Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

1873. Január 23. SZOLNOK MFGYFI NÉPLAP Megkétszerezte tőkés exportját az Aprítógépgyár Új termék a bányatám 1971 decemberében a NIKEX külkereskedelmi vál­lalat képviselője tette Jász­berényben az ajánlatot az Aprftógépgyámak: készítsen hidraulikus bányatámokat. Olyan sokat kértek ugyanis ebből tavalyi szállításra a nyugatnémetek, hogy annyira már nem futotta a gyártás­sal foglalkozó másik két ha­zai cég teljesítőképességé­ből. A jó üzlet viszont évek­re szól, mert e magyar talál­mányként jegyzett világsza­badalom Iránt nőttön nő a bányavállalatok vásárlóked­ve. tengeren innen és túl is. N?9t hoehásctlal Igenám. de merőben isme­retlen. műszakilag különle­ges Követelményeknek — a nyugatnémet bányabiztonsá­gi szabványoknak — megfe­lelő tám szerkezetek gyártá­sáról kellett sürgősen dönte­ni. Nagy kockázattal, hiszen az első szállítmányt a múlt év áprilisában már útnak is kellett Indítani Berényből a dortmundi vevő címére. — Nem mondhattunk le vállalati stratégiánk egyik alapvető céljáról: a tőkésex­port fokozásáról — emlék­szik vissza most az akkori döntés indítékára Horváth József igazgató. A kockázat belső nehézségeit fokozta, hogy műszakilag a szerkezet­gyártó kapacitás volt már azelőtt is a legszűkösebb az lAprítóban”. _ A létszám adottságai miatt az új ter­mékhez szükséges felszer- számozást. műveleti és tech­nikai előfeltételeket oly mér dón kellett biztosítani, hogy az igénves munkával vi­szonylag alacsony képzettsé­gű dolgozókat is megbízhas­sanak. — Szerencsénkre Dunaúj­város. helyeseben a Vasmű folyamatosan ellátott a gyár­táshoz szükséges anyaggal. Hogy ebből nyugatnémet al­kalmazásra jó bánva tám le­gyen. annak itt a legnehe­zebb műszaki előfeltétele a széndioxíd-védőgázns hegesz­tés meghonosítása volt — Technikailag? —- Dehogyis — cáfol Hor­váth elvtárs. — Emberileg, hogy tudniillik ehhez a tech­nológiához szükséges szak­értelemmel vértezzünk fel kellő számú dolgozót, akiket a vizsgaeredményük jogosít­Egvéyes a MZÜÍÉP koüuyűszerkeieti üzeme Egy éve annak, hogy a MEZŐGÉP szolnoki gyárá­ban megkezdődött a könnyű- szerkezeti elemek — tetőtar­tók és oldaloszlonok — gyár­tása. Azóta termékeik az or­szág minden részében, a leg­változatosabb formában meg­találhatóak. A mezőgazda­ságban sertéstelepek, csibe­nevelők. Szegeden óvoda és a legkülönfélébb ideiglenes lakóépületek barakkok épül­tek a MEZŐGÉP termékei­nek felhasználásávaL A teljes befejezéshez kö­zeledő üzem már tavalv is 3 ezer torna T-»e-erdát dol­gozott fel. amelyet az idén. a tervek szerint 1000 tonná­val akamak t>'i*«n»sft“ni. — Je’enlea n B^rkman-tímisú S""d rOzsdétlroftA gí^snr be- álittásq fo'vik és ás«ák a rWi rendszerű festőberen­dezés alant-it. A két gén tettes üzen-áve! az eav torna .'im-T't feldőlgr^sá-n fo-df- tot+ f’omlta, ‘40-ről 27 órá­ra -sakkon. A mozgatás, tisztítás, dara­bolás, festig ps-oo-ftá^a' rtá- évente . .100 ezor págs ­Zetmáfer .’o-fpeilott „cgf­nők érttá-á>-ez e'e-endő. — r-'-'s'r — e— er trree „óra— óát ti\d — tM e —4i. feldol­gozni. V-musban a SÍO" née—retr-áter ale-oterfUe*-“ Ör’ásec-eeri-'k *Poh"ol te^^l f„l- g^erelAse Toefot e—Sdl V és et­től kezdve telles knno„*t.ás- isai dolgozik a k-re-rerű fél­automata könnyűszerkezeti üzem. son is ilyen hegesztésre. Az előírások szerint ugyanis csak képesített munkást bíz­hatunk meg ezzel a feladat­tal. Az előkészületek közben és a gyártás indításakor bi­zony nem egy műszaki em­ber az éjt is nappallá tette. hogy minden sikerüljön. Ma már egy éves emlék a tavaly ilyenkor kezdett erőpróba és a nyomában érzett sikerél­mény is. Az anyagi haszon pontos összetevőiről a készü- ‘lő vállalati mérleg ad majd számot Előkelő befyen Az igazgató előzetes adatai szerint a gyár mintegy 9 szá­zalékkal -növelte külkereske­delmi árbevételét. A tőkés­piacon kétszer annyi termé­ket értékesített tavaly, mint tavalvelőtt. Egy és negyed­millió dolláros árvebételével a KGM több mint száz vál­lalata közül az előkelő 15— 16. helyre ..lénett elő”. A há­rom leffnaavobb dollárfizető­je az NSZK. Jugoszlávia és Törökország volt a múlt év­ben. A bánvaíámokra idén is az NSZK-ból várható a leg­több megrendelés. A jórészt egyedi nagygé­pek előállítására hivatott Ap­rítógépgyár természetesen hazai megrendeléseknek és KGST-köteVezettségeinek is eleget tett. Itthon majdnem mindegyik napyebruházáshoz köztük a Ga"arin Hőerőműi­nek, a BCM-nek. s a Péti Nitrogénműveknek is — szál­lított különböző technológiai nagygépeket. Szovjet meg- rendelére kohászati. Romá­niának pedig timföldgyári berendezéseket gyártott ' a vállalat. összességében a maga elé tűzött célokat elér­te. az exporttervét tűi Is tel­jesítette. s megvalósította a nyereséges gazdálkodást biz­tosító 1972-es elhatározásait is. M. I. Több és jobb pékáru Fejlesztik a sütödéket A sütőipari vállalatok kétéves munkája A megyei tanács 1971. ja­nuár 12—i határozata alapján vizsgálta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, Szol­nok megye három, sütőipari vállalatának kétéves mun­káját A felmérés kritikus időszak eredményeiről ké­szült: a legnagyobb körzet­ben. Szolnokon a régi ke­nyérsütő üzemek elavultak, és az építők lemaradása mi­att az új, napi 30—32 tonnát előállító kenyérgyár csak 1973. végétől üzemel. A me­zőtúri rekonstrukció befeje­zése is csak 1973. nyarára várható. A vizsgált időszakban a napi termelés a tanácsi és egyéb szektorokban 34 tonná­val növekedett ami ebben az évben az új kenyérgyár termelésével megduplázódik. A kapacitás fejlesztése és az üzemek korszerűsítése, vala­mint a jobb termelésszerve­zés következtében minimális­ra csökken a délutáni mű­szakban készített és másnap kiszállításra kerülő kenyér mennyisége. Lényegesen megváltozott a kenyerek választéka a koráb­bi évekhez viszonyítva. A szolnoki vállalat körzetében tavaly 46.9 százalékkal csök­kent az 1 kilogrammos ke­nyér és 25.2 százalékkal a két kilogrammos kenyér ter­melése, ugyanakkor harminc­két százalékkal több volt a kereslet három kilós kenye­rekből. A sütőipari termé­kek javítása érdekében a vál­lalatok egy dagasztógépet és két gépkemencét helyeztek üzembe. Az új berendezések­kel készített péksütemények minősége jelentősen javult. Cselekedjünk Szabad párfnap Tis/afürrden Tegnap délután szabad pártnapot tartottak a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ti­szafüredi gyáregységében. A pártnap előadója Tóth János, a megyei párbtizott- ság titkára volt. A nagy­számú hallgatóság előtt a gyáregység tavalyi munka­sikereit méltatta a meg vei pártbizottság titkára. ör­vendetes — mondotta —, hogy a szép eredmény jórészt a termelékenység növeke­déséből származik. 'Ennek hatása a munkabérek jelentős növekedésén is érződik, ami bizonyára to­vábbi ösztönzést ad majd a gyáregység munkáskollektí­vájának. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i üléséről adott gondolatébresztő átte­kintést, kiemelve és elemez­ve a KB-ülés határozatai­ból adódó feladatokat. Hangsú yozta, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatai­ban foglalt intézkedések egyértelműen a muskáspo- litika érvényesülését jelen­tik. A párt munkamódszerei­ről szólva Tóth János elv­társ elmondotta, hogy a párt az egész ország színe' előtt tárgyal. Ez a határozat is nyílt állásfoglalás, kriti­kus módon vette sorra és elemezte a szocia’ista tár­sadalom építése során fel­merülő problémákat Ilyen következetesen — mondot­ta az előadó — a párt még sosem követ­te kongresszusának hatá­rozatait, mint most Az alapkérdésekben pártunk nem tesz engedményeket, de a részkérdésekben ru­galmas politikát folytat. A kongresszus határoza­tainak végrehajtása általá­ban megfelelően folyik — hangsúlyozta az előadó. A társadalmi é’etbert. a szo­cialista építés területén nagy eredményeket értünk el. A párt bel- és külpoli­tikai irányvonala, gazdaság- politikája, szociálpolitikája és művelődésnoMtikája ki­állta a a gyakorlat próbá­ját. Megyénkben is jól halad a szocia'lzmtis építése amit a megve ea-dasági é’etére jellemző tér vekkel is bizo­nyított az előadó. Jól hala­dunk megvei inartel«oítési ter'vü a k végrehajtásában, a kitűzött célokat maradékta­lanul meg tudtuk valósítani. Huszonhétezer Ú1 ipari munkahely létesü't. és most már esrvre inkább az intenzív fejlesztés kér­dései kerülnek előtérbe. Az életszínvonal problé­máit elemezve a megvei pártbizottság titkára részle­tesen beszélt árról a ten­denciáról. hogv a családi jövedelmek kieoyen'ft*dé'e pozitív iránvban ha'°d. A családi jövedelmek alakulá­sát több évrp visszamenően vázolta az előadó. és statisz­tikai adatokká bizonyította, hoey az eev főre eső lnv«de- lem fokozatosan emelkedett és A lakáshelyzetről szólva ismertette pT előadó a ne- . gva lakáséoítési he'vzetét, . aláhúzta. hogv 1975-ia a tervezett 17 ezer lakának mindenkőrr^Ti fel kel1 épül­nie. Tájékoztatásul megje­gyezte, hogy a harmadik ötéves terv során 14 200 la­kás épült a megyében. A továbbiakban a megyei titkár részletesen szólott Ti' szafüred fejlődéséről; arról, hogy milyen mérLíkű volt ez a fejlődés az elmúlt idő­szakban, és hogy milyen ütemű lesz a következő esz­tendőkben. Az ipartelepítés tiszafüredi centrumában működő és egyre nagyobb terme'ő kapacitással dolgo­zó gyárak a környék lakos­ságának is jó munkaalkal­mat biztosítanak. A gyárak­kal természetesen együtt- járnak az új lakótelepek, kommunális- és szociális létesítmények is. Tiszafüre­den 1985-ig 1200 lakás énül, majd újabb 1500 lakást épí­tenek meg. Amikor Tiszafüred és környéke távlatairól beszé­lünk. számolnunk kell. a Ti­sza II megéoü'ése nyújtot­ta adottságokkal - is — mon­dotta a megyei pártbizott­ság titkára. — Hamarosan megalakul a Középtíszavidéki Intéző Bizottság, amely — töb­bek között — a tiszafüre­di távlatok tervezésére is hivatott. Már most gondolkodnunk kell azon — mondotta —, hogyan birjuk majd kielé­gíteni a hatalmas üdülőöve­zet idegenforgalmi igényeit. A tervek szerint nani átlag­ban 20—25 ezer ember el­látásáról kell gondoskodni, ami nagy fe’adatot jelent, hiszen a turiszikai szolgál­tatások Igen szerteágazóak. A pártnap végén a me­gyei pártb'zottság titkára ktíl- és belpolitikai kérdé­sekre válaszolt Erdősítenek a tsz-ek, az állami gazdaságok Szolnok még mindig az ország legfátlanabb megyéje, sőt a kiskörei vízlépcső épí­tése óta, csak 1973-lg is, újabb 540 hektárral fogyott a me­gye erdőterülete. A fa pe­dig szinte létszükséglet ezen a tájon. Mi több, a zöldöve­Saját ötletből. •• — Az asztalt szeretnénk átalakítani. Bútorlap kellene hozzá... A szín? Talán ott középen, az a világos. Sok­kal nagyobb kellene persze, ötvenháromszor százas — a vásárló várakozással tekint az eladóra. —Akkora is van? Nagyszerű. Holnap reggel jövünk érte... A szolnoki ezermester bolt még csak néhány hete mű­ködik. — Bolt, bolt! —mond­ják sokan, és elmennek mel­lette anélkül, hogy tudnák, mi mindent kereshetnének, és találnának a polcokon. Mások keresnek is. Nemcsak szerszámot, hanem külön­féle nyersanyagokat. Tv-an- tennához való csövekből fo­gyott eddig a legtöbb. A pulthoz erősítve egy fémrúd nvúlik a magasba, rajta két kész antenna. Odébb pedig a földön egy sokkal kisebb. Az üzletvezető már mondja is róluk a< történetet. — Azt a kicsit egy nénike hozta be a minap. „Mondja lelkem, mit tudnának ezzel csinálni?” — dugta az orrom alá kétségbeesett arccal. ,Hát ezzel már csak azt. amit ma­ga es'nált vele. Földhöz vág­ni !” A néni bűnbánóan sü­tötte le a fejét. lsen. deolvan rrn’pn mérges vottam, hogv úgy becsaptak vele. Pedig tudia. Pes*en vettem.” „Az- *án hocvan kérte, mamus- ka,’> — Bemertem a leg­szebb boltba, és mondtam hogv nekem olvan antennát Sdíanak már amivel fogba­r> T* '■'«aflk Írt ]eh ** ai 1 t-,rt — y/yH ... J6­nak tényleg jó, de csak Pes­ten az adó közvetlen köze­lében. Itt Szolnokon semmi­re sem megy vele. „Azt sem kérdezték, meg, hogy milyen készüléke van?” „Nem — mondta meglepve —, de el­árulhatom: Electron 24-es”, „Hát akkor nénikém, ezt az antennát ajánlom magának.” — ezt a kisebbet, mutattam itt — és nem is kell fizetni érte, csak 171 forintot. A nő­ni nézte, nézte egy darabig, egyre hizalmatlanabbul. „Nem lesz ez jó!” Aztán a fölsőre mutatott ..Az kellene nekem, az a nagyobbik... Pont ilyen van a szomszédasszo­nyomnak is. Már csak ne legyen az enyém kisebb.” Nem tudtuk meggyőzni kö­zösen sem, hogy a másik ép­pen úgy megfelel. Mégis csak azt vitte el, a 316 forintosat Az üzletvezető félbesza­kítja a beszélgetést Újabb vásárlók érkeznek. Rádió­amatőrök. Látható élvezettel válogatnak a csövek, az ap­ró alkatrészek között. Egy­más figyelmét is felhívják a ritkább, értékesebb darabok- ra Nézze csak, ez a cső mag­netofon- vacv rádiókészülék­ben varázsszemnek Is alkal­mas.” Négv óra után egyre több az érdeklődő. Néhánvan vá­sárlási szándék nélkül is kö­rülnéznek. A bútorlapokat, farostlemezeket szemre véte­lezik többen. Fsv fiafal há­zaspár számol. Az előszoba- szektánvbe kellene néhány polc. Merevítő lécekkel a fa­rostlemez is megfelel. „Tes­sék nonlos ■ ada*-v-gi lönni. és a mülvüvhen „ kívánt mé­retre le Is szabják önöknek.” „Műhely is van? — csodál­koznak. Ezermester bolt több vá­rosban található. De olyan, ahol a bolthoz barkácsmű- hely Is tartozik, csak a fő­városban működik. Az or­szágban ez a második. Saját, ötleteiket, terveiket valósít­hatják meg itt a lakosok. Megvásárolják az anyagot, átviszik a szomszéd helyi­ségbe. ahol gépek, szerszá­mok. szakemberek állnak a rendelkezésükre... A műhelyben apró ülőkék vasvázai sorakoznak. Kísé­rőm elmondja, hogy hétvégi házaikba készítenek prakti­kus, ’ kisméretű bútordarabo­kat a környékbeli lakosok. Az új modem Jakások bebú­torozása Is megmozgatja sokak fantáziáját. Készült itt már lecsukható asztallap" tói, hegesztett virágállványig térelválasztó falig minden­féle. Természetesen nem mindenki maga végzi az egész munkát. Egyes részfel­adatok elvégzésével megbíz­zák a szakembert, de olyan ügyfél is akad. aki csak el­kezdi, de bátorsága vagy erei" fogytán inkább meg­rendeli a munka befeiezését. Nagyon egészséges mozga­lom: „Csináld magad, csi­náld velünk!” A Tempó Ktsz kezdeménvez/séhen a Szol­nok megvei Tanács meglátta a kitűnő ötletet és segéd­kezet nvűitott a megvalósí­táshoz Fddla beváltotta tá hozzá fűzött reményeket. Hogv mennvire tudia ezt a lehetőséget kihasználni Szol­nok lakossága az már nem­csak rajtuk múlik... M„ EL zetek kialakítása a megye városai, nagyközségei körül közegészségügyi követelmény is. Ráadásul olyan mező­gazdasági művelésre alkat- matlan földjei vannak a me­gyének, amelyeket szinte ki­zárólag csak erdősítéssel le­het hasznosítani. Érthető, hogy a megye ve­zető testületéi állandóan na­pirenden tartják,’ szorgal­mazzák az erdősítést, fásí­tást tájunkon. Még 1967-ben együttes megyei párt. és ta-, nácsi vb-ülés elfogadott egy 1972-ig szóló fásítási prog­ramot. Ennek értelmében 9 ezer 200 hold területet jelöl­tek ki előzetesen erdősítésre, fásításra. Az elgondolás jó volt, és sikerült is öt év alatt 9 ezer 340 hold terüle­tet fával betelepíteni. Igaz, hogy nem mind az eredetileg kijelölt helyre került A ta­lajvizsgálatok után ugyanis 500 holdról az derült ki, hogy nem tűri a fát. Másik ezer hektár erdősítését pe­dig a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium nem engedélyezte a termőföld­védelmi törvény alapján. Ilyen előzmények után a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának újabb fásí­tásra alkalmas földterülete­ket kellett felkutatni, hogy mindenképpen megvalósul­jon a program. Találtak is több mint háromezer holdat, s így sikerült 1968 és 1973 között 5 ezer 370 hektáron fásítani. A termelőszövetke­zetek tettek ki magukért, hi­szen ebből ők telepítettek 4 ezer 380 hektáron. Az állami gazdaságok pedig 760, az er dőgazdaság 226 hektárt te­lepített be Az új erdőkben nagy arányt képvisel a ho- m'okterületek cellulóznyárral történő hasznosítása. A most következő öt évre ismét kialakult az erdő- és cellulóznyár telepítési prog­ramja. A' megyében csak a termelőszövetkezetek 3 ezer hektár telepítésre jelentették be igényüket. A terv rögzí­ti. hogy a megyében 1973 és 1978 között évente legalább 250 hektár erdő és 350 hek­tár cellulóznyárast telepíte­nek. A jövőben is szerepet kap a lakosság által is Igen kedvelt zöldövezeti fásítás a településekben és azok kö- rüL Jó! vizsgázott a „mikroelemes^ műtrágya A hazai mezőgazdaságban a növények számára legfon­tosabb anyagokat — nitro­gént. foszfort és káliumot —' tartalmazó műtrágyák mel­lett eevre keresettebbek azok a készítmények, — amelvek ugvan egészen kis mennyi­ségben. de tartalmazzák a növényi anyagcseréhez szük­séges egyéb anyagokat, az úgynevezett mikmp'erneket is. A készítmények közül a gazdaságokban a Budmesti Vegyiművek és az Ag'ukon céi kooperációiéban wártott Wuxal elnevezésű fo'vákonv permetező tráwa tariert el a leg1"bb„n Bevált a Pere- marteni Vegyiművek Peret- rix néven forgalomba beásott kísérleti készítménye. — Jó szolgálatot tettek, növelték a termésátlagokat a külön­féle Import szerek Is. A kísérleti eukorréoatátr lákon például hektáronként csaknem 20 mázsás termés­növekedést sikerült ejórní. A 32 kísérletből 11 olvan ki­emelkedő eredményt hozott, ame’vre masaik a k”*atók sem számítottak: 65 mázsás hozamnövekedést mut-ttak ki. Tizenhat kísérleti talonon ellenőrizték a szske—b^roi^. hogvan lehetne a mikroele­mekkel fokoz-i a b,„-—„va­tem és+ s a W'in'-bl több mint 12 má—hektáron­kénti termés többlethez iu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents