Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1973. január 5. A magyar mezőgazdaság „csend?s forradalma’ Ila nagyon röviden, egyszersmind túlságosan leegyszerűsítve kívánjuk megfogalmazni mindazt, ami napjainkban, sőt már a korábbi évszázadokban is az ember élelmének előteremtéséért történt, úgy talán ez a helyénvaló megállapítás: korrigálni a temészetet! Ez vezette őseinket, amikor kézzel, körömmel egyenként dugdosták a legkülönfélébb magvakat a szorgalmat többnyire megháláló földbe, s ez a szándék ösztönözte a modem mezőgazdaság találmányait is: a mérőműszert a talaj nedvességtartalmának meghatározására, a tojást válogató fotocellái gépet, a másodpercenként ötezer szem borsót rostáló berendezést, és így tovább. Loeatello velőgépe A kezdetekhez visszanyúlva, az első gépek úgyszólván kideríthetetlenül régen jelentek meg a mezőkön. így iöljegyezték, hogy a spanyol király a XVII. században adott privilégiumot egy Locatello nevű földbirtokosnak az első vetőgépre. Ránkma- radt egy hasonló magyarországi adalék is: szintén a XVII. században szerkesztett szántó-vető gépet egy debreceni föltaláló, bizonyos Nagy László. A magyar mezőgazdaságban roppant lassan terjedt el a gép, voltaképpeni csupán az utóbbi évtizedben, a termelőszövetkezetek általánossá válásával vonult be visa, szavonhatatlanul a növény- termesztőébe, majd — napjainkban — az állattenyésztésbe Tudományos alapokon Napjainkban általánosan elfogadott: jóllehet nem nélkülözhetjük a hazai gyártású mezőgépeket, iparunk aligha rendezkedhet be arra. hogy önmaga teremtse elő a korszerű termeléshez távlatilag szükséges 750—800 géptípust. Ez ellenkezne az elemi gazdaságpolitikai és gazdaságossági elvekkel. Hozzávetőleg 70 ezer traktorunk van — a felszabadulás előtt egy- üzedével rendelkeztünk —, s a tekintélyes állomány zöme szovjet gyártmányú. A gabona betakarítása ma tó. nyegében teljesen gépesítettnek mondható, s ebben döntő segítségét számunkra a Szovjetunió nyújtotta, egyre növekvő teljesítőké, pességű kombájnokat szállítván a magyar mezőgazdaságnak. Ipar és mezőgazdaság ösz- szefüggéseire akad sokféle elemzésünk, de hogy az oi~- szág meglehetősen speciális helyzetében milyen irányzat érvényesül, azt talán legjobban dr. Csizmadia Ernő vázolja egyik tanulmányában: „Hazánkban a mező- gazdaság helyzete és fejlő, dése nemcsak az életszínvonal révén, hanem az élelmiszer-export növelése útján, a műszaki fejlesztésben, az intenzív iparosításban is figyelemre méltó — az utóbbi évtizedben határozottan növekvő — szerepet játszik... Lényegét tekintve... ez a folyamat a komplexen gépesített tömegtermelés, a gyár- saerőség térhódítása a me. zőgazdaságban. A folyamat lényege... azonos: az igaerőn és kéri munkán nyugvó hagyományos mezőgazdálkodást a korszerű géprendszerekkel, berendezésekkel folytatott, tudományos alapokra helyezett korszerű technológia váltja fel.” A következő lépési Ha egy hasonlattal kívánnánk élni: mezőgazdaságunk jelenleg a nagy. de még befejezetlen beruházás képét nyújtja. A tudomány és a technika vívmányainak al- kalmozásával ■ évente 20—22 milliárd forint értékű ipari terméket használnak fel a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, s annak eredménye elsősorban, hogy az elmúlt évtizedben nagyobb utat jártunk be, mint a XX. század egész első felében. A fejlődés mérföldköveit jelzi, hogy bizonyos termékek — így a búza, a tojás — előállítására felhasznált élőmunka már legalább egy- tiziedére apadt, mégis komoly gondokat okozott a munkaerő csökkenése. Ezért volt úgyszólván kényszerűség az az elhatározás, hogy a csők. kenő termőterületű zöldségfélék, s a cukorrépa termelésének növelésében is szerepet kapjon a gép. 1972- bem egymillió dollárt költöttünk import-gépek beszerzésére, a további százmillió forintot a magyar gyártmányú zöldségmasinák megvásárlására, illetve az állami támogatás céljaira. Úgy tervezik, hogy ez az összeg 1973- ban. az új esztendőben megkétszereződik, s így — bármennyire is sok a kezdeti s zavar, s itt-ott megtorpanás is észlelhető — talán nincs messze az az idő, hogy elmondhatjuk: a búzamezők után a zöldséges kertekben is átvette a hatalmat a gép. (1972-ben hét amerikai és négy magyar géprendszer dolgozott például a paradi- esomföldeken, valamennyi 120—120 hektárra méretezve. A zöldbab gépesítése ilyen adattal jellemezhető: 15 magyar gépen kívül 44 holland, 7 svéd és 6 NSZK- jövevény dolgozott, mégpedig úgy, hogy a zöldbab eseté, ben hamarosan megközelítjük a zöldborsóbeli színvonalat. Egy dolgozó 1.2 millió Napjaink jellemzője, hogy a technikai forradalom mindinkább tért hódít az állat- tenyésztésben is. Hőszabályozó regulátor. páratartalom mérő, hőérzékelő segíti például a sertésgondozók munkáját — átalakulóban a régi tartási módok. Automatikák működnek, takarmány-recep- túrák szolgálnak az etetésbe* nasBÓ több. viltenysawelő, lakatos, technikus, s egyre kevesebb a hagyományos gondozó ezeken a telepeken. A sokirányú törekvés eredménye, hogy egy-egy modem, úgynevezett zárt rendszerű, vagy komplex technológiájúnak is mondott sertés, telepen, egymillió kétszázezer forintnyi termelési érték jut egyetlen dolgozóra! (Lényegében hasonló, de növénytermesztési adalék: az Agárdi Állami Gazdaságot november végén megtekintő magasrangú szovjet küldöttségnek a gazdaság igazgatója elmondta, hogy a kukorica-ágazatban minden egyes dolgozó egymillió forint termelési értéket produkált.) A mezőgazdaságban immár kétszázezer szakmunkás dolgozik s míg korábban főként a felsőoktatás tennivalói domináltak, a IV. ötéves tervben a szakmunkás- képzés került előtérbe. Ez a folyamat óthatatlanul föltétele annak, hogy a fogyó munkaerőt pótolja a technika és a hozzáértés. Az iparban oly lázasan lejátszódott műszaki forradalom a hagyományos eszközeit jóval tovább megőrző mezőgazdaságban lényegében tehát az elmúlt évtizedben bontakozott. illetve a következő esztendőkben bontakozik ki. A folyamat korszakait több-kevesebb határo- zottsárteal elkülöníthetjük, így beszélhetünk motorizá- lásról, amelynek csúcspontja a traktor, majd a hozzá csatolt speciális munkagépek megjelenése volt. Ez a kombináció az iparban használatos fél-automata gépekkel egyenértékű. A további lépés a tökéletes műszerezettség: műszer jelzi a méhek rajzási idejét, figyeli, midőn a pulykáit tolvaj vagy ragadozó közeledtére menekülnek — íme, csupán néhány apróság a műszaki forradalomhoz. Csere és fejlesalés De vajon, nem túlzott optimizmus-e akár megemlíteni is efféle példákat? Hiszen bármennyire igaz is, hogy az s úgynevezett gépi vonóerő részaránya a felszabadulás előtti hat százalékról nyolcvankét százalékra emelkedett a magyar mezőgazdaságban. az is közismert. hogy tengernyi gond — elsősorban pénzügyi természetű — nehezítik a gépek beszerzését, illetve működtetését. A IV. ötéves terv, így a most kezdődő esztendő egyik legfontosabb célja az elöregedett traktorok „megfiatalítása”. Azt, hogy a gépek vásárlásának mértéke-határa — elméletileg tekintve — hol húzódik, pillanatnyilag a gazdaságok pénzügyi eszközei határozzák meg, az ideálisnak mondható gépesítés azonban szinte a végtelenbe nyúlva folytatódhat. Mindenesetre nehéz megjósolni, hogy mikor érjük el Magyarországon is azt a szinte utópikus állapotot, amelyről Fritz Baade tudósít, Verseny- futás a 2000. évig című könyvében. Egy „nyomógombos” farmról is szó esik e könyvben. A farm gazdája tíz pere alatt négyszáz szarvasmarhát és ötszáz disznót lát el egy kapcsoló- tábla, azaz egv automata rendszer segítségével, hogy aztán kedvenc elfoglaltságának szentelje maeV- T1-rh korátokat játsszon orgonajUSllM Keresztényi Kinder Érdekes ifjúsági könyvu dón áook az el ő negyedévben Gazdag választékban bocsátja kiadványait az ifjú olvasók rendelkezésére 1973- ban is a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Fehér Klára ez évben „Indiánkért” című ifjúsági regényével jelentkezik, melyet tíz év körüli gyerekeknek ajánl a kiadó. Hegedűs Géza: ,.Menekülő herceg” című művében Rákóczit követi útján bécsújhelyi szökésétől Párizsig. A műből többrészes tv-filmso- rozat is készül, közvetlenül a regény megjelenése után játssza majd a televízió. Tótfalusi István: „Bábel örökében” című könyve 13 éven felülieknek készült. A nyelvek eredetéről, a legkülönfélébb nyelvújításokról szóló játékos, összhasonlító nyelvészeti mű. Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai — hiteles, érdekes dokumentumok alapján készített mű. Erdőcli János: A vörös liliom városa című könyve — hasonlóan előző két kötetéhez, amelyek Velencéről és Rómáról szóltak — ismét egy olasz város. Firenze ne” vezetességeit mutatja be, sok illusztrációval. Tasnádi-Kubacska András: A láthatatlan bánya című műve egy évtizedes hazai gyűjtő expedíció-sorozatának lebilincselő története. A „Galaktika” című sci-fi sorozat harmadik kötete is meg'ejelenik az 1973-as évben. A sorozat számai egy- egy témakört a legkülönfélébb műfajokban — vers, novella, tanulmány, kritika — ölelnek fel. Lőrinc László: A sólyom kinyújtja karmait című történelmi regényében Dzsingisz Kán korába nyújt érdekes bepillantást. Kiadják Varga Tamás: Játsszunk matematikát című népszerű könyvének második kötetét is. a matematika iránt érdeklődő gyerekek részére. Az óvodáskorunkra is gondolt az ifjúsági kiadó. Ber- náth Aurél Kossuth díjas festőművész unokája rajzait kiegészítve, s azokhoz szöveget írva készítette Szobor Zenó művét a legkisebbek részére.. Rác András: Menynyi autó! című lapozó ja színes képekkel magyarázza, a kicsiknek az egyes járműtípusokat, s néhány fontos közlekedési szabállyal is megismerteti őket. Csukás István Keménykalap és krumpliorr című gyermekre, génye kedves történetet mesél el: hősei beteg pajtásuk szórakoztatására ötletes játékot találnak ki. Dárius király Dárius király kőszobrára bukkantak francia és perzsa régészek a délnyugat-iráni Susa környékén. Mint az archeológusok szerdán közöltéle, a kőszobron egyiptomi hieroglifák vannak. Ez arra enged kö- vetkezetetni. hogy egyiptomiak is rész vettek Perzepo- lisz, a régi Perzsa birodalom 2500 éves fővárosa palotáinak építésében. A két méter magas — az akhaimedák korszakából származó kőszobor eíámi nyelvű feliratai világossá teszik, hogy az alkotás valóban Dá- rius királyt ábrázolja. Ha a tudósok megállapítása valónak bizonyul, akkor most első ízben fordult elő, hogy Dárius királlyal kapcsolatos régészeti lelet került napvilágra. A WSv/ÉffyTERMESZTÉS GÉPESfrtTTSÉa SZÍN VOKAL*. ( >971 Bari «Gabonabetakaritáa Burgonya- Cukorrépa- Kukorica- Kukorfcaszár- betakarítás. betakarítás betakarítás betakarítás MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI RENDELTETÉSŰ VONÓ ERŐÁLLOMANV £30 ?80 S60 140 120 J00 Bú 60 40 20 .Gép? 'Alia« tn tn m o •O) o> Oi o* m m o összes vonóerő ezer traktonsgységben ■i & :X |:x |!jj! IJL & W W iWMEa . . . 1 m i tn m tn o ej m ® r- « A 9) O» ártani»'i Az „ikerborjak”, különösen a hármas ellés igen nagy ritkaság. Hogyan lehetne a tehén szervezetét kényszeríteni arra, hogy több borja legyen? Ezt vizsgálják a zootechnikusok az egész világon. Mint a lengyel tapasztalatok mutatják, nehéz, de nem lehetetlen kérdésről van szó. Speciális hormonkúra alka1 mazásával és a tehén megfelelő felkészítésével a gyakoribb „ikerellés” teljesen lehetséges. A tudósok azon a véleményen vannak, hogy a közeljövőben sikerül a teheneket „rávenni” a hármas ellésre. sőt ennél „nagyobb feladatra” is. A robot pianínó Egy japán cég olyan robotot tervezett és készített, amely bármilyen zeneművet eljá'szhat pianinón. A művet előbb lyukszalagra rögzítik. Azután ezt a szalagot bevezetik a minikomputerbe, ez pedig az elektrohidraulikus meghajtás segítségével működésbe hozza a gép „kezeit” és „lábait”. A robot súlya mintegy 300 kilogramm. Milliméterekkel mérhető gond A brazíliai Pernambuco lenni, de 2 centiméterrel egyik újságjában jelent magasabb vagyok az előmeg a következő hirdetés írásnál. A használható ötle„Mit tegyek, hogy kisebb teket illően jutalmazom, legyek? Rendőr szeretnék Kalandorok kíméljenek.” Minden rossz, ha a vége rossz ... Az egyesült államokbeli Jersey Cityben megrendezték az udvariasság hetét. A város lakói az éttermekben, az autóbuszokon, a filmszínházakban versengtek, hogy kedvükbe járjanak embertársaiknak. A zsűri a hét utolsó napján hozzálátott, hogy eldöntse: kikeit illet meg a legudvariasabb embernek járó jutalom. A vita rendkívül heves volt, olyannyira, hogy székek röpködtek a levegőben, s végül a zsűri tagjai és a teremben jelenlevő nézők ököllel estek egymásnak, aminek „eredményeként” az udvariassági hét 14 harcosát kórházba szállították. Csak a váltót Az angol Tom Kingsley mindig arról ábrándozott, hogy vasutas lesz. Sikerült szolgálatba állnia az egyik helyi vasútvonalon. Váltóőrnek osztották be. Nos hát, minden közlegény a tarsolyában hordja a marsall- botot Az a lényeg, hogy lelkiismeretesen végezze a szolgálatot. Tom égett a vágytól, hogy mielőbb átengedhesse a gyorsvonatokat, az expresszvonatokat és a postaszerelvényeket. Eltelt azonban egy nap, őrizgethette kettő azután egy hét — de a várt szerelvények közül egyetlen egy sem dübörgött tova a lelkes vasutas mellett. A fegyelmezett váltóőr nyolc hónapig várt, hogy jöjjön a vonat, akárcsak egyetlenegy is. De hiába. Kingsley aggodalmában jelentést írt a közlekedésügyi igazgatósághoz. A válasz úgy hangzott, hogy az a vonal, ahová Tömőt beosztották, megszűnt — őt pedig egyszerűen elfelejtették ér* tesíteni róla... Építik a gátoldalt Európában egyedülálló az Elba egyik oldalcsatornájának építésénél alkalmazott tettek le 900 méter hosszúságban — a talajvíz magas szintje miatt — egy 15 cm lejtőerősítő-gép, amit a nép- száj „ágyazónak” nevezett el. A rézsútos terepen kiválóan bevált speciális gépet külön az NSZK új víziútja falának betonozására szerkesztették. Segítségével fekvastagságú vízhatlan bitumen réteget is. A gépóriás óránként ötven méteres hosszúságban építi ki a csatorna ágyát. Szünet nélkül dolgozza fel a felfogó kádba öntött aszfaltbetont. A találékony ló A lovak szempontjából a világon nincs rosszabb a bögölynél. Az ausztráliai böglyök sem kivételek: szegény ló, akárhogyan rázza a fejét és a fülét, nem tudja elkergetni kínzóját Az a körülmény, hogy gazdája nem törődik ezzel a dologgal, „tudományos felfedezésre” vezetett egy Joe nevű lovat. Miután megfigyelte, hogy a ház macskája milyen ügyesen lekergeti kínzóit. Joe egy idő múlva rendszeresen magával vitte a macskát a legelőre és így végre nyugalmat talált, 1 Almafák a Góbi-sivatagban A Góbi-sivatagban «H évvel ezelőtt szüreteltek először almát. Nem lehet elmondani, mennyi erőfeszítésbe került ez az első gyümölcsöskert. Ma viszont már 19 almafajta érik a Miangaj jgyébe« és tavaly a fák átlag húsz kr* logramm termést hoztak. A Góbi-sivatag szövetkezetei virágkertészettel is foglalkoznak, igaz: egyelőre csak mellékesen inkább kísérletképpen vagy égy kis jövedelem kedvéért. „j
