Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 18. LUrcOHOD-2 Üj felfedezéseket várnak A Lunohod—2 szovjet holdjáró és az Apolló—17 amerikai űrhajó által gyűj­tött adatok jól kiegészíthe­tik egymást — írja a szer­dai Pravda az új szovjet automatikus holdexpedíció perspektíváiról. A Lima—21 szovjet űrállomás ugyanis szokatlanul közel, mindösz- sze 180 kilométernyire ért Holdat az Apolló—17 űrha­jósainak leszállási helyétől. Ezzel összefüggésben a Pravda hangoztatja, hogy „a Hold és a bolygók kuta­tásában elérkezett az a pe­riódus, amikor a különböző országok tudósainak egybe­hangolt tevékenysége külö­nösen fontossá válik”. A moszkvai sajtó kedden több tudományos kommen­tár mellett helyszíni tudó­sításokat is közöl a Luno­hod—2-vel kapcsolatot tartó földi központból. A tudomá­nyos hírmagyarázatok érzé­keltetik, hogy a szovjet tu­dósok az új holdjármű al­kotói tartós küldetésre szán­ják a Lunohod-ot és fontos új felfedezéseket várnak tőle a holdfelszín fejlődési sajátosságainak megállapí­tásában. A moszkvai televízió programja szerdára ígéri egy hosszabb dokumentum­film bemutatását az új szov­jet holdjáróról, amely első látásra nem sokban külön­bözik elődjétől, a Lunohod —1-tőL Méreteit tekintve egy nagyobb személygép­kocsihoz hasonlítható, nyolc kereke van. s felső része lényegében egy nagy mű­szertartály. A moszkvai tudományos kommentárok egyöntetűen, hangsúlyozzák, hogy a hold­kocsi áz égitest felszínének geológiailag legérdekesebb részén, bonyolult felszínraj- zú vidéken kezdi meg a munkát, s ami a terepviszo­nyokat illeti, előreláthatólag sokkal nagyobb akadályokat kell majd leküzdenie, mint elődjének, r Áremelkedés Kanadában Kanadában a fogyasztói árindex 1972-ben 5.1 száza­lékkal emelkedett. Legna­gyobb arányban — 8.6 szá­zalékkal — drágultak az élelmiszerek. A hús, a hal és a baromfi ára például 14 százalékkal, a cukoré pedig 24 százalékkal emelkedett. Jelentősen drágultak a zöld­ségfélék és gyümölcsök, emelkedtek a viteldíjak. Koreai hétköznapok (3) Képek a barbárságról Phenjam és Parumindzsoo között, dimbes-dombos a vi­dék, itt húzódik meg a köz­ség, amelyben jártunk, a ne­ve: Szincshon. Szincshon nevét valaha nem igen ismerték a koreai határokon túl, de ma ez a községnév annyi, mintha azt mondanánk: Oradur, Lidice, My Lay... Két kép a múzeum falán Az egyiken: jobb és bal lábánál fogva egy-egy sze­kérhez kötözött ember látha­tó. Egy a sok közül, akikkel úgy végeztek, hogy ellenkező irányban indították el az erős lavakkal húzatott szeke­ret, s a lovak húzták-húzták xninaddig, amíg szét nem szakították élő terhüket, A kép nem középkori raj­zokat! ... A másikon: benzinnel le­öntött, elevenen megégetett emberek tömegének holttes­tei. Férfiak, nők, gyermekek voltak valamikor. A képen már csak alig elszenesedett csonkok. A felvétel nem a hitleri fasiszták haláltáboraiban ké- aolat!... Pedig középkori és náci ke­gyetlenkedésekre emlékeztet itt mindaz, amit a képeken láthatunk, leírásokban olvas­hatunk. A 19 éves koreai kis­lány, akinek más társával együtt szögeket kalapáltak a koponyájába, az élve elte­metett emberek, az összekö­tözött kézzel folyóba dobott asszonyok, gyerekek, s az ele­venen nyákig földbe ásottak, kiknek kíntól eltorzult arc- vonású fejeik sokasága mint valami szörnyű vetés mere- tíezik elő a rögös földboL, A gyilkosok, a tettesek: egytől-égyig az USA hadse­regének katonái. Mert ez a múzeum erről beszél. Mint­egy tanúsítva, hogy nem Vietnamban, nem My Laynál kezdődött Ez a múzeum mementó. Minden időkre a fasiszta, az imperialista barbárságra fi­gyelmeztet. Ám napjainkra különös jelentőséget is kap itt, alig néhány tíz kilomé­ternyire a 38-as szélességi foktól, a demarkációs vonal­tól. Mert onnan délre — a szöuli rezsim asszisztálásával — ennek az USA hadsereg­nek a katonái gyakorlatoz­nak az országban és szállí­tanak oda újabb, meg újabb fegyvereket A parancs az volt Szincshont és környékét ötvenkét napon át tartották megszállva az 1950. októberé­ben oda betolakodott ameri­kaiak. A jelenlegi múzeum a parancsnokság székháza volt. A megszálló egységek helyi parancsnoka ebben az időben itt fogalmazta meg azokat a rendeleteket, ame­lyeknek hatására gátlástala­nul ölték meg a lakosság egy­negyedét. Csupán a környé­ken 35 ezer embert, az egész megyében pedig — ahova Szincshon tartozik — 120 ezret: Olvastuk az egyik gép­pel írt lapot, amerikai kato­na vallomását: . the com­mand to kill anything that moves...”, vagyis: „a pa­rancs az volt, hogy meg kell ölni mindent, ami mozog.” Egy volt óvóhelyen is jár­tunk, a múzeumtól nem messze. Százakat zsúfoltak be ide annak idején az ameri­kaiak. A mennyezeten most is látható nyílásokon benzint öntöttek rájuk, aztán égő ka­nócot dobtak be. A falak még mindig ennek füstjét, kormát őrzik. Mementóul hagyták meg így a koreai­ak, mint ahogyan rajta a fehér csíkok, karcolások tömkelegét, amit a kínszen­vedő emberek haláltusájuk­ban tíz körmükkel kapartak oda. És jól kivehető egy fa­darabkával vagy körömmel bekarcolt mondat is: „Éljen a Koreai Munkapárt”. A község határában zöld gyeppel beültetett hatalmas félgömb alakú halmot lát­tunk. Jó négy-öt méter ma­gas és ugyanannyi átmérő­jű. Sírhalom, tudtuk meg ve­zetőnktől. Can Cun Hótól, a múzeum munkatársnőjétől. A közös sírban 5605 ember nyugszik. Valamennyiüket az amerikai megszállók gyilkol­ták meg ártatlanul. Sírhalmok Másutt két hasonló ilyen sírhalmot láttunk egymás mellett. Az egyikben asz- szonyok, a másikban gyer­mekek, az ő gyermekeik holt­testei. Mintegy száz asszony és annál is több gyerek, ala­két elszakítottak anyjuktól, s a téli hidegben külön-külön pajtába zárták őket, aztán végeztek velük. Ezen a tájon 21 községben emlékezhetünk ilyen sírha­lomnál a mártírokra. Egy-egy közös helyen általában 200, 400, 800 koreai hazafi nyug­szik. Nők is, mint Pák Jong Gyog, akitől hiába akartak adatokat kicsikarni a parti­zánegységekről, a pártszerve­zetről: hallgatott. Pedig ki­tépték körmeit, kiszúrták a szemét, megcsonkították a testét. Százakat megkínoztak így, de nem lettek árulók. Borzadunk és belefáradunk a jegyzetelésbe. Válogatott kegyetlenséggel megkínzott emberekről hallottunk. Lát­tunk képeket is, az amerikai haditudósítók, katonák kore­ai kézre került eredeti felvé­telei alapján. S próbáltuk megjegyezni a számokat, há­nyán és hányán vesztették életüket a terror, a hazafiak elleni megtorlás miatt. S eh­hez jönnek a százezrek, mil­liók, akiket bombázás, vegyi fegyver pusztított él. Ma*»yf?r orvosok segít­sége Aztán letettük a golyóstol­lat. Mert már nem is a szá­mok, az adatok igazán érde­kesek, hanem ami mögöttük kibontakozik: az imperializ­mus arculata. A látogatás vé­gén erre terelődött a szó kí­sérőnkkel és Pák In Csek múzeumigazgatóval. És szere­tettel említették meg — mint másutt is gyakran előfordult látogatásunk során — a há­ború alatt nyújtott magyar segítséget. Főként az orvoso­két, egészségügyiekét. A kö­zeli nagyvárosban, Szarivon- ban, emlékmű is áll az egy­kori magyar kórház udva­rán. Rajta magyar felirat: „A magyar egészségügyi csoport elment, de munkájá­nak eredménye örökké itt- marad a koreai és magyar nép közötti nemzetközi ba­rátság jegyében! 1957. júni­us”. A mai népi Korea nem fe­lejtheti a szocialista orszá­gok segítségét, amikor az im­perializmus megmutatta iga­zi arcát. Ahogyan napjaink­ban Vietnamban is, abban az országban, amelyet az ame­rikai imperializmus Koreához hasonlóan kettészakít. A népi Korea kezdeményezésére azonban megkezdődtek a tár­gyalások Észak- és Dél békés Dürer vagy nem Dürer A „Mona Lisa”, egy fest­ménybélyegekkel foglalkozó olasz folyóirat „Hamis Dü­rer bélyegen” címmel a kö­vetkezőket írja: „A magyar blokkal kapcsolatban meg­említjük, hogy a bélyegkép nem a mester festményét ábrázolja, csak a keretrajz származik Dürer kezétől.” A fenti vélemény meg­alapozatlan, mert a Magyar Posta 35/1971. sz. utasításá­ban a következőkkel hozta forgalomba ezt a kiadást: ,.A bélyegblokkban lévő bé­lyeg Albrecht Dürer a Szép- művészeti Múzeum tulajdo­nát képező Férfiképmás c. alkotását ábrázolja eredeti színeiben.” Műtörténészeink a képet egyértelműen Dü­rernek tulajdonítják. Dombi József múzeumokat, remek­műveket ismertető könyvé­ben ezt mondja a képről: „A színek festői egymás mellé állítása és a rajzos elemek plasztikai • szerepe, valamint a mellkép beállí­tása — düneri sajátosság.” 1942-ben, a németek által megszállt Lengyelország bé­lyegén ez a kép már szere­pelt. A katalógusok szerint a festmény a mester Hans nevű öccsét, a krakkói ki­rályi udvar festőjét ábrá­zolja. A filatelisták, de a művészet minden barátja örömmel venné, ha a Szép- művészeti Múzeum szakértői helyreigazítanák az olasz lap tévedését. Irány Montreal Az olimpiai érmeseket köszöntő sorozatot a Ma­gyar Posta blokkal zárja. Az új kiadvány bal oldalán szokatlanul nagy méretű bélyegen az olmipiai láng fellobbanásának ünnepi mozzanata elevenedik meg, a görögországi Olympia li­getben egy csinos leány ke­zében nagyító erősíti a Nap sugarait. A blokk közepén a győzteseket díszítő érem mindkét oldala látható. Fe­lül egy távközlési műhold, amelynek segítségével a vi­lág minden részére a televí­zió közvetíti a nagyszerű versenyeket, míg a blokk alsó részén a földrészek körvonalai tűnnek fel, a legutóbbi és a soron követ­kező olimpia színhelyének megjelölésével. Jobb oldalt a montreáli versenyek jel­képe helyezkedik el, amely a heves és — reméljük — a magyar sportolók részére eredményes küzdelmek szín­terét fogja díszíteni. A blokk összhatásában nem emelkedik ki az eddigi sportkiadások közül. noha ugyanaz a Dudás László tervezte, aki a sorozat gra­fikai megoldásáért méltán aratott osztatlan elismerést. egyesítésére. Ezek egyik ál­lomásának ottlétünkkor éppen Panmindzsonban és Phenjan- ban voltunk szemtanúi. Lőkös Zoltán (Következik: Panmindzsoná kézfogások) Q_p Ötezer sztrájk Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumá­nak jelentése szerint tavaly a nyugati félteke vezető tőkés államában 5100 alka­lommal léptek sztrájkba a dolgozók. A legtöbb sztrájk az építőiparban volt, mint­egy 300 munkabeszüntetés­re került sor, s a legtovább a New York-i építők szüne­teltették a munkát. Jelentős megmozdulásokat szervez­tek az autóipar, a kohászat és a gépgyártás munkásai. Jutalmaz a Déryné Színház Az ország egész területé­ről 26 művelődésügyi dolgo­zót jutalmaz ezekben a na­pokban a Déryné Színház vezetősége az előadások szer­vezése. a Déryné Színház és közönsége közötti jó kapcso­lat elmélyítése érdekében végzett jó munka elismeré­seként. A kitüntetéseket a megyeszékhelyeken és a szín­ház központjában adják át­Lengyel fejőgépek A lengyel állami gazdasá­gokban és termelőszövetke­zetekben évek óta csaknem kizárólag géppel fejnek. Az egyéni parasztgazdaságokban viszont ezt a műveletet ma még túlnyomórészt kézzel végzik. Licencszerződést írt alá a lengyel mezőgazdasági Kevesebb a burgonya A francia Földművelés- ügyi Minisztérium közlése szerint nagymértékben csök­kent a burgonya termőterü­lete. A csökkenés 47 800 hektár. Az ok: a burgonya — különösen az étkezési burgonya — alacsony érté­gépipari tröszt a svéd Alfa Laval-céggel, és a svéd li- cenc alapján a wroclawi Archimedes gépgyárban megkezdték az Alfa Laval fejőgépek gyártását. Eddig mintegy 1600 fejőgépet hoz­tak forgalomba az egyéni parasztgazdaságok számára. Franciaországban kesítési ára. Ami a tavalyi burgonyatermést és a hek­táronkénti terméshozamot illeti, hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de a termésátlag előreláthatóan a háború befejezése óta a leg­alacsonyabb volt A milliomodik traktor A minszki traktorgyár nagy termelékenységű fel­szereléssel ellátott nagy­üzem. Az utóbbi években automata gépsorok és prog­ramozható szerszámgépek jelenjek meg itt. Átadták az első automatizált termelés- irányító rendszert is. A belorusz traktorcsalád 20 tagot számlál. A gépek bárme y éghajlati és talajvi­szonyok között megállják a helyüket és sokrétű mező- gazdasági feladatok ellátásá­ra képesek. A gyár dolgozóinak egy csoportja a belorusz trak­torok létrehozásáért és gyár­tásba vételéért Állami díjat kapott. A minszki gépek a Brüsszelben, Plovdivban és Moszkvában megrendezett nemzetközi ki­állításokon aranyérmet nyertek. A minszki traktorgyár gépeinek további tökéletesí­tésén do gozik. 1975 végéig további két. nagyobb haj tó- erejű motorral ellátott trak­tor gyártását kezdi meg — az MTZ—80-ast és az MTZ —82-est. Az első ilyen gépek már a jövő évben legördül­nek a szerelőszalagról. Mű­szaki-gazdasági mu atóikat tekintve jelentős mértékben felülmúlják a jelenleg gyár­tott típusokat. A minszki traktorgyár udvara Rizs—ponty gazdaságok Dagesztán első — a Szov­jetunióban a legnagyobb — rizstermesztő és ha tenyész­tő gazdaságát a Kirov kol­hozban ékítették ki. Hason­ló gazdaságok építését ter­vezik a köztársaság más kolhozai is. Az előzetes szá­mítások szerint az 524 hek­táros gazdaság évente két­szer hoz „termést”. Tizen­kétezer mázsa rizst és közel 700 mázsa pon.yot szándé­koznak „learatni”. A beru­házási költségek az üzemel­tetés első két évében meg­térülnek. 1975 végére a dagesztáni rizs—ponty gazdaságok te­rülete eléri a 2 ezer hektárt, ami 60 ezer rizs és 4 ezer mázsa hal termelését teszi lehetővé. A szója-termelés az Egyesült Államokban A világ teljes szója-szük- ségletét az Egyesült Álla­mok fedezi, de az árak ez­után magasabbak lesznek, mint a hatvanas években. A termőterületet az Egyesült Államokban növelték. Ösz- szehasonlítva egyrészt a ku­korica —■ másrészt a szója- termelők termelési költsé­geit és jövedelmét, arra a következtetésre jutottak, hogy az egyensúly elérésé­hez a szója árának a jelen­leginél 14 százalékkal kel­lene magasabbnak lennie. A piac arra ösztönzi a ter­melőket, hogy a kukorica­termelés felé orientálódja­nak, míg más meggondolá­sok — felszerelések munka­erő. kockázat — a jelenlegi helyzet fenntartására kész­tetnek. A bolgár mezőgazdasági felsőoktatás 50 év telt el azóta, hogy létrehozták az első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetet Bulgáriában. Akkor az ag­ronómiái fakultás tanári ka­ra mindössze 80 főből állt. Ma már az akadémián az oktatók létszáma meghalad­ja az ezret. A különböző fa­kultásokon mintegy 10 ezer hallgató folytat tanulmá- nvokat. ezek közül mintegy 320-an a világ 42 országát képviselik. Az akadémia há­rom végzett növendéke a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapta, 54-en Di- mitrov-díjasok, több tízez­ren kiváló szakemberekké váltak. A volt hallgatók 53 százaléka jelenleg termelő­szövetkezeti elnökként vagy állami gazdasági igazgató­ként dolgozik. A bolgár me­zőgazdasági tudomány, amelynek igen szoros kap­csolata van a gyakorlattal, jelentős mértékben hozzájá­rul a szocia'ista mezőgazda­ság fejlődéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents