Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

4 SZOLNOK MEGYE) NÉPLAP 1973. Január 9. Az ember és környezete A mezőoazdasáqj irrrncffo és az ember környezel Meg érli ezett az ebő mot el vascrcazallílmány Szombaton késő délután a dunaújvárosi kikötőbe megérkeztek az első idei szovjet vasércszállitmányok. A Komárom nevű MAHART motorvontató négy uszály­ban és két önjáró uszály ho­zott összesen 2000 tonna vas­ércet. A dunaújvárosi kikötőben az első vasérces uszályt még az éjszaka, a másodikat va­sárnap kirakták. A kikötő­ben vasárnap egyébként folytatták a táblalemez-bera- kását. Három uszállyal, ezek­ben összesen körülbelül 2000 tonnányi finomlemezzel, rö­videsen Jugoszláviába indul a Kaposvár vontatóhajó. Ipari vásár Az idén július 6.—15. kö­zött ismét rendeznek ipari vásárt és kiállítást Pécsett, a Köztársaság téri iskolában és a szomszédos parkban. A IV. pécsi ipari vásárra má­ris több mint száz vállalat és üzem jelentette be résztvé- telét, visszatérők és új je­lentkezők, egyaránt. Külö­nösen sok látnivalót ígér a bútoripar. Résztvesz a kiállí­táson Ma“- .rország szinte valamennyi jelentős bútor­gyára. A vásárt rendező pé­csi idegenforgalmi hivatal tárgyalásokat folytat jugosz­láv. NDK-beli és lengyel ke­reskedelmi kamarákkal is külföldi cégek résztvételéről. Meghívták továbbá Pécs finnországi testvérvárosa, Lahti vállalatait. Lahti rész­vételét egyébként Pécs kiál­lítással viszonozza. Kisfilm Balczórói A következő hetekben szá­mos új rövidfilmet láthatunk a mozikban. Ezek között Ko!lányi Ágoston „Száz év” című produkcióját, amely a műemlékvédelem centenári­uma előtt tiszteleg. Az ötszö­rös öttusa világbajnokság után olimpiai bajnok Balczó Andrásról készítette „Bal­czó” című filmjét Knoll Ist­ván. A sporttörténelem egyik legnagyobb magyar egyénisé­gének életét, rendkívüli tel­jesítményeinek születését kí­sérhetjük végig az alkotás­ban. Czigány Tamás „Az eukli­deszi geometria világa” című népszerű tudományos filmje a görög geometria és termé­szettudományos gondolkodás kialakulását és alkotó mód­szereit követi nyomon. A mezőgazdasági termelés ipari je legű átalakulása fo­lyamatban van, ami kiha­tással van a mezőgazdasági termelés alapjaira, így a földre, a vízre és a növény­zetet körülvevő levegőre is. AZ ELMÜLT évtizedben az agrotechnikai fejlődés egyebeken kívül a kémiai szerek nagyarányú térhódí­tásához vezetett. Ezek egy része (műtrágyák) a termés­hozamok jelentős növelése mellett, fokozta a természe­tes tavak, víztárolók egyes vízfolyások biológiai egyen- sú.ya megbomlásának ve­szélyét (eutrofizálódás). Más csoportja a hatékony nö­vényvédelem mellett ember­re, állatra egyaránt közvet­lenül is veszélyes lehet, és koncentrált felhasználásuk a terület biológiai egyensú­lyának megbomlásával jár­hat Az öntözés nagyarányú kiterjesztése következtében — mivel a kémiai szerek káros hatásai vízsszennye- zésen keresztül többszörö­sére növekedhetnek — a reális veszély fokozódik. A NAGYÜZEMI gépesí­tett gazdálkodás egyik fel­tétele a művelődési egysé­geknek (táblák) a gépi ka­pacitásokhoz igazodó kiala­kítása. Ha ez nem párosul a domborzati adottságokhoz igazodó területhasznosítással (talajvédő gazdálkodás), úgy az eróziós károk tovább nö­vekednek. Ez nem csupán a mezőgazdasági termelés fel­tételeit rontja, hanem a hordalék növekedése a vízi­létesítmények feliszapolódá- sát is okozza. Elősegíti az ár- és a belvízveszély foko­zódását. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területén minden főbb folyónkon növekedtek az árvízszintek. Mivel a ta­lajvédő gazdálkodás jelen­tős befektetéseket is jelent (melioráció), a fent emlí­tett kedvezőtlen változások fennállnak. Az állatállomány koncent­rációja a mezőgazdaság szennyvíz-kibocsátásának növekedését eredményezte. A keletkezett hulladékok szennyezik a vizeket, káro­sítják a környezetet. Az élővizek védelme éppen ezért megkövetelné, hogy a me­zőgazdasági eredetű szenny­vizek ártalmatlanítása a mezőgazdasági terme’és bio­lógiai körforgásának folya­mataiban történjék. MINDEZEKEN túlmenően jelentősen hozzájárul a ter­mészetes egyensúlyi állapot megbomlásához az erózió. Az ország 4,5 millió kh-ra becsült hegy- és dombvidé­ki területein a talajlepusz­tulás évi átlaga 21,9 to/kh, és az évenként iehordott ta­lajmennyiség kb. 65 millió köbméter, amelyben — 2,2 százalékos humusztartalmat feltételezve — az évi hu­muszveszteség 1,43 millió tonna. Ez kh-anként 18,6 to. istállótrágyával, 1 kh-ra vo­natkoztatva pedig 117 q is­tállótrágya szervesanyagá­val egyenlő értéket képvi­sel. Az évi közvetlen kár nagysága mintegy 8—10 millió. Az erőzió-talajpusztulást okozó közvetlen hatása mel­lett — súlyos közvetett kárt Is okoz. A lejtőről szállított hordalékból kb. 1 millió köbméter a vízmosások medrét tölti fel; kb. 8 mil­lió köbméter a folyókba sodródik; több mint 40 mil­lió köbméter pedig a lejtok alján, a befogadók partján húzódó részeket és szántó­kat tölti fel. Az 1 millió köbméter évi feltöltödés kotrási költsége kb. 25 mil­lió forint HAZÁNK Európa egyik legkisebb erdősültséggel rendelkező országa, bár a felszabadulás óta csaknem 400 ezer ha. új erdőt telepí­tettünk. s Így ma hazánk területének 16,3 százalékát borítja erdő. Az emberi környezet szempontjából az erdő, a termőtalaj védelme, az eró­zió megfékezése, a csapa­dékvíz tárolása, a biológiai egyensúly biztosítása, elő­nyös klimatikus hatása, to­vábbá a levegő és élővizek szennyezettségének csök­kentése me'lett, a városla­kó emberek felüdülését, ak­tív pihenését, regenerálódá­sát segíti elő. A kémiai anyagok alkal­mazása a gazdasági eredmé­nyeket növeli, ugyanakkor az emberi egészség károso­dásának újabb forrásává válik. A vegyszerek alkal­mazásával együtt jár az er­dőben élő vadakban, hasz­nos ragadozókban, a madár­és rovarvilágban tapasztal­ható károsodás is. A rovar­ölő szerek használata a hasznos rovarvi ág irtásával megbontja a biológiai egyensúlyt. A mezőgazdasági terme­lés káros hatása elsősorban a vízfolyásoknál tapasztal­ható. A mezőgazdaság okoz­ta vízszennyezés szintén az iparosodás hatására követ­kezett be, elsősorban a me­zőgazdaság kemizálásának fejlődésével. A mezőgazda­ság kemizálása nemcsak új vízszennyező forrást jelent, hanem az élővizek szennye­zésének folyamatát új tér­ségekre is kiterjeszti. A mezőgazdaságban je­len eg használatos növényi kártevők elleni védelemre szolgáló készítmények közül a gyomirtó szerek és a ro­varirtó szerek a legveszé­lyesebbek élővizeink tiszta­ságára. Ezek a szerek a be­fogadóba kerülve egyrészt a vizet öntözésre használ­hatatlanná teszik, másrészt halpusztulást okoznak. A mezőgazdaság kemizá­lásának következtében foko­zódik a természetes vizek növényi tápanyagokkal va'ó dusulása, ami az algák gyorsabb fejlődését, töme­ges elszaporodását idézi elő. Az algák anyagcseréje és anyagcseretermékei közvet­lenül rontják a víz minősé­gét. Élénk szaporodásukkal a vízelőkészítő művek mű­ködését zavarják. Ebinek következményeként tehát csökken a víz hasz­nálhatósága, nő az ipari és háztartási vízelőkészítés költsége. A halászat is ká­rosodik, mert a nemesebb halfajtákat értékte'enebb fajták váltják fel. Romlik a vidék esztétikai értéke is: az algaszövedékkel, hínár­ral borított víz mind alkal­matlanabb üdülésre, sőt közegészségügyileg is kifo­gásolható. A MEZŐGAZDASÁGBAN az ártalmak és a károk kap­csolata és összefüggése nem olyan egyértelmű, mint az iparban: a veszteségek nagy része a természeti adottsá­gokból ered, a másik része pedig a biológiai egyensúly hiányára vezethető vissza. A természeti adottságokból származó veszteségek éven­ként 6—7 milliárd forintot jelentenek. A termelést érő károk (mint erózió, defláció stb.) évi 0,3—0,4 milliárd fo­rintra becsülhetők: a mező- I gazdaság magának oközta I kár nagysága éves szinten 300—400 millió forint. (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Lborkaháló A Szegedi Kenderfonő és Szövőipari Vállalat különle­ges hálókat gyárt a nagyüze­mi melegházi kertészetek számára. Ezeknek alkalmazá­sával valóságos „uborkafák” alakíthatók ki: a vékony po- liemid szálakból géppel meg­kötött hálókat vízszintesen kifeszítik, ezekre kapaszko­dik fel az uborka. Ezek a hálók egyébként al­kalmasak más kertészeti nö­vények nevelésére is. Ebben az évben körülbelül egymil­lió négyzetméter „uborkahá­lót” gyártanak a mezőgazda­ság nagyüzemeknek, I Egyik reggel, c amint Szaddikid­5 zsán motorkerék­I párján munkába I igyekezett, az út­! kereszteződésnél S revett égy embert, I aki elkeseredetten I már messziről ész­I integetett. Megállt s mellette. — Jóreggelt! £ — Jóreggelt! — Bocsásson £ meg, önt ugye, I Szaddikidzsánnak “ hívják? £ — Igen, Szaddi­* kidzsánnak... £ — Tudja, nekem- nagyon kellemet­£ len, hogy most- feltartom önt .... ; — Na. nem olyan nagy do- ~ log... Miben segít­I hetek?- — Szívességet I szeretnék kérni- öntől! ; — Kérem .„ — Nem tudom, I lenne-e önnek, ami nekem kelle- l ne... ? — És mi lenne 1 az? — De valószínű, nincs önnek ilyes­mije ... látom az arcáról. — Mi látszik az arcomról? Való­ban, mondja már gyorsan, mert el­késem a munká­ból! — Látja, tud­tam! Ön máris haragszik! — Nem harag­A. HasranoTS szom. Csak mond­ja végre, mit kí­ván tőlem? — Ön, ugyebár, az egészségügyi ál­lomáson dolgozik? — Igen. miért? — És igaz, hogy az egyik faluban vesztegzár van? — Igen, igaz ... Két bárány patá­ja megbetegedett, önnek talán szé­rumra lenne szük­sége? — Á, dehogyis! Szerencsére, bárá­nyaim nincsenek, ilyesmivel nem tud nekem segí­teni ... — így valóban nem... — Köszönöm! — Mit köszön? Hiszen semmit sem tettem önnek! — De ön mond­ta, hogy nem tud nekem segíteni. Azt köszöntem meg. — Dehát, végül is, mit kíván? — Bocsánat, nem tartom fel túlságosan? — Hát... de azért majdcsak eljutok a munka­helyemre. — Az egészség- ügyi állomásra igyekszik? — Igen... — Nem akarom önt feltartani. Majd valaki más­hoz fordulok... —* Dehát miért állított meg? Mondja már! — Kérem, ha megengedi... Va­lakit fel akarok hívni telefonon. De nincs aprópén­zem ... — Ennyi az egész? Ezért vesz­tegettünk itt el ennyi időt? Fog­ja, itt van három telefonérme! >— Bocsásson meg, nem tudna visszaadni egy rubelből? — Nem, hagyja a fizetést! Az idő pénz! — Nem, nem fo­gadhatom el. Nem akarok az adósa lenni! Ha lenne mégis aprója... — Fogadja el az érmét és fejezzük be. Én már me­gyek is.... — Jó, elfoga­dom ... De félek, hogy fölöslegesen tartottam fel. Köz­ben sajnos, elfe­lejtettem a tele­fonszámot ... Fordította: Antalfy István Beszélgetés az úton Lélegző fóliák A .lémet Szövetségi Köz­társaságban szabadalmazták az ún. „lélegző”^fóliák gyár­tási technológiáját. Rendsze­rint PVC-fóliáról van szó, me yet lézersugarak hatásá­nak vetnek alá; a sugárha­tásra mikroszkopikus k nyílások képződnek a fó­lián, ami megkönnyíti a vízgőz és a gázok áthatolá sát. E fóliákat a felvágot­taknál alkalmazott csórna golóanyagok gyártásáná 1 fogják felhasználni. Tudományos kutatás A tudományos kutatások képezik azt az alapot, mely­re a mai Lengyelország jö­vőjét építi. 1971-ben Len­gyelországban több mint 15 milliárd zlotyt költöttek tu­dományos kutatásokra, a nemzeti jövedelem mintegy 2%-át. Az elkövetkezendő években a tudományos ko tatásokra és fejlesztésre fordítandó kiadások növe­kedési üteme meg fogja ha­ladni a nemzeti jövede em növekedési ütemét. 1975-be Lengyelország mintegy 25 milliárd zlotyt ad ki erre a célra, amj a nemzeti jőve delem kb. 2,5 százaléka Kíméletes huzalvégtiszlítás A szigetelt vezetékek drót végeinek forrasztás előt­ti „lecsupaszítása” a szere­lési techno ógiák gyenge pontja. Részint azért, mert a zománcot, műanyagot textilbevonatot stb. a veze tékek végéről. A képen látható készülék a szigetelőanyag vegyi szer­időtrabló művelet, részint pedig fennáll a drótvég megsérülésének, megtörésé­nek a veszélye, ami a lét­rehozandó kötések minősé­gére lehet kedvezőtlen hatás­sal. Pedig a villamosberen­dezések szerelési munkáinál a huzalvégek ezrei, sőt tíz­ezrei várnak naponta meg­tisztításra. Ma még több­nyire mechanikus úton vagy hevítéssel távo.ítják el kezeiének szétbontásával oldja meg a kr.tikus felada­tot. Az előlap kis nyílásán bedugott huzalvég semleges légkörben pillanatok alatt felhevül, ezáltal elbomlik a rajta levő szigetelőanyag. A felhevítést gyors lehűtés követi, ugyancsak semleges gázban, hogy ne oxidálód­jék a vezeték anyaga. Mind­ez néhány másodperc alati megy végbe. önszerelő daru A toronydaruk szerelése: meg ehetősen munkaigényes folyamat, ráadásul különle­ges óvintézkedéseket igé­nyel. Éppen ez a körülmény ösztönözte a nyugatnémet szakembereket arra, hogy olyan darut alkossanak, amely képes „önmgát. szerelni”. Kezeléséhez c. pán egyetlen ember szu séges, aki távirányító k szülékkel, rövid idő alatt darut szál ítási helyze munkakész állapotba 1 " hatja. Garázs kazettából Egy amerikai cég kazetta tipusú garázs építését java­solja. Az ilyen kazettában 22 személygépkocsi fér el. Az autó begördül az alsó szintre, a vezető kiszáll, megnyom egy gombot, a gépkocsi egy cellával fel­jebb emelkedik, s eközben egy üres cella kerül alu a következő autó befogat sára. Az ilyen liftgarázs sok cellából is állhatna Kevés helyet foglalnak e ráadásul pedig szükség ese tén szétszedhetők és más hová szállíthatók. írásjelek telexgépen Műbolygó segítségével kí­nai írásje.ekkei működő te­lexgép biztosítja az össze­köttetést New York és Taj­pej között. A világon első ilyen berendezés üzembehe­lyezése speciális távirór berendezések révén vált le­hetségessé. A 600 billen., vei ellátott távirógép per cenként 80 írásjelet képes továbbítani. A készüléket a tajvani Chinese Teleprin ters Corporation helyezte üzembe. Varázstakaró Csehszlovákiában üveg­rostból készült, műanyag bevonatú, pihekönnyű pap­lanok kerültek forgalomba. Egy ilyen paplan súlya mindössze 55 gramm és egy cigarettatárca nagyságú tok­ban is elfér. Legfőbb elő­nye: ha az ember betaka- ródzik vele, tetszése szerint beállítható fűtésre vagy hűtésre. Az egész csak attól függ. hogy az ember a pap­lan melyik oldalát teríti magára. Másrészt a papi. rendkívül vékony aiun.. niumhártya borítja, és ha az ember a takaró „alumí- niumos” oldalát fordítja maga felé. akkor a paplan meleget sugároz, mivel a fémborítás a hő 90 száza lékát vissztartja. A papla- megfordítása után nyár melegben is n'-Jgodtan le­het aludni mivel a másik o'dal a hősugarakat vissza­veri.

Next

/
Thumbnails
Contents