Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

1973. Január 24. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 3 Az üzem- és munkaszervezés, a szolgáltatás helyzetének vizsgálata a JNEB idei munkatervében Válaszoltak a miniszterek Naponta 260 ezer Isler tt*j feldőlsfozása — Ű? hnnazeiti KiiDs/eutmártciifran — Felépül a nja«dí as pedagógusok otthona — löbb kitüntetés a nevelői munkáért Az országgyűlés különböző ülésszakain a Szolnok megyei képviselők Is — mint azt lapunkban rendszeresen hírül adjuk, — véleményt mondanak az előterjesztett napirendi témákban, és több javaslattal élnek. A kormány ülésén ho zott határozat értelmében a témákban felelősként megjelölt minisztereknek meghatározott időn belül tájékoztatni kell a képviselőket a javaslatok megvalósításának lehetőségéről. Az elmúlt év tapasztala­tainak összegezése után el­készítette 1973. évi munka- tervét a jászberényi járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Az ellenőrzések hatékonysága Az év első felében vizs­gálja a mezőgazdasági nagy­üzemekben foglalkoztatott nők gazdasági és szociális helyzetét, milyen intézkedé­seket tettek helyzetük javí­tása érdekében. A következő vizsgálat tár­gya. az általános költségek alakulása az ipai-j üzemek­ben és ktsz-ekben. Célja: annak megállapítása, hogy az üzemek hogyan gazdál­kodnak az általános költsé­gekkel, mit tesznek a gazda­sági munka hatékonyságának növeléséért Közérdekű kérdésre keres választ a NEB a kereskedel­mi tevékenység hatósági, el­lenőrzéséről szóló vizsgála­tával. Milyen hatása volt a helyi tanácsok felügyeleti el­lenőrzésének a kereskedelmi munkára, az ellenőrzések so­rán javasolt intézkedéseket az érdekelt szervek hogyan hajtják végre. A takarékszövetkezetek hi­telnyújtásának vizsgálatát azért iktatta munkatervébe, hogy miként tudnak a taka­rékszövetkezetek olyan la­kossági igényeket kielégíteni, mint az áruvásárlási, vagy a háztáji gazdaságok fejlő­dését segítő kölcsönök. Nagy érdeklődésre tart számot az a vizsgálat, amely a lakosság jobb ellátását szolgáló ipari és kereske­delmi szolgáltatást elemzi, összegezi azt is, hogy a fe­lelős szervek milyen új in­tézkedéseket tesznek a szol­gáltatás javításáért, hogyan Az elmúlt évekhez hason­lóan sikeres esztendőt zárt tavaly is a tiszafüredi Házi­ipari Szövetkezet. Termékeik, a fűzvesszőből font fotelek, kerti bútorgamitúrák. regge­liző asztalok kapósak a nyu­gateurópai piacon. — Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül értéke- sített termékeivel, a tervezett 10 millió forintos termelési értéket több mint másfél millió forinttal teljesítették túl. Mint Balogh Zsigmond. a szövetkezet elnöke el­mondta, az árbevétel kedve­ző alakulásához hozzájárult, hogy kapcsolatuk a külke­reskedelmi vállalattal köz­vetlen. Szakítottak . azzal a szövetkezeti vállalattal, ame­lyik bútoraikat eddig átvet­te, és az ARTEX-nek továb­bította. Legnagyobb tételű meg­rendelésük tavaly 45 ezer gyermekfotél volt. amelyet egy francia kereskedelmi cég rendelésére szállítottak. De jó a kapcsolatos to­vábbi hét francia és több olasz, nyugatnémet, svéd vál­lalattal. Érdekes módon ha­zai megrendelésük mindösz- sze 200 ezer forint értékű volt. az is egyéni, különle­ges kérés. A szövetkezetben a terme­lés már két éve az új te­lephelyen történik. A szaná­lásra váró központban csak az iroda és a fúzhántoló részleg maradt. Az utóbbi már nem sokáig. Ez év ápri­lisától az is kitelepül a Ma­daras! úti új üzembe. Ki- sebb-nagyobb gondjuk van a fúzvessző-ellátássai. — Több termelőszövetkezettel. így a tiszafüredi Szabad Földdel is kötöttek fúztelepítésre szerződést de még ez sem alakulnak a szolgáltatási dí­jak. Belső mechanizmus. szervezési módszerek Figyelemre méltó témák vizsgálata szerepel a NEB második félévi munkatervé­ben is. Az ÁFÉSZ-eknél vég­zi majd azokat a felmérése­két, amelyek arra adnak választ, hogy a fogyasztási szövetkezetek alapvető tevé­kenységükön kívül milyen melléküzemági tevékenységet folytatnak. Megvizsgálja, hogy az ÁFÉSZ-ek munká­jukat az engedély szerinti A középiskolai diákparla­mentek gyakori témája volt az étkeztetés. A diákok ke­vesellték az egyes fogások mennyiségét, és ez a panasz nem is volt alaptalan. A KÖJÁL már régebben meg­állapította. hogy a megfele­lő kalóriamennyiség biztosí­tásához minimum 3 forinttal kellett volna emelni a nor­mát a kollégiumokban, ahol napi háromszori étkezést biz­tosítanak a diákoknak. Az összeg ez év elején 4 forint­tal emelkedett. A szolnoki kollégiumok gazdasági ve­zetői szerint ezzel néhány évre ismét megoldódott a diáktékeztetés gondja. A kol­légiumokban a napi( norma 13 forintról 17-re emelke­dett A tanulószobások csak egy étkezést kapnak az is­kolában: az ő normájuk 5.60- ról 7 forintra növekedett. Az összegek növelése kö­vetkeztében mennyiségileg és minőségileg egyaránt javult az étkeztetés. A javulás ál­talában a kollégisták regge­lijénél a legszembetűnőbb. elegendő. További olyan szö­vetkezeteknek a segítségére lenne szükségük, akik ked­vezőbb telepítési feltételek mellett vállalnák a fűzvesz- sző nevelést. Bizonyítja ezt mértékben és díjazásért végzik-e. Majd felmérést készít a NEB az üzem- és munka- szervezés helyzetéről a járás ipari üzemeiben, hogy mi­lyen ’intézkedéseket tettek a vállalati belső mechaniz­mus korszerűsítésére, a szer­vezési programok kidolgo­zására, bevezetésére. Munkatervi feladata a NEB-nek a költségvetési üzemek tevékenységének a vizsgálata, majd az azt kö­vető városi tanács vb költ­ségvetési üzemében végzen­dő utóvizsgálat. Az általános iskolások és az óvodások részére koráb­ban egységes norma alapján főztek. Az új', megemelt norma egyúttal differenciál is. életkor szerint. Az óvodá­sok étkeztetésére a korábbi 7.10 helyett 8 forintot, az al­só tagozatosokéra 7.10 helyett 8.80 farintot. a felsősökére pedig ugyancsak 7.10 helyett 9.30-at költenek, A szolnoki konyhák több­ségében évek óta tartó fej­lesztés következtében az óvo­dások részére már külön me­nüt főznek. A menük teljes elkülönítésére azonban csak az új. 1000 adagos óvodai konyha átadása után nyílik mód. Ezt a konyhát az idén kezdik építeni a Zagyva-parti városrészben, egy 75 szemé­lyes óvoda mellé. Az alsó és felső tagozatosoknál a kü­lönbség az étel mennyiségé­ben mutatkozik. Üjabb rendelkezés szerint növekszik az úgynevezett alkalmazotti térítés: az álta­lános iskolákban 1.10, a kö­zépiskolákban 1.40. a diák­otthonokban 1-90 forinttal. idei tervük, amely több mint 12 millió forintos árbevételt irányoz elő és az, hogy az ARTEX, a szövetkezet tel­jes 1973. évi kapacitását már előre lekötötte. Az őszi ülésszakon Fodor Mihály képviselő, a megyei tanács elnöke azt javasolta vizsgálják meg az arra ille­tékesek, milyen lehetőség van Szolnok megyében a hús-, a tejfeldolgozó kaoaci- tás bővítésének és a követ­kező ötéves tervben egy 1000 vagonos hűtőtároló megépí­tésének. — Megkavta a választ ja­vaslataira Fodor elvtárs? — Igen. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levélben értesített a várható fejlesztésekről. Jól esett, hogy a miniszter véle­ménye szerint javaslatommal hasznos támogatást adtam munkátokhoz. — Kérem, ismertesse a mi­niszter válaszát. — Nos. Szolnok megyében a tejfeldolgozó kanacitás a IV. ötéves terv időszakában jelentősen fejlődik, az 1970- ben naponta feldolgozott 145 ezer liter tej 1975-re várha­tóan mintegy 260 ezer literre nő. — Ez elsősorban az állami tejipar fejlesztését jelenti? — Főként de nem kizá­rólag Folyamatban van a karcagi tejüzem rekonstruk­ciója, ennek következtében 1974- ben. ha elkészül, a napi 20 ezer literes kapacitás 40 ezer liter tej feldolgozására .nő. A megye többi teiüzemé­ben kisebb bővítések, gép­cserék révén az 1970-es napi 110 ezer liter tej feldolgo­zására alkalmas kapacitás 1975- re mintegy 175 ezer li­teres lesz. Ezen túlmenően a mezőgazdasági üzemek tej­feldolgozó lehetősége is bő­vül. A már Jászapátiban mű­ködő „Jásztei” önálló Kö­zös Vállalkozás állami támo­gatással a 15 ezer literes na­pi feldolgozó teljesítményű üzemet 25 ezer literre bővíti. A bővítés előreláthatólag ebben, az évben befejeződik. A tiszafüredi „Kunsági tej” Önálló Közös Vállalkozás Ti­szafüreden napi 20 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tejüzem létesítését tervezi. Ehhez a kiviteli terv elké­szítésére jogosító elvi enge­délyt és egyben az 50 száza­lékos állami támogatásra vonatkozó előzetes engedélyt a MÉM már kiadta. Az épít­kezés megkezdése kizárólag az előkészítéstől, a műszaki tervek elkészítésétől függ. Előreláthatólag ebben az év­ben megkezdődik az üzem kivitelezésére és jövőre, az­az 1974-ben üzembe is he­lyezik. — Ezek jó hírek. Ugyan­ilyen kedvező változások lesznek a húsfeldolgozó ka­pacitásban is? — Sajnos a húsfeldolgozás számottevő bővítésére ebben a tervidőszakban a minisz­térium törekvései ellenére sincs lehetőség. A szolnoki vágóhíd színt tar tó rekonst­rukciója ebben az évben megkezdődik, és még a je­lenlegi tervidőszakban meg­valósul. Van azonban egy másik lehetőségük, ami tu­lajdonképpen megoldhatja majd a megye ezirányú gond­jait. Az Iparszerű Sertéstartó önálló Szövetkezetek Közös Vállalkozása, az ISV által tervezett évi ötezer sertés levágására és feldolgozására alkalmas vágóhíd és húsüzem létesítésére vonatkozó pályá­zatot a MÉM elfogadta. A beruházás előkészítésére, a beruházási program készíté­sére jogosító elvi engedélyt, a MÉM Közgazdasági Főosz­tálya az ISV részére azzal a feltétellel adta ki. hogy az üzemet Szolnok megye húsel­látásának javítására, a me­gye iparosításának fokozása érdekében Kunszentmárton- ban kell felépíteni. A telep­hely kiválasztásához jelen­tős támogatást nyújtottak a megyei párt- és tanácsi szer­vek. Sikerült olyan kedvező feltételekkel rendelkező te­lephelyet kiválasztanunk, amely elősegíti a beruházás gazdaságos megvalósítását — Többet is megtudhat­nánk erről a húsüzem épít­kezésről? — Ha sikerül elképzelése­inket valóra váltani, az üzem kapacitása 500 ezer sertés és 10 ezer szarvasmarha feldol­gozását teszi majd lehetővé. A beruházás nemzetközi ko­operációval készül, így az értékesítésben is részt vesz­nek a külföldi partnerek. A vágóhíd és az üzem építésé­nek kezdése attól függ. hogv mikorra sikerül a beruházás előkészítése. Mi azt szeret­nénk, ha jövőre elkezdődne a munka, és 1976-ban elké­szülne ez a beruházás. — Javaslatában foglalko­zott a hűtőtér lehetőségek bővítésével is. — Erre a javaslatomra Is kaptam választ. mégpedig azt, hogy az országos hűtő­tér-hálózat kiépítése tervsze­rű területfejlesztési koncep­ció alapján folyik, amely fi­gyelembe veszi a nyersanyag- bázist és a fogyasztói igé­nyeket. Ennek megfelelően a IV. ötéves-tervidőszakban Békéscsabán és Dunakeszin már üzembe helyeztek új hű­tőházat és mirelite-gyártó- üzemet. 1974-ben pedig előre- üáthatólag Zalaegerszegen kezdődik meg egy 1000 va­gonos hűtőház építése. Vi­szont az V. ötéves terv ké­szítésekor a minisztérium mint lehetséges variánst Szolnok megyét is figyelem­be veszi a hűtőházak telep­helyének kijelölésénél. — Ügy tudom, Fodor elv­társ, mint az országgyűlés ipari bizottságának tagja, a bizottságban is élt javaslat­tételi lehetőségével. — Ez természetes, és az érintettek mindig igyekez­nek megnyugtató módon vá­laszt adni, vagy elintézni mindazt, am if a bizottság tagjai szóvá tesznek. Így pél­dául legutóbb a nehézipari miniszter első helyetteséhez, dr., Lőrincz Imre elvtárshoz intéztem azt a kérdést, hogy a szolnoki Vegyiművek 200 ezer tonnás kénsavüzemének átadása után, e mennyiség esetleges exportálására mennyire biztosított a szállí­tási kapacitás ? — És a válasz? — Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter levélben válaszolt. Közöl­te, hogy a kénsavüzem kap­csolódó beruházásaként ta­valy — a vasúti járművek állami célcsoportos beruházá­sa terhére — 80 tartálykocsi beszerzését hagyták jóvá 77 millió forint összegben. A már meglévő és az újonnan beszerzendő járművekkel, megfelelően szervezett szál­lítási tevékenységgel, a bel­földi és az export szállítások lebonyolítása biztosíthatónak látszik. Azt hiszem, nem kell különösebben . hangsúlyoz­nom: mennyire örültek a Ve­gyiművek vezetői. Szurgyi Istvánná képvise­lőasszony, a rákóczifalvi ál­talános iskola igazgatójá, az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott felszólalá­sában szintén több hasznos javaslatot tett. Égjük az volt. hogy segítsenek az illetékes minisztériumok vezetői ab­ban. hogy az évek óta hú­zódó nyugdíjasok pedagógus­otthona végre felépülhessen. — Hadd tegyem hozzá, nem pénz, hanem építőipari kapacitáshiány miatt húzó­dott az építkezés. — Ha jól emlékszem, ak­kor Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter összefoglalójában már reagált erre a kérésére. — Igen. Azt mondta, hogy a kormány tagjai külön meg­kérték, jelentse be: 1973-ban megépíttetik a kérdéses pe­dagógusotthont a nyugdíja­sok részére. Ennek anyagi fedezete és kivitelezése is biztosítva lesz. Ez a válasz így rövid, tömör, de nagy jelentőségű. Hiszen a Peda­gógus Szakszervezet Országos Központjának illetékesei ez ügyben idáig még nem tud­tak eredményt elérni. Az ott­hon megépítése pedig rend­kívül sürgős, mert nagyon sok idős nyugdíjas pedagó­gus él egyedül, hozzáteszem a mi megyénkben is. akiknek otthonban való elhelyezése feltétlenül indokolt. — És amire llku Pál mű­velődésügyi miniszter vála­szolt? — Javasoltam, hogy a pe­dagógusok erkölcsi megbe­csülésének fokozására létesít­sen a Művelődésügyi Minisz­térium a művészeti díjakhoz hasonló pedagógus díjat. A miniszter a javaslatommal egyetértett és a következő­ket írta válaszlevelében: „A Művelődésügyi Minisz­térium foglalkozott azzal a kérdéssel: hogyan lehet fo­kozni a kiemelkedő peda­gógiai munkát végző nevelők elismerését. Ennek eredmé­nyeként olyan határozat született, hogy a jövőben a „Kiváló Tanár”, a „Kiváló Tanító” és a „Kiváló Óvónő” kitüntetések számának fel­emelését kezdeményezzük. Kidolgoztuk javaslatainkat a kitüntetéssel járó pénzjuta­lom összegének felemelésére is. A jelenlegi kitüntetések számának felemelése mellett foglalkozunk a pedagógusok számára adható kitüntetések típusainak növelésével is. Ennek keretében javaslato­kat dolgozunk ki az illetékes szervek számára egy peda­gógiai díj alapítására”. Két országgyűlési képvise­lőnkkel váltottunk szót, amelyből kiderült: hasznos, eredményes a parlamenti munkájuk, reális javaslata­ikkal, kéréseikkel mlndany- nyiunk hasznára tevékeny­kednek. Varga Viktória Az élelmiszer­gazdasági kutatásról Dr. Szalóczy Bálint fő­osztályvezető tegnap a MÉM-ben az élelmiszergaz­dasági tudományos kutató* munkáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tudomá­nyos munkát koncentrálták, a korábbi 1200-ról 100-ra csökkentették a programok számát. Harminchét kutatóintézet­ben kétezer szakember dol­gozik, túlnyomó többségük a gyakorlatban rövid idő alatt megvalósítható új el­járásokat igyekeznek kidol­gozni. A kutatómunka anyagi feltételeinek további javítására a negyedik ötéves terv időszakában több mint 900 millió forintos beruhá­zást valósítanak meg az in­tézmények. A hazai mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyre nagyobb számban al­kalmaznak külfö'di el tárá­sokat. és állat- valamint nö'- vényfajtákat. A jövőben azonban minden külföldi el­járást, az átvételt megelő­zően külön erre a célra ala­kult bizottság vizsgál majd * meg — ebben a hazai kuta­tók is helyet kapnak — s csak a zsűri engedélye után kerülhet sor a módszer át­vételére. A tűrkevei TÖVÄLL 1960 óta foglalkozik kosarak, kerti bútorok készítésével. A negyven embert foglal­koztató fonóműhely évi 1,2 millió forintot jövedelmez. Termékeik 95 százalékát külföldi megrendelőknek szál­lítják Szerződő feleket keres a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet Kapós a fotel, kevés a vessző — i. a.— Javul a diákétkeztetés / Lj konyha épül az óvodáknak

Next

/
Thumbnails
Contents