Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

1973. járuár 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kormányrendelet a levegő tisztás ágán mii védelméről HlRM AGY ARÄZAT: A levegő tisztaságának vé­delmére csaknem két évvel ezelőtt hozott kormányhatá­rozatban megjelölt feladatok túlnyomó részét már sikerült teljesíteni. Így többek között különböző védettségi kate­góriába sorolták a legfonto­sabb településeket és terüle­teket. Kijelölték a levegőtisz­taság védelmével foglalkozó bázis kutatóintézeteket, s részben kialakították a véde­lem központi és helyi szer­vezetét. A légszennyezési alapjárulékkal részben meg­teremtették a levegőtisztaság­védelem pénzügyi alapjait. Az utóbbi két évben, tehát 1971-ben és 1972-ben együtt­véve mintegy 280 millió fo­rintot tett ki a befizetett alapjárulék, amelynek 61 szá­zalékát fontos levegőtiszta­ság-védelmi beruházások tá­mogatására. 25 százalékát kutatásra és fejlesztésre, s a többit — a nyolc százalék tartalékalap kivételével ok­tatási és propaganda mun­kára fordították. A kormány csaknem két évvel ezelőtti határozatának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter most nyújtotta be előterjesz­tését a Minisztertanácshoz a levegőtisztaság-védelem át­fogó jogi szabályozásáról. Ennek alapján született meg a Minisztertanács rendelete, amely a levegőtisztaság vé­delem hatékony ellátása ér­dekében meghatározza a ká­ros légszennyezés fogalmát, a légszennyezőik körét és mindazokat a követelménye­ket, feladatokat, amelyeket az érintett szerveknek telje­síteniük, illetve ellenőrizni­ük kell. Az új rendelet mel­léklete 31 szennyező anyag­ra vonatkozóan állapítja meg a kiemelten védett, a védett és az egyéb védettségű te­rületi kategóriába sorolt vi­dékek levegőminőségi nor­máit. Ugyanakkor a rendelet előírja, hogy különféle álla­mi szabványokban illetve külön, jogszabályban kell meghatározni és közzétenni a szennyező forrásoknál ki­bocsátott szennyező anyagok megengedhető mértékét, s mérésének és ellenőrzésének módszerét. Az új rendelkezés megha­tározza az érdekelt minisz­terek és a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervek fel­adatait, hatáskörét a levegő tisztaságának hatásosabb vé­delme érdekében. Súlyos légszennyeződési veszély esetén az építésügyi és városfejlesztési miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben felfüggesztheti a káros légszennyeződést okozó tevékenységet, vagy ennek kitelepítését kezdemé­nyezheti. Az új rendelkezés átmeneti időre — 1974. december 31-ig — meghosszabbítja és módo­sított formában fenntartja a levegőtisztaság-védelmi beru­házások támogatására szol­gáló levegőtisztaság-védelmi alapjárulék befizetésének kö­telezettségét, amelyet a kü­lön jogszabályban meghatá­rozott veszélyességi kategó­riába sorolt vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, szö­vetkezeteknek kell teljesíte­niük. Mentesíthető viszont részben, vagy teljesen. az alapjárulék befizetése alól az a vállalat, szövetkezet, amely a levegőtisztasági követelmé­nyeknek megfelelő berende­zéssel rendelkezik, és azt üzemelteti, vagy ilyen beru­házás létesítését megkezdte. A Minisztertanács rendele­te intézkedik a légszennye­zési bírság megállapításának és kirovásának feltételeit tartalmazó jogszabály kiadá­sáról, amelyet — megfelelő felkészülési és türelmi idő elteltével — 1975. január 1-től keli érvényesíteni, még­pedig a szennyezettség meny- nviségétől és veszélyességé­től függően progresszív mér­tékben. Az alapjárulékot és a bírságot az országos leve­gőtisztaság-védelmi alapban kell kezelni, s e pénzeszkö­zök túlnyomó részét a leve­gőtisztaság védelmét segítő beruházások támogatására kell fordítani. A Minisztertanács határo­zott arról is, hogy a lég­szennyezési progresszív bír­ság bevezetésének időpont­jáig, tehát 1975, január 1-ig ki kell alakítani a levegő­tisztaság-védelemmel kapcso­latos ellenőrzés átfogó rend­szerét. Gondoskodfii kell a légszennyeződés mérésére szolgáló műszerek hazai ki- fejlesztéséről és gyártásáról, korszerű tüzelőberendezések hazai gyártóbázisainak fej­lesztéséről, javító és karban­tartó szolgálatuk kialakítá­sáról, a különböző légtisztí­tó berendezések fejlesztésé­ről és hazai gyártásának nö­veléséről. A nyugatnémet Hirschmann-cég megrendelésére rádió, magnetofon, elektromos erősí­tő alkatrészeket gyárt a Híradástechnikai Vállalat II. sz. karcagi gyáregysége. Az LB családhoz tartozó nyomtatott áramkörös csatlakozó aljzatból az idén előreláthatólag több mint másfélmilliót tudnak gyártani. A csatlakozó aljzatok készítésének egyes fázisai speciális célgépeket (képünkön) igényelnek. Naponta több mint négy­millió köbméter földgáz - Új gázmezők termelésbe állítása Helyzetkép az NKFIf haiáúszoboszlói üzeméből Az ifjúság egészségvédelméről A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság az 1971/72- es oktatási évben megvizs­gálta az iskolaegészségügy helyzetét. Azt vették szem­ügyre kellően biztosítottak-e a tanulóifjúság harmonikus testi és szellemi fejlődésé­nek, egészségvédelmének feltételei, az iskolai környe­zet, a tanulóifjúság gyógyí­tó-megelőző egészségügyi el­látása és az egészséges élet­re történő nevelés megfe­lel-e a követelményeknek, milyen egészséget károsító tényezők jelentkeztek, s hatásos-e a küzdelem ezek ellen. Az ellenőrzés hét megyében 354 iskolára ter­jedt ki. A vizsgálat megállapítá­saiban kifejeződik, hogy a társadalom és a családok jelentős anyagi ráfordításai és az iskoláskorúak egész­ségvédelmére ható egyéb intézkedések eredményeként megváltoznak az iskolai ta­nulók életfeltételei, táplál­kozási viszonyai. Javult egészségügyi ellátottságuk, kialakultak és fejlődtek a gyermekek gyógyítását szol­gáló járó- és fekvőbetegel­látó intézmények, folyama­tosan növekedett a gyer­mekorvosok száma. A meg­előző munkában az anya- és gyermekvédelem terüle­tén volt a leggyorsabb a fejlődés. A fiatalok ma egészségesebbek, mint a fel- szabadulás előtti hasonló korú generáció volt. A ta­nulók súlya és magassága a korábbi évek adataihoz vi­szonyítva növekedett. A változások mindenekelőtt a halálozások és megbetege­dések csökkenő tendenciájá­val, a testi fejlődés gyorsu­lásával, az életkor lénye­ges meghosszabbodásával mérhetők. Az ifjúság egészségvédel­mének alapvetően pozitív jelenségei mellett — mint a vizsgálat rámutatott — ál­landóan ható kedvezőtlen tényezők is jelentkeznek. Az oktatásban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága által fel­tárt fogyatékosságok, az ur­banizáció ártalrpai és más tényezők is figyelmeztetnek, hogy ezek hátrányosan hat­nak a fiatalság helyzetére, mérséklik az egészségügyi ellátás eredményeinek ki­bontakozását. A gyermekek egy része egészségi károso­dással éri el az iskoláskort. Az elváltozások, illetve a krónikus betegségek aránya az egymást követő korosz­tályoknál megközelítően azonos. Az iskolaegészség­ügyi munka ezeket csak kis mértékben tudja csökken­teni. A vizsgálat tapasztalatai utalnak arra is, hogy a kö~ zépisko’ai és az ipari tanu­lók számának gyors növe­kedése a beruházási eszkö­zök tekintélyes részét kapa­citásnövekedésre fordította és az igényeknél jóval ke­vesebb jutott a színvonala­sabb oktatási feltételek megteremtésére. Ennek kö­vetkezményeként a megva­lósult létesítmények egy ré­széből hiányzanak a nap­közis és a tornatermek, az orvosi szobák, mosdók, öl­tözők stb. Az oktatási beru­házások nem tudták pótolni az elavult iskolaépületeket Az iskolák jelentős részé­nél a felújítási pénzeszkö­zök a legszükségesebb állag­megóvási munkák elvégzé­sét sem teszik lehetővé, ezekben az épületekben az oktatással kapcsolatos mi­nimális egészségügyi köve­telményeket sem tudják ki­elégíteni. Az általános isko­lák csupán 26 százalékában, a középisko’ák 80 százalé­kában, az ipari tanulóinté­zeteknek pedig csak felében van tornaterem. Az iskolák belső felsze­reltségét — még az új épü­letekben is — a régi, el­avult technikai színvonal jellemzi. Reprezentatív fel­mérések szerint a tanulók 78 százaléka a testméreté­nek nem megfelelő nagysá­gú padokban ÜL A fiatal korban kialakuló egészségkárosodás az egyén és a társadalom számára egyaránt terhet jelent. Eb­ből következően az iskola­egészségügynek, mint társa­dalmi méretű megelőzésnek meghatározó a szerepe. A népi ellenőrzés országos vizsgálatának ugyanakkor általános megállapítása, hogy az iskolaegészségügy­höz fűződő társadalmi ér­dek nem érvényesül megfe­lelően a gyakorlati munká­ban. A növekvő szükségle­tekhez, a már ma is kielé­gíthető igényekhez viszo­nyítva több tekintetben is lényeges elmaradás mutat­kozik. Az oktatási rendszerben és az egészségügyi intéz­ményhálózatban rejlő lehe­tőségeket még nem használ­ják ki megfelelően. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság szerint az előreha'adást — az anyagi keretek korlátozottsága mel­lett — szemléleti, szerve­zeti és irányítási hibák, il­letve gondok akadályozzák. A korábban kapott zász­lók, dicsérő oklevelek, jutal­mak mellett újabb tény di­cséri a hajdúszoboszlói föld­gázüzem kollektíváját: csepp­folyós árutermelési tervüket november 25-én, gázáruter- yüket pedig december 2-án teljesítették. Nem kis tétről van szó, hiszen Hajdúszo­boszlóról és a hozzátartozó berekfürdői földgázüzemből naponta több mint négymil­lió köbméter földgázt juttat­nak az észak-, illetve a kö­zépmagyarországi fogyasztók­nak. Emellett naponta mint­egy 200 ezer tonna PB-gázt termelnek. Eredményeikhez vitatha­tatlanul hozzájárult, hogy éves műszaki üzemi tervü­ket a dolgozók érdekében maradéktalanul teljesítették, egyetlen tételét sem hagy­ták figyelmen kívüL Védő­ételre, védőruhára sosem volt panasz. December végén lángmentes ruhával is ellát­ták a dolgozókat. Elkészítet­ték az öltöző-fürdő bővítési tervét, s 1973-ban valóra is váltják. A munkakörülmé­nyek javítására is hathatós intézkedéseket -foganatosított 1972-ben az üzem vezetősé­ge. Kialakítottak egy csősze­relő és egy hegesztőműhelyt Elősegítette a termelési si­kereket az is, hogy a dol­gozókkal megbeszélték a ter­veket s számítottak a szo­cialista brigádmozgalomban rejlő erőre. Ezért nem volt soha gondja a helyi vezető­gárdának akkor, amikor a munkaintenzitás maximumá­ra volt szükség. Ezért végez­hették el az éves nagyjaví­tást öt nappal a kitűzött ha­táridő előtt, amiért vállalat-, vezetői dicséretet is kaptak. Tagadhatatlan, hogy a ter­melési sikerek elérésének el­sődleges feltétele az emberi kezdeményezőkészség és helytállás. Az is igaz viszont, hogy Hajdúszoboszlón ez mindig párosult a zökkenő- mentes anyag- és eszközbiz- tosítássaü. A természetes nyomáscsök­kenés ellensúlyozására nyo­másfokozó kompresszortele­pet építenek majd Hajdú­szoboszlón. Annak azonban még csak a tervén dolgoz­nak. Ezért vált múlhatatla­nul szükségessé, hogy a fú­rási üzem kutakat mélyítsen a hajdúszoboszlói mezőben. A földgázüzem vezetői igen baráti, jó gesztusnak tekin­tik, hogy a fúrási üzembeli- ek — minden gondjuk elle­nére — kilenc kutat mélyí­tettek Hajdúszoboszlón. Nagyobb AZ elmúlt évben a mező- gazdasági nagyüzemek be­vételei általában kedvezően alakultak; az AGROTRÖSZT- nél ezért is arra számítanak, hogy 1973-ban a termelők a tavalyinál több kémiai anya­got, műtrágyát és növény­védő szert vásárolnak Tájé­koztatásuk szerint az 1972-es év is rekordot hozott, amennyiben nyolc százalék­kal több talajerő pótló anya­got adtak el, mint az előző évben. A forgalomba hozott műtrágya mennyiség* meg­haladta a négymillió tonnát. ..Frontáttörés” volt az elmúlt esztendő a növényvédő sze- rekné'l is. Ezekből — az egy évvel korábbil r képest — több mint 30 százalékkal többet vásároltak a termelők, Az említettek mellett a földgázüzem 1972-beli jó eredményei annak is betud­hatok, hogy az év elején ide­jében megkapták a tervszá­mokat, s az önállóság koráb­ban sosem volt ilyen mér­vű, sosem éreztette olyan kedvezően hatását, mint az elmúlt évben. Ez nem zárta ki, sőt inkább elősegítette, hogy az összérdekekre job­ban ügyeljenek, mint más­kor. A következő évek legfőbb gondját a kompresszortelep építése, a munkásgárda ki­nevelése jelenti a szoboezlói földgázüzemben. Az elképzelések között sze­repel a korábban feltárt, de művelés alá nem vont kisebb földgáztelepek (Ebes. Nád­udvar, Kisújszállás) terme­lésbe állítása is. Lehet, hogy ezek csak szakaszosan üze­melnek majd — ahogy a népgazdaság energiaigénye megkívánja. Napi 250—500 ezer köbméter kapacitású kis üzemek épülnének ezekre a helyekre A berendezések be­szerzése tárgyalási stádium­ban van. a k'ná'at az új évben — a várhatóan fokozódó érdeklődésnek megfelelően — nagvo'bfc mű­trágya-készletek várják, a megrendelőket. Az AGROTRÖSZT telepe­in az elmúlt évinél 8—10 százalékkal több műtrágyát kínálnak idén eladásra. Annyi máris bizonyos, bogy nitrogén-műtrágyából teljes ellátásra lehet számtani. Növényvédő szerekből bősé­ges lesz a kínálat. A téli raktárkészletek 40 százalék­kal nagyobbak az elmúlt évinél; máris 80o millió fo­rint értékű növényvédő s- -- bői válogathatok ki Q ter­melők a számukra legmegfe­lelőbbeket. 1973-ban várha­tóan 30 százalékkal fokozó­dik a növénwé;!' szer -rté* kesítés 1972-hÖz képest. A Tiszai Vegyikombinát mfianyagflzemét 70 millió forin­tos költséggel bővítették. Űj csarnokba egy hatalmas fó­liagyártó berendezést szereltek fel, amelyen évente öt ezer tonna 12 méter széles . agrófóliát gyártanak. Ilyen széles fóliát eddig külföldről vásároltak. S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents