Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
1973. járuár 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kormányrendelet a levegő tisztás ágán mii védelméről HlRM AGY ARÄZAT: A levegő tisztaságának védelmére csaknem két évvel ezelőtt hozott kormányhatározatban megjelölt feladatok túlnyomó részét már sikerült teljesíteni. Így többek között különböző védettségi kategóriába sorolták a legfontosabb településeket és területeket. Kijelölték a levegőtisztaság védelmével foglalkozó bázis kutatóintézeteket, s részben kialakították a védelem központi és helyi szervezetét. A légszennyezési alapjárulékkal részben megteremtették a levegőtisztaságvédelem pénzügyi alapjait. Az utóbbi két évben, tehát 1971-ben és 1972-ben együttvéve mintegy 280 millió forintot tett ki a befizetett alapjárulék, amelynek 61 százalékát fontos levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatására. 25 százalékát kutatásra és fejlesztésre, s a többit — a nyolc százalék tartalékalap kivételével oktatási és propaganda munkára fordították. A kormány csaknem két évvel ezelőtti határozatának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter most nyújtotta be előterjesztését a Minisztertanácshoz a levegőtisztaság-védelem átfogó jogi szabályozásáról. Ennek alapján született meg a Minisztertanács rendelete, amely a levegőtisztaság védelem hatékony ellátása érdekében meghatározza a káros légszennyezés fogalmát, a légszennyezőik körét és mindazokat a követelményeket, feladatokat, amelyeket az érintett szerveknek teljesíteniük, illetve ellenőrizniük kell. Az új rendelet melléklete 31 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg a kiemelten védett, a védett és az egyéb védettségű területi kategóriába sorolt vidékek levegőminőségi normáit. Ugyanakkor a rendelet előírja, hogy különféle állami szabványokban illetve külön, jogszabályban kell meghatározni és közzétenni a szennyező forrásoknál kibocsátott szennyező anyagok megengedhető mértékét, s mérésének és ellenőrzésének módszerét. Az új rendelkezés meghatározza az érdekelt miniszterek és a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervek feladatait, hatáskörét a levegő tisztaságának hatásosabb védelme érdekében. Súlyos légszennyeződési veszély esetén az építésügyi és városfejlesztési miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben felfüggesztheti a káros légszennyeződést okozó tevékenységet, vagy ennek kitelepítését kezdeményezheti. Az új rendelkezés átmeneti időre — 1974. december 31-ig — meghosszabbítja és módosított formában fenntartja a levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatására szolgáló levegőtisztaság-védelmi alapjárulék befizetésének kötelezettségét, amelyet a külön jogszabályban meghatározott veszélyességi kategóriába sorolt vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, szövetkezeteknek kell teljesíteniük. Mentesíthető viszont részben, vagy teljesen. az alapjárulék befizetése alól az a vállalat, szövetkezet, amely a levegőtisztasági követelményeknek megfelelő berendezéssel rendelkezik, és azt üzemelteti, vagy ilyen beruházás létesítését megkezdte. A Minisztertanács rendelete intézkedik a légszennyezési bírság megállapításának és kirovásának feltételeit tartalmazó jogszabály kiadásáról, amelyet — megfelelő felkészülési és türelmi idő elteltével — 1975. január 1-től keli érvényesíteni, mégpedig a szennyezettség meny- nviségétől és veszélyességétől függően progresszív mértékben. Az alapjárulékot és a bírságot az országos levegőtisztaság-védelmi alapban kell kezelni, s e pénzeszközök túlnyomó részét a levegőtisztaság védelmét segítő beruházások támogatására kell fordítani. A Minisztertanács határozott arról is, hogy a légszennyezési progresszív bírság bevezetésének időpontjáig, tehát 1975, január 1-ig ki kell alakítani a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos ellenőrzés átfogó rendszerét. Gondoskodfii kell a légszennyeződés mérésére szolgáló műszerek hazai ki- fejlesztéséről és gyártásáról, korszerű tüzelőberendezések hazai gyártóbázisainak fejlesztéséről, javító és karbantartó szolgálatuk kialakításáról, a különböző légtisztító berendezések fejlesztéséről és hazai gyártásának növeléséről. A nyugatnémet Hirschmann-cég megrendelésére rádió, magnetofon, elektromos erősítő alkatrészeket gyárt a Híradástechnikai Vállalat II. sz. karcagi gyáregysége. Az LB családhoz tartozó nyomtatott áramkörös csatlakozó aljzatból az idén előreláthatólag több mint másfélmilliót tudnak gyártani. A csatlakozó aljzatok készítésének egyes fázisai speciális célgépeket (képünkön) igényelnek. Naponta több mint négymillió köbméter földgáz - Új gázmezők termelésbe állítása Helyzetkép az NKFIf haiáúszoboszlói üzeméből Az ifjúság egészségvédelméről A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az 1971/72- es oktatási évben megvizsgálta az iskolaegészségügy helyzetét. Azt vették szemügyre kellően biztosítottak-e a tanulóifjúság harmonikus testi és szellemi fejlődésének, egészségvédelmének feltételei, az iskolai környezet, a tanulóifjúság gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása és az egészséges életre történő nevelés megfelel-e a követelményeknek, milyen egészséget károsító tényezők jelentkeztek, s hatásos-e a küzdelem ezek ellen. Az ellenőrzés hét megyében 354 iskolára terjedt ki. A vizsgálat megállapításaiban kifejeződik, hogy a társadalom és a családok jelentős anyagi ráfordításai és az iskoláskorúak egészségvédelmére ható egyéb intézkedések eredményeként megváltoznak az iskolai tanulók életfeltételei, táplálkozási viszonyai. Javult egészségügyi ellátottságuk, kialakultak és fejlődtek a gyermekek gyógyítását szolgáló járó- és fekvőbetegellátó intézmények, folyamatosan növekedett a gyermekorvosok száma. A megelőző munkában az anya- és gyermekvédelem területén volt a leggyorsabb a fejlődés. A fiatalok ma egészségesebbek, mint a fel- szabadulás előtti hasonló korú generáció volt. A tanulók súlya és magassága a korábbi évek adataihoz viszonyítva növekedett. A változások mindenekelőtt a halálozások és megbetegedések csökkenő tendenciájával, a testi fejlődés gyorsulásával, az életkor lényeges meghosszabbodásával mérhetők. Az ifjúság egészségvédelmének alapvetően pozitív jelenségei mellett — mint a vizsgálat rámutatott — állandóan ható kedvezőtlen tényezők is jelentkeznek. Az oktatásban az MSZMP Központi Bizottsága által feltárt fogyatékosságok, az urbanizáció ártalrpai és más tényezők is figyelmeztetnek, hogy ezek hátrányosan hatnak a fiatalság helyzetére, mérséklik az egészségügyi ellátás eredményeinek kibontakozását. A gyermekek egy része egészségi károsodással éri el az iskoláskort. Az elváltozások, illetve a krónikus betegségek aránya az egymást követő korosztályoknál megközelítően azonos. Az iskolaegészségügyi munka ezeket csak kis mértékben tudja csökkenteni. A vizsgálat tapasztalatai utalnak arra is, hogy a kö~ zépisko’ai és az ipari tanulók számának gyors növekedése a beruházási eszközök tekintélyes részét kapacitásnövekedésre fordította és az igényeknél jóval kevesebb jutott a színvonalasabb oktatási feltételek megteremtésére. Ennek következményeként a megvalósult létesítmények egy részéből hiányzanak a napközis és a tornatermek, az orvosi szobák, mosdók, öltözők stb. Az oktatási beruházások nem tudták pótolni az elavult iskolaépületeket Az iskolák jelentős részénél a felújítási pénzeszközök a legszükségesebb állagmegóvási munkák elvégzését sem teszik lehetővé, ezekben az épületekben az oktatással kapcsolatos minimális egészségügyi követelményeket sem tudják kielégíteni. Az általános iskolák csupán 26 százalékában, a középisko’ák 80 százalékában, az ipari tanulóintézeteknek pedig csak felében van tornaterem. Az iskolák belső felszereltségét — még az új épületekben is — a régi, elavult technikai színvonal jellemzi. Reprezentatív felmérések szerint a tanulók 78 százaléka a testméretének nem megfelelő nagyságú padokban ÜL A fiatal korban kialakuló egészségkárosodás az egyén és a társadalom számára egyaránt terhet jelent. Ebből következően az iskolaegészségügynek, mint társadalmi méretű megelőzésnek meghatározó a szerepe. A népi ellenőrzés országos vizsgálatának ugyanakkor általános megállapítása, hogy az iskolaegészségügyhöz fűződő társadalmi érdek nem érvényesül megfelelően a gyakorlati munkában. A növekvő szükségletekhez, a már ma is kielégíthető igényekhez viszonyítva több tekintetben is lényeges elmaradás mutatkozik. Az oktatási rendszerben és az egészségügyi intézményhálózatban rejlő lehetőségeket még nem használják ki megfelelően. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerint az előreha'adást — az anyagi keretek korlátozottsága mellett — szemléleti, szervezeti és irányítási hibák, illetve gondok akadályozzák. A korábban kapott zászlók, dicsérő oklevelek, jutalmak mellett újabb tény dicséri a hajdúszoboszlói földgázüzem kollektíváját: cseppfolyós árutermelési tervüket november 25-én, gázáruter- yüket pedig december 2-án teljesítették. Nem kis tétről van szó, hiszen Hajdúszoboszlóról és a hozzátartozó berekfürdői földgázüzemből naponta több mint négymillió köbméter földgázt juttatnak az észak-, illetve a középmagyarországi fogyasztóknak. Emellett naponta mintegy 200 ezer tonna PB-gázt termelnek. Eredményeikhez vitathatatlanul hozzájárult, hogy éves műszaki üzemi tervüket a dolgozók érdekében maradéktalanul teljesítették, egyetlen tételét sem hagyták figyelmen kívüL Védőételre, védőruhára sosem volt panasz. December végén lángmentes ruhával is ellátták a dolgozókat. Elkészítették az öltöző-fürdő bővítési tervét, s 1973-ban valóra is váltják. A munkakörülmények javítására is hathatós intézkedéseket -foganatosított 1972-ben az üzem vezetősége. Kialakítottak egy csőszerelő és egy hegesztőműhelyt Elősegítette a termelési sikereket az is, hogy a dolgozókkal megbeszélték a terveket s számítottak a szocialista brigádmozgalomban rejlő erőre. Ezért nem volt soha gondja a helyi vezetőgárdának akkor, amikor a munkaintenzitás maximumára volt szükség. Ezért végezhették el az éves nagyjavítást öt nappal a kitűzött határidő előtt, amiért vállalat-, vezetői dicséretet is kaptak. Tagadhatatlan, hogy a termelési sikerek elérésének elsődleges feltétele az emberi kezdeményezőkészség és helytállás. Az is igaz viszont, hogy Hajdúszoboszlón ez mindig párosult a zökkenő- mentes anyag- és eszközbiz- tosítássaü. A természetes nyomáscsökkenés ellensúlyozására nyomásfokozó kompresszortelepet építenek majd Hajdúszoboszlón. Annak azonban még csak a tervén dolgoznak. Ezért vált múlhatatlanul szükségessé, hogy a fúrási üzem kutakat mélyítsen a hajdúszoboszlói mezőben. A földgázüzem vezetői igen baráti, jó gesztusnak tekintik, hogy a fúrási üzembeli- ek — minden gondjuk ellenére — kilenc kutat mélyítettek Hajdúszoboszlón. Nagyobb AZ elmúlt évben a mező- gazdasági nagyüzemek bevételei általában kedvezően alakultak; az AGROTRÖSZT- nél ezért is arra számítanak, hogy 1973-ban a termelők a tavalyinál több kémiai anyagot, műtrágyát és növényvédő szert vásárolnak Tájékoztatásuk szerint az 1972-es év is rekordot hozott, amennyiben nyolc százalékkal több talajerő pótló anyagot adtak el, mint az előző évben. A forgalomba hozott műtrágya mennyiség* meghaladta a négymillió tonnát. ..Frontáttörés” volt az elmúlt esztendő a növényvédő sze- rekné'l is. Ezekből — az egy évvel korábbil r képest — több mint 30 százalékkal többet vásároltak a termelők, Az említettek mellett a földgázüzem 1972-beli jó eredményei annak is betudhatok, hogy az év elején idejében megkapták a tervszámokat, s az önállóság korábban sosem volt ilyen mérvű, sosem éreztette olyan kedvezően hatását, mint az elmúlt évben. Ez nem zárta ki, sőt inkább elősegítette, hogy az összérdekekre jobban ügyeljenek, mint máskor. A következő évek legfőbb gondját a kompresszortelep építése, a munkásgárda kinevelése jelenti a szoboezlói földgázüzemben. Az elképzelések között szerepel a korábban feltárt, de művelés alá nem vont kisebb földgáztelepek (Ebes. Nádudvar, Kisújszállás) termelésbe állítása is. Lehet, hogy ezek csak szakaszosan üzemelnek majd — ahogy a népgazdaság energiaigénye megkívánja. Napi 250—500 ezer köbméter kapacitású kis üzemek épülnének ezekre a helyekre A berendezések beszerzése tárgyalási stádiumban van. a k'ná'at az új évben — a várhatóan fokozódó érdeklődésnek megfelelően — nagvo'bfc műtrágya-készletek várják, a megrendelőket. Az AGROTRÖSZT telepein az elmúlt évinél 8—10 százalékkal több műtrágyát kínálnak idén eladásra. Annyi máris bizonyos, bogy nitrogén-műtrágyából teljes ellátásra lehet számtani. Növényvédő szerekből bőséges lesz a kínálat. A téli raktárkészletek 40 százalékkal nagyobbak az elmúlt évinél; máris 80o millió forint értékű növényvédő s- -- bői válogathatok ki Q termelők a számukra legmegfelelőbbeket. 1973-ban várhatóan 30 százalékkal fokozódik a növénwé;!' szer -rté* kesítés 1972-hÖz képest. A Tiszai Vegyikombinát mfianyagflzemét 70 millió forintos költséggel bővítették. Űj csarnokba egy hatalmas fóliagyártó berendezést szereltek fel, amelyen évente öt ezer tonna 12 méter széles . agrófóliát gyártanak. Ilyen széles fóliát eddig külföldről vásároltak. S. B.
