Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 10. 50 éves a Szovjetunió A szatíra mestere — Tízezer ú í<!Y agyonhasznált nyelvi fonna Hitler közvetlen utasítá­sára Borisz' Jefimov neve a likvidálandók listáján sze­repelt. Valamivel korábban az angol külügyiminszter, Chamberlain haragját vívta fai a szovjet karikaturista, Jefimov gyilkos erejű raj­zaival évtizedek óta találkoz­hatunk lapokban, folyóira­tokban, tárlatokon és a film­vásznon egyaránt. Borisz Jefimov az egyik legmagasabb művészeti ki­tüntetés — a Szovjetunió Népművésze cím viselője. Szembeszáll mindennel, ami az emberiség boldogságát veszélyezteti, s ami bánatot, halált hoz az emberekre. A karikatúra, a rajzfilm, a politikai plakát műfajaiban Jefimov sokezer rajza jelzi a művész öt évtizedes mun­kásságát. A polgárháború szatíra művelője élesen, osto­rozta a forradalom ellensé­geit, a fehérek tábornokiét, a fiatal szovjet köztársaság ellen intervenciót szervező imperialista hatalmakat A második világháborúban szarkasztikus erővel ábrázol­ta a Harmadik Birodalom urait, leplezte le a nácizmus embergyűlölő szemléletét, az „Übermensch” gondolat al­jasságát. A háború után Je­fimov karikatúrái bejárták a szovjet és a külföldi sajtó hasábjait. Ezeket a béke és a haladás ellenségeiről ké­szítette. Jefimov jelszava: „Egyet­len nap se múljon el úgy, hogy ne vegyem kézbe a ce­ruzát!" Ezzel is magyarázha­tó, hogy rajzai mindig aktu­álisak, kifejezőek, s ponto­san célba találnak. Ma Jefimov az Agitplakát nevű művészi alkotó csopor­tot vezeti. A csoport szer­kesztő bizottságának ülése után arra kértünk választ JefimovtóJ, hogyan látja a politikai karikatúra és pia­kát helyét a szovjet képző­­művészetben. — A szovjet mesterek azt tarják, — mondotta — hogy a karikatúra és a plakát a grafika teljes értékű ága, amelynek lehetőségei szinte korlátlanok. E műfajban a társadalmi nevelés eszközét látják. — Példaként a Kukri­­kyikszki néven ismert alko­­t'Kriót — Mihail Kuprija­novot, Porfirij Krilovot és Nyikolaj Szokolovot említe­ném. Munkáik azt tükrözik, hogy milyen elmélyülten is­merik a valóságot, milyen bátran alkalmazzák a gro­teszk módszert, s az alakok karakterikus vonásainak el­­túlzását, amely mindig fo­kozottan felismerhetővé te­szi az ábrázolt személyeket. Joggal mondta Low angol karikaturista, hogy a nürn­bergi nemzetközi törvény­szék épületébe lépve jól is­merte Göringet, Hesst, Rib­­bentropot és más náci hábo­rús bűnösökéi a Kukrinyxksz­­ki rajzokból. Valamikor „másodrendű” művészetnek tartották a ka­rikatúrát és a plakátot. Nin­csenek „másodrendű” műfa­jok. Minden a művész tehet­ségétől, kifejező erejétől függ. Elég olyan mesterek­re hivatkozni, mint Bidstrup és Effel, vagy a lengyel pla­kátművészek. » * * Moszkvában megnyílt az Ifjú Technikusok kiállítása. A fiatal alkotók legfigyelem­reméltóbb munkáit a Nép­­gazdasági kiállítás több mint 50 pavilonjában láthatják az érdeklődők. Több mint 10 ezer olyan gépet, berende­zést, műszert ismerhetnek meg, amelyet ifjúmunkások, parasztok, diákok, mérnökök, társadalmi tervezőirodák, tu­dományos kutatócsoportok és laboratóriumok tagjai készí­tettek. A nagyszabású bemutató az Ifjú technikusok orszá­gos fesztiváljának első sza­kaszát, a kerületi, városi, te­rületi és köztársasági kiállí­tások sorát zárja le. Az or­szágos bemutatóra eljutott újdonságokat neves szakér­tőkből álló bizottság válasz­totta ki a technikailag leg­magasabb színvonalon elké­szített pályamunkák közül, amelynek gyakorlati jelen­tőségük is van. Csaknem 600 kiállított tárgyat jutalmaz­tak szerzői oklevéllel. A kiállításon bemutatják több szocialista ország fiatal újítóinak munkáit is. A be­mutatót a Szovjetunió fenn­állásának közelgő 50 éves jubileuma tiszteletére ren­dezték. A képen: szántalpas mo­tor. Tervét a Mari Műegye­tem hallgatói készítették. A furcsa jármű óránként 60 km-es sebességgel haladhat és nekifutással 30—35 fokos emelkedőn is feljut. Motor­ja 18 lóerős. Cérnán, az Apollo—17 pa­rancsnoka és Schmitt, az ex­pedíció geológusa pénteken este az anyaűrhajóból kive­zető szűk alagúton átmá­szott a holdkompba, hogy ellenőrizze az egység beren­dezéseit és áttelepítse mind­azokat az eszközöket, ame­lyekre a „Challenger”-bén töHendő 75 óra során szük­sége lesz. Eközben mindjárt szembetalálták magukat egy jelentékenynek tűnő problé­mával az első ilyennek, mióta elhagyták Kennedy­­fokot. Kiderült ugyanis, hogy az anyaűrhajót és a holdkompot összetartó gyű­rű tizenkét nagyerejű rugós zárszerkezete közül egy nem „fog” szabályosan. Ceman megpróbálkozott volna, hogy helyrehozza a hibát de Houston a legha­tározottabban óvta ettől. „Csak semmi kísérletezés” Szolnoki kiadványok J Tallinnról Szolnok megyét és az Észt Szocialista Köztársaság fő­városát. Tallinnt csaknem egy évtizede fűzik össze a barátság szálai. A szolnoki Damjanich János Múzeum­ban állandó kiállítás szem­lélteti a testvérnép történe­tét. kultúráját. A múzeum megkezdte a testvéri köz­társaság fejlődését ismertető kiadványsorozatok megje­lentetését. Az idén megje­lent első kötet Tallinnt mu­tatja be az olvasóknak. El­készült a második, kötet kéz. irata is, amely „Lenin és az észt munkásmozgalom’’ címet viseli. Irodalmi ösz­­szeállítás készül XX. századi észt írók, költők műveiből. Sanviláora kerti t a Szózat erső olasz műfordítása Pécsett érdekes irodalom­­történeti emlék került nap­világra a közelmúltban: Vö_ rösmarty Mihály Szózat cí­mű költeményének első is­mert olasz műfordítása. A Megyei Levéltár anyagának rendezése közben Sándor László levéltáros bukkant rá a nagy értékű kiadványra, amelyről mindeddig nem volt tudomásuk sem a ma­gyar, sem az olasz irodalom­­történészeknek. A fordító, Giovanni B. Cipriani az észak-olasz Cor­­mons városkában élt. A le­véltárban őrzött bőrkötetes könyvecske, amelyet 1869- ben Velencében adatott ki, a Szózaton kívül Vörösmarty életrajzát is tartalmazza. Érdekes — az akkori idők­re igencsak jellemző — sor­sa volt a Cipriani-kötetnek. A szerző a díszes kiállítású könyvecskét „Pécs nagyra­­becsült városi tanácsának” ajánlotta, és egy példányát elküldte a polgármesternek, feltehetően annak reményé­ben, hogy a város anyagi támogatásban részesíti majd a magyar irodalom olaszor­szági népszerűsítésének fá­radozásáért. Pécs akkori ve-, zetőinek azonban nem volt szívügye az irodalom és a magyar—oiasz kulturális kapcsolatok ápolása. A tiszt telettel felajánlott irodalmi művet, a kísérőlevéllel egye­temben, irattárba süllyesz­tették, és így került később a levéltárba, ahol — szeren­csére — megőrizték az utó­kor számára. hangzott a földi eUenőrző központból. Houston ugyan­is attól tart. hogy javítás közben a zár esetleg vég­leg beszorulhat, s problé­mákat okozhat az „Ame­rica’’ és a „Challenger” el­választásában. A szemle végeztével Cér­nán és Schmitt visszatért az anyaűrhajóba Evanshoz, aki mint ismeretes, nem megy velük a Holdra ha­nem az „America” fedélze­tén, holdkörüli pályán ma­rad. Tegnap közép-európai idő szerint hajnali három óra előtt az űrhajósok súly­talansági kísérleteket vé­geztek folyadékokkal. Vala­mivel reggel hat óra után rákkoktélt és hússzeleteket „vacsoráztak” majd fél nyolc után — az űrben most harmadszor — pihen­ni tértek. Ha figyelmesen hallgatjuk embertársaink élőszóbeli megnyilatkozásait, és olvas­suk a hivatalos irato­kat, azt tapasztalj uk, hogy a közel nyelvi forma igen gyakran és feleslegesen vállal nyelvi szerepet. Ter­mészetesen a köz főnévből létrejövő, megszilárdult rá­gós nyelvi formának van olyan szerepe is. amelyet nem hibáztathatunk. Ma is jól teljesíti nyelvi szerepét, ha helyviszonyt fejezünk ki vele: kis távol­ságban, nem messze van va­lakitől, valamitől, közel la­kik az iskolához stb. Na­gyon alkalmas elvontabb idői viszonyok kifejezésére is: közel volt már a reggel, közel az óra a cselekvésre stb. Állandósultabb szókap­csolatokban átvitt jelentés­tartalmat hordoz: közéi fér­kőzik valakihez, közel jut valakihez, baráti viszonyba kerül valakivel, bizalmasa lesz valakinek. Melléknévi és főnévi értékben is he­lyesen használjuk fel beszé­dünkben és írásunkban: a közeljövőben felépül, a kö­zelben lakik stb. Feleslegesen vállal azon­ban nyelvi szerepet az ilyen gyakran hallott és olvasott közlésekben: közel tíz tonna áru érkezett, közel három hét múlva, közel hatvan éves, közel párhuzamos vele stb. Miért tesszük rostára Vízszintes: 1. Anatole France mondása. 12. Régi kettős beiü. 12. Papírra Vet. 14. A héber és föní­ciai ábécé el<ső betűje. 15. Tavasz kezdete és vége! 16. A jó szeren­­léti eredménye. 18. Csapadék ,20. Lepke. 22. A <18-as vértanúk vá­rosa. 23. Az elektromos kapaci­tás mértékegysége. 25. Együttes (angol szó). 26. Apaállat. 27. Fo- Iva lék. 28. Dátumrag. 30. Kettős betű — kieitve. 31. Annyi mint. 32. Légsúlymérő. 36. Fordított mutatónévmás. 37. Gyökérnö­vény. 38. A fényáram fizikai mértékegysége. 40. Keleti férfi­név. 41. Mondabeli agyagember. Í3. Szeszes, gyümölcsből készülő ital. 44. Vízvételi hely. 46. Házi­­szárnyas. 47. Zsíros. 48. Szibériai folyó. 50. Kötözőszer. 52. Bő. 53. Kicsinyítő kéoző. 54. Tagadás. 56. Spanyolfal. 59. Az if lóság nagy seregszemléje. 61. Férfinév. 63, Déligyűmölcs 64. Tisztító és oi­­oereeszköz. 65. Klimatikus gyógy­hely ß.-Olaszországban. 67. Szen.y­­nyezi a levegőt. 68. Az adás el­lentéte. 69. Szóössze*ételek eleién kettőst lelent. 70. Övia. 72. Fo­lyami átkelőhely — névelővel. 74. Mint a vízszintes 27. sz. alatti. 73. tfi. J. Strauss operettje — néve­lővel. Függőleges: 2. Virág része. 3. Kezd magához térni. 4. Bírósági eljárás. 5. Személyes névmás. 6. Sajtféle. 7. Gríz. 8. Buliban van! 9. Takar, 10, Gépkocsi ja­az idézett nyelvi formákat? Elsősorban azért, mert a közel ma már inkább csak divatos és agyonhasznált szó, fogalmi s használati értéke is kevés, és inkább bizony­talanságban hagy bennünket, mint egyértelműen utalna a közlő szándékára. Vissza kell szorítanunk a használatát, mert miatta nem kaphatnak nyelvi sze­repet az alábbi egyértel­műbb közlést eredményező magyar szavak, nyelvi for. mák: majdnem, majdcsak­­nem (Cutíonyi kedvelt ki­fejezése!), csaknem, körül, belül, hozzávetőleg, egyre­­másra, megközelítőleg. Annak sem örülünk, hogy az éppen nem, a semmiképp sem is háttérbe szorul a közéig sem kifejezés oly gya­kori jelentkezése miatt. A gondozatlan nyelvi formálás­ban keveredik a közel sem és a távolról sem használa­ta is. Néhány évtizeddel ezelőtt nyelvművelő szakkönyveink az idegenszerű határozói ki­fejezések között emlegették a közel szóalakot. Elsősor­ban azért, mert a német nahe zu, beinahe magyar megfelelőjének tartották, s így germanizmusnak érté­kelték a használatát. Ma már „kiirthatatlan nyelv­tényként” számolunk vele, 5 azért szeretnénk vissza­szorítani, mert sok jó ma­gyar szó, kifejezés elsorvad­hat miatta. vító- és karbantartó vállalat rö­vidített neve 11. Térkép. 12. Ana­­• tóle France egy másik mondása. 17 Véka. 19 Plakett. 21. Farmer­­nadrág márka. 2. Elösdi. 24. Kel­tezés. 27. Régi súlymérték. 29. Negatív válasz. 32. Felönt a ga­ratra. 33. Hibáztat. 34. Mint füg­gőleges 3. sz. alatti. 35. Remegő Bzáiial mond. 37. Vízi állat. 39, Nóniusz része! 42. Sváiei város. 45. Szakít. 47. Rési mongol feie­­delmi cím. 49. Beleíegyez. 51. Ta­karmány. 52. Esetleg. 53. Az al­ton kívülre. 55. Kanalazeat. 57. Bécsi labdarúgó csapat. 58. Nagy..., itt úíságíroskodott Ady Endre. 59. Hajít. 60. Ércréteg. 62. Frissítő Ital. 64. összefonott növényszálak csomója. 66. Valamely személy, vagy tárgy ismertetését ielölő SZÓ. 68. Agg. 71. Kötőszó. 73. Szolmizáeiós bang. Beküldendő: a vízszintes 1.,- — függőleges 12. számú sorok meg­fejtése, december 14-ig. Mútheti rejtvényünk helyei megfejtése: Az a kis szőkefürtű léha. akit úgy hívnak, hogy ta­vasz. — Könyvet nyert? Dobos József. Szolnok. (A könyvet pos« tán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJT VÉNY SZELVÉNYE 1972. decembeí tflt y- M ....................„ WIW# Apolló-17 Súlytalaiisáwi kísérletek — Rákkoktél Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY A szép mozdulatról — Szavak és tettek, (Jefimov rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents