Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
MTS. Január UL SZOLNOK MEGYEI VETI.AP 3 A MEZŐGÉP szolnoki gyárának könnyűszerkezeti üzemében tegnap kezdte meg a svéd szerelő a Bäck- man-típusú felülettisztító és rozs- dátlanító gép beállítását. Ezzel, valamint a márciustól üzemelő festő- berendezéssel együtt a félautomata könnyűszerkezeti üzem technológiai felszerelése befejeződik. Vezetési módszerek a iúrkevei Vörös Csillag Tsz-ben Döntés több változat alapján II. Az előző részben közölt trendszámítása módszerrel a szövetkezetünkben megvizsgáltuk a ráfordítások jellemzőit is. A trendértékből az derült ki, hogy 1966 és 1971 között évről évre átlagosan 1 millió 682 ezer forinttal nőttek a költségek. Megnyugtatott bennünket, hogy a termelési érték átlagosan nagyobb arányban nőtt a ráfordítások mértékénél. Azonban az is kiderült, hogy az utolsó három esztendőben az anyag- és a szolgál’atási árak emelkedése miatt kiadásaink oly nagymértékben megnőttek, hogy elérték a halmozott termelési érték átlagos növekedésének összegét, a * millió 164 ezer forintot. Tehát mindjárt ellentmondással találtuk magunkat szemben, amelyet csak úgy tudunk feloldani, ha többek között változtatjuk a termelési szerkezetet olyan mértékig, hogy a termelési érték és a ráfordítás aránya kedvezően alakuljon. üzemgazdasági csoport Az Ismertetett elemzést, gazdálkodásvizsgálatot csak az tette lehetővé szövetkezetünkben is, hogy e követelményeknek megfelelően szerveztük át az adminisztrációt. A könyvelésben megalakítottuk az üzemgazdasági csoportot, s ennek többek között azt a munkaköri leírást adtuk: felelős azért, hogy minden elvégzett munkafolyamat a valóságnak megfelelően legyen bizonylatéivá. A csoport állandóan vizsgálja az elvégzett munka eredményességét. elsősorban statisztikai módszerrel. Az üzemgazdasági csoport részt vesz a tervek készítésében, továbbá a negyedéves értékelésekkor üzemgazdasági nézőpontból elemzi az egész termelést. Az üzemgazdasági csoport a főkönyvelő irányításával dolgozik. munkája szervesen kapcsolódik más könyvelési csoportokéhoz, a munkadíielszámoló. a könyvelési csoportokéhoz például. ezeknek a munkáiét egészíti ki elemzéssel. így biztosítjuk, hogy az üzem- gazdasági mutatók a könyvelésben alka'mázott számlakeret alapján készüljenek el. Veze'ési módszerünk közé tartozik a rendszeres tarta- lékkéozés is. Jelenleg is 10 millió forintos tartalék- alaounk van. ez az évi munkadíj a1 a punk 70 százalékát lesri ki. Tapasztalatunk szerin* ugvam's tarte^’-alap né'kül gvakran olvan helv- zetbe kerü’nénk az időiárási veszteségek, a piaci értékesítés hizonvalsóságai miatt, hogv már el^atá-oz-tt 'beruházásokat kellene leállítanunk, vagy a tagjövedelem csökkentésére, a termelési alapok szűkítésére kényszerülnénk. Lévén, hogy az év második felének bevételei haladják meg a kiadásokat, mivel megfelelő tarta: ékünk van, ez az évszak alkalmas arra, hogy féléves betéteket létesítsünk, s ezek után 3 százalékos kamathoz jussunk. Ezek a betétek lehetővé teszik nálunk, hogy a következő év első felében — amikor a kiadások haladják meg a bevételeket — elkerüljük a 8 százalékos kamatú rövidiejáratú hitelek felvételét. Mindez tehát egyrészt pénzügyi függetlenséget biztosít a szövetkezetnek, másrészt a kapott 3 százalékos és a megtakarított 8 százalékos kamatláb végső sorban 11 százalékot jelent Ha úgy veszem, olyan pénz, amiért nem kell nagyon megdolgoznunk, csupán a vezetési rendet kell tartanunk. Ezen túlmenően pedig a tartalékalapnak nagy erkölcsi hatása is van. A tagokban ugyanis biztonságérzetet kelt a jövőt illetően, és nyugodt körülményeket teremt a vezetésnek. Tágabb és szűkebb program Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk annak is, hogy döntésein^ meghozatala előtt több, de legalább két variációt dolgozunk ki céljaink eléréséhez. Ezek közül a változatok közül választunk, a körülményektől függően, hogy melyiket Végeredményben minden változatnak van előnye és hátránya is. Variációink mindig tartalmaznak maximális és minimális programot. A minimális programban azt szabjuk meg, amit mindenképpen teljesíteni kell és teljesíteni tudunk. A maximális programot nem tehetjük egy az egyben követelménnyé, hiszen a leggondor sabb szervezés sem tudja kiiktatni az időjárás olyan tényezőit például, hogy lesz-e eső, kapunk-e jégverést és ígv tovább. A mezőgazdaságban ez mindig kockázat, és ezért csak a minimális program teljesítését követeljük meg mindenáron. Ám, ha menetközben azt látjuk, hofv adva vannak a maximális program feltételei is, akkor már ezt követeljük önmasunktól és a beosztott vezetőktől. A vezetési módszerek mindegyikére áll, hogy a szövetkezeti adottságoktól függően más helyen más lehet az út megközelítésének alkalmasabb módja. Egy feltételnek azonban min- dennhol egyeznie kell. Nevezetesen a termelőszövetkezeti vezetők és a vezetettek jó kapcsolatának, kölcsönös bizalmának, továbbá a terme'őszövetkezet ‘ pártós gazdaságvezetése jó együttdolgozásának. Nálunk ez a következőképpen van. A termelőszövetkezetet érintő minden lényegesebb gazdasági mozzanatról tanulmányterv készül. E terv készítésének időszakában, vagy a tagok egy részével — akikről leginkább szó van, s akik a legtöbbet tehetnek érte — vagy a tagság túlnyomó részével szót váltunk. A tanulmányterv ezt követően a szövetkezeti pártbizottság, vagy a párt- alapszervezetek elé kerül véleményezésre, hogy a kommunista kollektíva állást foglalhasson. Ezt követően pedig a termelőszövetkezet fórumai, a közgyűlés, a vezetőségi ülés elé már olyan megvalósításra alkalmas, vagy részben alkalmas terv kerül, amelyről már döntés születhetik. A pártszervezet és a szakvezetés Nyilvánvalóan a döntést a végrehajtás követi. Ékkor a pártszervezetek más társadalmi szervezetek bevonásával tájékoztatják, felkészítik a szövetkezeti tagságot e feladatokra, agitálnak, megmagyarázzák ennek a szövetkezeti összefüggéseit. A szakvezetés pontosan előírja a termelési feladatokat, a technológiai eljárásokat, ám miközben ilyen utasításokat ad. kötelessége a dolog társadalmi, politikai, a szövetkezetét érintő összefüggéseit is ismertetni, tudatosítani. Lehet, hogy elméletileg támadható a mi megállapításunk, de mi úgy tartjuk szövetkezetünkben: a pártszervezet nevelve termel, a szakvezetés termelve nevel. Ez a munkamegosztás azonban mindenképpen azt teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti tagok nagy részét be tudjuk vonni döntéseinkbe Ezt követően annak megvalósításába, és így mindent megteszünk azért, hogy minimálisra csökkentsük a tévedés lehetőségét. Ez a munkamódszer szerintünk jól szolgálja azt a törekvésünket, hogy termelésszerkezetünk mindig rugalmas, a lehető leggazdaságosabb legyen, megfeleljen a nép- gazdasági követelményeknek, s mindig biztosítsa a tisztességes jövedelmet. Hiszen a szövetkezeti jövedelem teszi végül is lehetővé. hogy megfelelő tagjövedelmet biztosítsunk az embereknek. fejleszthessük a gazdaság műszaki, termeléstechnikai alapjait, képesek le?vünk a bővített újratermelésre, anyagi biztonságban dolgozzunk. Szurcsik István tsz-elnök Túrkeve, Vörös Csillag Tsz Hasznos tanácskozás volt (Folytatás az 1-es oldalról) ahhoz 13 millió forint állami támogatást juttat azzal a megkötéssel, hogy az építkezés előkészítéséhez már most kezdjenek hozzá az érdekeltek. 1974-ben kezdődjön meg az építkezés és természetesen az épülő nagy kereskedelmi egység valóban magas színvonalú lak- berendezési áruház legyen. A Zagyvaparti lakótetepen, a Móra Ferenc és az Ady Endre u. sarkán a termelő- szövetkezetek építenek mintegy 1200 négyzetméter alapterületű ABC áruházat. A beruházáshoz a szövetkezetek, a különböző kereskedelmi vállalatok több mint 6 millió forinttal rendelkeznek. A megyei tanács ezt az építkezést 1 millió forinttal támogatja, míg a városi tanács körülbelül 3 millió forintos költséggel szanálja, közművesül ezt a területet is. A minisztérium kérte: vizsgálják felül valóban szükség van e ott ilyen nagyméretű élelmiszeráruházra. Ök mindenképpen a reális beruházási költség 30 százalékát adják majd az építtetőknek. állami támogatásként. Váséresarnok a piactéren A Szántó és Réz utca térségében felépülő 600—700 négyzetméter alapterületű ABC áruház építését is támogatja a Belker, 2 millió forintot juttat erre a célra. Az áruházat az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat építetti fel, amelyhez a megyei tanács 1 millió forintot ad, a városi tanács pedig 8 millió forintot fordít a terület szanálására, közművesítésére. A jelenlegi piactéren épül Szolnok vásárcsarnoka. A minisztérium vezetői egyetértenek e kereskedelmi létesítmény építésével, állami támogatásként mintegy 8—9 millió forintot adnak. A vásárcsarnok építése még ez év áprilisában megkezdődik és a nyáron kész is lesz. A tegnapi tanácskozás mindkét fél részére eredményes volt. de nem utolsó sorban nagyon eredményes a megyeszékhely lakói számára. Dr. Sághy Vilmos és kísérete a délutánt a Közgazda- sági Társaság Szolnok megyei Tagozatának klubjában töltötte, ahol a kereskedelmi szakosztály több tagjával — közgazdászokkal, vállalati vezetőkkel — találkozott. Előadást tartott időszerű kereskedelempolitikai, közgazdasági kérdésekről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Varga Viktória Olajbányászok a Viharsarokban / Ljabb ötezer méteres hutai fúrnak ipari jelentőségű gázkészletet találtak kndrőtlön es Szarvason Látogatás az NKFÜ orosházi üzemegységében A szolnoki központú Nagy- alföldi Kutató és Feltáró Üzem orosházi üzemegysége nagy múltra tekint vissza. A szegedi üzemegység megalakulása előtt lényegében az egész dél-alföldi szénhidrogénkutatás hozzájuk tartozott. A szegediek mellett később is számottevő munkát végeztek az algyői mezőben: összesen 95 kúton munkálkodtak ott. Az algyői mezőben végzett munka mellett dolgoznak Endrőd, Szarvas, Kaszaper. Tótkomlós és Makó térségében. Tevékenységük több szempontból is figyelmet érdemel. Szarvason és Endrődön ipari jelentőségű gázkészletet találtak, Makón pedig hozzákezdtek az Alföld második ötezer méter mély kútjának fúrásához. Az egész alföldi mélyszintű kutatás szempontjából döntő, hogy megfelelően kiképzett kút lesz-e ez. A tavaly lefúrt, ötezernél valamivel mélyebb HÓD—1- es kút mélyítése alföldi rekord, Az a kűt geofizikai vonatkozásban sok úiat produkált. Mélyítése mellett jutott erejük az orosháziaknak arra, hogy a Hunya—I-es fúrásponton 3971 méter mélyre hatoljanak. A HÓD—1-es mellett ez az Alföld legmélyebb kútja. Az alföldi mélységrekordok általában ebben az üzemegységben születtek. Mondhatni, hogy ide specializálódott a mélyfúrási tevékenység. Feladatkörükből adódik, hosy rutinmunkát alig végeznek. Ezért a fúrástechnológia összes skáláját (ferdefúrás mélyfúrás. Kettős kút- kiképzés! meg kellett tanul- niok. Mindez technikai és műszaki jellegű problémák tömkel legét hozta magával Az évek során bekövetkezett műszaki balesetek is ennek tudhatók be Nehezíti mun- káiukat hogy műszakváltáskor átlas 60—70 kilométerre keli szállítani a munkásokat. Ilyen Körülmények között — a hivatásszcretpt mellett — mi lehet sikerük titka? Mindenekelőtt az hogy szakembereirrH kitt nagy része (a felsőfokú oktatás? in+ézznánvokben végzetteket kivéve! helyben nevelődött. Ennek előnye kézzelfogható. Tavaly két vezető mesterük olajipari technikumban végzett.. Ilven sem fordult még elő munka mellett az alföldi olailnarban. Most is nyolc dolgozójuk jár technikumba. Szakember-utánpótlásuk biztosítása érdekében már hosszú idő óta évenként hat—nyolc dolgozójuk fú- roszakmunkás tanfolyamot végez. A fűró és a lyukbefejező berendezéseknél ezért nincs náluk szakmunkáshiány. 1972-ben minden berendezésnél öltöző-bódét állítottak fel. Más módon is igyekeznek dolgozóik igényeit kielégíteni. Sajnos, nem minden jószándék dolga. Tíz éve gondjuk például a megfelelő munkásszálló hiánya. Száz—százötven dolgozójuk ezért drága albérletben, meglehetősen rossz körülmények között lakik. Az üzemnek sem Kedvező ez, hiszen évente kb. egymillió forintja megy albérleti díjakra. Az üzemegység létszáma ötszázhúsz körül alakul. — Ugyanazok a részlegek megvannak, mint a szolnoki központban. S ami külön figyelemreméltó és követendő példa a létszámgazdálkodásban : ilyen nagy létszám mellett mindössze hat adminisztratív állományút foglalkoztatnak. 1971-ig egymás után ötször nyerték el a Szocialista üzemegység címet. A már említett mélyszintű kutatási problémák miatt megszakadt ez a sorozat. Most .bizakodnak: talán, talán az 1972-es évi eredményeikért .. Idei feladatuk is jócskán akad. Az egész alföldi mélyszintű Kutatást eldöntő Makó —II. számú kút mélyítése mellett az endrődí remény- teljes mező Kaszaper, Tótkomlós-kelet. Szarvas. Bat- tonya-kelet térsége, valamint a mezőhegyesi olajos terület kutatása szeret>el programjukban. Igény szerint Álgyő- re is besegítenek. S. B. OCXDOOOOOOOCOfXOOOOOOCXXXJOOOCXXOOCOOf*, Veszi, nem — nem kap mást? Panaszos levelek Szapárfaluból, Fegyvemekről: .......a mi falunkban ... a mi boltunkban csak 5,80 f orintos tejet lehet kapni...” A panaszokat megvizsgáltuk, és kiderült, hogy a kérdéses helyeken — a kenderesi és a fegyvernek! ÁFÉSZ boltjaiban a kenderesi Vörös Csepel Tsz 3,6 százalék zsírtartalmú „tasakos" tejét forgalmazzák. A tej egyébként kitűnő minőségű, magas zsírtartalma miatt drágább a 2.8 százalék zsírtartalmú, műanyagba csomagolt 5 forintos tejnél. De nem is a minőséget kifogásolják panaszos levélíróink. hanem a választék hiányát, vagyi: azt a tényt, hogy a környék élelmiszerboltjainak többségében nem árulnak olcsóbb, tehát 4 forint 50 filléres vagy 5 forintos tejet. A szapárfalui 5-ös számú bolt — a település egyetlen élelmiszerüzlete — csak 5.80 forintos tejet árusít. hasonlóképpen a fegvvemeki 4-es és a 6-os számú bolt is. A nagyközségben egvébként lehet 4.50 forintos tejet is kapni, a központban lévő 7-es számú boltban és az úgynevezett „csemegében”. — dehát ismerve Fegyvernek kiterjedtségét, nehezen hihető, hogy az „alvégről" és a „felvégről" — két-három kilométerről van szó — valajrik is a központba járjanak be tejért. A megyei tanács kereskedelmi osztályán érdeklődésünkre elmondották, hogy nincs olvan rendelkezés, amely a boltokat az oicsóbb tej forgalmazására is kötelezné, de az íratlan elvárás normák alapján a panaszt jogosnak tartják. A kereskedelmi osztály illetékes szakembere szerint a fegyvernek: Nagyközségi Tanács szakigazgatási szervének sürgősen intézkednie kei! hogy a kérdéses boltokban olcsóbb áru tejet is áruljanak. A szapárfalui, fegyvernek! többgvermekes anyák panaszos szavaira hivatkozva erősítjük meg az intézkedés szükségességének erkölcsi igazságát. A kiskeresetű embereket, a többgyermekes családokat senki sem állíthatja olyan szükséghelyzet elé, hogy csak 5 forint 80 fillérért vásárolhassanak tejet — vagy kilométereket gvalogol’anak az olcsóbb áruért A jelenlegi szapárfalui. stb .. „veszi, nem veszi, nem kap mást” elv merőben ellentétes azokkal a törekvésekkel, amelyek a fogyasztók tehát a legszélesebb dolgozó tömegek érdekeit védik és szolgálják. — ti —
