Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
1972. december re. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közgyűlések előtt Tsz-vezetők javadalmazásának rendszere Az utóbbi időben gyakr kezeti vezetők jövedelméről, úgy tudja, hogy nincs rend zeti vezetők javadalmazásé Elvek, törvényes előírások, gébői fakadó önszabályozási határozzák meg a tsz-vezetö an esik szó a termelőszövet- A közvélemény egy része szere, korlátja a szövetkenak. Pedig nem így van. a szövetkezeti eszme lényemódok befolyásolják és k jövedelmét Országos irányelvek szerint A szövetkezeti csoporttulajdon, a szövetkezeti demokrácia lényegéből fakad, hogy a szövetkezeti vezetők — elnökök, -elnökhelyetteseit, vezető szakemberek -r fizetését javadalmazását maga a termelőszövetkezet illetve annak közgyűlése, a tagok összessége, a beosztott vezetők javadalmazását pedig a közgyűlés vágj’ a vezetőségi ülés állapítja meg. A magasabb vezetői munkakörben lévő tsz-veeetők jövedelmét tehát a több száz vagy ezer tsz-tag nyílt vitafórumán, sokszor ténylegesen hosszantartó vita eredményeként határozzák meg. Az országban több mint 2500 mezőgazdasági szövetkezet működik. Ezekben a szövetkezeti gazdaságokban közel harmincezer olyan vezető van, aki nem alkalmazott, hanem tsz-tag. Enynji helyen és ennyi embernek a fizetését megállapítani eleve nem könnyű. Ezenkívül felvetődik — és jogosan — az is, hogy a szövetkezeti szektorban az azonos beosztásban, azonos végzettséggel dolgozók jövedelme között áránjrtalanul nagy eltérés ne legyen. Olyan igény Is megfogalmazódott, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek és az élelmiszergazdaság, sőt a népgazdaság más ágazataiban dolgozó, azonos beosztású vezetők jövedelmében se lehessen nagyobb különbség. Mindezekre tekintettel szükséges volt olyan irányelvek kiadása, amelyek megfelelő orientációt és! egyben segítséget is adnak ahhoz, hogy a tsz-vezetők jövedelme kifejezze munkájukat, anyagi megbecsülésüket. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz-ek országos érdekképviseleti testületé elsőízben 1968. júniusában adott ki irányelveket a tsz-tag vezetők javadalmazásának megállapításához. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az alkalmazottként dolgozó tsz-vezetők keresetének rendjét és mértékét határozta meg jogszabályban. Az Irányelvek továbbfejlesztése, illetve újabbak kiadása azóta megtörtént. Azért, mert a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának megvalósulásával a vezetők munkája bonyolultabb, felelősségteljesebb lett. Bővült az üzemek tevékenysége, a háztáji üzemgazdaság megszervezésével összefüggő teendők, a szabályzók üzemi hatásának elemzése, a termelési szerkezet változtatása, stb. mind gyarapították a tsz-vezetők dolgát. Fizetés kategóriák után Ezekután a Termelőszö-t vetkezetek Országos Tanácsa 1972. július 4-i ülésén elfogadta és közzé tette a mezőgazdasági szövetkezeti tag vezetők javadalmazásának irányelveit. Az irányelvek támpontot, segítséget adnak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben a párt jövedelémpolitikájával összhangban lévő döntések szülessenek, javuljon az anyagi ösztönzés, és meg-1 szűnjenek a ma még megtalálható szélsőségek, eltűnjenek a kirívó jövedelmek. Az irányelvek kötelezővé akkor válnak, ha azokat a termelőszövetkezet közgyűlése elfogadja, határozati rangra emeli. E munka azzal kezdődik a termelőszövetkézetekben, hogy a szövetkezetét besorolják a díjazási kategóriák valamelyikébe. A besorolásra a szövetkezet közgyűlése jogosult. A díjazási kategóriákba sorolás a földterület vagy a halmozott termelési érték nagysága alapján, illetve a földterület és a bruttó jövedelem tömegének, mint együttes mutatónak nagysága szerint történik. A. három mutató valamelyikének figyelembevételével tulajdonképpen egytől négyig terjedő díjazási kategóriába lehet sorolni a termelőszövetkezeteket. Alsó és lelső határ Szabadon választhatnak a termelőszövetkezetek, hogy a besorolás alapjául a három mutató közül melyiket alkalmazzák. Az irányelvek megállapítják, hogy egyesi díjazási kategóriákban mennyi lehet a tsz-tag vezetők keresetének alsó és felső határa. A díjtáblázat alsó és felső határértéke között az alapszabályban megnevezett hatáskörű szövetkezeti testület (közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség) állapítja meg a munkadíj nagyságát Az összeg megállapításakor természetesen figyelembe veszik a vezetők rátermettségét, iskolai végzettségét, politikai és szakmai alkalmatosságát szövetkezeti tagságának idejét, a termelőszövetkezeti mozga’omban kifejtett érdemi tevékenységét. A munkadíj alapmunkadíjból és kiegészítő részesedésből áll. Az alapmunkadíj a besorolás alapján megállapított fizetés 80 százaléka, amely évközben rendszeresen (havonta) esedékes. A kiegészítő részesedés a tsz-tag vezetőket az alapmunkadíjon felül a szövetkezet többi tagjaival azonos feltételekkel illeti meg. A kiegészítő részesedés — megfelelő fedezet esetén — a munkadíj 20, az alapmunkadíj 25 százaléka. Amennyiben a szövetkezet részesedési alapja nem, vagy csak részben nyújt fedezetet a kiegészítő részesedés kifizetésére, úgy az év végén nem, illetve csak csökkentett mértékben fizethető ki. A tsz-tag vezetőket a szövetkezeti vezető testület által megállapított, jóváha. gyott feltételek teljesítése esetén eredményességi javadalmazás is megilleti. Az eredményességi javadalmazást magasabb vezetői munkakört betöltő tagoknál a termelőszövetkezet egészének alapvető fontosságú mutatóihoz indoko't kötni, történetesen a szövetkezeti bruttó jövedelem növekedéséhez. Más üzemi vezetők, szakemberek esetében pedig mindig olyan lényeges feltételekhez kell kötni, amelyek alakulása az üzemi vezető és beosztott szakember munkájától közvetlenül függ. Az irányelvek szerint az eredményességi javadalmazás és a prémium együttes összege nem haladhatja meg a munkadíj (alapmunkadíj -f- kiegészítő részesedés) összegének 50 százalékát. Eredményességi javadalmazás akkor fizethető, ha arra a termelőszövetkezet évvégi eredménye — a részesedési alap a tagok, alkalmazottak és vezetők munkadíjának kifizetése után — fedezetet ad. A tagok jövedelme az irányelvek . szerint az alábbiakból tevődik össze: alapmunkadíjak és személyi díjazások, kiegészítő részesedés és tagsági pótlékok, prémiumok és eredményességi ja vadalmazások. F itt lni hk ii«?eskedőltet A nagykunsági ts.z-szövetség elnöksége, küldöttközgyűlése a közeknúltban megvitatta az irányelveket. Szövetségünk felméréseket is végzett, hogy az új irányelvekben rögzitelt alsó és felső jövedelmi határoktól milyen mértékű el • térések találhatók a Nagykunság termelőszövetkezeteiben. Megállapítottuk, hogy százhatvanhárom tszvezetőből huszonketten vannak olyanok (14 százalék), akiknek fizetése a kategóriájuk szerinti alsó határt sem éri eL Kilenc vezető jövedelme viszont (5,5 százalék) a felső határt is meghaladja. Küldöttközgyűlésünk álláspontja az volt, a kategória-határok a'atti vagy feletti . Jövedelmeket módosítani kell. Az sem jó, igénytelenségre utal és a szakemberellátást hátráló tényezővé válhat, ha a vezetők nem kapják meg az őket törvényesen megillető, erkölcsileg elfogadható fizetést. Elítéljük viszont azokat a módszereket, amelyek alapján egyes vezetők a szövetkezeti demokrácia alapelveit megsértve, társadalmi feszültséget okozva az irányelvekben ajánlottnál magasabb jövedelmet vesznek fel, figyelmen kívül hagyva a termelőszövetkezeti mozgalom érdekét. A termelőszövetkezeti vezetők díjazásának tovább, fejlesztése, az irányelvek megvitatása, a mostani zárszámadás és tervjóváhagyá^ időszakára esik. Van tehát még idő a felkészülésre. Egyébként sincs semmi okunk a vezetők jövedelemmegállapításának kampányszerűvé tételére. A zárszámadási vagy tervjóváhagyó közgyűlésen kedvező alkalom nyílik arra, hogy a munkadíjazást, ezen be'ül a vezetők javadalmazását a tsz-tagok a közgyűlésen megvitassák, annak elfogadott elveit a szövetkezeti élet, törvényévé tegyék. Bízunk abban, hogy a tsz-vezetők javadalmazására kiadott irányelvek segítségével e közgyűléseken a szövetkezeti tagok biztosított jogaikat helyesen, a szocialista elosztás elveivel összhangban gyakorolják. Suba István a nagykunsági tsz-szövetség titkára Befejezte éves tervét a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsödi részlege, az utolsó 180 négyzetméteres megrendelést is útnak bocsátották. Az öcsödi szőnyegszövők különösen sok perzsát — havonta tízmillió csomót „kötöttek” készítettek az idén, az egyedi darabok kivételével kizárólag exportra. Képünkön Kovács Istvánná szövőnő az 1972-es terv teljesítését jelentő utolsó darabokat mutatja be Mérj Lajosné átvevőnek. Borofhordó a Játszótéren Szücs-tcícpi gondok, 00 00 00K oromok Szolnok egyik legismertebb munkásnegyede a Csokonai út—Szántó út—vasúti töltés határolta IV. kerület, közismertebb nevén Szűcstelep. Néhány évtizede még vizes, nádas, mocsaras terű. let volt, a húszas évek táján kezdett beépülni. Nevét, ahogy az idősebb lakók elmondják, Szűcs nevű tulajdonosától örökölte, s amikor a területet eladták, kis , értéke miatt a szegényebb sorsúak, a Járműjavítóban dolgozók — vasutasok, postások — vásárolták. Aztán ahogy benépesült, a város talán legnagyobb népsűrűségű kerülete lett. A második világháború bomba, támadásai következtében sok lakóház tönkrement, s a Szűcs-telep a múlt terhes örökségeit magán viselve érte meg a felszabadulást. Hiányos út-, víz-, bolt. és csatornahálózata, rossz közlekedése a kerület elhanyagoltságát tükrözte. A felszabadulás után a Szűcs-telepiek is igyekeztek felzárkózni a város többi, gyorsan fejlődő részéhez, s közös összefogással — ha lassan is — fokozatosan léptek előbbre. Sok szép eredmény bizonyítja a lakók erőfeszítéseit, az eredmények mellett azonban vannak még gondok is. Bodnár Bajos és Lakatos Lajos a kerület tanácstagja. Velük beszélget, tem Szűcs-telep napi örömeiről, problémáiról. — Ma már száraz lábbal is ki tudunk menni a telepről, mert az utcák egyik oldalán aszfaltozott járda van — állapította meg nem kis büszkeséggel Bodnár Lajos. — Az utóbbi négy évben pedig társadalmi összefogással és a vasút, segítségével sikerült a talajvíz nagy részét is elvezetni. így a lakók feltölthették udvaraikat, s termővé tehették házi kertjeiket. Sokat jelentett a vasút vilamosítása is. Kevesebb a füst, a korom, jóval tisztább a levegő. Külön fejezetet lehetne ír. ni arról a lelkesen vállalt, nagyarányú társadalmi munkáról, amellyel nap mint nap találkozni a telepen. A fásításban, a csatornázásban, a gyalogjárók építésében való részvétel a kisebbek közé tartozik. Egyik jelen, tősebb akciójuk volt a jól felszerelt játszótér létreho. zása, újabban, pedig egy 1300 méter hosszú, teljesen kikövezett út építéséhez kezdtek. Valami különösen jó szervezőkészséggel tudják összehangolni a vállalatok segítő szándékát. Az út építésénél például szerződést kötöttek a 21. sz. Volán, a Beton- és Vasbetonipari Mű. vek szolnoki gyára, valamint a tanács között. A BVM adja a hulladékkövet, a Vo. Ián elszállítja, a tanács tervet készített, a lakosság megcsinálta az út tükrét. Az idén az út építésében a társadalmi munka meghaladta a 150 ezer forintot. S folytathatjuk a sort. A Május 1. Ruhagyár patronálja a Délibáb úti iskolát, de segít a Járműjavító, a MEZŐGÉP, az Útfenntartó, a MÁV és a 7. sz. Volán is. Kell is ez a segítség, mert még nagyon sok a tennivaló. — Üzlethálózatunk változatlanul rossz, azonkívül nincs megoldva a tej. és a kenyérellátás , — mondotta Bodnár Lajos. — Esős időben a szinte járhatatlan utak miatt késik a szállítás, aztán a gyárak előbb a város szívében lévő boltokat látják el. Indokolt lenne egy kétmüszakos bolt. És nagyon hiányzik egy telefon. Legalább a Sziget utcai boltba vezethetnének be, ha másként nem, vállalati segítséggel. Eleteket menthetünk vele. Lakatos Lajos egyéb gondokat is megemlített. — A vasúti rekonstrukció folytán a töltés közelebb került a régen épült* családi házakhoz. A nehéz mozdonyok rezgése megrongálja a falakat. Körülbelül negyven család háza forog veszélyben, de a kártérítés késik, orvoslás pedig még nincs. Kevés a játszótér, bővíteni kell a vízvezetéket, fejleszteni a Délibáb úti általános iskolát, javítani a közutak állapotát, s van még elég baj a víz elvezetésével is. Azt sem értik, hogy mi szükség volt egy boroshordó felállítására — a játszótéren! Három élemiszerboltjuk kor. szerűtlen, helj’ettük mégis egy második kocsmát szerveznek. Érthetetlennek találják azt is, hogy az új kenyérgyárhoz — a Szűcstelepen keresztül — olyan kapacitású gázvezetéket fektettek le. amelyre nem lehet bekötni a lakóházakat. Pe. dig van, aki bevezettette volna lakásába a gézt. De egyszer talán majd arra is lehetőség nyílik. Távlati terveikben egy ABC-áruház építésére is gondolnak. Az útépítés és a közlekedés javítása mellett pedig sok-sok játszóteret és parkot szeretnének létesíteni. Természetesen egyszerre mindent nem tudnak megvalósítani. de tanácsi, vállalati segítséggel, a lakosság vállalta további társadalmi munkával. valóra válthatják terveiket, s a Szűcs-telep ötezer lakója magának méltó kömyzetet teremtve felzárkózhat a város fejlettebb kerületeihez Pataki István-Átadták a forgalomnak a 4-es számú tőközlekedési út debreceni szakaszát Szombaton hajnaltól kezdve ismét az eredeti nj’omvonalon. de korszerűsített úton haladhatnak a járművek a Budapest,—Nyíregyháza—Záhony 4-es számú főközlekedési út debreceni átkelő szakaszán. Mintegy 15 millió forintos beruházással átépítették az utat a Fürst Sándor és a Hajnal utcán, a Hajnal utca és az Április 4. útja kereszteződésében üzembe helyezték a forgalomirányító berendezést A csomóponton négy fázisú vezérlő berendezés automatikusan irányítja a forgalmat A korszerűsítéssel jelentősen rövidül a 4-es úton közlekedő járművek debreceni áthaladási ideje. „Zárszámadás77 a biztosítási és önsegélyező csoportokban Ezekben a napokban tartiák az üzemekben, a vállalatoknál idei uüosó ülésüket a CSÉB intéző bizottságai. Az Országban mintegy 2000 ilyen testület áll a Biztosítási és önsegélyező Csoportok élén. A mostani „zárszámadó” értekezleteken értékelik az 1972. évi munkát, az eredményeket, s azt, hogy miként gazdálkodtak a csoportok szociális alaoiukkal. Országosan ma már két és fél milliót is meghaladja a CSÉB-tagok száma, vagyis a bérből és fizetésből elő dolgozók közül minden másodiknak van csoportos élet- ós balesetbiztosítása. A CSÉB ek az idén életbiztosítási térítésként. 132 millió forintot, balesetekre 101 millió forintot fizettek ki. A biztosítási és önsegélyező csoportok a havi díjak eg.v részéből az idén mintegy 100 millió forint szociális alapot képeztek és űzettek ki rendkívüli esetekre, házasságkötésre. szülésre, hoszszantartó betegségre stb. Ebből az alapból több eaer tagjukat vitték üdülésre, országjárásra, várOtuiiéaéílíW,' 1
