmatügyi minisztériumban megteremtett ál­lam névadója sir Cecil Rhodes angol kolonizátor és üzlet­ember volt és utódai ma is az ő szel'emében vezetik tovább a térséget: a fekete lakosság teljes jogfosztásával, kizárólag a saját hasznukkal törődve. A rezsim az angol Wilson­Háboiús bűnöseket ítéltek el Ukrajnában Példás ítéletet hozott az ukrajnai Volin terület bíró­sága három hazaáruló hábo­rús bűnös perében. Mint az ukrán. RAT AU hírügy­nökség jelentette, a terü­leti bíróság ötnapos nyílt tárgyaláson vizsgálta meg P. SZ. Kovalcsuk I. Z. Csajka és A. M. Kuha- ruk ügyét A vádlottak a nagy hon­védő háború idején önként a megszállók rendőrségének szolgálatába lépteik, majd az ukrán burzsoá nacionalisták bandáihoz csatlakoztak, s közben szovjet állampolgá­rok elleni tömeges letartóz­tatásokban és tomegmészár- lásokban vettek részt. A cso­port tagjai háromszáz szov­jet funkcionárius és három­ezer zsidó nemzetiségi! szov­jet állampolgár kegyetlen legyilkolásában vettek részt, kiszolgáltatták a fasisztáknak a fogságukba esett szovjet katonákat, üldözték a szovjet hatalommal rokonszenvező, a partizánokat támogató sze­mélyeket. A vádlottak bűncselekmé­nyeik nagy részét egy Tor- csin nevű ukrán faluban követtek el. A háború után évtizedekig sikerült elkerül­niük a megtorlást, de az uk­rán államvédelmi hatóságok nemrégiben nyomukra jutot­tak és letartóztatták őket. A bírósági tárgyaláson, amelyet ugyanbban a Torcsin faluban tartottak, bűnösségük teljes mértékben bebizonyosodott. A bíróság Kovalcsukot és Csajkát golyó általi halálra ítélte, Kuharuk büntetése 15 évi szabadságvesztés. Megnyílt az alrikai egység- szervezet ülésszaka A ghanai fővárosban meg­nyílt az afrikai egységszerve­ret felszabadítási bizottságá­nak 21. ülésszaka. A tanácskozáson Ali Mon- guno nigériai bánva és ener­giaügyi miniszter beszédében közölte,' hogy kormánya to­vábbra is minden támogatást megad a nemzeti felszabadí­tó mozgalomnak, s Nigéria MINDENFELŐL I VARSÓ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta a rövid varsói látogatáson tar­tózkodó Jorge Del Pradot. a Perui Kommunista Párt fő­titkárát. TYUMEYN Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, az SZKP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja teg­nap a nyugat-szibériai Tyu- menybe érkezett. PEKING A kínai kormány meghí­vására tegnap a kínai fővá­rosba érkezett Mobutu Zaire elnököt a repülőtéren Csou En-laj kormányfő és több más kínai vezető, valamint többezres tömeg üdvözölte. Az elvonulási útvonalon — államfők látogatásakor első ízben — nem voltak töme­gek. CJ DELHI Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök tegnap nyolc napos hivatalos látogatásra Üj Delhibe érkezett. A repülőtéren Indira Gandhi indiai miniszterel­nök, más hivatalos szemé­lyiségek, valamint az Üj Delhiben akkreditált kül­képviseletek vezetői fogad­ták a lengyel kormányfőt. NEW YORK Február 3. és 17. között Japánon kívül Indiába, Pa­kisztánba, a Bengali Népi Köztársaságba és Thaiföldre is ellátogat Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára. KAIRÓ Olasz parlamenti delegá­ció érkezett Kairóba hat­napos látogatásra. A kül­döttségben valamennyi olasz politikai párt képvi­selteti magát. BONN Bonnban valószínűnek tartják, hogv Günter Gaust, a Spiegel című hetilap fő- szerkesztőjét nevezik ki az NSZK első állandó NDK- beli képviselőjévé. JERUZSÁLEM Az izraeli rendőrség teg­nap házkutatást tartott a szélsőséges zsidó védelmi li­ga jeruzsálemi irodájában, majd letartóztatta a liga vezérét, Kahane Rabbit. A zsidó védelmi liga, amely az Egyesült Államokból Iz­raelbe tette át székhelyét, egy idő óta megfélemlítő hadjáratot indított az or­szágban élő arabok ellen és kivándorlásra akarja kény­szeríteni őket, SZÓFIA Egy hónapi szünet után szerdán Nicosiában felújí­tották a görög és a török közösség képviselőinek tár­gyalásait, amelyeken — ez­úttal a görög és a török kormány megbízottai is je­len vannak. A szigetköztár­saságból érkező hírek sze­rint a megbeszélések főté­mája most azoknak a terü­leteknek a helyi közigazga­tása lesz. amelyeken vegye­sen élnek görögök és törökök, de az előbbiek vannak több­ségben. OTTAWA Első parlamenti győzelmét aratta Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnök új, kisebbségi kormánya. A képvise’ők 154 szavazattal 104 ellenében elvetették azt az ellenzéki konzervatív ja­vaslatot, hogy napolják el a trónbeszéd vitáját. kormány idején született. Amikor ez a kabinet a nemzet­közi közvélemény és az ENSZ nyomásúra a távolabbi jövőre bizonyos jogokat helyezett kilátásba a lakosság elsöprő, szí­nesbőrű többsége számára, Ian Smith, az egykori harci pilóta vezetésével a fehér fajvédők egyszerűen elszakadtak Londontól. Wilsonék sem okoztak sok gondot Smithéknek, de a konzervatív Heath-kabinet szinte nyíltan támogatja a brit törvények értelmében is zendülőnek számító kisebbséget. Ez a kisebbség most azzal vádolja a szomszédos Zam­biát, hogy területén megengedi a Rhodesia-el enes gerillák tevékenységét. Kaunda zambiai elnök távolról sem tartozik a radikális afrikai vezetők közé, de ezt a vádat egy pilla­natra sem tagadja. Zambia megszokta ezt a veszélyes szom­szédságot és — legtöbb afrikai országhoz hasonlóan — hosszabb távon nem hajlandó belenyugodni az ilyen szom szádokba. Ezen nem változtat semmiféle határzár. Van valami jelképes abban, hogy Smithék fenyegető intézkedésének napján ült össze a ghanai fővárosban az afrikai egység­szervezet felszabadítási bizottságának ülése... (KS) Atlogó arcb stratégia a válasz oz izraeli agresszióra A Fehér Ház a felháborodás ker*szt)üz?ben — Le Dúc Tho és Kissinger újabb tanácskozása szokásos évi hozzájárulásán kívül ez évben még 180 000 dollárt bocsát a szervezet rendelkezásére. Egyiptom küldötte Szajed Gaballan tervezésügyi mi­niszter az afrikai kontinens teljes felszabadítását célzó hatékony stratégia kidolgozá­sára sürgette az ülés részt­vevőit. A Szíria ellen végrehajtott izraeli támadássorozat min­den eddiginél nagyobb nyo- • matekkal vetette fél az arab államszövetséghez tartozó Egyiptom. Szíria és Libanon katonai együttműködésének kérdését. Ez a téma méltán került, első helyre Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök tripoli találkozójának napirendjén. Nem kétséges — mutatnak rá Kairóban—, hogy az arab államszövet­ségnek és az arab államok összességének válaszolnia kell arra a Szíriái felhívásra, amely az izraeli agresszió ellen vívott harc pánarabi- zálására szólította fel „az ösz- szes ar.ab testvéreket”. Sza­dat és Kadhafi azt a közö­sen kidolgozott stratégiai ter­vet szánja válaszúi, amelyet rövidesen az arab államszö­vetség elnöki tanácsa, illet­ve az arab liga védelmi ta­nácsa elé terjesztenek jóvá­hagyás végett. Ahmed Iszmail hadügy­miniszter, a szövetségi fegy­veres erők főparancsnoka legutóbbi szxriai látogatása során a katonai együttmű­ködés fejlesztéséről, minde­nekelőtt a szíriai és az egyiptomi front összehango­lásáról folytatott tárgyaláso­kat a damaszkuszi vezetők­kel. Mindazonáltal nem lát­szik valószínűnek, hogy be­látható időn belül összehan­golt katonai kezdeményezés­re kerülne sor. Erre utal az is, hogy a Szadat és Kadhafi által kidolgozott átfogó arab stratégia szorosan összefügg bizonyos nemzetközi diplo­máciai lépésekkel, elsősor­London he yeit a NATO lizet A TASZSZ hírügynökség tegnap jólértesült forrásokra hivatkozva közölte, hogy a NATO-tagállamok hajlandók eleget tenni a máltai kor­mány követeléseinek és kifi­zetik annak a bérleti díjnak a 10 százalékát, amelyet Ang­liától kap a szigetország a katonai létesímények haszná­latáért. Emlékezetes, hogy Málta a közelmúltban a bérleti díj 10 százalékos vagyis egymillió négyszázezer font sterlinggel való emelését követelte a londoni kormánytól. Aglia mindvégig elzárkózott a mál­tai kormány követeléseinek teljesítésétől a többi NATO tag azonban a jelek szerint kifizeti ezt a különbözetet London helyett. Sz var an Szingh elutazott Tokióból Japánban tett ötnapos lá­togatását befejezve Szvaran Szingh indiai külügyminisz­ter tegnap elutazott Tokióból Látogatása során a külügy­miniszter megbeszéléseket folytatott Tanaka Kakuei japán miniszterelnökkel. Ohi- ra Maszajosi külügyminisz­terrel. Szvaran Szingh látogatásá­ról közöíS nyilatkozatot adtak ki. ban a nagyhatalmak közel- keleti magatartásának tanuk mányozásával. Moammer Kadhafi, a Lí­biai Forradalmi Parancsnoki Tanács elnöke és Anvar Sza­dat egyiptomi köztársasági elnök tegnap folytatta tár­gyalásait Tripoliban. A tár­gyalások naprendjén szere­pelt a két ország tervbe vett egyesítése és a Közel-Kelet legújabb fejleményei, külö­nös tekintettel a szíriai— izraeli fronton hétfőn lezaj­lott egész napos tűzharcra. E téma jelentőségére utal, hogy a líbiai fővárosba ér­kezett és részt vett a meg­beszéléseken Hoszni Muha­rait. az egyiptomi légierő parancsnoka is. Amerikai törvényhozók, közéleti személyiségek és a választópolgárok tízezrei va­lóságos ostrom alatt tartják a Fehér Házat tiltakozásaik­kal és felhívásaikkal, de sem a nyilvánosság elől elzárkó­zó Nixon elnök, sem beosz­tottai nem hajlandók érdemi felvilágosítást adni a viet­nami terrordiplomácia indí­tékairól és célkitűzéseiről. Tegnap szenátusi hadügyi bizottság előtt folytatódott a szenátusi megerősítésre váró Elliot Richardson kijelölt hadügyminiszter kihallgatá­sa. És éppúgy, mint hétfőn Laird távozó hadügyminisz­ter, Richardson is a párizsi tárgyalások „kényes szaka­szára” hivatkozva tagadta meg az állásfoglalást a ka­rácsonyi terrorbom búzás cél­jaival kapcsolatban. Ugyan­akkor Richardson „bölcs”- nek és „lelki ismévé tes”-nek minősítette Nixon elnök viet­nami politikáját, amely sze­rinte „tisztességes béke el­érésére” irányul Délkelet- Ázsiában. A kihallgatás során, szá­mos szenátor erőteljesen két­ségbevonta, hogy a sűrűn lakott északvietnami városok terrorbombázása bármilyen értelemben hozzájárulhatna egy „tisztességes béke el­éréséhez. Le Due Tho, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttsé­gének különleges tanácsadó­ja és Henry Kissinger az amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója tegnap dél utón 3 órakor kezdte meg a hétfő óta tartó bizalmas megbeszélés-sorozat 3. ülé­sét. A megállapodás értelmé­ben a bizalmas megbeszélés témájáról a tárgyalófelek ez alkalommal sem nyilatkoz­tak. Hétfő óta eddig összesen tíz és fél órán át tárgyal­tak. B—52-es légierődök teg­nap folytatták a Demokrati­kus Vietnam déli részének bombázásait. A saigoni ame­rikai parancsnokság közölte, hogy 45 bombázógép 15 be­vetésben támadott Vinh és Dong Hói partmenti városok közelében. A hanoi rádió közlése sze­rint az ország légvédelme le­lőtt két B—52-es gépet, ame­lyek Nghe An tartomány la­kott területeit támadták — jelentette a Reuter iroda. December 18-a óta a VDK légvédelme összesen 83 ame­rikai repülőgépet semmisí­tett meg. Szovjet—francia csúcstalálkozó Minszkiben, a Bjelarussz Köztársaság fővárosában ma kerül sor a szovjet—francia csúcstalálkozóra. Amióta De Gaulle tábornok utóda, Pom­pidou elnök áll a francia ál­lam élén, ez a harmadik ilyen megbeszélés a két or­szág vezetői között. Először Pompidou járt a Szovjetunió­ban 1970. októberében, majd csaknem pontosan egy esz­tendővel később Brezsnyev, az SZKP főtitkára látogatott Párizsba. Ekkor írták alá a két ország kapcsolatainak elveit meghatározó okmányt, amely új szakasz a két or­szág viszonyában. Azóta be­bizonyosodott, hogy a két or­szág — társadalmi és politi­kai rendszerük eltérő volta ellenére is — bizonyos kö­zös érdekeket felismerve hatá­sos együttműködésre képes a nemzetközi kapcsolatok te­rületén. Nem véletlen, hogy Brezs­nyev a Szovjetunió ötvenedik évfordulóján elmodott beszá­molójában Franciaországot említette elsőként a realista politikát folytató tőkés álla­mok sorában. A realizmus elemei mindenekelőtt Fran­ciaországra jellemzőéit — mondotta, — „amelynek ve­zetői. De Gaule tábornok, majd Pompidou elnök már néhány évvel ezelőtt határo­zottan hozzákezdtek a köl­csönösen előnyös együttmű­ködéshez a Szovjetunióval és más szocialista államokkal”. De Gaulle határozott lépé­sei óta sok minden történt Európában és a világon. S mint a valóságos politikában mindig, ezeket az eseménye­ket a maguk sokszínű és el­lentmondásos mivoltában kell tudomásul venni. Az eseménysorozat egyik szála kétségkívül pozitív jel­legű: azokról az európai ese­ményekről van szó. amelyek megerősítették az enyhülés irányzatát Európában, s ame­lyek elérhető közelségbe hoz­ták az európai biztonság’ konferencia, majd egv kol­lektív biztonsági rendszer megteremtését. Ebben a fo­lyamatban Franciaország egészében pozitív szsrepefc játszott és a biztonsági ér­tekezlet ügyében álláspontja rendkívül közel áll ma is Moszkvához. A két ország nemzetközi együttműködését eredménye­sebbé teszi, hogy olyan kér­désekben, mint az ameri­kaiak vietnami agressziója és a közel-keleti válság megol­dásának módozatai — Fran­ciaország a Szovjetunióhoz hasonló nézeteket vall. Természetesen hamis illú­ziókat keltene, ha mindeb­ből azt a következtetést von­nánk le, hogy a szovjet- francia viszonyban nincse­nek komoly és mély elem­zést igénylő problémák. Ez elvileg is lehetetlen a társa­dalmi rendszerből, valamint a politikai és katonai kötött­ségekből fakadó különbségek miatt. Sőt. ezeken túlmenő­en vannak bizonyos „speciá­lis” nézetkülönbségek is. amely még részben a gaulle- ista külpolitika negatív vo­násaiban gyökereznek! Ilyen például Franciaország tar­tózkodása az atomcsend- és az atomsorompó-szerződéstől, amelyeket a szovjet külpoli­tika teljes joggal igen nagyra értékel. Az egyetértés és különbö­zőség már említett területei­nek realista értékelését fran­cia földön az is nehezíti, hogy Franciaország belpoli- tikailag fontos és kényes idő­szakban él. Márciusban vá­lasztások lesznek. Mégpedig olyan körülmények között, amelyeket egyfelől a gaulle- ista kormánypárt (UDR) -erőinek viszonylagos gyengü­lése, másfelől a szocialista és kommunista párt között létrejött egységprograrr. és ezzel egy reális baloldali al­ternatíva megszületése jel-, lemez. A bel- és külpolitika kö­zötti kapcsolat természetesen nem tagadható. Még akkor sem, ha Franciaország az el­nöki alkotmány keretei kö­zött él és a végrehajtó ha­talom legfőbb letéteményesé­nek, Pompidou elnöknek a oozíc'óján az eredmény 'le­galábbis jogilag) nem vál­toztat. Jelenleg a legvalószínűbb az, . hogy a baloldal várható előretörése miatt a kormány- koalícióba be kell vonni az úgynevezett „reformereket”, akik kifejezetten az atlanti irányzat (durván fogalmazva: az amerikai orientáció) hí­vei. A kétfordulós választási rendszer és a pillanatnyi osztály-erőviszonyok ma még legalább" is kétségessé te­szik, hogy a. szocialista— kommunista baloldali szövet­ség kormányképes többség­hez jusson. A baloldal erő- növekedése azonban a kor­mányt így is dilemma elé állítja. Ha el akarja kerülni az „atlanti vonal” híveinek bevonását a hatalomba, ak­kor egyértelmű győzelmet kellene aratnia. Ez pedig feltételezi a baloldal ellen vívott egyoldalú, heves, sőt sokszor brutális és demagóg választási harcot. Igaz: Pom­pidou. mint a köztársaság el­nöke igyekszik kivonni ma­gát e közvetlen politikai csa­tákból. A tények azonban így is jelzik, hogy a francia "külpolitika értékes pozitív vonásainak fenntartása és kibontakoztatása bonyolult és kifinomult harc kérdése. A leglényegesebb tényező azonban e kényes helyzetben is az, hogy a De Gaulle-idő- szakban kialakított külpoliti­kai vonal — bármilyen nagy is volt a tábornok személyi hatalma — végső soron kife­jezte a francia uralkodóosz­tó Ívok érdekeit is! Azok a tényezők (a dollár pénzügyi egyeduralma elleni harc., a nagy amerikai mammutvál- lalatok hatalomátvételének megakadályozása a „keleti kereskedelem” stb.). amelyek e Dolitikát létrehozták: to­vábbra is érvényesek. A re­alitás tehát iól felfogott és józanul felismert érdekek-* ben gyökerezik! Ezért remél­hető és várható, hogy az új szovjet—franciá csúcstalálko­zó e realitás talaján megszi­lárdítja azt az együttműkö­dést. amely az elmúlt né­hány évben oly értékesen hozzá járult a naSv európai sorské**dések alkotó megol­dásához amclv fontos záloga kontinensünk békéjének. —5 —e. i

Next

/
Thumbnails
Contents