Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

1973. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vezetési módszerek a iúrkevei Vörös Csillag Tsz-ben Az üzemszervezési pályázat jutalmazott írása L A vezetési módszerben mindig csak az lehet a jó, amit a valóság igazol. Mi­előtt azonban a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben alkal­mazott vezetési módszerek­ről írnék, hogy az érthető íegyen, bemutatom közös gazdaságunkat. A mi szövetkezetünk A túrkevei Vörös Csillag Tsz-nek 827 tagja van, öt­százhatvan a dolgozó tagok száma. Hatezerhétszáz hek­tár földqn gazdálkodunk, amelynek egyharmada mindössze 5,66 aranykorona minőségű szikes föld. A közös gazdálkodásba vont földterület átlagos aranyko­rona értéke 12,5, a sok évi csapadékátlag pedig 539 milliméter. A szövetkezet halmozott termelési értéke 69 millió forint volt 1971- ben és 83 mil iő forint a hi­telmentes tiszta vagyonunk. A tsz-nek mindössze 210 ezer forint hitel-visszafize­tési kötelezettsége volt 1971- ben. Ezer forint befektetés­sel a tsz 1242 forint terme­lési értéket állít elő. A biz­tonsági alapban 10 millió forintunk van, s a részese­dési alap 19,5 millió volt 1971- ben. Azért vagyok kénytelen 1971 adatait haszná1 ni, mert 1972- ről még nincsenek vég­leges számaink, összehason­lítva pedig mindezt a fél évtizeddel korábbi állapot­tal, az tűnik ki, hogy a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt nőtt a naturális termék- mennyiség és emelkedett az össztermelés. Termelésszerkezetünk ha­gyományosnak nevezhető, igazodik a népgazdaság irányzataihoz, figyelembe veszi a természeti adottsá­gokat és az itteni termelési feltételeket, továbbá a tagok foglalkoztatottsági érde­két és a gazdaságosságot. Árutermelésünkre az á jel­lemző, hogy szinte teljes egészében az állami felvá­sárló vállalatokon át juttat­juk termékeinket a piaci vérkeringésbe. A szántóföld 75 százalé­kán búzát, kukoricát, lucer­nát és borsót termelünk. Szikes földjeinken naprafor­gót, repcét is vetünk, te­kintve. hogy ezek még ilyen minőségű földeken is gazda­ságosan termeszthetők, s egyben jó előveteményei a kalászosoknak. Termesztünk cukorrépát és kendert is. fő­képp azért, hogy augusztus hónapban is tudjunk a nö­vénytermesztésben dolgozók­nak hasznos, termelékeny elfoglaltságot biztosítani. Árutermelő ágazataink A növénytermesztés és az állattenyésztés arányát az határozza meg szövetkeze­tünkben, hogy a növényter­mesztésben térülnek meg a leghatékonyabban a befek­tetések. Ezért a fő áruter­melő ágadat a növényter­mesztés. összes árbevéte­lünk 54—59 százalékát ad­ja. míg az állattenyésztés részaráhva 37—42 százalék, s az egvéb tevékenységből 3—4 százalék a gazdaság bevétele. Az á'latenyésztés jelentőségét abban is látjuk, hogy évente több mint egy­millió forint értékű növény- termesztési mellékterméket (hulladékot) — takarmány­szalmát például — értékesít az állatállomány, amellyel különben nem tudnánk mit kezdeni. Kölcsönhatása van az ál'attenyésztésnek a nö­vénytermesztésre úgy is, hogy az istállótrágya végül is növénytermesztési több­letet ad. Állattenyésztési ágazatunk szarvasmarha-, sertés- és juhtartással foglalkozik. Már a reform előtt megtérültek a sertéstenyésztésben befek­tetéseink, sőt egy nagyon szerény nyereséget is el tud­tunk érni. A szarvasmarha és a juh mindezideig csak a növénytermesztési mellék- termékek és a szikes terüle­tek legfőbb hasznosítója volt. A kedvezőbb ártételek azonban e két állatfajta ér­tékét is növelik, és szándé­kunk szerint ezzel csökken is majd az árbevételből a növénytermesztés aránya. Gazdaságunk az ilyen változásokra gyorsan reagál. Történetesen, a juhhús árá­nak emelkedése és a gyapjú árcsökkenése azt a leckét adta, hogy átálljunk a hús­termelésre. Ezért juhállomá­nyunkat két évenként há­romszor elletjük, és tejes­bárányként értékesítjük a szaporulatot. A kormányin­tézkedések ráirányították a figyelmünket a szarvasmar­ha-tenyésztésre is. Ezért leg­jobb földjeink egy részén is takarmányt fogunk ter­melni. hogy biztosítsuk a szarvasmarha-állomány megfelelő hozamait. Tudni­illik az exportfeltételek megkövetelik, hogy a kérőd­ző állatok is abraktakar­mányon nevelkedjenek. A valóság vizsgálata Miután az előbbieket fel­soroltam — azért, hogy ve­zetési módszereinket megfe­lelően bírálhassa el az ol­vasó — közreadom, hogyan is vezetjük mi a Vörös Csil­lag Tsz-t. Mindjobban élet­elemünkké válik a valóság állandó vizsgálata. Ez így önmagában legfeljebb hang­zatos kijelentés, de ez ná­lunk konkrétan az a'ábbia- kat: jelenti: először is szem­ügyre vesszük, milyenek személyi adottságaink egy- egy termelési cél megvaló­sításához, akár egy azonnali munkafolyamat elvégzésé­hez, akár pedig hosszabb időre szóló elgondolás való- raváltásához. Ez a feltétel pedig csak úgy lehet adott, ha a tsz vezetősége állan­dóan napirenden tartja a tsz-tagok továbbképzését, to­vábbá veszi a fáradtságot arra. hogy az embereket mindig felkészítse egy-egy termelési folyamat elvégzé­sére. Mindez azt is feltételezi, hogy a tsz vezetősége — és mi ezt sosem hagyjuk figyel­men kívül — ismeri a mun­kapszichológia tételeit és alkalmazza is azt. A mi tö­rekvésünk mindig az, hogy a tsz-tagok egyrészt tudják kire, miből mennyi vár, hogy el legyen végezve a munka, másrészt ne csak ezt lássák, hanem annak is tudatában legyenek, hogy - ha ki-ki becsülettel teljesíti a rá váró feladatot, sokat tesz a közösségért. S ha mindezt -r- a lehetőség ha­tárain belül — megfelelő anyagi ösztönzéssel is alá­támasztja a vezetőség,, a si­ker már bizonyosra vehető. A szövetkezet minden te­vékenységében érvényesül­nie kelj a szövetkezet] de­mokráciának. Mi azt tart­juk. hogy a szövetkezeti demokrácia mutatója egy- egy program megvalósításá­ban. ha a tagság bátran szó­vá teszi a vezetőség ebbeli mulasztásait, sőt követe’i a felelősségrevonást. A veze­tőség pedig/ legyen képes ar­ra, hegy megfelelő munka­fegyelmet tartson. legyen elég ereje ahhoz, hogy a közösség e'len vétőket a bel­ső szabályok betartásával elmarasztalja, de az az el­marasztalás o’van legyen, amivel a tagság egyetért és támogatja. A terme’ési feltételekből kiindulva Egy-egy munkafolyamat, nagyobb program kezdete előtt elemezzük, hogy a technológiai folyamatok kö­zül melyiket alkalmazhat­juk, s melyikkel és hogyan teljesíthetjük optimális idő­ben kötelezettségünket. Ehhez nyilván a természeti és a piaci viszonyok á landó figyelemmel kísérése a fel­tétel. A természeti viszo­nyok vizsgálatán nemcsak azt értjük, hogy számolunk a csapadék alakulásával, a termőföld, a táblák táp­anyagtartalmával, hanem a természetben lejátszódó bio­lógiai, biokémiai folyamato­kat is figyelembe vesszük agro- és zootechnikai eljá­rásainkban. Pé'dául ingye­nes napszámosainknak te­kintjük a katicabogarakat, a poszméheket, az erjesztő bak­tériumokat és ezért kedve­ző életfeltételeket teremtünk elszaporodásukhoz. Minden munkafolyamatra történő felkészülésben szemügyre vesszük ezeket az összefüg­géseket. a mikroorganizmu­sokat, az állatvilág hasznos lényeit. Vizsgáljuk a befektetések hatékonyságát, gazdasági, pénzügyi helyzetünket, álta­lában az arányokat. Vizs­gálataink középpontjába ke­rült annak megállapítása, hogy a gazdálkodás tartal­mát, színvonalát, arányait kifeiezó mutatók milyen tendenciákat takarnak. Er­ről trendszámítással győ­ződünk meg. Történetesen a lineáris trend alkalmazásá­val kiderítettük, hogy az utóbbi hat esztendőben mi a jellemző a szövetkezet halmozott termelési értéké­nek alakulására. A trendér­ték 3164 volt- Vagyis azt mutatta a számítás. hogy 1966 és 1971 között a szövet­kezetre az volt a jellemző tendencia, hogy évről évre átlagosan 3 millió 164 ezer forinttal . nőtt a halmozott termelési érték. (Folytatjuk) Szurcsik István tsz-elnök Túrkeve, Vörös Csillag Tsz Díszítés írókával Ebben az évben 4 mil­lió forint értékű árut ex­portál a mezőtúri Faze­kasok Népművészeti Há­ziipari Szövetkezete. Ké­pünkön: „írókával’’ dí­szítik az egyszer ége­tett kerámiát. Évfordulók, választások, veiéi it edok Iíjúsági találkozót rendez Szolnok A KISZ Szolnok megyei Bizottsága december elsején fogadta el az 1973-ra szóló feladattervet, amely a hagyo­mányos KISZ-munka mellett néhány különleges feladatot is tartalmaz. Július 28. és augusztus 5. között rendezik meg Berlin­ben a X. Világifjúsági Ta­lálkozót. Szolnok megyében is többféle módon készülnek a fiatalo^ erre a nagy ese­ményre. Az alapszervezetek anyagot gyűjtenek azokról az orszá­gokról, ahol eddig VIT-et rendeztek. A járási—városi bizott­ságok egy-egy tablót ké­szítenek ezekről áz orszá­gokról és a,z eddigi talál­kozókról. A tizenhárom tablót először Szolnokon mutatják be, majd a megye városaiban és több községében is. Az előké­születekhez tartozik a VIT- vetélkedők megrendezése. Az alapszervezetekben indul a versengés. A járási-városi fordulók legjobbjai a megyei, annak győztesei az orszá­gos döntőbe kerülnek. Két megye, Fejér és Szol­nok megrendezi az úgy­nevezett mini VIT-et. En­nek időpontja egyelőre még bizonytalan, de való­színűleg közvetlenül az „igazi" VIT előtt tartják meg. A járási-városi bizottságok delegációkat küldenek Szol­nokra, s az esti órákban rendezendő találkozó alkal­mából fáklyás felvonulást terveznek a delegációk és a szolnoki fiatalok részvételé­vel. Két nevezetes évforduló megünneplése is szereped az idei feladattervben. Megkez­dődik a Szolnok alapításá­nak 900. évfordulója tisz­teletére tartandó vetélkedő sorozat első fordulója. A me­gye KISZ-esei részt vesznek Budapest centenáriumi ün­nepségein is. Bekapcsolódnak a főváros ünnepi kulturális és sportprogramjába: a gyerekek az országos gyermekrajz-kiállításon. a középiskolások az országos diáknapokon szerepelnek. Nyáron építő tábort szer­veznek Zuglóban a buda­pesti építkezések segítésé­re. a sportolók pedig versenyen mérik össze erejüket a XIV. kerület fiataljaival. Az előző választáson Szol­nok megyében ötszáztizenhét fiatal tanácstagot választot­tak. közülük tizennégy a me­gyei tanácsban foglalt he­lyet. A KISZ a Hazafias Nép­fronttal és a választások lebonyolításában illetékes valamennyi szervvel együttműködve rétegtalál­kozókat. csoportos beszél­getéseket tart az idei vá­lasztások előtt, Mozgósítja tagjait a tanács­tagnak javasolt fiatalok je­lölőgyűléseire, az először vá­lasztó fiataloknak pedig em­léklapot ad. Import vitamin hajószámra Folyamatos, be séges ellátás citromból, narancsból, és eltrancsból Az év eleje a déligyümöl­csök legnagyobb szezonja, s ez különösen most, az influ­enzás megbetegedések idő­szakában tesz jó szolgálatot. A vitamindús citrusfélék hozzájárulnak a különféle meghűléses megbetegedések megelőzéséhez, elősegítik a gyógyulást. Citromból jelenleg 2450 tonna a kereskedelmi hálózat és a Délker készlete. A múlt héten Ciprusból indítottak Útnak hajón ezer tonnát, s Olaszországban is 1500 tonna citromot adtak fel a vállalat címére, A jelenlegi 2500 ton­nás narancskészleten kívül már jugoszláv kikötőben van egy 1800 tonnás algériai szállítmány és közben egy újabb hajó állt be a kikötő­be további ezer tonna buda­pesti rendeltetésű algériai naraccsal. Az influenza egyik kitűnő, elsősorban a megelőzést szol­gáló természetes gyógyszere a grape fruit, — magyarul citrancs — amelyből a tava­lyinál több kerül forgalom­ba. A kubai citrancsból — ára 14 forint — 300 tonna, a 21 forintos algériaiból 100 ton­na a készlet, és még ebben a hónapban további 100 tonnát várnak Egyiptomból is. A szakember tanácsa: a lédús gyümölcsöt kettévágva és megcukrozva, vagy kicsavar­va. levét ékesítve fogyasz- szuk. A Délker Vállalat vezetői elmondották, hogy a szezon végéig mintegy 6500—7000 tonnával több déligyümölcs kerül forgalomba a tavalyi­nál. Tanácskoztak a vendéglátók Bővítik az ét A belkereskedelem külön­böző szakmáinak vezetői a következő hetekben ágazati értekezleteken beszélik meg az idei tennivalókat Az első ágazati tanácskozást, a ven­déglátóipar vezetőinek orszá­gos értekezletét tegnap tar­tották a Béke Szállóban. Si­vó Tibor minisztériumi fő­osztályvezető értékelte a ven­déglátóipar múlt évi tevé­kenységét és meghatározta az idei feladatokat. A vendéglátóipar idei leg­fontosabb feladata az átla­gos étkezési igénvek kielé­gítése, az ételkínálat foko­zása. Ehhez bővítik az ön­kiszolgáló üzlethálózatot. A minisztérium az idén is se­gíti központi támogatással a nagy alapterületű önkiszol­gáló éttermek létesítését Továbbra Is segíteni kell a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsággá A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyze­téről. a megkülönböztetett tá­mogatás tapasztalatairól, se­gítésük továbbfejlesztéséről tanácskozott tegnap a Par­lamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Meghallgatták Kazarecki Kálmánnak, a mezőgazdasági és élelemzésügyi miniszter helyettesének a témáról szó­ló szóbeli kiegészítőjét. Az utóbbi esztendőkben — szögezte le a miniszterhelyetr tes —- a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának fejlődé­se meggyorsult, a különö­sebb gondok nélkül tevé­kenykedő tsz-ek mellett a gazdaságok egy része azon­ban csak folyamatos pénz­ügyi támogatással képes töb­bé kevésbé megfelelő jöve­delmet elérni, s akad ol%an Is, amelyik időnként szorul támogatásra. Az eredmények­ben mutatkozó különbség alapvető eredője: a természe­ti-gazdasági adottságok terü­let} eltérése, a ráfordítások eltérő hatékonysága. A me­zőgazdasági termelés színvor nalának emelkedése azt is eredményezte, hogy ma már nem lenne szükség a terme­lés minden területen, min­den áron fenntartására, fej­lesztésére. A mezőgazdasági termelés nem sínylené r-eg. ha megszüntetnék a gyen­gébb minőségű talajok műve­lését, sőt a jobb adottságú területeken nagyobb ered­ménnyel hasznosulnának a termelőeszközök, javulng a mezőgazdasági termelés nép- gazdasági s.zintű hatékonysá­ga. Nena szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt, hogy az ilyen vidékeken élő la­kosság foglalkoztatását, ..el­tartását” valamilyen módon továbbra is biztosítani kell. Sajnos azonban e területe­ken a kézenfekvő megoldás­nak. az iparfejlesztésnek a lehetőségei sem kedvezőek. A MÉM úgy ítéli meg. hogy belátható időn belül nem lesz megoldható az itt élő ' altos­sá g telepített ipari üzemek-, ben való foglalkoztatása. Ezért a megélhetéshez szük­séges jövedelmet — legalább is a közeljövőben — alapve­tően a mezőgazdasági üze­meknek kell biztosítaniuk. A IV. ötéves terv szabályo­zórendszerében az átlagos feltételekre épülő ár- és jö­vedelemszabályozási rendszer érvényesül, s nem szűntek meg a gazdaságok eltérő adottságai sem. Ezért a tá­mogatás rendszerének olyan továbbfejlesztésére volt szükség. — összhangban a közgazdasági szabályozórend­szer egyéb elemeivel, —■ amely fokozza a támogatás eredményességét- nagyobb mértékben érvényesíti a ha­tékonysági követelményeket és összhangban van a nép­gazdaság teherbíró képessé» 'gével is.

Next

/
Thumbnails
Contents