Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

1973. január 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kódolt levelek Premier utón Á posta elégedett Tudománypolitikai irányelvek A haladás szolgálatában Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnökének nyilatkozata Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyilatkozott a sajtónak a X. pártkongresszus hatá­rozatából adódó tudományos feladatok végrehajtásáról és a további tennivalókról. — A Központi Bizottság három és fél évvel ezelőtt kialakított tudománypoliti­kai irányelvei nagy lendü­lettel mozdították elő a hazai tudományos élet haladását. Ezek az irányel­vek, amelyeket a X. kong­resszus is megerősített, azt célozzák, hogy a tudomány minél hatékonyabban szol­gálja a haladást a közeli és a távolabbi jövőben, minél erőteljesebben járuljon hoz­zá az egész nép politikai, gazdasági és kulturális fej­lődéséhez. Az eredményekről — A tudománypolitika hosszú időre — és nemcsak a jelenlegi ötéves tervidő­szakra — vonatkozó prog­ramjáról van szó, megvaló­sulásának teljes kibontako­zása sok évet igényel. Ezért nem beszélhetünk arról, hogy most. a tervidőszak közelién a tudománypoliti­kai irányelvek érvényesülé­sének félidejéhez érkeztünk. Csupán arról indokolt be­szélni. hogy milyen mér­tékben indult meg a valóra váltásuk. — A tudománypolitikai irányelvek megvalósítása érdekében egyik legfonto­sabb konkrét eredmény az országos távlati tudomá­nyos kutatási terv kidolgo­zása. Ez a terv öt kutatási fő irányt és tizenegy cél­programot jelöl ki, amelye­ken a következő másfél év­tizedben nagy erővel kell munkálkodni, ezekre kon­centrálva az ország kutatási kapacitásának egynegyedéf egyharmadát. Felhatalmazza továbbá a terv a miniszté­riumokat, az Akadémiát és a többi országos hatáskörű szervet, hogy a kutatási ka­pacitás további egyharmada erejéig maguk is kidolgozz zsanak távlati kutatási ter­veket. Egyben azonban ar­ról is intézkedik, hogy az ország kutatási kapacitásá­nak egyharmadát a távlati terven kívüli témákra — közöttük nagy súllyal alap­kutatásokra — kell fenn­tartani. A távlati kutatási terv támpontokat nyújt a több szocialista országgal való kutatási együttműkör dés további kiteirebélyedé- séhez is. — Megvalósult a Magyar Tudományos Akadémia szervezetének módosítása is. Az új alapszabály«* biz­tosítják, hogy a szakma szerint illetékes tudományos osztályok szakvéleménye igazgatási és gazdálkodási kérdésekben a döntések előtt kifejezésre juthasson, tudományos kérdésekben pedig alapul szolgáljon. Elő­térbe került az Akadémia országos elvi és módszerta­ni javaslattevő és vélemé­nyező funkciója, amely a tudományos kutatás egész területére kiterjed. Összhangban a társadalmi igényekkel — Előrehaladás állapít­ható meg abban az irány­ban is, hogy a kutatóhelyek — köztük az akadémiaiak is — szorosabb kapcsolatba kerüljenek a hazai konkrét társadalmi igényekkel és ezeket fokozottabb mérték­ben elégítsék ki, anélkül persze, hogy a távlati ku­tatás csorbát szenvedjen, Számos intézet mutat fel e tekintetben is már régebben gyökerező nagy eredménye­ket Az akadémiai intézetek közül kiemelkedik a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet pedig nehéz volt a hi­vatása. A felszabadulás előtt ugyanis Magyarországon alig volt fizikai kutatás. A Központi Fizikai Kutató In­tézet megalapításakor azt a hivatást kapta, hogy alapoz­za meg és széles körben in­dítsa meg a hazai fizikai kutatást. Ez szétágazó tema­tikát tett szükségessé. Az intézet mintegy két évtize­des munkásságának orosz­lánrésze volt abban, hogy az elméleti és a kísérleti fi­zikai kutatásnál« ma már egyaránt széles bázisa van hazánkban, kutatóintézetek­ben és tanszékeken egy­aránt, és az alapkutatás egészséges kapcsolatba került a gyakorlattal. Ily módon megérett a helyzet arra, hogy ez a nagy intézet fő erejét négy jelentős téma­körre koncentrálja, amelye* ken a hazai gyakorlat leg­inkább igényli a fizikai ku­tatások támogatását. Ezek­ben a témakörökben szoros kapcsolatot alakított ki a szocialista országokkal, fő­leg a Szovjetunióval A gya­korlat igényeinek kielégíté­se terén nagy eredményekéi ért el az- Akadémia Mező­gazdasági Kutató Intézete, noha elméleti irányzatai vi­tatottak. A feladatokról — A következő időszak legfontosabb feladatai közé tartozik az egyetemi tan­székeken folyó kutatás erőtel­jesebb fejlesztése — mond­ta a továbbiakban Erdey- Grúz Tibor. — Folyamatban van közös akadémiai és egyetemi intézmények lét­rehozása a budapesti mű­szaki egyetemen és a veszp­rémi vegyipari egyetemen, tekintélyes tudományos köz­pont kialakítását tervezi az Akadémia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Termé­szettudományi Karán. To­vább kívánjuk erősíteni az elmélet és a gyakorlat kap­csolatát az alapkutatást* sérelme nélkül. — Az Akadémia tudomá­nyos testületéire még nagy feladatok várnak — hang­súlyozta Erdey-Grúz Tibor. — Főleg az eredmények kö­rültekintő és tárgyilagos ér­tékelése okoz nehézségeket Megfelelően mérlegelni kell a tudomány általános fej­lesztését és a hazai konkrét feladatok érdekeit a gon­dolatok önállóságát gyümöl­csöző voltát és termékenyítő hatását, valamint a kidol­gozás alaposságát, szélessé­gét és mélységét —- Számos egyéb teendő is van még előttünk a tudo­mánypolitikai irányelvek megvalósítására. Befejezésül csak egyre utalok: az Aka­démiának ki kell dolgoznia az intézetfejlesztés olyan távlati tervét amely a tár­sadalmi igényeknek és a ha­zai lehetőségeknek» legin­kább megfelel. A Tisza XI. a tv-bsn Dokument um film tájuuk na’ír változásáról Az elmúlt év őszén az új­ságok hirdetési rovatában fe­kete keretben megjelent a fekete holló. Később a ív­ben életrekelt, majd a rek­lámkampány tetőfokán. Sí­mén fal vy Sándor személyé­ben, a kötelességtudó postás­bácsi tudtunkra adta: 1973- ban a posta bevezeti az irá­nyító számrendszert. Több mint egy hete volt a premier. A szolnoki 1-es pos­tán Balogh Tibort ennek a „négyes” számrendszernek az egyik legjobb ismerőjét, kér­deztük az első hét tapaszta­latairól. — Sokkal jobb a kezdet mint vártuk. A vállalatok kevés kivétellel feltüntetik a címzett és saját maguk irányítószámát. Inkább a la­kosság leveleire került több­nyire tévedésből rossz szám. — És mi történik akkor ha valaki elfeledkezik az irányí­tószám feltüntetéséről, vagy nem is tudja. — Ugyanúgy kikézbesítik a levelét, mintha a legszabá­lyosabban címezte volna meg, illetve tovább fokozód­nak a posta úgyis egyre sza­porodó gondjai. — Sokan még bizonytala­nok. Mire kell és milyen kűl­Branovits Károly az IBUSZ osztályvezető helyet­tese és Tóth László, a válla­lat szolnoki irodájának veze­tője tájékoztatta tegnap a megyeszékhely utazás iránt érdeklődő közönségét az IBUSZ idei programjáról. Ebben az évben utazni szándékozók 130 féle társas- utazás között válogathatnak, s összesen 28 országot láto­gathatnak meg az IBUSZ szervezésében. A csoportos utak száma csal: kis mérték­ben nőtt, nagyobb mértékben bővült viszont az egyéni uta­zási ajánlatok köre. Az IBUSZ 1973-ban 19 ország­ba 60 féle utazást ajánl azoknak, akik jobban szeret­nek egyedül utazni. Több szocialista országba ebben az évben már egyéni útlevéllel mennek társasuta­zásra a jelentkezők. Ez új lehetőségeket nyújt, példá­Ma már' legtöbbnyire csak faluhelyen ismert kifejezés, bár már ott is kihalófélben lévő beszlégetésforma. Rend­szerint esti diskurálást jelent a jószomszédok között, bodros füstfelhőket eregetve, torok­aszály ellen védőitallal. Mindez Mészáros István bátyáméknál jutott eszembe az ünnepi koccintsa tásak közepette. Ugyanis a helyi TITÁSZ műsoron kívüli áramszünetet tartott. Sötéten hallgatott a tv. előkerült a kiszolgált, füstös lámpa. A bosszankodásba a kis unoka hangia süvöltött: — Nekem nem kell tej! — Nem kell! István bátyám tettetett zord­sággal pödörte meg bajszát, s a kislegény felé bökött: — Bezzeg megenné Szűcs Tamás bácsi, hogy nyugodjék békében! Négy liter is kevés volt neki egyszerre! A bosszankodásnál csak az álmélkodás lett nagyobb míglen a sok „hoev volt. ki volt” kérdés István bácsit se hagyta hidegen. — Tudjátok, az öregúr a deményekre nem kell ráírni a postai irányítószámot? — Minden postai küldemé­nyen, levélben, csomagon szállítópapíron fel kell tün­tetni a címzett és a feladó lakhelyének irányítószámát. Csak a távirat és az átutalá­si postautalvány — közismert nevén csekk — kivétel, mert azok irányítása, továbbítá­sa más kódszámok alapján történik. — Ügy tapasztaltuk, még egy dolog nem világos a le­vélírók előtt. A kiadott irá- nyítószámokat tartalmazó fü­zetekben Szolnok és több megyei város, község nevét csillaggal jelölték meg. Ez azt jelenti, például Szolnok esetében, amelynek száma 5000, vagy a város tovább körzetesített: 5001-től 5008­ig. Tehát aki Szandaszöllős- re ír, annak borítékon az 5008-at kell feltüntetni. Saj­nos épp ezekből a megyén­ket érintő füzeteikből jelent meg kevesebb, és csak az elkövetkezendő hetekben le­het majd ismét kapni. Addig is az ügyfeleik türelmét és segítségét kérjük a mun­kánkhoz. h. 1. ul az indulás előtti napokban is lehet még jelentkezni. Ugyancsak most lépett élet­be az a rendelkezés, hogy a 6—10 éves gyerekek kedvez­ményt kapnak. A szocialista országokba szervezett utakon, Csehszlo­vákiát kivéve, nincs jelen­tős áremelés, a kapitalista országokba azonban általá­ban valamivel drágábban le­het utazni, mint tavaly. Az utazások zöme 2500—6000 fo­rintba kerül, s a kisebb igé­nyek kielégítésére is van le­hetőség. Az IBUSZ Szolnok megyei irodái tavaly 3800 lakos út­ját szervezték meg, össze­sen körülbelül 7 millió fo­rintért. A legnagyobb „vál­lalkozás” a tallinni és a ju­goszláviai külömvonat indí­tása volt. A belföldi túriz­musban 18 ezer utas vette tavaly igénybe a Szolnok megyei irodák szolgáltatását.. 80-as évek derekán születhe­tett. Beesett mellű, középe termetű, inas embernek is­merték Kunhegyes szerte. — Az étvágya azonban legen­dássá tette. Hajcsárként dolgozott, de a kialkudott summa mellé kosztot is kért. Persze, aki mór ismerte, inkáb a bért duplázta meg. Egy ízben Kunmadarasról hajtott egy falira birkát, Ti­szafüredre. A tulajdonos na­gyon elégedett lévén, frös- tökre invitálta az öreget. — Hagyja csak a vendég­lőt. gagduram! Láttam én itt az elébb egy asszonyt, túrós­buktákat árult. Az a kedven­cem. Ha lehetne, bekapnék egy párat. — Jól van Tamás bácsi, jöjjön, megkeressük! Aztán eeven amennyi csak jólesik! A bukták nagy. fonott ko­sárban púoosodtak. Tamás bácsi melléjük telepedett, s Megjelent a Társadalmi Szemle íanuán szama A folyóirat januári számá­nak vezető cikkét — amely a Központi Bizottság novem­beri ülésének állásfoglalásá­val foglalkozik — Benke Va­léria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője írta „Egységes értelmezés, kommunista ki­állás, közös cselekvés” cím­mel. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter az 1973. évi népgazdasági tervet és költ­ségvetést elemzi írásában. A folyóii-at teljes terjedelmé­ben közli Friss István „Ipar- fejlesztés és gazdaságpoliti­ka” című előadását, amely a tavaly decemberi ipargazda­sági tudományos konferen­cián hangzott el. Dr. Csizmadia Ernő „Élel­miszer-gazdaságunk a X. kongresszus határozatainak megvalósítása útján” címmel írt tanulmányt a folyóirat­ban. A szemle-rovatban je­lent meg négy vezető párt­munkás nyilatkozata a Köz­ponti Bizottság novemberi határozatáról A Társadalmi Szemle nem­zetközi kérdésekkel foglalko­zó cikkek mellett ismerteti. A tudományos-technikai for­radalom című sorozat kereté­ben a környezetvédelem fon­tosságára hivja fel a figyel­met. A folyóirat részletesen ismerteti az SZKP elméleti és politikai folyóratának, a Kommunyisztnak két, gazda­sági kérdésekről szóló cikkét. Bizám Lenke tollából pedig érdekes tájékoztatást és elem­zést kapunk az úgynevezett „Frankfurti iskola” ideológu­sainak nézeteiről, s azok bí­rálatáról Odaífélték a moszkvai rádió díjait Több mint másfélezer ma­gyar rádióhallgató vett részt a moszkvai rádió magyar osztályának és a Komszomol Központi Bizottságának!, a Szovjetunió 50. évfordulója alkalmából rendezett kérdés­felelet pályázatán. A pályázat díjait tegnap Moszkvában, a Barátság Há­zában ünnepélyes keretek között sorsolták ki a 390 he­lyes választ beküldő pályázó között Az első díjat a zsűri sorsolás nélkül Kocsis Zsolt gyöngyösi középiskolásnak ítélte oda. Kocsis Zsolt szov­jetunóbeli utazást nyert. Ugyancsak jutalom-utazást kap a második és a harma­dik. díj szerencsekerék segít­ségével kiválasztott nyertese — Uray Zsolt, illetve Dombi Sándor. Mindketten miskol­ciak. A nyertesek teljes névso­rát és lakcímét a moszkvai rádió magyar adása közli esti adásaiban, .ezenkívül a szer­kesztőség a pályázat győzte­seit természetesen levélben is értesíti". A nyeremények átadására Budapesten kerül sor. 1 ..............1-----------­f alatozni kezdett. Nehéz . len­ne elmesélni ki meresztett nagyobb szemeket az eltűnő buktál« láttán, az asszony, vagy az alkalmi nézők? Őt ez nem zavarta, s kettő híján mind elpusztította. — Ezt azért hagyom lel­kem, hogy maradjon más­nak is. Számolhat! — szólt a gaz­da a kofának. — Harminchét volt... — nyögte elvörösödve, Tamás bácsi, s a gazda zord arccal számolta ki a pénzt. A legérdekesebb eset Püs­pökladányból hazatérőn for­dult vele elő. Kivételesen nem gyalog, hanem a szom­széd lovaskocsiján igyekezett Kunhegyesre. Egy töretlen vad csikót vásárolt, a kötő­féket a saroglvához csomóz­ta. s így poroszkáltak az úton. Az igazsághoz hozzátarto­zik — ha nem evett —. a pipa mindig a szájában fi­tyegett. Rövid, picifejű cse­répjószág. A harmincas ével« végén még ritka vendég volt a te­herautó. Kisújszállás körül azonban egy ponyvás masi­na húzott el mellettük. A vad csikó megijedt a szokat­lan látványtól, s rémületében a kocsi hátuljába ugrott, ahol Tamás bácsi csibukolt. Az ijedtségen kívül egyéb bai nem történt, hacsak nem az, hogy az öreg nagyon furcsán pislogott. —, Mi baj Tamás bátyám? Nem ütötte meg magát? — kíváncsiskodott a fuvaros, miután rendbeszedték magu­kat. — A pipám... — krákogta sz öreg. lement... —mereszt- gette szemeit. A szomszéd vigasztalta. Majd előjön, ha akar! Az eset után még tíz évet élt Tamas bácsi, de a esibuk mindörökre eltűnt. — Nagy­apó éppen itt tartott amikor kigyulladt a villany. \ Ezen a tanyázó estén ki­hunyt a mese parazsa. D, Szabó Miklós Szülőföldünk jelene, jövő­je összeforrott a Tisza II“ vei. .Most készülődünk ün­nepélyes avatására. Ebben az évben már a II. Tiszai Vízlépcső vizéből öntöz a Szolnok megyei gazdaságok egy része. Valósággá lett az Alföld nagy álma. Hogy vártuk e pillanatot! S most, hogy már a tetőt csinosít­juk az épületen, el is fe­lejtjük, azt a hat évvel ez­előtti napot, amikor mér­nökök, technikusok jelentek meg egy addig ismeretlen nevű kis falu. Kisköre ha­tárában. Ezért tett jőszolgálatot a Magyar Televízió, amikor tegnapesti műsorában doku- mentumfilmet vetített a Ti­sza Il-ről. Popper Imre többezer méter filmszalag­ból összeválogatott doku­mentációja hűségesen fel­idézte a Tisza II nagy pil­lanatait. Kezdve attól ami­kor a Tiszalöki Víz’épcső példája alapján a kormány. elhatározta a második víz­lépcső megépítését. Folytat­va azzal, ahogyan épültek sorban a nagy mű létesít­ményei, s lezárva azzal amikortól az új mederben folyik a Tisza. Jó filmet láttunk, noha maradt hiányérzetünk, tud­niillik kicsit technikaköz­pontúnak éreztük a munkát. Igaz, hogy Kiskörén magas­fokú volt az építkezés gépe­sítettsége. Ezt a film jól vissza is adta. Szívesen lát­tuk volna viszont, ha e tá­jon élő emberek, vagy ne­talán az építők szólnak ar­ról. mit jelenj ez a nagy mű nekik. Szívesen hallgat­tuk volna azt is, ha a tájon élők sorsának átalakulásai­ból rögzít valamit a doku­mentáció. Egyszóval az em­ber hiánvzott a filmkockák­ról ak’ért pedig végül is történt ez a hatalmas épít­kezés. b. I, Tájékoztató az IBUSZ idei terveiről 74/t VÁZAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents