Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 28. ) • Á Kopernikusz-évforduló előtt A nemzetközi Kopernikusz- évet, amely az ENSZ véd­nöksége alatt áll, 1973. feb­ruár 19-én nyitják meg To­run lengyel városban, a Ko­pernikusz Egyetem nagy aulájában, amelynek építési munkálatait rövidesen befe­jezik. Torun, ahol 1473. feb­ruár 19-én Kopernikusz szü­letett, a világ csillagászatá­nak koronázatlan fővárosává vált s most kegyelettel ké­szülődik az 500. évforduló megünneplésére. Az ünnep­ségek középpontjában áll még a Nemzetközi Történel­mi és Filozófiai Tudományos Költözik az egyetem A Kopernikusz nevét vise­lő egyetem egyike Lengyel- ország legifjabb hasonló in­tézményeinek; 1945 augusz­tusában alapították egy olyan városban, ahol addig soha nem volt egyetlen felső- oktatási intézmény sem. A főiskola, amely a most építés alatt álló új egyetemi városba költözik át, eddig rendkívül kedvezőtlen körül­mények között működött, tanszékei elszórtan helyez­kedtek el az egész városban, legtöbbször régi épületekben. Az egyetemi város 82 hek­táron terül el, az új város- központ és a Torunt körül­vevő kiterjedt erdők köze­lében. Formája szerint egy­séges kisváros lenne, ahol azonban az oktatást és szo­ciális, valamint más szolgál­tatásokat élesen elkülönítik egymástól. Az egyetemi részt a fórum köti majd össze a könyvtárral, a rektorátus­sal és az aulával. A lakó­negyedben találhatók majd a diákklubok, menzák, tor­natermek stb., azonkívül Unió szeptemberben megtar­tandó kongresszusa és a Nem­zetközi Csillagászati Unió konferenciája. Ezután követ­kezik az ünnepélyes tanév­nyitás a Kopernikusz Egye­temen és az egyetemi tele­pülés felavatása. Az aula, amely az ünnepség legfőbb eseményének színhelye, egyik része a hatalmas egyetemi tömbnek, amelynek építése gyorsan közeledik a befeje­zéshez. Az egyetemi város azonban csak egy része a Kopernikusz-évfordulóval összefüggő hatalmas munká­nak. rendelőintézet, szanatórium, tanári lakások. Az egyetem körül parkot, zöld övezetet terveznek. , Az építési munkálatok első szakasza 1972. december 30- án zárult. Eddig már négy diákotthon készült el, össze­sen 1500 hellyel, két ház 344 személy számára, ahol a ta­nárok laknak majd — egy modern menza és két torna­terem. a rendelőintézet és a szanatórium pedig befeje­zés előtt állnak. A vegyi-, a biológiai- és a geológiai fa­kultás. az egyetemi könyv­tár. az idegen nyelvi stúdiók és a rektorátus épületein az utolsó simításokat végzik. Az új egyetemi központ építését az ünnepségek ter­mészetesen nem hátráltat­ják. A második szakaszban kerül sor a vegyi fakultás műszaki csarnoka, a rádió- csillagászat központja, továb­bá a többi szociális és üdü­lési részleg felépítésére. Torun város másik, éppen olyan nagyszabású építkezési terve az óváros rekonstruk­ciója. A 700 évvel ezelőtt alapított város, hamarosan az akkori Idők kereskedelmi és kézműipari központja lett, a középkori építészet való­ságos gyöngyszeme. Az ó- város ma is kereskedelmi és szolgáltatási központ, itt lakik Torum lakosságának egyötöde. Az építészeti remek azon­ban sajnos nélkülözi a mo­dem lakáskultúrát. A szo­rosan egymás mellé épített házak sötétek, a kommuná­lis berendezések siralmas ál­lapotban vannak, egyes há­zakat a beomlás veszélye fe­nyeget Az óváro« és lakói A rekonstrukció kereté­ben számos házat lebonta­nak,' mások új homlokzatot kapnak, felújítják a csator­nahálózatot, 45 kilométer uj utat és járdát építenek. Mindezt könnyű leírni, de annál nehezebb megvalósí­tani. Helyreállítás, moderni­zálás, csak üres szavak, ame­lyek nem tükrözik eléggé az ódon házban történt változ­tatásokat. Nem 'szabad elfe­lejteni, hogy a házak nagy- része műemlék, amelyek re­noválásához például újból meg kellett kezdeni az úgy­nevezett gót-tégla gyártását. Azonkívül a régi házakból kiköltözött családoknak 350 új lakást, azoknak pedig, akik a helyreállítás után vissza akarnak térni régi otthonukba, átmeneti laká­sokat kellett biztosítani. Az óváros múzeumaiban Kopernikusz életét ábrázoló kiállítások lesznek, renovál­ják a régi védelmi rendszert, az egykori várat és a bás­tyákat pedig stílszerűen re­konstruálják. A szovjet—amerikai árucsere Az 1972-es amerikai—szov­jet árucsere-forgalom három­szorosa volt az 1971-esnek, nem számítva az 1,2 milli­árd dollár értékű szovjet búzavásárlást Amerikában. A Moszkvában közzétett amerikai adatok szerint, 1972-ben, tizenegy hónap alatt az árucsere-forgalom 531,7 millió, 1971-ben 219,3 millió dollár értékű volt. Novemberig az Amerikai Egyesült Államok 448,9 mil­lió dollár értékű árut szál­lított a Szovjetunióba, míg az onnan importált áru ér­téke 82,8 millió dollár volt. A decemberi árucsere­forgalom értéke azonos volt a novemberivel (67,2 millió dollár). Az osemler hámora Pavel Marikovszkij, a Kazahsztán Tudományos Akadémia Zoológiái Intézetének professzora, a biológiai tudományok doktora eredeti sziklarajz-gyűjteménnyel rendelkezik. Mint­egy ezer barlangrajza az ősember humorát tükrözi. A hajdan volt művész kétfejű kecskét, tehénszarvú lovat, és sok más mulatságos rajzot készített, tanúskodva az ősember egészséges humoráról. A képen: P. I. Marikovszkij gyűjte­ményének egy része. Lakásínség Olaszországban Olaszország 55 millió la­kosa közül jelenleg több mint 26 millió — vagyis a lakosságnak csaknem a fele — emberhez méltatlan la­káskörülmények között él. 1,3 millió olasz kifejezetten embertelen feltételek között tengődik. Ez az 1,3 millió lakos — csupa 3—6 tagú család egyetlen helyiségben kénytelen élni. S ez a he­lyiség egyidejűleg konyha is, hálószoba és lakóhelyiség is. Több mint háromezer olasz község küszködik idült la­kásínséggel és nem képes saját eszközeiből megoldani e problémát. Olaszországban évente mintegy 500 ezer la­kást kellene építeni, hogy a lakáskérdést belátható Időn belül megoldhassák. Ennek azonban csupán alig a fele épül fel. A régi házakban a magas lakbérek a speku­lánsoknak, az építkezési vál­lalkozóknak és a háztulaj­donosoknak elegendő nyere­séget, biztosítanak, és ezért az építési befektetés nem vonzó számukra. Ugyanak­kor azok, akiket a lakás­ínség a legjobban sújt, nem rendelkeznek elegendő pénz­zel ahhoz, hogy az új há­zakban meg tudják fizetni a magasabb lakbéreket. Az utóbbi időben Olasz­országban állandóan emel­kednek a lakbérek. Az 1960- tól 1970-ig bekövetkezett 104 százalékos lakbéremelkedés nyugat-európai rekord. A számítások szerint a lakbé­rek évente további 7—9 szá­zalékkal fognak emelkedni] Énnek fő oka a telekspeku­láció, amelynek Olaszország­ban szinte korlátlan lehető­ségei vannak. J. Alsopot, az ismert ame­rikai szemleírót kínai kör­útja során elvitték egy ha­talmas föld alatti vagon­gyárba, amelynek szerteága­zó folyosói és útvesztői leg­alább 20 COD' ember számá­ra nyújtanak biztos menedé­ket légitámadás esetén. Az amerikai újságíró kí­séretében lévő kínai szemé­lyiségek mindent elkövettek annak érdekében, hogy Alsop jól értelmezze a látottakat: újra és újra visszatértek a szovjet támadás veszélyének témájára. Alsop reagálása rendkívül érdekes. Szerinte az emberi­ség nem nagyon hisz a Kína elleni szovjet megelőző atonrtámadás lehetős*'* ében. Rájött arra, hogy az észak­ról származó fenyegetés Mao- féle változatában valami nincs rendjén. Véleménye szerint Mao, Csou En-laj és az egész kínai kormány lé­nyegiben irreális elképzelé­sekből indul ki. Alsop jóhiszeműen téved. Peking elképzelései teljesen Levegős zennyezőíés az NSZK városaiban Újságírók két héten át 2827 kilométert utaztak be a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban, hogy kutatásokat végez­zenek, mennyire szennyezett a légkör a városokban. Ku­tató útjukat speciális jármű­vön tették meg. műanyagból készült villamos meghajtá­sú gépkocsin, amelyre érzé­keny mérőműszereket szerel­tek fel a levegőben lévő leg­fontosabb mérgező anyagok meghatározására. Útjuk so. rán Münchenben. Stuttgart­ban, Majna-Frankfurtban, Bonnban, Kölnben, Essenben, reálisak, csakhogy ezeknek az elképzeléseknek az alap­ját nem a védelmi feladatok, hanem a hegemonisztikus törekvések képezik. A kínai vezetőség a szovjet veszély tételét elsősorban a Nyugat militaristáinak, különöskép­pen a NATO-nak címezi. „Minket is. titeket is ugyan­az az erő fenyeget — mond­ják Pekingben —, nyújtsunk hát egymásnak segítő kezet.” Ez a feltűnő közeledési tö­rekvés az Atlanti Szövetség decemberi ülésszaka után kezdődött. Ezen az üléssza­kon döntöttek ugyanis arról, hogy a tömb tevékenységét kiterjesztik Afrikára, a Föld­közi-tenger medencéjére, va­lamint az Indiai- és a Csen­des-óceánra. A kínai fővá­rosban megelégedéssel fogad­ták a hírt, hogy a fejlődő országok partjainál megje­lent az atlanti lobogó. Hi­szen a hivatalos pekingi sze­mélyiségek értelmezésében nem ellenség, nem verseny­társ, hanem szövetséges ér­kezett, amelynek jelenléte Düsseldorfban, Hannoverben és Hamburgban végeztek vizsgálatokat. A körút fő eredménye az a megállapítás volt, hogy a levegőben lévő mérgező anya­gok fő termelője nem az ipar, hanem a közlekedés. Ma a légszennyeződés 60 százaléka a gépjárművek kipufogócsöveiből származik. A vizsgálatok szerint egy év alatt mintegy 8 millió tonna szénmonoxidot. 1,2 millió tonna szénhidrogént. 900 ezer tonna nitrogénoxidot, 12 ezer tonna pernyét és 7 ezer ton­na ólmot tartalmaz a szeny- nyezett levegő. megkönnyíti a harmadik vi­lág felosztását különböző be­folyási szférákra, és ezt kö­vetően Peking ellenőrzési le­hetőségét a „maga része fe­lett.” NATO Tanács ülésszaka után a kínai tájékoztatási szervek, majd a Zsenmin Zsipao dicsérték az ülésszak szervezőit. A hivatalos pe­kingi állásfoglalás szerint a Nyugat teljesen jogos és ter­mészetes lépéssel válaszolt a szocialista országok „csel­szövő manőverezéseire”. A kínai vezetők a NATO hívat­lan provokátorainak szegőd- 0^ Peking a NATO-val való flörtjében természetesen köl­csönösségre számít. A többi között például szeretné el­érni, hogy az Atlanti Szö­vetség bizonyos részt vállal­jon a kínai hadigazdasági potenciál fokozásával kap­csolatos gondokból. A kínai piacra már most is szabadon bejutnak azok a stratégiai anyagok, amelyeket a Nyu­gat gondosa« és rendszere­sen kihúz a szocialista or­szágokkal folytatott árucse­re listáiból. Az anyagok után a szellemi import követke. zik. Köztudott, hogy a kínai rakétagyártás élén olyan ember áll, aid egykor az amerikai légierő ezredese volt. A Pentagon úgy tartja nyilván ezt az embert, mint az első amerikai atomtöltet atyját. És ez az ember ma a Kínai Népköztársaság költ­ségvetésének majdnem egy- harmada felett rendelkezik. Richard Helms, a CIA volt főnöke aki szakmájánál fog­va mélyebben és alaposab­ban körülnézhetett Peking föld alatti arzenáljában, mint Alsop. a napokban érdekes nyilatkozatot tett. Az ame­rikai kongresszus előtt be­jelentette, hogy Kína — a haditechnika területén elért sikerei következtében — ha­marosan elérheti a hón óhaj­tott szutierhatalmi státust. Úgy tűnik, hogy Helms a pekingi külpolitikái doktrí­nák mélyébe is behatolt. Az új szuperhatalom, amely a harmadik világ testvérének adja ki magát, máris osz­tozkodni készül atlanti szö­vetségesével a világ újrafel­osztásában. Vlagyimir Szinionov Ipartelepítés Bulgáriában Az utóbbi időben 23 bol­gár városban korlátozták az ipari üzemek építését, ugyan­akkor pedig a határmenti és más, elmaradottabb terüle­teken levő 104 helységben ösztönzik a gazdasági és a társadalmi fejlesztést. Ezzel az intézkedéssel három fő célt kívánnak elérni: az or­szágos méretű, egyenletes gazdasági fejlesztés biztosí­tását a nagy központokban való ipar-összpontosítás kor­látozását, az ebből származó negatív következmények kikü­szöbölésével együtt, valamint a kis helyiségekből a na­gyobbakba történő áramlás irányának megváltoztatását. (A költözési folyamatot már befolyásolja az agrár-ipari komplexumok létrehozása, ahol a mezőgazdasági és az ipari munka számára egy­aránt megfelelő feltételeket teremtenek.) A párt és állami vezetés­nek a tervezéssel kapcsola­tos egyik legfőbb gondja a termelőerők egyenletes terü­leti elhelyezése. Külön hatá­rozatok alapján egyes, az általános Ipari színvonaltól elmaradó kerületekben fo­kozzák az üzemek és más gazdasági kapacitások léte­sítését. E feladat megvalósí­tása során tekintetbe veszik Nagy-Britanniának, a volt világhatalomnak ismét bosz- szúságot okoz egy csöppnyi földközi-tengeri szigetország: Málta. A dolog azzal kezdődött, hogy Dom Mintoff. máltai miniszterelnök december vé­gén közölte Londonnal: a szigeten levő támaszpontok évi 14 millió font sterlinges bérét 10 százalékkal feleme­li. Art is tudatta, hogy ha London nem ért egyet köve­telésével. a szigeten állomá­sozó katonák máris kezdhet­nek csomagolni. Mintoff már 1972 nvarár fi evei mertet ett. hogy az an­gol font sterling lebegtetése miatt — ami gyakorlatilag a megfelelő körzetek nyers­anyagbázisát, és ettől füg­gően „modellezik” gazdasá­guk struktúráját. Az érc­lelőhelyekben, erdőkben és ásványvíz-forrásokban gaz­dag szmoljani kerületben például a bányászat és a ko­hászat, a fafeldolgozó ipar, valamint a turizmus és a fürdő- és szanatóriumügy fejlesztését szorgalmazzák, a szmoljanj vidék lakosságá­nak hagyományos foglalko­zásával összhangban pedig megfelelő feltételeket hoznak létre a korszerű dohány- termesztéshez. Az ipari kapacitások he­lyes telepítésével összefüggő folyamat elősegítése, vala­mint egyes túlságosan iparo­sított városokban az ipar korlátozásának érdekében, egy másik intézkedést is hoz­tak: Szófiából és más nagy központokból egyes üzeme­ket ipari tekintetben szegé­nyebb kerületekbe helyeznek át. Két évvel ezelőtt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma azt a feladatot tűzte ki, hogy ki kell dolgozni a termelőerők területi elosztásának 1980-ig terjedő, általános vázlatát. Ez a feladat már megvaló­sulóban van. a font leértékelését jelentette — Máltát nagy károk érik. s ezt Naev Britanniának meg kell téríteni. Londonban azzal védekez­nek. hogy a tavaly március­ban hét évre megkötött szer­ződésben nem irányozták elő a béremelést. Ám Mintoff hajthatatlan és követeli a 10 százalékot. A két civakodó között is­mét a NATO iavekszik igaz. ságot tenni. Egyszer már kisegítette Londont némi anvagiakkal. hogv ki tudja ‘izetni a máltai támaszpon- ok bérét. Kérdés azonban, hogv erre másodszor is haj­landó lesz-e. ■ ‘1 Peking atlanti flörtje A lebegtetés ára

Next

/
Thumbnails
Contents