Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

1972. deeemecr a. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á EgymilSiárd forintos program A szarvasmarhalenyészlés jövője Szolnok megyében Befejeződnek hamarosan a karcagi Lenin Tsz szakosított sertéstelepének munkála­tai. A termelőszövetkezet 32 millió forintból létesítette az 5400 férőhelyes telepet. KISZ-élet a szolnoki Papírgyárban Csak a fiatalokon múlik „Ha egyszer tollat vennék a kezembe, olyan cik­keket írnék, amelyekben az üzemi, vállalati KISZ- életel mutatnám be” — mondta egy papírgyári fiatal a Miről ima...? című 'összeállításunkbaal. A javas­lat alapján megnéztük, hogyan tevékenykednek a pa­pírgyári fiatalok a KISZ-ben? Milyen gond okkal., problémákkal küzdenek? A szarvastnarhatenyésztós gazdaságosságát, a fejlesztés lehetőségeit nagymértékben befolyásolja az állategészség­ügy helyzete. — Ezért olyan ütemben folytatjuk a megyé­ben a szarvasrnafhaállomány gümőkój-mentesítését, hogy 1975-ig a nagyüzemi állo­mány 90 százaléka mentes lesgyen. Fel akarjuk számolni a hevenv brucellózist, terv­szerűen folytatjuk a mente­sítést. Kidolgozzuk a felneve­lés során jelentkező emésztő- és légzőszervi vírusos beteg­ségek elleni védekezési eljá­rásokat, alkalmazzuk őket, tervszerűvé tesszük a med­dőségi kezelést I A fő figyelmet a megelőző védekezésre fordítjuk. Ennek érdekében minden nagyüze­mi szarvasmarhatelepre Ki­dolgoztatunk — irányelveken alapuló, — állategészségügyi szabályzatot és megkövetel­jük szigorú betartását, betar­tatását az üzemi vezetőktől is, az állategészségügyi szolgá­lattól is. Javítani akarunk az állategészségügyi szaktanács­­adáson is. ’ A megyében a tejfelvásár­lás jelenleg 800 ezer hektoli­ter évente, ez a tervidőszak végéig várhatóan 1 millió hí­re nő; az állami gazdaságok­ban az egy tehénre jutó évi tejtermelés mintegy 600—700 literrel, a termelőszövetkeze­tekben 200—300 literrel nö­vekszik. A tejipar további korszerűsítésén kívül üzemi társulásokban tejfeldolgozó középüzemeket létesítünk, el­sősorban Tiszafüreden és Tür­ke vén. Megvalósítjuk a háztáji tej zavartalan átvételét is azok­ban a községekben, ahol az iparnak felkínált tej jelentő­sebb mennyiségű. A tervidő­szakban elvégezzük a szolno­ki vágóhíd rekonstrukcióját. Támogatjuk a megye észak­keleti részében olyan húsüze­mi társulás alakulását, amely legalább évi 25 ezer sertés feldolgozását biztosítja, és a körzet ellátását teljes felelős­séggel végzi. Ugyancsak eb­ben a tervidőszakban kezdő­dik meg a megye déli részén, Kunszentmártonban, közös Szolnokon az ősszel két új, korszerű vegytisztító szalon nyílt. A hagyomá­nyos tisztítók forgalma még­sem csökkent. Sőt! A Ságvári-körúti EX­PRESSZ Vegytisztító sza­lonban egy csöpp hölgy, az 5 esztendős Bíró Krisztinka várakozik, édesapjával. Időnként a tisztítógép ab­lakára pillant. SIRIO, az olasz masina egyenletesen forgatja a piros kapucnis kabátkát. Az utolsó műve­letet végzi, szárít. Már csak a vasalást kell megvárni, és Krisztina felveheti a kabát­ját. Nem drágább Sokan a szalon elnevezés mögött, magasabb díjakat sejtenek. A szalon dol­gozója, Józsa Borbála az árakat sorolja, Egy férfi-, öltöny tisztítása bizonytalan időre vállalással 33 forint; Ha 3 napra adja be gazdá­ja, 43 forintot fizet érte. Két napra 49,80-ért, más napra 52.80 -ért. vállalja a szalon. Az expressz tisztí­tás ára tehát ugyanaz, mint 3 Patyolat hagyományos részlegeiben. Mások attól félnek, hogy vállalkozásban egy nagy tel­jesítő képességű húsfeldolgo­zó üzem építése is, — amely üzembelépése után sokat eny­hít gondjainkon, amennyiben megyénk nagyüzemei is csat­lakoznak a vállalkozáshoz. A kormányprogram megva­lósítása elsősorban a mező­­gazdaság szakvezetőitől és dolgozóitól függ. — Azontúl, hogy a kapcsolódó vállalatok és intézmények feladatai sem lebecsülendők. Ezért az üzem- és munkaszervezésben, a szocialista munkaverseny szélesítésében, a szakképzett­ség növelésében nem Kiseb­bek feladataink, mint az anyagi—technikai alap meg­teremtésében. Maradéktala­nul érvényesítjük azt a köve­telményt, hogy a szakosított éllat.tenyésztő-telepek élére mindenütt felsőfokú végzett­ségű szakembert állítsanak. A program megvalósulása feltételezi a jelenlegi szak­embergárda mintegy három­­szorozódását. Tekintettel ar­ra, hogy jelenleg kevés a fia­tal szakmunkás, — nagyobb ütemben folytatják képzésü­ket, elsősorban Jászapátira és Alcsiszigetre alapozva. Ezen­túl az üzemi felnőtt szak- és betanított munkások képzését is szélesebb körűvé tesszük. Ehhez szakiskoláink a legna­gyobb támogatást biztosítják. A háztáji és kisegítő gazda­ságok — a már említett je­lentős arányukból követ­kezően — továbbra is fontos szerepet töltenek be a lakos­ság szarvasmarha-termékkel történő ellátásában. Célunk az állománycsökkenés mér­séklése, a termelési helyzet éllartdósftása. A kormány­­program sok .intézkedést tar­talmaz ennek érdekében. A központi erőfeszítések azon­ban csak úgy vezetnek siker­re, ha a nagyüzemi vezető« is mindenütt eleget tesznek a szövetkezeti törvényből rájuk háruló kötelezettségeknek, és érvényesül az az elv, hogy a közös és a háztáji gazdaság egységet képez. Mindenekelőtt az értékesí­tési biztonság megretemtésé­­re és a megfelelő takarmány­ellátásra gondolunk. A kü­lönböző intervenciós felvá­saját maguknak kell kezel­ni a gépet,, a berendezése­ket ,Ez is tévedés. A sza­lon dolgozói végeznek min­den munkát, a megrendelő­nek csupán az 50 forintos érmét kell bedobni, ha igénybe veszi a kilós tisz­títást. Ez merőben új szol­gáltatás. Négy kiló ruha tisztítása 50 forint. Ebbe a súlyba belefér például négy öltöny. Ha „kilós” tisztítás után azonnali vasalásra be­adják, összesen 165,60 fo­rint a fizetség. Ugyanezért darabonkénti váBlalás ese­tén összesen 231,20 üoninit jár. Ideális A szalonok felszereltsége ideális a tisztítás módja és minősége az igényeket a legmesszebbmenők ig k i elé­gíti. A dán, Morva elneve­zésű gőzös vasalót, nagyon megkedvelték a szalon dol­gozói. Vizes ruha használa­ta nélkül sem fényesedig a szövet, és a Wakuum elszí­vóasztal a dolgozó egészsé­gét is védi. A Szolnok összes részle gében átvett expressz tisz­títást a két szalon végzi el. Az jár jobban, aki egyene­sáriások „kívülről” segítenek e gondon. A takarmányalap megteremtését azonban az üzemekben kell biztosítani. Ezenkívül megfelelő szakta­nácsadással támogatjuk a sis üzemekben is a tartástechno­lógia korszerűsítését. — Pl. szecskázó, daráló és fejőgépek beszerzését. A megyei fejlesztési prog­ram megvalósítása közel egy milliárd forint beruházást je­lent. Ez épületeket, gépeket, felújításokat, legelőfejlesztést jelent elsősorban. Számítá­saink szerint a megyében a termelői árak rendezése, va­lamint az állománynövelés támogatása mintegy 160 mil­lió forint árbevételi többlet­hez juttatja a termelőket. Az elvonó intézkedéseket is fi­gyelembe véve — táp áreme­lést, egyes adónemek emelé­sét — az ágazat mintegy 12 —15 százalékos jövedelmező­séget érhet el. Ezek azonban átlagszámok. Nyilván, ahol nem fejlesztik az ágazatot, ott az elvonó intézkedések éreztetik hatásukat. Ezért a megyei fejlesztési program az üzemek érdeke is. 3 Minden üzemnek saját adottságaiból, lehetőségeiből kell kiindulnia, s üzemi ter­vekben rögzítenie a fejlesztés arányát és irányát. Az üze­mi vezetők támaszkodhatnak az ágazati kutató és oktatási intézmények, a Megyei Állat­tenyésztési Felügyeíőg, a Me­gyei Állategészségügyi Állo­más szakvéleményére, közre­működésére. A fejlesztési tervek komp­lexitására és megalapozott­ságára különösen felhívom a 'figyelmet. Csak így biztos a kudarcok elkerülése. A ter­vek kialakítása és. megvitatá­sa nem lehet csak a szakmai vezetőgárda joga. A tervek ismertetése, véleményezése és jóváhagyása az üzemi kol­lektíva közreműködését is igényli. Hiszen éppen olyan kiemelkedő agrárpolitikai cél­ról van szó, mint néhány év­vel ezelőtt volt a kenyérgabo­na-program Meggyőződésem, hogy össze­fogással sikerül e nagy és szép tervet valóra váltanunk. Csorna János a Megyei Tanács V. B, me­zőgazdasági és éleiemezés­­ügyi osztályának vezetője sen a' szalonba viszi a ru­hát, mert a szállítástól, tö­rődéstől megkíméli. Már felfedezték ■Mégis a 4. sz. részleg ok­tóber havi forgalma 58 000 forint volt, vagyis 427 ex­pressz tisztításuk volt, a forgalomnak kb 15 száza­léka. A Ságvári úton, a sza­lonban 48 600 forint bevé­telt jegyeztek a pénztár­könyvbe október hónapban. Az Ady Endre úti szalonból nincs adat, mert november­ben nyílt meg. Mindeneset­re az biztos, hogy a vidé­kiek már felfedezték a sza­lon megvárható szolgálta­­jtását. Amíg bevásárolnak, vagy ügyeiket intézik, az­alatt elkészül a tisztítás. Aki már igényije Vette* aki már ismeri a tisztító szalonok munkáját., az csak jót tud mondani erről, a modern emberhez méltói szolgáltatásról. Az a baj, hogy kevesen ismerik. M. E. A Szolnoki Papírgyár a nagyobb üzemek közé tar­tozik. Egyre jobban fejlődik, és egyre több munkást fog­lalkoztat. Jelenleg 1200-an dolgoznak itt, és a három­száz fiatal közül csak száz­hetvenötén tagjai az ifjúsági szervezetnek. A gyárban a KISZ-nek nyolc alapszerve­zete van. Kálmán József, az I. KISZ- alapszervezet titkára: — Ah­hoz képest, hogy nagy lét­számban dolgoznak a gyár­ban fiatalok, kevésnek tar­tom a KISZ-tagok számát. Ennek szerintem az az oka, hogy fiataljaink nem ismerik eléggé a szervezeti életet, és nem is érdeklődnek irán­ta. Nálunk, a kiszerelő mű­helyben három műszak van. Nehéz lenne azt a húsz-hu­szonöt fiatalt is egyidőben összehívni .gyűlésekre, fog­lalkozásokra, ezért műsza­konként szerveztük meg az alapszervezeteket. Még így is több mint húsz fiatal nem lépett be a KISZ-be. — Mit gondol, ők miért nem akarnak KISZ-tagok lenni? — Szerintem nem érdekli őket a közösségi élet, eltöl­­tik a napi nyolcórát az üzem­ben, és hazamennek. Pedig ha segítenének egy-két jó ötlettel, biztosan változato­sabb lenne az üzemi KISZ- élet. — Az új feldolgozóban ta­lán még nehezebb a helyzet. Ebben az évben országos vetélkedője csak az öntőszak­munkásoknak lesz, ezért döntött úgy a Szolnok vá­rosi KISZ-bizottság, hogy megrendezi a lakatos és esztergályos fiatalok „Ki mi­nek mestere?” vetélkedőjét. Hét üzem nevezett, har­minchat fiatal Szakmunkás jött el tegnap, már kora reggel a Járműjavító tan­műhelyébe. I.akAtos Lajos, a városi KISZ-bizottság tit­kára köszöntötte őket, majd elméleti vizsgával megken, dődött a vetélkedő. A politikai tesztlapok ki­töltését követő néhány per­ces eligazító szünet után az esztergályosok elméleti, a lakatosoknak pedig gyakor­lati vizsgája kezdődött meg. mint a kiszerelőben — vá­gott közbe Panyicza Mária. — Mi is három műszakban dolgozunk, de eddig nem tudtuk megszerezni a műsza­konkénti alapszervezeteket. Szinte lehetetlen bármilyen összejövetelt rendezni, le­gyen az KISZ-gyűlés vagy klubdélután, mert tíz-tizen­öt embernél több ritkán jön el. Sokan úgy lépnek be a KISZ-be, hogy a tagsági díj fizetésével kimerült az ösz­­szes tevékenységük. Ügy nem lehet igazán jó KISZ-életet kialakítani egy nagyobb üzemben, ha csak néhány ember dolgozik. Az üzemi KlSZ-szervezet­­nek sok gondot, okoz a három műszak, de annál nagyobb probléma a helyhiány. Sza­bó Jánosné KlSZ-titkárhe­­lyettes elmondta, hogy ke­vés a terem, ami van, az ál­landóan foglalt. Működik az üzemben egy kihelyezett marxista középiskola, szak­mai továbbképzést tartanak a dolgozóknak, vannak szak­munkástanuló osztályok, ezenkívül párt-, szakszerve­zeti és politikai oktatást szerveznek. A KISZ-esek is szeretnének valahol „meghú­zódni”. de csak egy tante­rem — ahol az ipari tanu­lók tartózkodnak — és egy ebédlő — ahol fél háromig étkeznek — áll rendelkezés­re ennyiféle foglalkozás nj,eg­­tartására. A zsűri 5 órát adott a la­katosoknak, egy összetett mozdonyszerelvény, az ágy­­tokfedél elkészítésére. Az előzetes üzemi ver­senynek, és a jó felkészülés eredményeként a Járműjaví­tó fiataljai végeztek az élen. A zsűri döntése alapján az esztergályosok közül első Cseh Gyula 84 ponttal, má­sodik Csömör János (Vas­ipari Vállalat), harmadik Gulyás Ferenc (Járműjavító) lett. A lakatosok versenyé­ben első |Cozma József (Jár­­mŰvajító) 77 ponttal, máso­dik Muzsnyai Lajos (Bútor­ipari Vállalat), harmadik Csősz János (Járműjavító). Az elsők díja szovjetunióbeli társasutazás, a többi bélyeg­zett tárgyjutalmat kapott. érdekében, hogy az üzem­ben még több KISZ-tag le­gyen és a régi tagokat érde­keltté tegyék a munkában? —■ Az ipari tanulóknál az első osztálytól, a harmadikig egy alapiszervezetben va­gyunk — mondta Bársony Gizella. — Havonta kétszer tartunk KISZ-gyűlést. Ezek­re előadókat is hívunk, akik elbeszélgetnek a fiatalokkal az ókét érintő és a legjob­ban érdeklő témákról. Szer­vezünk politikai vitakörö­ket, egy-egy filmet, köny­vet közösen vitatunk meg. Többször részt vettünk ki­rándulásokon. Klubdélutáno­kat tartunk,.‘.amelyeket ve­télkedőkkel. vidám játékok­kal teszünk színesebbé. — A Papírgyárban több nehézséggel kell megbirkóz­ni, hogy a fiatalokat össze­tartsák. Vajon milyen segít­séget kapnak a KISZ-esek a gyártól? — Nem panaszkodhatnak üzemünk KISZ-esei — mond­ta Szabó Jánosné — mert a gyár- támogat bennünket. Most kaptunk 30 ezer forin­tot. Ezt az összeget a kirán­dulások, klubdélutánok és egyéb rendezvények, vala­mint a leendő KISZ-termünk berendezésére, felszerelésére költjük. Minden évben juta­lomként egy fiatal a Szov­jetunióba utazik. Ezt az utat támogatja a gyár is. Akik tanulnak, biztosítják számuk­ra a megfelelő segítséget Tanulmányi ösztöndíjat köt­nek velük, és az iskola el­végzése után megfelelő mun­kakörben és fizetéssel he­lyezik el őket. Minden üzemben figyelem­mel kíséri a párt a KISZ munkáját. így van ez a Pa­pírgyárban is. Közös ren­dezvényeken, társadalmi mimkában vesznek részt. A párt képviselője ott van a KISZ-gyűléseken. és hasz­nos tanácsaival segíti a mun­kát. Varga Sándomé üzemi párttitkár szívén viseli a fi­atalok gondjait, problémáit, hiszen néhány évvel ezelőtt ő volt a gyár KISZ-titkára. — Meg vagyunk elégedve az üzemi KISZ-szervezet munkájával. 'Nem mondom, akad még javítani való, pél­dául a csúcsvezetőségekben nincs megfelelő kollektív munka. Rendezvényeinknek még mindig nincs elég poli­tikai tartalmuk. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy megfelelő anyagokat kapnak, és tanácsokat adunk az elő­adók kiválasztásában. Van­nak nagyon jó kezdeménye­zések is, most a fiatalok fő célként tűzték ki, hogy cél­tudatosan foglalkoznak sza­bad idejük hasznosabb eltöl­tésével. Eddig a vélemények, ja­ír vasiatok. A többi a papír­gyári fiatalokon múlik. Szekeres Edit Őrjárat, tisztítókban Miért idegenkednek a korszerűtől ? — Mit lehetne tenni annak Ki minek mestere? Fiatal szakmunkások vetélkedője

Next

/
Thumbnails
Contents