Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
1973. Január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzem és munkaszervezés a karcagi Lenin Tsz-Jhen A szövetkezeti pályázat jutalmazott írása A szivárvány színeiben Szocialista brigádok műsorai a Szóvjelu nió k Öztársasá qairó! Termelőszövetkezetünk termelése. áruértékesítése évről évre emelkedik. Fejlődésünk alapjának a technikai és anyagi bázis emelkedését tartjuk, az utóbbi években ez nagymértékben halmozódott termelőszövetkezetünkben, Ennek észszerű . felhasználását, átgondolt vezetési üzem- és munkaszervezési módszerekkel irányítjuk. A karcagi Lenin Termelőszövetkezetben a két vezetőségi ülés között a szövetkezet termelését öt tagú, operatív szakvezetőség irányítja: az elnök, az elnökhelyettes, a párt- szervezet titkára, a főagro- nóomus és a főkönyvelő. A Lenin Tsz vezetési módszere A termelőszövetkezet éves termelési terve a középtávú 5 éves termelési és fejlesztési tervre épül. Az operatív vezetőség, napi munkája során azonban egyéb információt is hasznosít. Ezek az információk különböző irányból, más-más' szintről érkeznek. Naprakész feldolgozásuk a szövetkezeti vezetők egyik legfontosabb teendője. A kívülről jövő információk közül a legfontosabbnak a politikai, gazdaságpolitikai, gazdasági és pénzügyi jellegűeket tartjuk, A lényeges szövetkezetpolitikai ismeretek abban segítik a vezetőséget, hogy helyesen határozza meg a távlati célt. A belső információk pedig a szövetkezet termelési, gazdasági. kereskedelmi, beruházási és pénzügyi helyzetéről adnak rendszeres felvilágosítást. A külső és belső információs adatok értékelését, egybevetését azonban naprakészen el kell végezni ahhoz, hogy a szövetkezet vezetősége ellenőrizni tudja saját tevékenységét, döntéseinek helyességét, avagy önmaga fel tudja tárni munkája fogyatékosságait. Mindig ellenőrizni kell. hogy a helyi üzem- és munkaszervezéssel megvalósított termelés egybeesik-e az éves termelési tervben foglalt célokkal? Nálunk az ilyen elemzés minden esetben szigorú ökonómiai szemlélet alapján történik. Történetesen, ha termés- kieséssel számolunk, vagy a termelés a terevezettnél nagyobb ráfordítással valósítható meg. a vezetőség azon. nal megteszi a szükséges intézkedést. Ez rendszerint a más ágazat termelésének növelésére, vagy a költségek csökkentésére irányul, az is gyakori eset, amikor a kettőt együtt alkalmazzuk. Hasonlóan járunk el akkor is, ha a kedvezőtlen időjárás zavarja a termelést, illetve hátráltatja a munkákat. Ilyenkor gyakran kerül sor a munkálatok gyors sorrendi átcsoportosítására, a munkaeszközök összevonására. Ez a módszer igen célravezető, ezzel rendszerint úrrá lehetünk a helyzeten. A jó előkészítés azonban elengedhetetlen, fel kell készíteni a közép és közvetlen iányítás- ban dolgozó vezetőket az új helyzetre. Minden egység, vezetőnek (brigádvezetőnek) jól kell ismernie saját feladatát. Ez a siker egyik feltétele. A főagronómns az operatív Irányító Termelőszövetkezetünk tér. melési szerkezete a nagykunsági tájterület természeti adottságaihoz igazodik. Közülük az éghajlati és talajkörnyezet hat a legjobban termelésünkre. A különböző talajminőségek miatt a szövetkezet területe két egymástól távol eső tömbben helyezkedik el. A megosztott terület sajátos üzemszervezési és munkaszervezési módszert kíván. Röviden meghatározva a karcagi Lenin Termelőszövetkezet jelenlegi üzemszervezési módszerét, az a következő: területi irányítás, egyre erősödő ágazati irányítással kombinálva. A tendencia mindjobban az ágazati irányítás felé mutat. A területi irányításból az ágazati irányba történő fejlődést lehetővé, illetve szükségessé teszi, hogy az üzemegységek területei közel azonos talajtípusba sorolhatók be. Történetesen a cserháti üzemegység talaja túlnyomó részben mezőségi talajtípus. Az itt termelt növények fontossági sorrendben a következők: kukorica, őszá és tavaszi kalászosok, cukorrépa, lucerna. A hattyúsi üzemegységben rizs, őszi kalászosok, lucerna terem. Az állat- tenyésztési profil is jól elkülöníthető. A cserháti üzemegységben van a szarvas- marha-. a sertéstenyésztés, a hattyúsi üzemegységben a juhtenyészet A termelés operatív irányítója a főagronómus. Közvetlen munkatársai: a növény - termeszetési főágazatot irányító főagronómushelyettes, az állattenyésztési főágazatot irányító főállattenyésztő és a gépesítést irányító főgépész. Közel két évtizedes tapasztalat alapján alakult ki ez az irányítási mód, ezt alkalmazzuk mindennapi munkánkban. Csütörtökönként megbeszélés Minden hónap első csütörtök délutánján a szövetkezet szakvezetősége tanácskozásra ül össze. (Ez nem azonos a Választott vezetőséggel). Ezen a megbeszélésen az elnök, vagy az elnökhelyettes röviden tájékoztat a szövetkezet termelési és pénzügyi helyzetéről. Ezt azért tartjuk célszerűnek, mert így az egyes részlegeket, brigádokat közvetlen irányítók megismerik a szövetkezet egészének helyzetét. Ez segítséget nyújt nekik ahhoz, hogy a közgyűlések közötti időszakokban is tájékoztatni tudják a tagságot, másrészt saját munkájukhoz is megfelelő információt kapnak. Ezt követően a főagronómus és a főágazatok Vezetői beszámolnak a munkák haladásáról. Ezen a megbeszélésen tárgyaljuk meg a szövetkezeti tagok esetleges olyan gondjait is, amelyek a tagság nagy részét érin- Uk és nem személyi jellegűek. Csak olyan témák szerepelnek tehát, amelyek hatásukban túlnőttek az ágazatok tevékenységi körén. Kisebb évközi vetésszerkezet változtatás például, vagy ta- kormányfelmérés, az állat- tenyésztés jelentősebb kérdései; az új gépsor alkalmazásával, vagy a megváltozott munkafeltételekkel összefüggő munkaszervezeti tételek tisztázása. Továbbá részleges munkadíjtétel korrekció, általában a változó körülményekhez igazodó munkadíjazás jóváhagyása és hasonló jellegű más dolgok. Akkor, ha ezek a havi megbeszélések egybeesnek egyes nagyobb munkák kezdésének idejével, tavaszi vetéssel. aratással, őszi betakarítással például, akkor, ezt is részletesen megtárgyaljuk. Egyébként minden kampány- munkát hasonló jellegű megbeszélés előz meg. A főagronómus hetenként egyszer szűkkörű szakmai eligazítást A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját megye- szerte változatos, gazdag programmal ünnepelték meg. A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő, befejező eseménye volt vasárnap Szolnokon a szocialista brigádok megyei vetélkedője, amelyet Árvái István, az SZMT vezető titkára nyitott meg. A Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színházterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Megjelent dr. Majoros Károly és Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is. tart, amelyen részt vesz a főagronómushelyettes, a főállattenyésztő, az ágazatvezető agronómusok, az építés- vezető. a főgépész. Ezeken az eligazításokon meghatározzuk egy hétre a tennivalókat, mindig az adott munkavégzési helyzetnek megfelelően. A szakmai megbeszélésnek az a fő célja, hogy a szövetkezet általános termelési céljait figyelembe véve, közösen határozzuk meg a munkák fontossági és sürgősségi rendjét, továbbá konkrét tennivalókra bontjuk az egyes kampánytervben rögzített tennivalókat. E röviden vázolt üzem- szervezési módszerből következik, hogy a munkaszervezés alsóbb lépcsőfokain már határozottan elkülönül egymástól az egyes főágazatok irányítása. A főágazatvezető belátásai szerint tartanak eligazítást. A megbeszéléseket a hét közepén tartjuk, mert a még hátralevő 2—3 munkanapon meg lehet szervezni a következő hét elején induló munkákat. (Folytatjuk) Mohácsi Imre főagronómus Karcag, Lenin Tsz A Mezőtúri Téglagyár, a jászberényi Hűtőgépgyár, a 7-es Volán, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó, a martfűi Tisza Cipőgyár, a szolnoki Papírgyár, a Palo- tási Állami Gazdaság, a túr- kevei AFIT, a karcagi SZIM, a kisújszállási Gyógyászati Segédeszközök Gyára, a szolnoki Május 1 Ruhagyár, a Tiszamenti Vegyiművek, az olajbányászok és a szolnoki Vasipari Vállalat egy-egy szocialista brigádja mutatta be a Szovjetunió egy-egy köztársaságát. Irodalmi igényesség, művészi, esztétikai élményt adó előadásmódra törekvés jellemezte bemutatkozásukat. A mindennapi termelőmunka résztvevőitől nem várhatunk előadóművészi produkciókat, de nem is ez volt a cél, hanem a köztársaságok élményszerű megismerése és megismertetése. Munkások, adminisztrátorok, akik talán az iskola óta nem foglalkoztak részletesebben irodalmi művekkel, most irodalmi alkotások, történelmi tanulmányok tükrében hetek óta behatóan Ismerkedtek a szovjet köztársaságok lakóinak életével. Munka után az estéket tanulással töltöttéit, ami az idősebbeknek bizony nem kis nehézséget okozott, de annál több örömet. Határtalan lelkesedésük színes, emlékezetes pillanatokban gazdag műsort eredményezett. Vers, próza, dal, zene együtt hangozva hirdette a Szovjetunió népeinek hősiességét, boldog éoítőmun- kájának szépségét. Villanásnyi képek a köztársaságok történetéből, a ma és a múlt összehasonlítása, a nép, a népszokások, a föld, a táj bemutatása; Puskin, Jeszenyin versei karolták egymást. Hallottunk a köztársaságok legendás kialakulásáról és legendába ülő fejlődéséről, jövőjéről. Az egészséges versengés csak használ Tiszafüreden áruházát épít az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat éttermet nyit a Vendéglátó Az elmúlt év végéig Tiszafüred és környékén a körzeti ÁFÉSZ volt az „egyeduralkodó” a vendéglátóiparban és a kereskedelemben. Ök üzemeltették az eszpresszót és a vendéglőt Füreden, övék volt mindkét áruház, valamint több kisebb-nagyobb üzlet a községben. De a fogyasztási szövetkezet boltjában vásárolhattak Tiszaörvényben, — Kócson, sőt a távolabbi Ti“ szaszöllősön is. Ez a sok éven át tartó vetélytárs nélküliség az idén egyszeriben megszakad. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat márciusban nyitja meg Sztár divatruházati áruházát A kétszintes, raktárakkal és egyéb helyiségekkel együtt 624 négyzetméter alapterületű új üzletben készruhákat, fehérneműket, méteres, szövetárukat. ciDŐket és Kozmetikai Cikkeket árusítanak majd. Ezt követően az év közepére alakítja át a volt pártbizottsági épületet és rendezi be másodosztályú éttermét presszóiát a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Az ÁFÉSZ elnöke. Szigeti József az új üzletekkel szembeni aggályait nem rejti véka alá. Kicsit sokallja, hogy Tiszafüreden három nagy ruházati, divatcikkeket árusító áruház működjék. Soknak tartja, meg félti is az 1971 áprilisában nyitott kétszintes áruházukat (ahogy itt nevezik, a Tisza II-őt), mert még nem alakította ki magának a teljes vásárlóközönséget. A szövetkezeti számításoknál az is közrejátszik, hogv a túlságosan nagy, mintegy 800 négyzetméter eladó-, bemutatótérrel rendelkező bútoráruház már az idén sem zárt nyereséggel. Mindezek ellenére nincs mitől tartania aZ ÁFÉSZ- nek. Alig másfél éves új áruháza földszintjén ..ABC jelleggel” működik üzlet, ami nagy vonzerőt jelent. Mert aki a földszinten meg tudja vásárolni a teiet. húst kenyeret. az inkább ott helvben vásárolja a ruhaneműt, a cipőt Is. Másik dolog, ami a öbb üzlet — nagvobb választék mellett szól. hogv Tiszafürednek Szolnok megyén kívül három megyére terjed ki a vonzáskörzete. Szívesebben járnak a Heves megyei Poroszlóról és a Hajdú me-- gyei Egyekről a 9—10 kilométerre lévő nagyközségbe vásárolni, mint a 40—50 kilométerre fekvő megyeszékhelyekre. Rente Ferenc, a Nagyközségi Tanács elnöke is így vélekedett. Az udvarias kiszolgálás, igazodás a kapható cikkek egyre gazdagabb választékához egészséges versenyt teremt. Nem árt. ha a vásárló választhat is. A fogyasztási szövetkezet mindent megtesz, hogy versenytársait méltóképpen fogadja. Egy régi. korszerűtlen üzlethelyiség átalakításával világos, modern, gazdag választékú cipőboltot nyitott tavaly a főutcán. A volt cipőüzletet pedig az idén alakítják át gyermekruházati bolttá. Tavaly nyitotta meg a szövetkezet kis ABC-jét a Madaras! úton. és azon a környéken nyílt egv ..apró” eszpresszó is. A községne- gyed”-ben — mert annak lehet nevezni a gimnázium és a strand környékét, ahol három 24 lakásos lakótömb és több 2—4 lakásos ház éoült — a helyi Hámán Kató Termelőszövetkezettel felépítettek és októberben adtak át egy új ABC-üzletet. A két szövetkezet fele-fele arányban viselte az építkezés 1.6 millió forintos költségét. A közös építés és üzemeltetés eddigi sikereit az átlagos havi 400 ezer forintos forgalom is bizonyítja. A mélyhűtőtérrel ellátott boltban tőkehús, tej. tejterméken kívül zöldség, gyümölcs is kapható. A 33- as műút mellett épült ABC gépkocsi parkolójával és hangulatos eszoresszó-sarkával az átutazóknak pihenést nyúit egy kávé vagy frissítő ereiéig. Tiszafüred városiasodó arculatához hozzátartozik a lakosság választékos. minél teliesebb kereskedelmi, vendéglátói kiszolgálása. — ,.egészséges knnkurreneia” nemcsak a feR^d* n-'oV'Sr ség és a hozzátartozó mintegy 50 ezer embert számláló vonzáskörzet íizórveit. hanem a közeljövő űd'HöksmctnBöf és ..városát” Is kell hogy kielégítse. H. L. Az ÁFÉSZ és a Hámán Kató Tsz közös ABC-áruháza és presszója a 33-as műút mentén (Foto: Katona László) Élmény volt Széki Sándor, az Állami öoeraház énekesének es a Tisza Táncegyüttes népi zenekarának szereplése, a műsor szüneteiben. A vetélkedőnek is számító bemutatón az első helyezést a Mezőtúri Téglagyár brigádja szerezi» meg, az Orosz SZSZK-t bemutató műsorával. Összeállításuk színes, változatos, tartalmas volt. Szerepelt programúkban próza. vers, ének. zene és a csattanó: ügyesen előadott orosztánc. — Dr. Füstös Jenő állította össze a műsorunkat — mondta Dávid Ilona, a brigád egyik tagja. — Az utolsó két héten minden este próbáltunk. Jó ifjúsági klubunk van, ahol gyakran tartunk irodalmi esteket. — de közönség előtt most szerepelünk először. Nagyon örülünk a sikernek. A második a 7-es Volán Vállalat, a harmadik a Tiszamenti Vegyiművek brigádja lett. A brigádok jutalmat kaptak az üzemek szakszervezeti bizottságaitól, amelyet Sándor József, az SZMT kulturális bizottságának vezetője adott át zárszavak és elismerő dicséret kíséretében. Találóan fogalmazta a vetélkedőről alkotott véleményét Csajbók Imre, a legidősebb szereplő, a Palotási Állami Gazdaság 52 éves traktorosa. — Nagyon szeretem a Verseket. Jó érzés, ha nemcsak magamnak, hanem másoknak is örömet szerezhetek velük. Sokat lehet belőlük tanulni. A vetélkedőre szív- Vel-lélekkel készültünk, hogy jobban megismerjük a Szovjetuniót. Én például munka közben is tanultam. Zötyö- gött a traktor, és motyogtam a szöveget. Most már tudom, hol van Azerbajdzsán, hogyan élnek ott az emberek. A testvéri szovjet köztársaságok ily módon történő bemutatása jó ötlet, követendő példa. T. M. A (éli vásár első napja A szokásosnál egy héttel előbb kezdődött, hagyományos téli vásár első napja a téli kabátok, férfi és női kötöttáruk, fehérneműk, „sikerét” hozta. A jól felkészült szolnoki boltokban a vásárolt áruk értéke tegnap kétszerese. háromszorosa volt egy átlagos hétfői nap forgalmának. A 33-as Ruházati boltban már a koraesti órákban több mint 300 ezer forint került a pénztárakba. Legtöbben kabátszövetet, férfi és női fehérneműt vettek, de sok fogyott a 40 százalékkal olcsóbb plasztik férfi papucsokból is. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Adria készruha-házában az idén 30 ezer forinttal több értékű áru fogyott, mint 1972. téli vásárának első napián. Különösen nagy sikere volt a francia női műszőrme bundáknak. amelyeket most 3500 helyett 2450 forintért lehet kapni. A Centrum Áruházban is a konfekció és a divatáru osztályon volt a legnagyobb forgalom. Valamennyi télikabátot. a szövet alapanyagútól a szintetikus, műszőrme bélésűig egységesen 40 százalékkal adtak olcsóbban. Levonás csak a „blokkon”, a pénztárnál történik, mivel ezeket a kabátokat két hét múlva a régi áron adják. A Cipőosztályón — az engedményes vásár ellenére a forgalom alig haladta meg a szokásost. Akárcsak a Kristály cipőboltté. ahol a délutáni órákig mindössze 50 ezer forint értékű árut számláztak.
