Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

1973. január 9,

9701.NOK MFGVFI V'FPÍ AP

5

Az új ügyészi törvényről

írta: dr. Iqíó: József mcoyei főügyész

St. új típusú ügyészség megalakulásának 20. évfordulójával esik egybe a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 1973. január 1-i hatálybalépése. A törvény megalkotását nem az „évforduló" indokolja, csak a véletlen folytán esik egybe a két időpont.

A szocialista ügyészség kialakítására és szervezetére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Magyar Népköz- társaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény és ennek VII. fejezete végrehajtása tárgyában 1953-ban hozott törvényerejű rendelet tartalmazta. Lényegében e rendelet alapján kezdte meg működését 1953. augusztusában a szocialista ügyészi szervezet. Hat évvel később a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával újból meghatározta a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az ügyészi szervezet működésének és szervezetének legfom- losabb elveit az 1959. évi 9. sz. törvényerejű rendelettel. E tvr. hatályba lépése óta több mint egy évtized telt el, s ezalatt számottevően fejlődött jogalkotásunk és a jogalkalmazásunk is. Az eltelt idő alatt több olyan átfogó jogszabály jelent meg, amely — ha nem is alapvetően — de érintette az ügyész jogállását, valamint az ügyészség és más jogalkalmazó szervek kapcsolatát. Szükségessé vált tehát az eddig különböző szintű jogszabályokban lefektetett ügyészi jogok és kötelezettségeik ko- difikációja.

Az 1972. évi I. törvénynyel módosított Alkotmány

VI. fejezete 53. §. 3. bekezdés arról rendelkezik, hogy „az ügyészségié vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg”. A magasszintű szabályozás egyben azt is kifejezésre juttatja, hogy az ügyészség a szocialista állam egyik, — az Alkotmányban meghatározott — fontos szerve, amelynek sajátos feladatai vannak a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesülése érdekében.

Az a’kotniány módosítása szakít azzal a korábbi alkotmányos elvvel, hogy a Legfőbb Ügyész a törvényesség legfőbb őre. Ez ugyanis sokak szemében azt a látszatot keltette, hogy a törvények és rendelkezések megtartása és megtartatása csak a Legfőbb Ügyfez kötelessége. Eltekintve attól, hogy az ügyészi szervezet létszámánál, az alkalmazható jogi eszközök körénél és az államszervezetben elfoglalt helyénél fogva képtelen lenne arra, hogy az állami és gazdasági élet minden területén kizárólagos felelősséget vállaljon, a törvények és más jogi szabályok betartásáért, ez ellenkezne az állami, gazdasági szervek vezetésének felelősségi rendszerével is. A gazdaságirányítás új rendje, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságok megerősödése, a szocialista állampolgári öntudat fejlődése megalapozta azt az állami elvárást, hogy a törvények és a törvényesség megtartása minden állami szerv és minden állampolgár kötelessége — tehát társadalmi közügy — legyen.

Ezt juttatja kifejezésre a módosított Alkotmány 77. §. (3) bekezdése. Ez a változás azonban nem azt jelenti, hogy a jövőben az ügyész kevesebbet tesz a törvényességért, hanem azt, hogy a különböző szervek vezető beosztású dolgozói elsődlegesen felelősek a működési körükre vonatkozó jogszabályok betartásáért és betartatásáért.

Az ügyészi törvény alapvető változást nem hozott az ügyészség szervezeti felépítését és funkcióját illetően Az ügyészségre vonatkozó szervezeti & működési alapelveket Lenin dolgozta ki és azok a gyakorlatban is jól beváltak. Ezek az alapelvek:

a helyi szervektől független, centralizált szervezet; a törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek tevékenységébe való operatív beavatkozás tilalma; a törvények egységes és jogpolitikai elvekkel összhangban álló értelmezésének elősegítése; valamint az ügyészekkel szemben támasztott magas szakmai-, erkölcsi és politikai követelmények.

A Magyar Népköztársaságban a törvényesség érvényesülését eddig is szervezeti és eljárásjogi garanciák összefüggő rendszere biztosította. E rendszerbe tartoztak az egyedi ügyekben hozott döntések elleni jogorvoslatok, az ellenőrzési és felügyeleti hatóságok, a bíróság és az ügyészség tevékenysége is. Az ügyészség tehát a törvényesség garancia redszeré- nek egyik sajátos eleme, amely azonban a törvényesség többi biztosítékát önmagában véve nem pótolhatja.

\v uory-óe-rségr a maga sajátos jogi eszközeivel a jogi élet úgyszólván minden területén ott lép fel a törvényesség védelmében, ahol erre a legnagyobb szükség van, ahol ezt a társadalmi érdek* vagy az állampolgárok jogainak megóvása indokolttó teszi. Kötelessége figyelemmel kísérni, hogy az egyes állami, gazdasági szervek miként tesznek eleget a törvényesség biztosításával kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeiknek.

Az ügyészség kötelesség« gondoskodni a bűncselekmények következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről, és közreműködni annak biztosítósában, hogy az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák, és megtartassák.

E kötelességek teljesítése érdekében, az ügyész;

méllyel szemben, kellő bizonyítékok esetén vádat emel és azt képviseli a bírósági tárgyaláson. Közreműködik abban, hogy a bűnös a jog- politikai elveknek megfelelően a büntetését elnyerje, az ártatlant pedig hátrány ne érje.

ni

Véget ért a téli szünet - k osztották az

Vége az ünnepeknek. El" múlt a karácsony, a szilveszter, az újév és a diákságnak a téli szünet. Az üresen kongó tantermek tegnap újból megteltek szigorú tanári szóAz első napon a legtöbb helyen még nincs komoly munka. Élménybeszámolók hangzanak, ki hol járt, mivel töltötte a szünidőt.

Ä szolnoki Varga Katalin

kézhez kapnák az ellenö könyveket.

A Költői úti általános i kola II. B osztályában sző ke lánykák, kócos fiúcsi sorolják a várt „bizit”. Én

m

Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, fe képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Ennék során a tudomására jutott bűncselekményeket következetesen üldözi, a büntető éljáAb alá vont állampolgárok eljárásbeli jogait megóvja, a sértettnek és más személyeknek a jogait eréllyél és határozottsággal védelmezi. A nyomozás szakában vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság: csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén folytasson nyomozást; a személyes szabadságot érintő kényszerintézkedéseket törvényesen alkalmazza; és. az eljárás alá vont személy terhére és javára szóló körülményeket egyaránt felderítsék. A nyomozás befejezésével a büntető eljárás alatt álló szeÁltalános törvényességi felügyeletet gyakorol és közreműködik a polgári bíróság ítélkezése törvényességénéit elősegítésében. Az ügyészség alkotmányossági felügyeletet gyakorol a Minisztertanácsnál alacsonyabb szintű, így a minisztériumok, a Minisztertanácsnak alárendelt m'ás országos hatáskörű szervek, tanácsok és ezek szerved, a helyi államigazgatási szervek, a bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek, a gazdálkodó szervek és az egyesületek jogi aktusainak, valamint jogi eljárásainak törvényessége felett. A felügyelet e szervek általános érvényű jogalkotására és az egyedi ügyekben hozott döntésedre is kiterjed.

Az alkotmányossági felügyelet kiterjed a hozott jogszabályokra is. így a Legfőbb Ügyész folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a jogalkotás egységes legyen, s az egyes jogszabályok másokkal összhangban álljanak. Kezdeményezheti e munkája során a jogszabály hatályon kívül helyezését, megváltoztatását vagy új jogszabály meghozatalát.

Az ügyész továbbra is vizsgálja az állampolgárok panaszait. Az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére — a felek jogainak tiszteletben tartása mellett — polgári peres, vagy nem peres eljárást indíthat és közreműködik a törvényeknek megfelelő egységes ítélkezés elősegítésében*

Ar fieryésxslgr tevékenységét az űj törvény szellemében a jövőben is az az igény vezérli, hogy a jogszabályi keretek között megtegyen mindent részben az állampolgárok alkotmányos jogainak megóvása és biztosítása, részben pedig a jogellenes magatartások és intézkedések következet® üldözése érdekében. E magatartásokat — szükség esetén büntetőjogi, fegyelmi szabálysértési eszközök vagy súlyos vagyoni szankciók alkalmazásának kezdeményezésével — visszaszorítani törekszik. Erőfeszítései a más felelős szervek tevékenységével összhangban a szocialista állam biztonságát, társadalmi fe gazdasági rendje jogpolitikai stabilitását szolgálják, _ ■,

Na nézzük, miből kell javítanom

val, gyermekzsivallyal. diákhumorral. Harsány tréfával üdvözlik egymást a srácok, a nagyobbacska lányok komoly történeteket susognak össze- bújva.

Könyvteriesztés

falun

A könyvkereskedelem korszerűsítésekor a falusi könyvterjesztést hivatásuknak érző könyvesboltosok fő kérdése az volt, hogy az új szervezetben jobb lesz-e Könyvellátó- suk, mint az előző években. Erre ma már a Könyvértékesítő Vállalat tavalyi forgalmi adatain túl a szövetkezeti könyvesboltok téli könyvvásárára való felkészülése is választ ad. A szövetkezeti könyvesboltok beszerzése 7.7 százalékkal növekedett, s ez forgalmuk emelkedésének is alapjául szolgált.

A Petőfi évfordulóra megjelenő számos, érdekes kiadványból már eddig több mint tízezer kötet került a vásárlókhoz. Egyedül a Szép- irodalmi Kiadónál a rendkívül olcsó. 30 forintos áron megjelent Petőfi összes költeményeiből 8000 példány került a falusi üzletekbe. — Komoly könyvterjesztői siker, hogy a Világirodalom remekei űj sorozatát 42 000-en jegyezték elő a szövetkezeti könyvesboltokban,

gimnázium I. A osztályában is hasonló volt a tegnapi nap. Dupcsák Csilla, az uszodában töltött délutónbkat idézi, Német Erzsébet a balatoni üdülés örömeiről mesék Legalább olyan szép, mint nyáron, — magyarázza lelkesedéssel. Korcsolyázás, fakutya, jégvitorlások —■ gyorsan elröppent a két hét

Jó volt, szép volt, de csak volt, s most már a tanulásra kell koncentrálni. — fogalmazza meg egyikük az ak-' tuális programot. Erre figyelmeztet a félévi bizonyítvány is. Egy-két kivételtől eltekintve az osztály rontott az általános iskolai átlageredményén. Tudják már mielőtt

leszek, én 4.5. Nem nagy a csalódásuk, mégis szemlesütve hallgatják Tari Kálmánná tanácsait, s enyhe dorgálását. Egy kicsit mindenki ‘csalódott. Legtöbbjüknek az írás okozott problémát az első félévben. Szomorúságra még sincs okuk, az osztály tanulmányi átlaga 4.4. Ezzel az iskola legjobb osztályai közé lépett a testnevelés tagozatos II. B.

És aki a nem várt osztály zatot kapta, most komoly szóval fogadja: év végére javítani fogok,

katona >

Budapest hullámhosszán

Gyerekjáték- a gyerekjáték?

Utak és gépjárművek — megyei rangsorban

A gépjármüvek szíma megtízszereződött —= A makadám,

a kordely, a fiákét alkonya

A közlekedés 1971-eS statisztikai évkönyve, amely nemrég került kiadásra —- sok érdekes adatot közöl az ágazat fejlődéséről. Megtudhatjuk például, hogy 1950- ben még az országos közutak

81,3 százaléka volt makadám, most már csak 32,5 százalék. A bitumen burkolatú utak aránya ezalatt 14- ről 58,4 százalékra növekedett.

Az országos közutak 3,9 százaléka még mindig kiépítetlen (föld) út. Bács-Kri- kun megyében a legtöbb a makadám (éppen 1000 kilométer) és a kiépítetlen út ( 83 kilométer), valószínbe'' a nagy tanyavitós miatt. A kiépítetlen (föld) utakat tekintve, a rangse-ban Pest megye kövekezik (156 kilométer), makadámban pedig

Borsod, Somogy, Baranya a

sorrend.

Persze, nemcsak a közutak burkolata változott meg, s növekedtek az építési-fejlesztési kiadások, hanem a forgalom követelményei is megsokszorozódtak. A szekérfuvarozás szinte teljesen elsorvadt: járműállománya 5 ezer darabról 515-re, tehát egyti- zedére csökkent, 1960 és 1971 között. Ugyanezen időszakban az 1366 kordélyból csupán egy maradt meg, talán éppen múzeumi darabnak.

Tízezer lakosra tavaly 738 közúti gépjármű jutott, 1955- ben 62 darab. E járműszám-' tekintve, az első helven Baranya, a másodikon Bács- Kisk’m n harmadikon Tolna megve áll. A rangsorban negyedik Budapest, ötödik CsongcácLmegye. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár. Az utolsó előttiek Borsod, illetve Hajdú-Bihar, egyaránt 580- 580 közúti gépjárművel, tízezer lakosra. (Ne feledjük, hogy a motorkerékpár is gépjármű.) Az ország összes tehergépkocsijának egyhar- madrésze van Budapesten, és kétharmada vidéken. Budapesten 10 ezer lakosra 4S6 személygépkocsi jutott, vidéken még a fele sem; 233.

A személy—, a tehergépkocsik, az autóbuszok 40*42 százaléka három évnél nem öregebb, 15-20 százaléka már túl van az első X-en, s 1,5-2 százaléka a második X-en is.

A taxik száma (túrataxikkal együtt) az' év véeen 2355- re rúgott, 1937-ben több volt érinél. ;

K 3.

A fenti, ha nem is szellemes, de feltétlenül találó szójátékot két, a héten elhangzott ifjúsági rádiójáték ügyében ötlöttem ki. Mert mindkettő, bár más-más oldalról, azt bizonyítja: nem könnyű dolog gyerekeknek írni. Mármint jót írni.

De jól-rosszul, úgy ahogy összeütni egy „úgy is csak gyerekek hallhatják” műsort tisztességtelen dolog, kár is rá szót vesztegetni. Ám azokkal a produkciókkal, melyek tisztes műgonddal készülnek, azokkal is akad néha valami bibi.

Marsok meséből készült A maéska háza című mesejáték. Igazán nem lehet róla semmi rosszat mondani. Legalábbis felnőtt mércével mérve. A kedves kis történet, a háziállatok arzenálját felvonultatva, jókedvűen bolondozva a végén még értelmes tanulsággal is szolgál. Csakúgy, amit mi a felnőttek mulatságosnak érzünk, nem biztos, hogy a gyerekeknek is az. Most például épp a tökélyre való törekvés, a sok önmagában igazán értékes, de a gyerekeknek már fárasztó ének a kifejező, mégis figyelemelvonó zene jelentett terhelést. Hiába a kitűnő rendezői munka, hiába a sok, igazán remek alakítás, ha a kiskölykök évp a tanúlságot nem értik meg, mert nincs is türelmük kivárni. (Pedig nagyon hasznos kis mese ez, jószívűségre, emberszeretetre nevel.)

A másik, a szerző által esemény játéknak nevezett

<Teknős Péter müve), a Csakazért is feltaláló leszek’

— megint felnőtt szemmel

— hagy maga után némi hiányérzetet, Már csak azért

is, mert kiváncsi lettem, volna a dicséretes makacssággal tudni vágyó kisinas, Mech- wart András későbbi sorsára is. De a szerző csupán a gyermekkor néhány fontos eseményét eleveníti meg, a feltaláló igazi alkotó korszakáról alig ejt szót. S mégis, azt kell mondanunk. így tette jól. Mert így a játék alig több mint fél órában azt mondta el, ami a gyerekeket igazán érdekli, ami izgalmas számukra. De azt pergő ritmusban, izgalmas, s főleg minden sallangtól mentesen.

Végül be kell vallanom, hogy a most leírtakon én is meglepődtem. Ugyanis én, ha észrevették, tulajdonképpen nem is a saját véleményem hangoztatom. De nem ám! Immáron hétéves fiam igencsak segít. Mert míg a látszólag pofon egyszerű macskás mesét az istennek se értette magyarázat nélkül, a feltaláláshoz hasonló ■ történeteket nem kell neki kommentálni.

így aztán kedves gyerekeknek író. szerkesztő, műsorcsináló nénik, meg bácsik, ha már az emberkét formáló gondolat kipattant az agyukból, a formát, azt, hony gondolatainkat hogyan lehet a leghatásosabban eljuttatni hozzájuk, nem árt bizony velük ellenőrizni. Azokat a műsorokat, melyek a gyerekekkel együtt készülnek (óvodások műsora, zsebtévé stb.) nem fenyegeti az érdektelenség. Ha az ifjúsági hangjátékról is begyűjtenénk néhány spontán gyermekvéleményt — még a bemutató előtt — nem lenne haszontalan. (Legfeljebb néha kissé kellemetlen de még ez is megérné, ha kevesebb lenne a kö’t-'ge« de aligha gyerekekre méretezett mesejáték.

— trömböczky —