Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

1973. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 MÁSODIK MENET A parádé Vé«et ért. a tüntetőket szétszórták, — a Nemzeti Gárda és a hadse­reg sokezemyi katonája, akik Nixon beiktatásának színhe­lyét körülvették, — lábhoz eresztette a fegyvert. A szo­kásosnál esemélytelenebb volt az elnök rövid beiktatá­si beszéde is. Ez általánossá­gokban mozgott és csak Ni­xon pekingi, meg moszkvai látogatását sorolta fel a nagy külpolitikái akciók sorában. Vietnam nevét Nixon nem ejtette ki és nem váltak be azok a kegyes jóslatok sem, amelyek ügy vélték: a beik­tatás idónontja előtt bejelen­tik majd a fegyverszünetet. Igaz, -a jelek már akkor ar­ra mutattak, hogy érlelő­dik a megállapodás, mely azóta létre is jött. A parádé véget ért. Meg­kezdődtek a második Nixon adminisztráció hétköznapjai 1976 novemberéig. E hétköznapok alakulását persze erőteljesen befolyásol­ja majd a külpolitikai hely­zet alakulása. Európában ez a négy esztendő a földrész kollektív biztonságának meg­szilárdulását hozhatja. Ázsiá­ban bonyolultabb a helyzet, több a kérdőjel. Ám az alig-» ha kétséges, hogy a Szovjet­unió. az Egyesült Államok és Kína viszonyának alaku­lása lesz ebben a négy esz­tendőben is döntő hatással Ázsia sorsára. Bármennyire is fontos legyen azonban a világ számára a második Nixon-adminisztráció külpo­litikája, azt nem lehet ta­gadni, hogy a valóban nagy. fordulatot jelentő eseményso­rozatok vagy lezajlottak már, vagy pedig elindultak egy meghatározott irányba. Európában a német kérdés megoldása és ennek politikai következményei; Washington és Moszkva viszonylatában a Nixon—Brezsnyev találkozó és a stratégiai rakétarend­szerekről folytatott megbtr szélések; Kína esetében az ENSZ-felvétel és a diplomá­ciai áttörés jelezte a válto­zást. Mindez végső elemzés­képpen azt a washingtoni felismerést tükrözte, hogy az Egyesült Államok kénytelen tudomásul venni a megvál­tozott erőviszonyokat és ha­talmi érdekeit az új helyzet­ben új módszerekkel és takti­kával kell érvényesítenie. ti szinte drámai változá­sok megszabták az amerikai f külpolitika főirányát a kö­vetkező négy esztendőre. — Ezért általános a vélemény, hogy a második Nixon ad­minisztráció éveiben inkább a belpolitika harcai kerülnek majd reflektorfénybe! Ebből a szempontból sors­döntő tényező, hogv az el­nöknek a nagyszabású vá­lasztási győzelem ellenére is ellenzéki többségű kongresz- szussal kell kormányoznia A következő éveket a végrehajtó és a törvényhozó hatalom pozícióharca jellemzi majd. A vitás kérdések elsősorban gazdasági és társadalmi jel­legűek. Időrendben is első helyen szerepel az Egyesült Államok pénzügyi helyzeté­nek rendezése, a krónikus költségvetési hiány megszün­tetése. Nixon ezt lényegében a központi állami kiadások radikális csökkentésével akarja elérni. A kongresszus demokratapárti többsége har­col ellene, mert az elnök el­sősorban a szociális jellegű kiadásokat akarja „megta­karítani”. — Városrendezés, lakásépítkezések. az ala­csony- és közepes jövedel­műek számára, a szegény- sorsúak segélyezési prog­ramja — ezeken a területe­ken keresi az adminisztráció a pénzügyi egyensúlyhoz szükséges milliókat És per­sze ez a szemlélet hatja majd át az adminisztráció tervezett adóreform-p™g- ramját is, amely soktízmillió amerikait érint. Zsebről lé­vén szó. a csata kemény lesz. Izgalmas küzdelem várha­tó Nixon ama tervével kap­csolatban is. amely a köz­pont kárára több adminiszt­ratív és pénzügyi hatalmat kíván biztosítani az egyes államoknak. Ez a látszólag rokonszenves decentralizációs terv az amerikai viszonyok jsÖBÖtt társadalmilag reak­ciós töltésű. Az amerikai társadalom leggyötrőbb gondjait tekintve az egyes államok helyi kormányzata általában' maradibb, nehe­zebben mozdítható, helyi tő­kés érdekeltségek befolyása iránt érzékenyebb és korrup- tabb, mint a washingtoni központ. Nem véletlen, hogy a központi hatalom koncent­rációjával szemben az elmúlt évtizedben mindig a legreak- ciósabb demagógok — Gold" watertől Wallaceig — len­gették legelszántabban „az államok jogainak” zászlaját. Nixon most úgy látszik egv kissé „elébe akar menni” ennek a követelésnek. A harmadik nagy — és új Hasonlóképpen a gazdaság és külpolitika határmezsgyé­jén mozog a kibővített Közős Piac és Washington kapcso­latának ügye. Nixon arra fog törekedni, hogy az amerikai termékek áttörhessék a Ki- lencek vámfalait. Ebben ál­talános támogatásra számít­hat A módszerekben azon­ban már sok az eltérés: a Kormány inkább a támadás­ra, — tehát a piaci betö­résre helyezi a hangsúlyt Más jelentős érdekeltségek — és a szakszervezetek — inkább a protekcionizmus, a behozatal korlátozása felé hajlanak. Szorongatott helyzetben a tűzszünet előtt probléma az Egyesült Álla" mok energiaválsága lesz. Ma már világos, hogy a követ­kező négy évben rohamosan növekvő behozatalra lesz szükség a gyorsan növekvő energiaigények teljes kielé­gítéséhez. Ez azért is heves vitákhoz vezet majd. mert óhatatlanul összefügg az amerikai külpolitikával. — Washingtonnak új alapon kell rendeznie viszonyát ezekben az években az arab országokkal, miután (leg­alábbis rövidlejáratra) csak az arab olaj lehet az energia- válság megoldásának forrá­sa. A parade véget ért. — Megkezdődtek a második Nixon adminisztráció hétköz- napjai. A világ hinni szeret­né. hogy a következő négy esztendő biztosítja majd a békét nemcsak Vietnamban, hanem mindenütt a Földke­rekségen. Az egyik nagy an­gol lap tudósítója ezt írta erről: a világ számára alig­hanem „négy unalmas évet” jelent majd Nixon második elnöksége. Ehhez csak azt fűzhetjük hozzá: a világnak éppen erre van szüksége. —i—e Vonsz a napf ényes mag var táj Az Angliából Magyaror­szágra irányuló angol turiz­mus valutaforgalma egy év leforgása alatt 600 ezer ame­rikai dollárról 900 ezerre növekedett. Ez volt az az év, amelyben niegkedte te­vékenységét a Danube Tra­vel Részvénytársaság. Ez a külföldi tőke közreműködé­sével alakult vállalat az el­ső magyar érdekeltségű, Londonban bejegyzett ide­genforgalmi vállalkozás, s a West End-en máris nép­szerű irodái (amelyek az IBUSZ vezérképviseletét is ellátják) közvetlenül negyed- millió dollárral részesedtek a fokozódó forgalomból. Dr. Schönthal Henrik, a Danube Travel vezérigazga­tója, az MTI tudósítójának kérdésére elmondotta, hogy a Danube Travel és a vele kapcsolatban, álló utazási irodák tavaly több mint húszezer angol magyarorszá­gi utazását segítették elő. Az angol turisták százezreit utaztató óriásvállalatok kö­zül a „Globe”-ban és a „Ho- rizon”-ban is felébredt a csoportos magyarországi utaztatások iránti érdeklődés és 1973-ban programjuk ilyen lehetőségeket is kínál. Angliában, évente hatmillió ember utazik külföldi orszá­gokba — a lakosság szám­arányát tekintve kevesebb, mint a világot járó magyar-, és a mostoha angliai idő­járás helyett legtöbbjük most is a napfényt, a ten­gert keresd. A Danube Tra­vel propagandájának hatá­sára egy év alatt mégis tö­meges érdeklődés nyilvánult meg Angliában a magyar tá­jak iránt. Schönthal szerint az angol turisták nagy ré­szét különösen a tokaji hegy­vidéket, a Balatont, a Bük- köt járó csoportos lovaski- ránduilások vonzzák. Az utóbbi idők magyar idegen- forgalmi ajánlata a „reumás” Angliában a magyarországi gyógyüdülések, amelyek szervezését a MALÉV „Air Touris” vállalata is meg­kezdte. Négy és fél milliárd éves a Föld A Hold titkainak feltárása választ ad a keletkezés kérdéseire is — A szovjet és az amerikai tapasztalatokat összegezi az Izvesztyija A szovjet űrszondák és az amerikai űrutasok — írja Szurkov professzor, az Iz­vesztyija című újságban — a Hold hét körzetéből hoz­tak talajmintákat. Ezek alap­ján a Hold korát 3,2—4,6 milliárd évre becsülik. A ta­lajminták tanulmányozása során kiderült, hogy a Hold- tengerek anyaga a legfia­talabb, míg a legrégibb ta­lajmintákat a Hold hegyei­nek felszíni rétegeiből hoz­ták a Földre. A Hold legalább 4,6 .milli­ard esztendővel ezelőtt ala­kult ki gáz- és porfelhőből. Földünk is, körülbelül 4.5 milliárd esztendővel ezelőtt keletkezett. Szurkov profesz­szor azonban kijelentette, hogy igencsak lényeges kü­lönbségek vannak a Hold és a Föld talaja között. A Hold talaja például egyál­talán nem'" tartalmaz vizet, oxigént vagy más légnemű anyagot, viszont gazdag ne­hezen olvadó anyagokban. A szovjet tudós rámuta­tott arra, hogy a Hold nem hideg, élettelen égitest. Hő­sugárzása körülbelül fele a Föld által kibocsátott hő­mennyiségnek. A Hold tala­jának hőmérséklete 30 cen­timéteres mélységben állan­dóan 10 Celsius-fok körül ingadozik. A hőmérséklet egyébként a mélységgel nö­vekszik. Csehszlovákia Űj magyar folyóirat indul Nemzeti Bizottságok címen A CSKP következetes le­nini nemzetiségi politikájá­nak újabb gyakorlati meg­nyilvánulása az SZSZK mi­niszterelnökségének határo­zata, amely a Nemzetiségi Tanács javaslatára elrendeli, hogy 1973. január 1-től ma­gyar nyelven is ki kell adni a Nemzeti Bizottságok c. fo­lyóiratot. Mint ismeretes, az 1971. évi választások során a legfelső törvényhozó tes­tülettől a nemzeti bizottsá­gok legalsó fokáig mintegy 8000 magyar nemzetiségi képviselőt választottak meg Szlovákiában. Az ismeretszerzés és an­nak továbbítása legtökélete­sebben és legkönnyebben anyanyelven történik. Ezért az említett határozat szerint a Národné vybory című két­hetenként szlovák nyelven megjelenő lap teljes kép- és szöveganyagát önállóan, magyar nyelven kell megje­lentetni. Az eddigi, mintegy 2500 példányszámú magyar melléklet ugyanis már nem elégíti ki az igényeket és szükségleteket A világ vasúti forgalmának a fele... A szovjet A világ összes vasútvona­lainak egytizede — 130 000 kilométer — a Szovjetunió­ban van. A szovjet vasútak az elnsúlt évben 2,637 milli­árd tonna-kilométer teher­forgalmat bonyolítottak le, asm kétszerese az USA va­súti szállításának és a világ vasúti teherforgalmának csaknem a fele. 18,2 milliárd tonna-km — az amerikai vasúti szállítás jelentéktelen százaléka — volt a szovjet vasutak te­herforgalma, amikor a fiatal szovjet köztársaságok meg­alakították a sok nemzetisé­gű Szovjetuniót. Napjaink­MAHATMA GANDHI A minap volt huszonöt esztendeje, 1948. január 25- én dördült el az a három pisztolylövés, amely véget vetett Mahatma Gndhi éle­tének,. Gandhi hatalmas tö­meg előtt imára készült, ami­kor az akkori idők hírhedt fanatikus hindu szervezeté­nek, a Rastrija Sevak Sang- ha pártnak egyik embere, név szerint Godse közvetlen közelből háromszor rálőtt. „Ó istenem”, ezek voltak Gandhi utolsó szavai. Nyom­ban meghalt. A gyilkosság időpontja nem véletlen. Amikor hosszú hu­zavona utón 1947. augusztus 15-én az angol politika kénytelen volt beleegyezni az indiai gyarmatbirodalom függetlenné válásába — ezt úgy tette meg, hogy elvetet­te az újonnan létrejövő két állam, India és Pakisztán között a viszály magvait. A londoni „vonalak” az volt a lényege, hogy az indiai gyar­matbirodalomban a társa­dalmi és gazdasági választó- vonalak elködösítésével a hinduk és mohamedánok vallási különállásának érzé­sét erősítse. Ez a politika mind a hinduk, mind a mo­hamedánok soraiban évszá­zados bizalmatlanságra tá­maszkodott, — ezért is vál­hatott sikeressé. Az egyik oldalon a Mohamedán Liga a maga egyre élesebben hin- duellenes és külön pakisztá­ni államot követelő politi­kájával — a másik olda­lon a Gandhi által vezetett indiai Kongresszus Párt hin­du jellegével megkönnyítet­te a gyarmatosító aknamun­ka sikerét. így történhetett, hogy amikor a kettéosztott India végül független lett, a sza­kadást mindkét oldalról ir­tózatos öldöklés követte. Me­nekültek áradata özönlött át a határon mindkét irányba. A menekültvonatokat és ka­ravánokat mindkét oldalon szörnyű és kegyetlen táma­dások érték. A hivatalos je­lentések 200 ezer halottról beszéltek, de a szakértők úgy vélik, hogy a halálos áldo­zatok száma megközelítette a milliót, a modern kor egyik legnagyobb, kényszerű „nép- vándorlásában” pedig 15 mil­lió ember lépte át az új ha­tárokat. Gandhi ebben a rendkívül feszült, végzetes elhatározá­sokkal terhes időpontban is­mét bebizonyította emberi nagyságát; azt, hogy tisztes­sel és emberség dolgában messze felülemelkedett korá­nak politikusain — beleért­ve az indiai Kongresszus ve­zetőinek többségét is. Gand­hi már 1947. decemberétől kezdve élesen bírálta a Kong­resszus akkori vezetőségé­nek azonosulását az indiai burzsoáziával, a vezető párt- körökben elharapódzó kor­rupciót. Gyötrő önvizsgálatot tartva, úgy vélte, hogy az elmúlt évek Kongresszus- politikája is visel bizonyos felelősséget a kettéosztás so­rán bekövetkezett vérontás­ért Ezért 1948. január 13-tól kezdve tiltakozó böjtöt tar­tott, még folyadékot sem vett magához. A böjt időszaká­ban arra kényszerítette a Kongresszus vezetését, hogy a kettéosztással kapcsolatos rendezetlen adósságok fejé­ben 125 millió dollárt fizes­senek Pakisztánnak. Január 18-án a Kongresszus vezető­sége, a pakisztáni főmegbí­zott, sőt még a szélsőséges hindu szervezetek előtt, el­ítélték a vérontást, s köte­lezték magukat a két új or­szág közötti problémák bé­kés megoldására. Gandhi ekkor hagyta abba a böjtöt. Mégis — már a következő napon a bejt utáni efeő nyilvános ima során, kézzel készített primitív bombát hajítottak Gandhi felé. A bomba célt tévesztett, sebe­sülés sem történt, de a me­rénylet megmutatta, hogy Gandhi a félkatonai oszta­gokkal is rendelkező szélső­séges tón du csoportok gyű­löletének középpontjába ke­rült Alig néhány nappal ké­sőbb, a második merénylő bomba helyett pisztolyt vá­lasztott és kioltotta Gandhi életét. Mahatma Gandhi meggyil­kolásának körülményei és előzményei ismételten bebi­zonyították, hogy az indiai függetlenségi mozgalom ve­zetőjét, aki az első világhá­ború évei óta állott e moz­galom élén, nem lehet le­egyszerűsített szempontok alapján megítélni. Nem vi­tás. hogy Gandhi az indiai polgári osztály érdekelt kép­viselte. Ám ezt olyan idő­pontban tette, amikor ennek az osztálynak az érdekei egy­beestek az egész indiai nép érdekeivel. S ami ennél is fontosabb, Gandhi mély együttérzéssel viseltetett a szegények és elnyomottak iránt Ebből fakadt hallat­lan tömegbefolyása, s az a páratlanul szoros kapcsolat, amely az indiai nép legszé­lesebb rétegeivel egybefűz­te. vasútokról ban már a szovjet vasutak a világon egyedülálló mére­tű munkát végeznek. A IX. ötéves tervben például a va­súti teherszállítások mennyi­sége több mint kétszeresen meghaladja Anglia, Francia- ország. az NSZK és Japán összetett vasúti teherforgal­mát. A villamosított vasút­vonalak hossza több mint 35 000 kilométer. Ez hosz- szabb, mint az USA, Ang­lia, Franciaország, Japán és az NSZK hasonló vasútvo­nalai együttvéve. A IX. ötéves tervben a va­sútvonalak műszaki állapota az új technikai eszközök és a teljes gépesítés széleskörű felhasználása következtében jelentősen javul. Az 1975-ös teheráruforgalom három milli­árd tonna km., a személy- forgalom pedig néhány mil­liárd utas lesz. Fokozottan bekapcsolódnak a szovjet vasútak a nemzetközi sze­mély- és teherszállításba, többek között a KGST komp­lex programjának megvaló­sítása érdekében is, KÜLPOLITIKAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents