Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 21. HÉTFŐ: Nixon elrendelte a VDK területe elleni amerikai katonai akciók megszüntetését — Helsinkiben folytatta munkáját az európai biztonsági értekezlet nagyköveti szintű, előkészítő tanácskozása KEDD: Moszkvában véget ért a szocialista országok külügyminisztereinek értekezlete — Haig tábornok, Kissinger helyettese Saigonban tárgyalt SZERDA. Diplomáciai, jogi, nyelvi szakértők tanácskozása Párizs mellett a vietnami—amerikai fegyverszüneti megállapodás előkészítésére — Norvégia és az NDK között diplomáciai kapcsolat létesült CSt)TÖRTÖK: Olaszország és az NDK között létrejött a diplomáciai kapcsolat — Willy Brandt kormánynyilatkozata a Bundestagban PÉNTEK: Nyilvánosságra hozták a szocialista országok állásfoglalását a haderőcsökkentési tárgyalásokról — Pompidou francia elnök befejezte etiópjai látogatását SZOMBAT: Beiktatták Richard Nixont, aki újabb 4 évre az USA elnöke — Hír arról, hogy Husszein jordániai király Kairóba készül i Így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Az amerikai elnök beiktatása, az elnöki megbízatás teljesítésének ünnepélyes kezdete tulajdonképpen csak formaság akkor, amikor az új elnök egyben a régi. Mégis Richard M. Nixon nagy súlyt helyezett arra, hogy újabb négy esztendős megbízatásának kezdete szintén bevonuljon a történelembe, mint a vietnami háború történetének fordulója. Érdekes elgondolkozni azon, hogy bármennyire is a társadalmi, gazdasági, katonai erők irányítják a történelem menetét, a személyiséget nem lehet teljesen kihagyni belőle. Egy-egy államférfi törekvése a hírnév megszerzésére, gondja arra, hogy miként is szerepel majd későbbi korok történelemkönyvének lapjain, nos, mindez közrejátszik a politika alakulásában. Egy példa a közelmúltból: a francia elnök, de Gaulle tábornok már serdülő korában azon ábrándozott, hogy 'neve ott legyen Franciaország aranykönyvében. Személyes ambíciója gyakran olyan cselekvésre késztette, amelynek nem volt mindig társadalmi- enyagi alapja. És egyszeregyszer sikerült is neki! Richard Nixon magatartásában is fel lehet fedezni azt az elemet, hogy elnökségének kétszer négy esztendeje alatt szeretne gondoskodni „halhatatlanságáról”. Néhány idézet a jövő évtizedek amerikai történelemkönyveiből: Nixon volt az első elnök, aki elment Pekingbe és Moszkvába ... Nixon volt az az elnök, aki befejezte a vietnami háborút... Nixon volt az az elnök, aki tartalmat adott az amerikai stratégiának, a „reális elrettentés” elvének... és így tovább. Báj-mennyire is manipuláltnak vehetjük az 1972 novemberi amerikai elnökválasztást, bármennyire is formaságnak tekinthető az 1973. januári beiktatási ceremónia, tulajdonképpen a vietnami válságból való kibontakozás egy-egy eleme kötődik hozzájuk. Nixon pedig most egy olyan négyéves elnökséget kezd, mely további emlékezetes dátumokat rejteget. (S ha már az „alapító atyák” szóbakerültek, adjunk némi magyarázatot, miért csali most kzedi új elnöki megbízatásának teljesítését Nixon. November 7-én tulajdonképpen csak elektorokat, azaz un. „nagyválasztókat” jelöltek ki az amerikai szavazók. Az elektorok valójában csupán decemberben választották meg Nixont. A rendszer közel 200 esztendős; abból az időből való, amikor még postakocsin, ekhós szekéren vagy lóháton közlekedtek Amerikában; az idő tájt lehetetlen lett volna teljes és általános választást rendezni, az elektorok olyan „bölcs és becsületes polgárok” voltak, akikre rá lehetett bízni, hogy a végén ők szemeljék ki, Itt való elnöknek. Decemberben Washingtonban döntöttek, az új elnöknek esetleg még haza kellett mennie a birtokára, fel kellett pakolnia házané- pével, világos, hogy ez hosz- szabb időt igényelt. Ezért a későbbi beiktatás __) E mlítettük, hogy még egykét fontos nemzetközi megegyezés rajzolódik ki a következő évek politikai-diplomáciai horizontján. Az egyik az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését eredményezheti. Természetesen még igen-igen sokszor lesz még szó erről a problémáról, amíg valamilyen megállapodásra jutnak kelet és nyugat, a Varsói Szerződés és a NATO államai, továbbá azok az országok, amelyek e katonai tömbökön kívül is érdekeltek a haderők és a fegyverzet csökkentésében. A Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei a hét elején Moszkvában találkoztak, hogy megvitassák az európai biztonság kérdéseit. Értekezletükön kidolgozták a szocialista országok álláspontját a helsinki nagyköveti szintű konferenciára és összeegyeztették véleményüket az előbbiekben érintett haderő- és fegyverzetcsökkentési problémakörben. Ezt követő- , en juttattak el jegyzéket a NATO-országokhoz. A magyar állásfoglalást az a jegyzék ismertette, amelyet a kormány január 18-an juttatott el az USA, Belgium, Dánia,' Görögország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, az NSZK, Olaszország és Törökország kormányaihoz. A jegyzek válasz ezeknek az országoknak 1972. nevem- berében Budapestre eljuttatott jegyzékére, amelyben bizonyos konzultációt javasoltok az ő megfogalmazásuk szerint „a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsök- kentést” célzó tárgyalások megindulása előtt. 1973. január 31-ét és G-enfet javasolták e konzultatív eszmecserére, a magyar kormány az időpontot elfogadta. A jegyzékben nincs utalás az első megbeszélések helyére. Úgy tűnik, hogy Genf nem lenne alkalmas hely az eszmecserére, hiszen, az amúgy- is sok nemzetközi tanácskozás színhelye, például a nagyfontosságú, szovjet— amerikai SALT-tárgyalásnak. Bécs sokkal alkalmasabb lenne ... A nyugati sajtóban négybetűs rövidítéssel jelölik „a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés” fogalmát: MBFR-nek mondják a kifejezés angol neve szerint, A „kiegyensúlyozott” jelző azt jelentené, hogy a nyugatiak elképzelésének megfelelően nem 1:1 arányban vonnák vissza az európai országok területén állomásozó külföldi csapatokat, hanem úgy, hogy — mondjuk — egy amerikai katonáért cserébe két szovjet katona térjen haza ... Azon az alapon fogalmazzák meg így a javaslatukat, hogy a Varsói Szerződés egyesített fegyveres ereje fölényben. van Európában a NATO erőivel szemben, az egyforma meny- nyiségű haderőcsökkentés a NATO minőségi hátrányát eredményezné. A magyar kormány jegyzékéből idézhetünk: „az európai nemzeti és külföldi fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kérdését úgy kejl megoldani, hogy ez ne okozzon kárt egyik fél biztonságának sein”. A héten folytatódott az NDK nemzetközi jogi elismerésének „hulláma”: többek között két NATO-ország lépett diplomáciai kapcsolatra az első német munkás-paraszt állammal, Norvégia és Olaszország. A francia fővárosban is elkezdődtek az előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként nemsokára megjelenik Berlinben az első francia ügyvivő. (Nagykövet talán, csak azt követően, hogy a két német állam közti alap- szerződés ratifikálása megtörténik, s az NSZK képviselője megérkezik az NDK fővárosába.) A francia nagykövetség épületét még nem jelölték ki, a régi palota megsemmisült 1943-ben. Ott volt az Unter den, Linden- en, a telek ma üres, gyeppázsit borítja. Szemben a Magyar Népköztársaság modern nagykövetségi épülete emelkedik. A nyugati nagyhatalmak korábban nem voltak hajlandók Berlint az NDK területén lévőnek elismerni, most a nagykövetségek berlini felállítása ennek a régi, merev magatartásnak a feladását jelentheti. Pompidou elnök minapi sajtókonferenciáján értésre adta: „nem lehetetlen” hogy a francia nagykövetség Berlinben épül meg.” NATO hadgyakorlat kezdődik Lisszabon Hétfőn nagyszabású NATO tengeri hadgyakorlat kezdődik „Napos tengerek” fedőnéven az 'Atlanti-óceánon Anglia délnyugati partvidékétől az Azori-szigetekig. A hadgyakorlat legfigyelemre méltóbb vonása az lesz, hogy a NATO integrált katonai szervezetéből még De Gaulle idején kivonult Franciaország jelentős erőkkel vesz részt rajta: egy repülőgép anyahajé és nyolc másik hadihajó fedélzetén több mint 2500 francia haditengerész lesz jelen, azaz a hadgyakorlaton résztvevő katonák több mint egynegyede. Ennél nagyobb súllyal csak Anglia képviselteti magát a háromhetes hadgyakorlaton. amelyen nyolc NATO ország hadihajói és repülőgépei vesznek részt Robert Erly amerikai ellentengernagy. a NATO úgynevezett ibériai—atlanti szektora (IBERLANT) parancsnokának irányítása alatt. Ceausescu beszéde Bukarest Nicolae Ceausescu, a Román Kommunsita Párt főtitkára az elmúlt napokban, látogatást tett Moldovábam Ennek során ipari, mezőgazdasági üzemek, felsőoktatási intézmények munkájával ismerkedett és részt vett a iasi megyei pártbizottság értekezletén. Felszólalásában a főtitkár megelégedéssel állapította meg, hogy a dolgozók áldozatos munkája nyomán a mostani ötéves terv első két évében sikerült jó eredményeket elérni. Külpolitikai kérdésekre terve a párt főtitkára hangsúlyozta: Románia mindent megtesz azért, hogy fejlesz- sze kapcsolatait a szocialista országokkal. Kapcsolatokat tart fenn a szomszédos országokkal, a KGST, a Varsói Szerződés tagállamaival és együttműködik minden szocialista országgal. Ni on beiktatása Nixon amerikai. , elnök szombaton délben 12 órakor középeurópai idő szerint 18 órakor felesküdött az amerikai alkotmányra s ezzel beiktatták az elnöki tisztségbe. A Capitolium előtt ebből az alkalomból több tízezer ember gyűlt össze. Nixon elnök 20 perces beiktatási beszédében egyetlen egyszer sem ejtette ki Vietnam nevét, közvetett utalásaival azonban csaknem kész tényként kezelte a háború közeli befejezését. Ebr ben az értelemben vázolta fel második mandátumának vezérgondolataként azt, amit bevezetőben így fogalmazott meg: Amikor 4 évvel ezelőtt ugyanitt találkoztunk. Amerika hangulata nyomott és letört volt egy látszólag végeláthatatlan külföldi háború és romboló hazai kon. fliktus sivár kilátásai miatt. Amikor most ismét találkozunk, a világban új békekorszak küszöbén állunk. Hangoztatta, hogy ennek a korszaknak különböznie kell majd „a többi háború utáni időszaktól”, majd így folytatta: „Hagyományos barátainkkal való kapcsolataink új életre keltésével, valamint pekingi és moszkvai rnisz- sziónkkal lefektettük az alapokat arra, hogy a kapcsolatok új, tartósabb rendszere jöjjön létre a világ nemzetei között. 1972-ről sokáig olyan esztendőként fognak megemlékezni, mint amely a második világháború óta a legnagyobb haladást hozta a tartós világbéke irányában” — jelentette ki az elnök. A beiktatási beszéd befejező részében Nixon elnök Vietnam névszerinti említése nélkül kijelentette: „Most, hogy Amerika leghosszabb és legnehezebb háborúja véget ér, meg kell tanulnunk udvariasan és tisztességesen megvitatni nézeteltéréseinket” A nemzeti egységéit „A nemzeti egység és egyetértés népünk nemes hagyománya” — mondotta a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának ez évi első ülésszakán előterjesztett politi' kai beszámolójában Huynh Tan Phat, a D1FK elnöke. A minisztertanács egyébként 1973. január 8-tól 10-ig azért ült össze, hogy megvonja az 1972-es év mérlegét és meghatározza a következő időszak feladatait. — A DIFK a nemzeti egyetértés szellemében továbbra is síkra száll a három összetevőkből álló koalíciós kormány megalakításáért. határozottan követeli a nemzeti megbékélés és egyetértés három összetevőiből álló országos tanácsának létrehozását. A DIFK elnöke jelezte, hogy kormánya konkrét intézkedéseket fog kidolgozni az átfogó nemzeti egyetértés megvalósításának biztosítására. Huynh Tan Phat politikai beszámolójának végén azzal a felhívással fordult a szocialista országok és az el nem kötelezett országok kormányaihoz és népeihez, a világ béke- és igazságszerető erőiket, amelyek aktívan támogatják a dél-vietnami lakosság igazságos harcát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, ítéljék el és akadályozzák meg az amerikai háborús bűntettek eszkalációját, kényszerítsék arra az Egyesült Államokat, hogy késedelem nélkül írja alá a vietnami béke helyreállításáról létrejött megállapodást, teljesen szüntesse he dél-vietnami katonai elkötelezettségét és beavatkozását. Egyidejűleg arra sürgette a világ haladó erőit, hogy még hatékonyabban még erőteljesebben segítsék azt a harcot amelyet a dél-vietnami lakosság az amerikai imperializmus meghiúsításáért folytat Becsben nagyszabású tömegdemonstrációra került sor, amelyen a tüntetők felszólították az amerikaiakat vietnami agressziójuk beszüntetésére. A képen: A felvonulók a Maria- hilferstrassen, az osztrák főváros egyik fő útvonalán Csúcstalálkozó Párizsban PÁRIZS Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn öt miniszter és számos államtitkár kíséretében Párizsba érkezik Brandt kancllár, hogy a Párizs és Bonn közötti együttműködési szerződés keretében Pompidou elnökkel tanácskozzék. A mostani csúcstalálkozó különösen ünnepélyes keretek között megy végbe, mert megemlékeznek a még De Gaulle és Adenauer által létrehozott együttműködési szerződés megkötésének 10. évfordulójáról. A tízéves együttműködés mérlegét megvonó ünnepi beszédeken kívül sor kerül aktuális kérdések megvitatására is. Az előzetes információk szerint a kétoldalú kapcsolatok kérdésein kívül elsősorban a következő témák szerepeinek a kétnapos tanácskozás napirendjén: 1. A Közös Piac kérdései elsősorban a gazdasági es pénzügyi unión belül létrehozandó pénzügyi együttműködési alap megszervezésének problémái. 2. A kelet—nyugati kapcsolatok különösen az európai biztonsági és együttműködési értekez’et s az európai haderőcsökkentésre irányuló tárgyalások problémái. 3. A Közös Piac és keleteurópai államok közötti kapcsolatok kérdései. 4. A Közös Piac és az Egyesült Államok viszonya. Szöv et párt- és állami vezetcszervek köszöneté A Pravda és a többi moszkvai lap szombati száma közli az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának köszönetét a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója a’kalmá- ból nyilvánított jókívána' tokért. A közlemény hálás köszönetét mond az évforduló alkalmából kifejezett jókívánságaikért a kommunista és munkáspártoknak, a nemzeti demokratikus és baloldali szocialista pártoknak, a nemzetközi demokratikus mozgalmaknak és szervezeteknek, kormányoknak, az államférfiaknak és közéleti személyiségeknek, a Szovjetunió külföldi barátainak. A szovjet szervek szívélyes köszönetüket tolmácsolják a szovjet dolgozóknak, szervezeteknek, vállalat’ kollektíváknak üdvözleteikért és az ünnep tiszteletére végzett kiváló teliesítraé nyeikért. újabb sikereket kívánnak a kommunizmus; építésében. A közlemény hangsúlyozza, hogy a külföldről érkezett üdvözletek és iókíván- ságok küldői szo'idarításu- kat felezték ki a világ első szocialista államával, amely példát mutat arra. hogyan kel] a szabad néoek egyenjogúságát barátságát és testvériségét hirdető lenini eszmék alapién megoldani g nemzetiségi kérdést. Lengyel—vietnami szerződés Varsóban befejeződött a lengyel—vietnami gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A tárgyalások eredményeként aláírták a VDK-nak nyújtott 1973. évi lengyel segélyről szóló megállapodást, valamint a két ország 1973. évi kereskedelmi szerződését
