Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1973. január 39. fuitíátnNagy Lajos művei A fenti cím alatt mutatta be a rádió az író Három bol- toskissszony c. íjiűvét. A.mák a Nagy Lajosnak, aki félig- m ed dig a Nyugat nemzedékéhez tartozott, aki elsősorban maróan gunyoros, kíméletlen elbeszélések, apró írások mestere, ezekben tárja fel saját korának anyagi- szellemi nyomorát. Néhány hosszabb lélegzetű regénye — így ez is — kevésbé sikerült, kevésbé egyéni. Noha itt is tisztán felismerhetők Nagy Lajos szikár indulattól fűtött könyörtelen mondatai — de hiányzik belőlük az író markáns iróniája. A három árvalány történe- nete a kor.- a harmincas évek történelme is egy ki- . csit. Azt mondja el. hogyan I teszik tönkre a kicsinyes ln- I dulatok, az anyagiasság, a hazugság az emberi, testve- , ri kapcsolatokat. A darab, noha Nagy Lajos ' nem épp legjellemzőbb mű- • vének hangjátékváltozata, i Zolnay Vilmos átdolgozásában képes arra, hogy túl a ' történeten a kor hangulatát . Is érzékeltesse. Miniszínház Az ifjúsági rádió vasárnap reggeli sorozata negyven perc tiszta lehetőség. A bemutatkozó művész — ha jól szerkeszti saját műsorát — képset adhat önmagáról, egyéniségéről. Rátonyi Róbert a Miniszínház lehetőségeit arra használta fel, hogy elsősorban sokoldalúságát, pályafutásának állomásail mutassa be. Így nemcsak operetthősként hallhattuk, hanem prózai szerepeiből is bőven merített. Olyannyira, hogy azt a benyomást keltette, mintha bizonyítást, önigazolást keresne. Ez a kétségtelen sokszínűség már-már arról akart meggyőzni, hogy Rátonyi Róbert univerzális színész, aki nemcsak énekelni, táncolni tud kitűnően, nen.csak a tréfát érti, hanem egyben kitűnő drámai színész is. Nos, ez utóbbira inkább egy szerényebb megállapítás az igaz: testére szabott drámai szerepeiben is megállja a helyét. Csakhogy ennyi mindenre ez a negyven perc kevés. A sokféle műfaj, az állandóan változó kép nem ad egységes karaktert, tulajdonképpen attól félek, hogy a fiatal hallgató valójában nem tudta, hová is tegye a művészt. Irószobám Találó cím. Csendes, szerény. Nem alkotóműhely, nem múzsák lakhelye — írószoba. Simon István új sorozat keretében élő íróink műhelyébe (pardon, írószo- báiába) kalauzol el bennünket. Vagy inkább meghív. Kettőjük beszélgetése annyira természetes, őszinte és minden finomkodástól mentes, hogy az ember ott érzi magát abban a bizonyos író- szobában. Mindaz, amit az íróról, az emberről megtudtunk. hozzásegít ahhoz, hogy műveit — nemcsak a műsorban elhangzókat — jobban értsük, godolatait befogadjuk. •— trömböczky — Lomonoszov jóslata A bratszki vízierőmű gépterme húszat megteremtéséről is, amelyekre azután gépipart lehet telepíteni. Nagy kincsünk a szibériai erdő, amelynek hasznosításáról különböző feldolgozó üzemek építésével gondoskodunk. Brabszkban már működik olyan, faipari kombinát, ahol szinte a fűrészpor sem megy veszendőbe. Hasonló cellu- loze-üzean épül Uszty-Iljim- ben, a nagy vízierőművel párhuzamosan a KGST-országokkal közösen. ~tZ d' iC' il *, energikus, őszhajú Zmanovszkih, akitől az előbbieket megtud- í tam nemcsak a nehézipar, hanem a könnyűipar, a me- j zőgazdaság helyzetéről is tájékoztatott bennünket. Mint mondotta, céljuk az, hogy a könnyűipar minden szükségessel ellása saját területüket. Két és félmillió hektár területük van mezőgazdasági művelés alatt, ahol elsősorban gabonát, burgonyát és káposztát termesztenek. Húsból, tejből szintén önellátók, feleslegük is van, amellyel a szomszédos területeket seSzib na és a jövő, ez a két fogalom kezdettől fogva együttjár. A nagy orosz tudós, Mihail Lomonoszov ezt jósolta: ..Oroszország nagysága Szibériából fog kinőni”. Száműzetése idején a féktelenül hömpölygő szibériai folyók láttán fogalmazódott meg Leninben, az ország villamosításának gondolata. Nansen, a neves norvég utazó, aki a század elején a Jenyiszej folyóhoz látogatott, a „jövő országát” látta Szibériában. Pablo Neruda, az ismert chilei költő így foglalta össze szibériai élményeit: „Arany anya. a jövő gyönyörű tavasza.. Bárki, aki Szibériába látogat, azt tapasztalja, hogy nem is elsősorban a mának, hanem a holnapnak, holnap- utánnak dolgoznak az emberek. E hatalmas világrész gazdag tájait, népes városait járva, mindenütt a jövő fogalmazódik meg a széles utakban, az egészséges, tágas lakásokban, a hatalmas repülőterekben. a végtelen va- sútakban, az erőteljesen fejlődő ipsarban és mezőgazdaságban. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresz- szusa kiemelten foglalkozott Szibéria fejlesztésével. A kincsek kiaknázása megkezdődött, az építkezés mindenütt rendkívül gyors ütemű. A munkák alapelve; délről haladnak északra, nyugatról keletre, a fejlettebb körzetektől a még meghódításra váró vidékek felé. A cél az energia- és fűtőanyag-igényes iparágak — alumínium- gyártás, vas-, titán- és magnéziumkohászat, a vegyipjar — fejlesztése. A nagy célok eléréséhez, a tervek megvalósításához sok munkaerőre van szükség. Bár a korszerű műszaki eljárások és termelési módszerek céltudatos alkalmazásával csökkentik a munkaerőhiányt és a fizetések is jóval nagyobbak Szibériában, mint az ország más részein, mégis, az SZKP XXIV. kongresszusa úgy határozott; több jelentős szociális és gzadasági intézkedést kell megvalósítani, hogy a Szibériában, dolgozók végleg megtelepedjenek és további százezrek szívesen költözzenek erre az igazán ígéretes területre. A gazdag, földrész egyik legerőteljesebben fejlődő vidéke az irkutszki terület. A nyolcszor akkora területen, mint hazánk csak 2 millió 350 ezer ember él. Már pedig a térség teljes meghódításához, természeti kincseinek kiaknázásához, a lehetőségek még jobb kihasználásához több emberre van szükség. Legnagyobb probléma emellett a távolságok leküzdése. Az építőanyagnak, a technikának, az ember ellátásához szükséges cikkeknek a nagy építkezések területére való szállítása sok nehézséggel jár. Mint Szibériában mindenütt, az irkutszki területen is a komplexitás jegyében folyik a munka. Folyóink és hatalmas szénkészleteink révén nagy energetikai lehetőségekkel rendelkezünk, s miután vasércben és az acél gyártásához szükséges adalék-anyagokban is gazdagok vagyunk, energetikai és ércbázisaink révén vas- és acélkombinátokat építünk, gondoskodunk a színesfémkogítik. Zmanovszkih elvtársról kiderült, hogy nemcsak a számok, a tények, az adatok, a tervek barátja és ismerője, hanem a természet, különösen a Bajkál szerelmese is. És bár Szibériában a nagyarányú ip>ari fejlesztés ellenére sincs még probléma a bioszférával, a tervbizottság elnöke olyan féltő gonddal beszélt a Bajkál, az erdők, a növények, az állatvilág védelméről. mintha munkakörénél fogva elsőrendű feladata lenne. — A gyárakat és az üzemeket az emberek érdekében építjük — mondotta. — Éppen ezért már most kell gondoskodnunk arról, hogy még mellékhatásukban se legyenek kárára az embernek... Oravccz János „Elő szemtanúk" „Esti beszélgetések" A rádió idei politikai míisoxainaic tervéből A Magyar Rádió külpoliti- kai rovata a következő időszakban is elsőrendű feladatának tartja a hallgatók pontos, gyors és körültekintő tájékoztatását. Program, jának gerincét továbbra is a külpolitikai figyelő és az „öt kontinens hét napja” alkotja, ahol hazai politikai szakértőink állandó jelleggel informálják az érdeklődőket a világ eseményeiről. A tervek szerint — egyelőre még nem végleges címmel — „Külpolitikai törzsasztal” létrehozását tervezik, ahol nemcsak újságírók cserélik ki véleményüket egy-egy fontos kérdésről, hanem más szakterületek elismert tekintélyei — szociográfusok, közgazdászok — is. Ez a mód jobb lehetőségeket teremtene sok. oldalú összefüggések feltárására. Hatrészes sorozat indul az idén „Az európai biztonság tegnap, ma holnap” címmel, amely az eur' iái biztonság gondolatát, történetét követi nyomon a Népszövetségtől napjainkig, s egyaránt foglalkozna a gazdaság- és katonapolitika kér. déseivel, a különböző nemzetközi szervezetek kapcsolatával, a reginoális biztonság és a nemzetközi béke összefüggéseivel stb. „Élő szemtanúk” címmel olyan sorozat is a hallgatók elé kerül a következő hónapokban, amelyben fontos események fontos szereplői vallanak. Az elképzelések szerint a rádió riporterei olyan nemzetközi személyiségeket keresnek fel, akik jelen voltak a világpolitika fontos fejezeteinek alakulásánál, jelentős nem. zetközi döntéseknél, a dokumentumműsorok közai különösen figyelmet érdemel az az összeállítás, amely februárban hangzik el, és amely Vietnamról ad átfogó áttekintést a történelmi fejlődés tükrében. A politikai kemmentátorok, riporterek segítségével jelen lehetünk a „Változó harmadik világ” várakozást keltő forduló, pontjain: az argentínai, chilei és venezuelai választásokon, közelebbről megismerkedhetünk Algéria, Irak, Szíria politikájával. A Rádió politikai osztálya 1973-ban kiemelten foglalkozik a szocialista országok kérdéseivel, főleg a KGST tevékenységével. Tudósításokat hallunk majd a KGST májusi prágai üléssszakáról, közelebbről szemügyre vehetjük a különböző együttműködési terveket, megismerkedhetünk az 1976—80-as átfogó programmal. Mindez lényegében előkészítője a KGST jövő évi negyedszázados fennállását köszöntő produkcióknak. A „Nyolc ország 600 munkatársa” című adás a KGST moszkvai apparátusát hozza a hallgatók közelébe. „Esti beszélgetések néovszemközt” címmel olyan sorozat indul, amely havonta —szer ie- jelentkezik. Ebben a rádió moszkvai t"iósítóia a legkülönbözőbb «szovjet állampolgárokkal, művészekkel, munkásokkal. parasztokkal beszélget el a világ eseményeiről. Már a tavaszt érzi... a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjében — a szabadban — a tőle megszokott sietséget is meghazudtolva kibontotta sárga szirmait a Téltemető nevű kis virág. A szakkönyvek azt írják róla, hogy február végén nyílik legtöbbször. a mostani időjárás azonban — úgy látszik — előbbre hozta számára a „tavaszt”. Karthágónak nem kell elpusztulnia Tuniszból visszatért egy lengyel expedíció, amely befejezte az ókori Karthágó kutatásának első szakaszát. Az expedíciónak hat tagja volt: egy archeo ógus és egy történész, három geofizikus és egy elektronikatechnikus. A vizsgálatokat a geológiai kutatásnál rendszerint alkalmazott elektronikus készülékekkel végezték. amelyeket azonban megfelelően átalakítottak. A kutatóknak sikerült megtalálniok a föd alá került lóversenyteret, ahol valamikor százezer néző fért el. Másik felfedezés: a Ju- no-dombon hajdan volt épületek. Az elektronikus műszerek lehetővé tették az ókori város két főutcája helyének megállapítását. A kutatások harmadik körzetében egy templom romjaira bukkantak, nyilván a bizánci korból. Átvizsgálták a karthágói kikötő körzetét is, amelyet jelenleg részben tenger borít Épül a legnagyobb teleszkóp A világ egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Szovjet Tudományos Akadémia zelencsuki asztrofizikai állomásán befejezték a 6 méter átmérőjű óriásteleszkóp alapjának szerelési munkálatait. Az új csillagvizsgáló a kaukázusi hegyvonulat egyik 2100 méter magas ormán épül. He yét gondosan választották ki. a tudósok 6 éven át vizsgálták az itteni „látási viszonyokat”. Miután megfelelőnek találták, a kiváló orosz geodéta, Pasztuhov nevét viselő csúcson elkezdődhettek a világ legnagyobb teleszkópjával felszerelt obszervatórium építési munkálatai. Milyen vizsgálatokat tesz lehetővé ez az „óriásszemű” berendezés? Segítségével a tudósok sokkal mélyebbre hatolhatnak a világűrbe, távoli galaktikákat, kvazáro- kat vizsgálhatnak, tanulmányozhatják a csillagok, a csillagködök fizikáját, más bolygók ’égkörét, felületét. Az új teleszkÓD érzékenységét a következő példával szemlé' tethetiük: ha a Szovjetunió távol-keleti körzetében valaki meggyújt egy gyufát, akkor a láng fellob- banását körülbelül 10 ezer kilométerre levő kaukázusi teleszkóp rögzíteni tudja. Az ideális konyhai tűzhely Feleslegessé válik a háziasszonyok egyik legkellemetlenebb munkája, a konyhai tűzhely tisztítása. Az egyik nagy dán gyár — hosszas kísérletek után — olyan anyagot talált, amellyel a sütőfelület belsejét bevonAlvás nélkül Annak megállapítására, hogy az emberi szervezet meddig bírja ki alvás nélkül egy tokiói orvoscsoport versenyt hirdetett: hat nőt és hat férfit tartottak a legszigorúbb megfigyelés alatt, hogy elbírálhassák, melyik ják, amely a sütés folyamán kiszabaduló zsírokat elégeti. Az oxidáció után a zsírok finom p>or alakjában rakódnak le a tűzhely belsejében, s ezt — a tűzhely lehűlése után — a háziasszony egyszerűen lekeféli. marad legtovább ébren közülük. A győztes 84 órai ébrenléttel egy háziasszony lett Utolsó helyen — 23 órával — végzett egy férfi, akiről kiderült, hogy gyári éjjeliőr. , Motorral a hómezőkön A motoros szánok vagy „hómobi’ok” ma már nélkülözhetetlen közlekedési eszközök a nagy kiterjedésű hóborította vidékeken. Segítségükkel olyan helyre is el lehet jutni, ahová azelőtt csupán kutya- vagy rénszarvasszánok szállíthatlánctalpak talajnyomása mindössze 28—30 gramm/mS kevesebb mint egy síelő emberé. figyelembe véve a jármű 160 kgos önsúlyát ígv a ..hómobil” vastag hórétegen is a besüppedés veszélye néküi siklik maximálisan óránkénti 85 km-es ták csak el az embert. Az USA. Kanada és Alaszka hómobilállományát több mint két és fél millióra becsülik. de rendkívül népszerűek a motoros szánok a Szovjetunióban és az észak- eurőnai országokban is. A képén látható „Lynx— 40” típusú hórobogc finn S7„ Vorn berek konstrukcióba. Az esy- vagy kétsz^m^lves jármű 20 lóerős motoriával nagy teber vontatására is alkalmas. A gumihevederes sebességgel. A gyártásellenőrzés során a „Lynx—40” minden egyes alkatrészét mínusz 40 C-fokos hőmér- sék’eten próbálják ki. A motoros szánoknak különösen az erdészek és a vadászok a távvezeték kari* bantartói. a mentőszolgálatok alkalmazottai veszik jó barmát de az utóbbi években soortcélekra is tömegesen kerülnek forgalomba hórobogók. 1
