Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
1972. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 5 A gazdasági bíráskodás Egyszerűbb és gyorsabb írta: dr. Magyar* József, a Szolnok megye* Bíróság elnökhelyettese Alkotmányunk megfelelően foglalkozik a bíróságokkal és biztosítja a tör. vényeknek megfelelő demokratikus igazságszolgáltatás feltételeit. Teljes részletességgel azonban nem foglalkozhat a bíróság szerepével, hanem csak a • legfontosabb szervezeti és elvi kereteket adhatta meg. felhatalmazta ezért az országgyűlést, hogy a bíróságokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvényben állapítsa meg. Ez a külön törvény az 1972. évi IV. törvény — mint ahogy egy korábbi cikkben már beszámoltunk — korszerű módon, társadalmi fejlődésünk jelenlegi igényeihez igazodóan szabályozza a bíróságok szervezetét és működését. A bírósági szervezeti törvény magában foglalja az igazságszolgáltatás gyakorlásának legfontosabb elvi kérdéseit, a bíróságok szervezetét, irányítását, valamint a bírák jogait és kötelességeit is. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az új bírósági szervezeti törvénv megalkotásáig a bírósági szervezet nem volt eléggé egységes. A különféle jogvitákat elbíráló szervek rendszerét és eljárását sok esetben a széttagoltság, párhuzamosság jellemezte. Így például a szocialista gazdálkodó szervek jogvitáinak elintézésénél a bíróságok és a gazdasági döntőbizottságok egyaránt eljártak. Államszervezetünk korszerűsítésében egyik legfontosabb követelmény az igazságszolgáltatás, a bírósági szervezet egységének az eddiginél jobb kialakítása volt. Az eddigi párhuzamosság, széttagoltság megszüntetésének és az igazságszolgáltatás egységének megvalósítása érdekében a bíróságokról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az állampolgárok, valamint a különböző szervek jogait és kötelességéit érintő jogvitás polgári jogi ügyekben, családjogi vitákban és a legjelentősebb munkaügyi és szövetkezeti tagsági ügyekben a bíróságok döntenek. Erre tekintettel a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét a bíróságok veszik át. A bíróságokról UJlSÍ vény ezzel a rendelkezéssel megszüntette azt a tarthatatlan párhuzamosságot, mely a gazdasági szervek, jogvitáinak intézésében a bíróság és a gazdasági döntőbizottság közölt fennállott. A bíróságokról szóló törvény a gazdasági szervek közötti' jogvitáit sajátos jellegéből adódóan a megyei bíróságon gazdasági kollégium működését írja elő. A kollégium az ítélkező bírák testületé. amely a megyei bíróság területén az egységes ítélkezés biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát. véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. és szükség esetén elvi irányítást kezdeményez. Az említett törvényi intézkedéssel jöttek létre az előfeltételei annak, hogy korábban a gazdasági döntőbizottságok által elbírált ügyekben most már a bíróságok járjanak el. és az ipari, valamint a mezőgazdasági termeléssel és elosztással kapcsolatos ügyekben az ítélkezési gyakorlat elemzése az egységes bírósági Szervezetben történjék. Ezért a bírósági szervezeti törvény az igazságszolgáltatás egységesítésének érdekében a gazdasági döntőbizottságokat bíróságokká alakította át. beépítette a bírósági szervezetbe. E törvény az igazságszolgáltatás alapelveinek meghatározásával lényegileg elvi keretet adott a bírósági eljárás szabályozásához. Szükségessé vált tehát hogy a gazdasági döntőbizottságoknak a bírósági szervezetbe történt törvényi beépítése után a gazdasági vonatkozású vitákkal kapcsolatos eljárás is a polgári eljárási törvényben kerüljön szabályozásra. A polgári per zó eljárási szabályokat a polpári perrendtartás (másként Polgári Eljárási Törvény) a későbbiekben többször módosított 1952. évi III. törvény foglalja magában. Ezek az eljárási jogszabályok biztosítják azt. hogy a bíróság a felek között felmerült polgári j ogi vitát az igazságnak megfelelően döntse el. Ebbe a törvénybe kell beépíteni a gazdasági döntőbizottságok eljárási Szabályait A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa november 24-én tartott ülésén módosította a polgári peres eljárási szabályokat. A módosítás több vonatkozásban érinti a bírósági eljárást. A módosításnak a gazdasági döntőbizottsági eljárást érintő lényegesebb rendelkezései az alábbiakban foglalhatók össze: Eddig a gazdasági döntőbizottsági eljárást a 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. rendelet szabályozta. amelyet a 45/1967. (XI. 5.) Korm sz. rendelet módosított Ezekben a jogszabályokban felsorolt vitás ügyeket a jövőben nem a gazdasági döntőbizottságok, hanem a bíróságok bírálják el. Ezek az ügyek azonban bizonyos fokig spéeiális elbírálást igényelnek. Ezért a szocialista szervezetek jogvitáira vonatkozó eljárást a módosított. Polgári Perrendtartás külön önálló részben szabályozza. Ay .íj szabályozás megtx‘ "I tartja mindazokat a speciális szabályokat, amelyek eddig is eredményesen biztosították a szocialista szervezetek jogvitáinak gyors eldöntését. Az ügyek elbírálásánál a megyei bíróság kap általános hatáskört. A járásbíróságok hatáskörébe mindössze néhány olyan pertípus tartozik, amelyek „értéke” viszonylag alacsonyabb. Pl. a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló per stb. A Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe a legkiemelkedőbb perek kerülnek, és ezekben a perekben fog majd első fokon dönteni. A járásbíróság és a Legfelsebb Bíróság tehát — az általános hatáskörű megyei bíróságtól eltérően — részleges hatáskörű bíróságként szerepel a szocialista szervezetek pereiben. A Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik majd néhány olyan perfajta, amelyeknél az egyöntetű ítélkezést és tapasztalatszerzést a közérdek kívánja meg. Ilyenek például a külkereskedelrni vonatkozású perek, amelyekre egyébként eddig is a Fővárosi Gazdasági Döntőbizottság volt kizárólagosan illetékes. A járásbíróság, megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság első fokon hozott határazatai ellen fellebbezésnek lesz helye. A Legfelsőbb Bíróság első fokon hozott határozata elleni fellebbezés elbírálására a Legfelsőbb Bíróság tanácsa hivatott. Az új eljárásjogi szabályozás a gazdasági perek elintézésénél számos olyan eljárásiogi szabályt kíván érvényre juttatni,' amelyek előmozdítják e jogviták gyors elintézését Bizony nS hogy a módosíu ’ tott Polgári Eljárási Törvény segíteni fogja a bíróságok eljárási munkájának egyszerűsítését és gyorsítását, és alkalmas lesz arra, hogy a gazdasági döntőbizottságoknak a bírósági szervezetbe történő beépülésével a szocializmus építése feladatainak megvalósítását még eredményesebben szolgálja. Decemberi kulturális események Vass Lajos vezeti a Röpülj páva-körök megyei versenyét Ki minek a mestere? F möníők versenye Törökszentmiklóson A KISZ KB J97.1-ban a tv nyilvánossága előtt kívánja lebonyolítani az öntő szakmunkások versenyét. Megyénkben ebben aj szakmában kevés a szakember, azért is volt fontos esemény színhelye a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyára, ahol az elmúlt napokban rendezték meg az üzemi szintű versenyt. A fiatalok az izzó fémek birodalmában bizonyságot adtak felkészültségükről: politikai, szakmai, elméleti, balesetvédelmi és gyakorlati feladatokat oldottak meg. A kétnapos verseny során a nehéz, de nagyon szép szakma minden fázisát, megismerhettük, hiszen a magkészítés, formakészítés és öntés műveleteit láthattuk. Első Biró Mihály, második Lévai Ferenc, harmadik Szérsl Mihály, negyedik Horváth György lett. Megyénket a középdöntőben Bíró Mihály pz Lévai Ferenc képviselt A Ságvári Endre megyei Művelődési Központ gazdag programot állított össze a* év utolsó hónapjára is. December 11-én a Vegyiművek, az olajbányászok, a Betonútépítő Vállalat, az Építőipari Vállalat és a Palotási Állami Gazdaság munkásszállásain a- novemberben indult kör műsor utolsó rendezvénye lesz. A szandaszöllósi klubkönyvtárban december 15-én Szabó András, a szolnoki Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet vezetője „Városunk szülötte, Verseghy Ferenc” címmel tart előadást, 16-án a megye tíz Röpülj páva-köre versenyez a művelődési központban. A minősítő hangverseny műsorvezetője Vass Lajos lesz. December 16-án a megye műszaki szak körvezetői részére az MHSZ-szel közösen továbbképzést, tartanak a Ságvári művelődési központban. 18-án a gyerekeknek rendeznek műsoros délutánt a Szigligeti Színházban. A nagykunsági tsz-szövetség hét szocialista brigádjának nyilvános vetélkedőjére Karcagon kerül sor december 19-én. Ugyancsak 19-én tartják a kertvárosi klubkönyvtárban a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett filmestet, melyen a Kazab SZSZK és a Kazah melódiák című filmeket vetítik. A Pódium irodalmi-művészeti estekre azokat a művészeket hívják meg. akik pályájukat Szolnokon kezdték, vagy hosszabb ideig dolgoztak a városban. Fodor Tamás „Talpig verítékben: itthon” című előadóestje december 11 én lesz az Árkád presszóban. „Nincs mese” címmel pedig december 18-án Bánki Zsuzsa előadóestjére kerül soar. 110 éves a Palotásy-kórus Jubileumi hangverseny Jászberényben Jászberényben tegnap jubileumi díszhangversenyt adott a 110 éves fennállását ünneplő Palotásy János Énekkar. A hangversenyen .Makiári József és Szabó Tibor karnagyok vezetésével közreműködött az OKISZ „Erkel Ferenc’’ Művészegyüttesének vegyeskara és az ■ esztergomi Labor Műszeripari Művek „Balassa Bálint” Vegyeskara. A Palotásy-kórust Bakki József karnagy vezényelte. ☆ Jászberényben az 1860 körüli években hozták létre az eleinte kisebb létszámú dalárdát, pár évvel azután, hogy a Pest-Budai Dalárda és a Lugosi Dal- és Zeneegylet mintájára Baján, Balassagyarmaton, Szarvason és Szekszárdon városi dalárdák alakultak. Létrejött a városban működő lelkes muzsikus csoport, — id, Beleznay Antal, Básti János, Riszner József és Palotásy János — nevéhez fűződik. A dalárda 1867-ben már részt vett az Aradon rendezett országos dalosversehyen, ott lett tagja az Országos Magyar Dalár Egyesületnek. Egy évvel később szerepelt a szolnoki dalárda nyilvános zászlóavatási ünnepségen, majd Debrecenben a negyedik országos dalosversenyen, ahol Palotásy-dalok éneklésével ért) el szép sikereket. Továbbá jelentős állomások voltak a jászberényi énekkar életében az országos daláregyesületnek Budapesten. Nagyváradon, Kolozsváron, Szegeden és Miskolcon kétévenként rendezett dalosversenyei. Fontos szerepe volt a város zenekultúrájának fejlődésében helyi fellépéseivel, az évenként megtartott, egész estét betöltő hangversenyeivel, négy-öt dalestjével. Repertoárja kezdetben Farkas Nándor, Révfy Géza, Lányi Ernő kórusműveiből került ki. Műsorából soha nem hiányoztak a Palotásy-dalok. 1926-ban Palotásy Dalkör néven az Országos Magyar Dalosszövetség által elismert negyvennyolc tagú férfikarrá erősödött. A dalárda élén megalakulásától 1940-ig olyan országosan elismert karnagyok segítették a kórusművészet kibontakozását, mint Palotásy János, id és ifi. Beleznay Antal és Berzáczy László. A második világháború előtti években csökken az énekkari munka iránti érdeklődés, az 1940-es év elejére a Palotásy férfiaknak alig maradt néhány tagja.. Ilyen körülmények között vette át vezetését. Bakki József, aki 27 esztendeig, — korai haláláig állt a kórus élén. Működése alatt a férfikar vegyeekórussá szerveződött, és minden addiginál magasabb színvonalra emelkedett. A helyi szereplések és az országos dalostalálkozók mind szép élményei maradtak az énekkarnak és a hallgatóknak. Legkedvesebb emlékük az 1949-ben Kecskeméten rendezett országos dalostalálkozóhoz fűződik. A találkozón Kodály Zoltán a „Norvég lányok” című kórusművének előadásával érdemelték ki a szerző elismerését. Hét évvel később az egri dai06találkozón a résztvevő énekkarok munkáját értékelő Zenei bizottság így vélekedett róluk: „Egységes hangvétel, fegyelmezett, de nem merev művészi előadás, kitűnő szövegmondás, igényes műsor, az ereje ennek az együttesnek.” Bakki József halála után fia. ifj. Bakki József a Liszt Ferenc Zeneművészet} Főiskola tanársegédje vette át az énekkar vezetését. A kórus ma Jászberény város kulturális életének jelentős tényezője. Felfelé (velő pályáját tükrözi, hogy az elmúlt pár év alatt munkájukat az országos minősítő versenyeken, két esetben pedig „aranykoszorú’’ fokozattal értékelték. V A jubileumi díszhangversenyen a Palotásy-kórus a tőle megszokott és annyiszor megcsodált művészi szép tolmácsolással nyújtott egy csokrot abból a gazdag repertoárból, amely lassan felöleli a kórusművek szinte egész tárát. Illés Antal Szagos mise A fiatalabbak kedvéért: szagos misének azt az istentiszteletet neveztek hajdanán, amelyen a város '■'agy a falu előkelőségei vettek részt kicicomázva, teljes, pompában. Ezeken a miséken illett ott lenni a „jobb embereknek”, ezzel is kinyilvánítani hitbuzgalmukat, eleget téve társadalmi rangjuk követelményeinek. A templomból hazamenve aztán élték tovább az életüket önös érdekük diktálta erkölcsi normáik alapján. Gyónni már jóval kevesebben igyekeztek, mint a misére, hiszen az már bizonyos fokú számadás lett volna. Nekik teljesen elég volt. ha az ünnepi hangulatú istentiszteleteken a vezetők előtt mutogatták önmagukat, ezzel is erősítve helyüket a társadalmi hierarchiában. Évszázadok beidegző tt szokása volt ez, s rr.a sem tűnt el nyomtalanul, csupán módosult az új helyzetnek megfelelően. Ma is jócskán akadnak emberek, akik úgy mennek el a különböző rendezvényekre, mint hajdanán, a szagos misékre. Báj dognak, szólamokat puffogtatnak, sürögnek-forognak. — mintha ez volna a rendezvények célja, s nem a számvetés egy adott témában, a gyakorlati tennivalóit meghatározása, tettekre serkentő, kiindulópont. Hányán szólaltak fel például az elmúlt években mezőgazdasági tanácskozásokon, hányszor hangzott el okos szóval, hasznos érvekkel jó tanács, hányán bólogattak rá, verték össze vaskos tenyerüket, — csak éppen nem csináltak semmit, amikor hazatértek. (Ezúttal nem a többségről szólva, akik tettek, nem is keveset.) Megyénkben Jók a mezőgazdasági termelés feltételei. Az országban az elsők között itt alakultak termelőszövetkezeti városok. Beláthntatlanul nagy utat tettünk meg saját múltunkhoz viszonyítva, — de ugyanakkor sok tekintetben lemaradtunk más megyék mögött a mezőgazdaság eredményeit tekintve. Más példák is arra vallanak, hogy hasznos tanácskozásokat, figyelemreméltó rendezvényeket szagos miseként kezelnek néhányan. Amióta a megye és a városok vezetői közül mind többen vesznek részt őszinte érdeklődéssel tárlátmegnyitókon, azóta megnőtt a képzőművészet iránti általános érdeklődés. Sajnos, ez többnyire csak a kiállítások megnyitóján való részvételben nyilvánul meg. Pedig az volna a jó. ha az Ihletést is adna a képzőművészeti élet sokoldalú fejlesztésére. Ha a megnyitón. szagos mise módján résztvevők is a maguk területén mindent, megtennének ezért. Én valahogy löm jen illa tot érsek azon az emberen, aki megjelenésével bizonyítja művészetsaeretetét, — de nem sokat tesz azért, — mondjuk — hogy a gondjaira bízott új lakónegyed sivár betontömbjeit valamilyen képzőművészeti alkotás kedvesebbé tegye a szemnek. Pedig már a házgyári építkezés kezdetén felvetődött — többek között — a betonplasztika fejlesztésének, a lakótelepi sivár egyhangúság megszüntetésének szükségessége. Hasonló a véleményein azokról is, akik ilyen esetben nem nyitják meg az általuk vezetett vállalat, intézmény pénztárcáját — ha van benne ilyen célra pénz — vásárlás céljából.- & B. A szolnoki Kossuth tér , esti fényben — NZs —
