Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 10. Az ember és környezete Li bankáéiö és az emberi környezet A városok, települések gyors fejlődése, a társadalmi ás gazdasági viszonyokra gyakorolt sokoldalú pozitív hatása és következménye mellett, számos vonatkozás- ban kedvezőtlenül vagy ká- rosan befolyásolja az emberi környezetet A városok, települések gyors fejlődésének káros, negatív következményei a levegő, a vízfolyások és a talaj szennyeződésében, nagy mennyiségű és különböző összetételű hulladék és szemét képződésben, a zajár- talmaK fokozódásában és számos más területen nyilvánulnak meg. A VIZSGALATOK azt mutatják, hogy a szennyezettség mértéke és a települések nagysága között szoros összefüggés áll fenn. Minél nagyobb a város, a település, annál sokrétűbben károsodik az emberi környezet. A legnagyobb problémát városaink légterének szeny- nyeződése jelenti. Az eddigi tapasztalatok alapján ennek tetemes része a füstből származik. — Budapesten pl. a szennyező források 72 százaléka ilyen. A gépjárműforgalom növekedésével városainkban, településeinken egyre nagyobb a probléma a motorgázok levegőszennyező hatása. A Diesel-motoroknál jelentős a kipufogógázokkal együtt távozó korom, amely különböző rákkeltő hatású anyagot is tartalmaz. Városainkra általában még nem jellemző a magas porszennyeződés. Kivétel ez alól Vác, Pécs, Ózd, Várpalota, valamint Tatabánya egyes területei. A korom városaink levegőjében elsősorban a korszerűtlen. vagy gondatlan tüze- . lés-technika miatt sokhelyütt meghaladja azokat az értékeket, amelyeket a nemzetközileg elfogadott normatívák megengednek. HAZÄNKBAN a kéndioxid gáz az a szennyező, melynek kártétele aggasztó. A fővárosban a kéndioxid 1969. évi átlagértéke 0.41 mg/m3 volt, a nemzetközi normák 0.15—0.20 mg/m3 értékével szemben. A téli hónapokban ez az érték az 1.00 mg/m3 körül jár. Elég gyakori a smog, a füstköd. ilyenkor a kéndioxid értéke nem egyszer az 5.00 mg/m3-ot közelíti. Nem sokkal Kedvezőbb a helyzet az iparosodott vidéki városokban sem. Hazánkban főleg a magas kéntartalmú szenek tüzelése okozza a kénszennyeződést. Ezen a területen a nemzetközi összehasonlítás számunkra igen kedvezőtlen. A budapesti smogokkal is „felveszik a versenyt”, bár ..időtartamuk, kiterjedésük közel sem akkora. Városaink levegőjének kéndioxid szennyeződése az iparosodott országok legszennyezettebb területeinek levegőjével egy szinten van. Eddigi mérések szerint a szénmonoxid mennyisége a levegőben csak a nagyforgalmú városi csomópontokon emelkedik olyan nagyon, ami eléri a megengedett koncentráció határát. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, — hogy a városokban a fűtés és az ipari termelés mennyiségétől függően növekedett a levegőszennyeződés is. A városokban keletkező szennyvíz mennyisége nem a lakosság számával arányosan, hanem ennél fokozottabban nő, mert a személyenkénti vízfogyasztás állandóan emlekedik, és a napi vízfogyasztás egyes városokban már 500 liter/fő. Az óriási mennyiségű szennyvizek összegyűjtése és tisztítása igen nagy költségekkel jár. Előnyt jelent azonban, hogy e szennyezések egyes pontokon jelentkeznek, így tisztításuk megoldható. Egyre nagyobb szerepet játszik a városok környezetének károsodásában a kul- túrigények fejlődése. A ma embere évről évre növekvő mértékben használja a különböző vegyi anyagokat — (mosószerek, kozmetikai cikkek, konzerváló szerek stb.). melyek részben a szennyvizekbe jutnak és nehezítik tisztításukat. Bonyolult problémákat okoz az olajtüzelés széles körű elterjedése is. Ez házi olajtartályok felállítását teszi szükségessé, — melyek idővel kilyukadnak és az olaj a talajba, majd a talajvízbe ekrüi, ahonnan eltávolíthatatlan. A KÖRNYEZET károsodásának folyamatát figyelhetjük még a fokozódó talajszennyeződést okozó anyagok a városokban egyrészt az életfunkció során keletkező hulladékok (szerves hulladékok), másrészt a termelésben keletkező hulladékok (ipari hulladékok és pesztici- dek). Hazánk lakosságának nagyobbik hányada közcsatornába be nem kötött lakásban él. Ezeknek a területeknek bizonyos részén azonban, a törpevízművek felállításával a lakosság vezetékes vízhez jut; ennek következtében jelentős mennyiségű házi szennyvíz keletkezik, melyet a talajban elszikkasztással ártalmatlanítanak. A törpevízművek számának emelkedése magával hozza az elszikkasztásra kerülő szennyvíz mennyiségének növekedését. Jégtörő hajó a Tiszán Kéthetes zajlás után tegnap levonultak az utolsó jégtáblák a Tisza magyar- országi alsó szakaszáról. A tél eleji fagyokat követő viszonylag enyhébb idő szabad utat nyitott a folyón. Általában 40—50 százalékos volt a jégborítás, de torlódás nem keletkezett es akadálytalanul tiszták le a hatalmas jégtáblák. A Tisza jelenlegi gyors lefolyását a magyarországi alsó szakaszon némileg csökkenti majd a Jugoszláviában, Űjbecsénél megépülő duzzasztómű. Ezért a tervek szerint az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is kap jégtörő hajót. A Dunán — mint ismeretes — a négy téli hónapban rendszeresen dolgoznak ilyen vízi járművek. hogy elejét vegyék a jégtáblák összetorlódásából keletkező veszélynek. A jugoszláviai új duzzasztómű elkészültével a szakaszon megszűnnek az utóbbi években gyakran jelentkező rendkívül alacsony vízállások, a mínuszértékek. Egy ritka szakma mestere Félezer mestermunka díszíti Simon Gábor lovasi madárpreparátor műhelyének falát. A dunántúl egyetlen hivatásos madár-preparátora 40 éve dolgozik ebben a szakmában. Az utóbbi időben mind több külföldi megrendelője is akad. Nemrégiben egész sor kitömött szalonkát, fácánt és vadkacsát küldött Olaszországba. A hazánkban gyakran megforduló osztrák vadászok többsége ugyancsak vele készítteti ki a zsákmányolt értékes vadmadarakat. Az őszi víziszárnyas-és fácánvadászat a téli napokban megnövelte a preparátor munkáját. A ritka szakma mestere ezekben a napokban még az alföldről is nagy számban kap preparálásra váró madarakat VÉGÜL a városainkat érő zajártalmakról kell említést tennünk. Ennek egyik forrása a közlekedési zaj, a másik a zajos ipari üzemek hatása. A közlekedési zaj értéke, párhuzamosan a gépjármű vek számának emelkedésével évről évre növekszik. Egyre növekvő problémát jslent a repülési zaj. Városainkban számos olyan zajos üzem van, amelynek közelében lakóházak állnak. Nem ritka az olyan eset sem, amikor zajos üzemek, vagy műhelyek lakóházban vannak. Ezenkívül még számos zajforrást, találunk, amelvek összességükben visz any lag kisebb jelentőségűéi?, de helyileg igen súlyos problémát okozhatnak. Ilyen külső (épületen kívüli) zajforrások pl. a szabadtéri munkahelyek, — építkezések 'rurakodás. szórakozóhelyek stb. Hazánkban a zajvédelem elhanyagolt területnek számít. HOZZÁVETŐLEGES számítások szerint, éves szinten az urbanizációs ártalmak terhére írható betegség. valamint korai elhalálozás miatt elmaradt nemzeti jövedelem valószínű mintegy két és fél. három milliárd forint. 1970- ben a népgazdaság egészében 65 millió táppénzes nap esett ki a teremtésből, vagyis az összes lehetséges munkanapok 5.5 százaléka. Ezen belül a keresőképtelenséggel járó egészségkárosodás több, mint egyötöde — 14 millió táppénzes nap — származhatott környezeti ártalmakból. Az ennek következtében jelentkező többletköltség (kár) ősz- szege (táppénz, gyógyszer és kórházi ápolási költségek) több, mint egymilliárd forint. (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Tél a kertben Fotó: Katona László 1 ,2 miJi áid É rint Az egészségügy idei költségvetése Kórházba * Hegek — ' ejyren gépkocsit ka** a mentőszolgálat lobit pénz jut beruh *zá ra Az Egészségügyi Tárca 1973. évi költségvetéséről tájékoztatták a sajtót a Minisztériumban. Elmondották; az 1973. évi állami költségvetés központi és tanácsi egészségügyi és szociális feladatokra tízmil- liárd 277 millió forintot irányzott elő. Ez az összeg 893 millióval (9,5 százalékkal) haladja meg az 1972, évi kiadásokat. Ebből az egészségügyi hálózat bővítéUj bélyeg Apolló 17 A posta megkezdte idei bélyegkiadási tervének végrehajtását Január 15-én „Apolló 17” elnevezéssel 10 forint névértékű bélyegblokkot hoz forgalomba. A blokk Cziglényi Ádám grafikus művész tervei alapján, ötszínű mélynyomással az állami nyomdában készült. Január 20-án kerül forgalomba az „évfordulók, — események 1973” elnevezésű béiyegsorozat második értéke. Az emlékbélyeg Madách Imre születésének 150. évfordulójára jelenik meg. A bélyeget Haiman György és Kass János grafikusművészek tervei alapján az állami nyomda készítette. Kész a Je'tár Az ipari, kereskedelmi és más vállalatoknál a tavalyi utolsó, illetve az idei első munkanapokon befejezték a leltározást, s megkezdődött a mérlegbeszámolók készítése. Február 20-ig mind a 7.600 vállalat és szövetkezet eljut- taja az adóhatósághoz az évvégi mérleget, összegezve az 1972-es év eredményeit. Február 20-ig tehát mindenütt megismerik a vállalati nyereséget, a részesedési alapot, a felosztható nyereségrészesedést, és utána megkezdhetik a részesedés szétosztását. Valamennyi vállalatnak érdeke, hogy a mérlegbeszámoló adatai pontosak legyenek, mert anyagi hátránnyal jár. ha a revizorok utólag hibát találnak a kimutatásban. A pénzügyminisztérium számítóközpontjában február utolsó hetében kezdik meg a 7.600 mérlegbeszámoló sok. milliónyi adatának feldolgozását, s március 5. körül készül el az első gyorsjelentés, amely képet ad a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának legfőbb adatairól. A részletes szakágazati összesítések március végén készülnek el, majd a népgazdaság teljes pénzügyi mérlegét is összeállítják. Helvsfgnévlái* Á megyei tanács végrehajtó bizottságának gondozásában megjelent Szabolcs-Szat- már megye történeti-etimológiai helységnévtára. A kiadvány szerzői: Mező András és Németh Péter — tudományos igénnyel dolgozták fel a megyei települések nevének kialakulását, változásait. A művész ajándéka Űjabb képzőművészeti alkotással gazdagodott Székes- fehérvár. A történelmi városközpontban, a Csók István utca 20. számú felújított lakóház falán elhelyezték Kovács Marni t Kossuth-díjas kerámikus művész faliképét A kerámia komrozíció témája; Géza fejedelem átadja az országlást I. István királynak. A 60 ezer forint értékű műalkotást Kovács Margit az ezeréves városnak ajándékozta. sére, a korszerűbb gyógyászati eljárások alkalmazásának szélesítésére — például a szervátültetési program megkezdésére — összesen 370 mi liő, az átlagbér- rek 3 százalékos emelésére pedig 146 millió jut. Az említetteken kívül az intézeti ellátás feltételeinek, a betegellátási és gondozási körülményeknek a javítását stb. 377 millió forint szolgába. Ebben benne van az élelmezési norma emelésére szánt és a tejtermékek árváltozásával kapcsolatos összeg is. Az elmúlt évinél nagyobb előirányzat révén lehetőség nyílik a gyógyintézeti ágyak számának 850-nel való növelésére. Az idei fejlesztések közül a jelentősebbek a következők: Mohácson 84 ágyat létesítenek, Szikszón a helyi kórházat 100 ággyal bővítik, Szegeden 150 ágyas pavilon épül. Az oroszlányi szülőotthont kórházzá alakítják át. A régi salgótarjáni kórház rekonstrukciójával 120- szal növekszik az ottani ágyak száma, a fővárosi kórházakban pedig 124-gyel. A budakeszi MÁV szanatórium — bővítéssel 150 új ágyhoz jut. Az orvostudományi egyetemek klinikáin levő, valamint a miskolci Szen*péteri Kapu-i kórházban működő művesen Horn ásokon 1973- ban 7800 művese kezelésre biztosít fedezetet a költségvetés. Az idén a szívsebészeti műtétek száma meghaladja a kétezret. A szívműtétre jelentkezők nagy száma miatt és a várakozási idő rövidítése érdekében új műtőt állítanak be az országos kardiológiai intézetben. A pécsi orvostudományi egyetemen folytatódik az új szívsebészeti de- centrum kialakítása. Ugyancsak folytatódik a gyógyítómegelőző ellátáshoz tartozó országos intézetek hálózatának kiépítése. 1973-ban a tervek szerint megszervezik a* országos laboratóriumi és az országos urológiai intézetet. Ami a járóbeteg-ellátást illeti, a tanácsok tervei szerint 1180 órával emelkedik a napi szakorvosi órák száma. Az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek számát a tanácsok várhatóan 110-zel emelik ebben az esztendőben. Az üzemi orvosi órák számának napi 330-cal történő növe’ése lehetőséget biztosít az új, illetőleg fejlődő vállalatoknál az üzemorvosi feladatok ellátására. A csecsemőotthoni ágyak száma negyvennel, az egészségügyi gyermekotthonoké 80-nal növekszik. A védőnői körzetek száma 64-gyel emelkedik az idén. Az állandó területi bölcsődékben 2100-zal több gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. Üjabb koraszülött osztályok, részlegek kialakítása mellett a csecsemőotthonokban megszervezik a koraszülöttek utógondozását. Ojabb negyven gépkocsi üzembeállításával tovább gyarapszik az országos men* tőszoglálát. 100 régi gépkocsi kicserélésére is lehetőség nyílik. A szociális gondoskodás előirányzatának növelése lehetővé teszi az idős emberek számára 77 újabb napközi otthon létesítését. és így további 1500—2000, rászorulónak biztoníthatnak kulturált körülmények között napközi el'átást. A szociális segélyeket általában havi 50 forinttal emelik. A pénzbeli és természetbeni juttatások. a rendszeres segélyek emelését további mintegy 20 millió forint többlettel segítik a tanácsok. A szociális otthonokba mintegy 730-caI több igényjogosult e’helyezésére biztosít fedezetet az 1973-as költségvetés. Az esztendő végére a szociális otthoni helyek száma megközelíti majd a harmincezret. Az egészségügyi tárca 1973. évi beruházási kerete egymilliárd 378 millió forint, ami 10 százalékkal maga» sabb a tavalyi beruházási előirányzatnál, ebből 886 milliót fordítanak tanácsi beruházásokra. Az ez évi felújítási terv megvalósítására csaknem 800 millió forintot irányoz elő a költségve* tés.
