Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december r 50 éves a Szovjelunió Az Oroszországi Föderáció Irta: Mihail Jasznor, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácta elnökségének elnöke Hogyan keletkeznek a szólásficamok ? A Szputnyik legújabb száma A Szputnyik című népszerű szovjet folyóirat decemberi sz/ma, tekintettel a szovjet állam megalakulásának 50. évfordulójára Nyikolaj Podgornij szovjet államfő cikkével jelenik meg. A Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke ismerteti a szovjet állam megalakulását és fejlődését. A Szovjetunió állami címerét bizonyára mindenki ismeri, de a címer keletkezésének történetét már nem. A Szputnyik 12. száma erről is ír. A folyóirat temutatja olvasóinak a szovjet szövetséges köztársaságokat. Képet kapnak az egyes köztársaságok lakosságáról, tudományáról, kultúrájáról; megtudhatják. hogy melyik köztársaságnak mityen az állami zászlaja, milyenek az érdekesebb népviseletek. f elkalauzolja olvasóit * Szputnyik a Krasznojárszm vízierőmű építkezéséhez, «I szamotlort olajkutakhoz. Beszámol arról. hogy a moszkvaiak kit tartanak ma a legnépszerűbb érának. A folyóirat szerkesztői gondoltak azokra is, akik szeretik a verseket. Tizenegy ismert szovjet költő műveiből adnak ízelítőt. 'A szovjet tájképfestő iskola műveiből és a Tretyakov képtár gyűjteményéből számos reprodukcióval kedveskednek azoknak, akik a festészetért rajongnak. A sportrovat a Szovjetunióban rendkívül népszerűvé vált wszambó”-ról, a japán dzsudókos hasonló önvédelmi sportágról ad ismertetőt Ü A -Könyves polc" Fjodor Morgan ukrán agronómus „Kenyér és emberek* irodalmi jegyzeteit közli arról, hogy a kazahsztáni szűzföldeket hogyan hódították meg. (KS) Az októberi szocialista forradalom, miután megváltoztatta az elmaradt peremvidékek életét, alapos változásokat okozott az egész köztársaság gazdasági térképén. A természeti kincsek, a föld gazdájává lett nép hallatlan gyorsasággal szabta át Oroszország gazdásági térképét: az oi'szág az ipari termelés átlag évi növekedésével megelőzi a legtöbb fejlett tőkés országot. Ez a növekedés, az elmúlt húsz évben példáuí kétszer akkora volt, mint az Egyesült Államokban és több mint háromszor akkora, mint Angliában. Az Oroszországi Föderáció vezető helyet foglal el a Szovjetunió termelésében. A föderáció ipari termelése 1940-ben 1913-hoz viszonyítva 8,8-szeresére, 1970- ben pedig 92-szeresére növekedett Ma a föderáció adja a Szovjetunió olajtermelésének több mint 30 százalékát villanyáramának majdnem kétharmadát szén, acél, gabona és tejtermelésének több mint felét és végiül íakitermelésének 92 százalékát A. köztársaságban percenként 122 tonna acélt, 895 000 kilowattóra villamosáramot 536 tonna olajat termelnek és a munkaidő egy perce alatt másfél traktor, majdnem hat gépkocsi és sok más termék gördül ki, illetve kerül ki a gyárak kapuján. Az Oroszországi Föderáció hatalmas vasérc, színes- és ritkafém tartalékokkal, nagyarányú szén, olaj és tőzegkészletekkel rendelkezik, a föderáció területén van a Szovjetunió erdőségeinek 90 százaléka, Aa Oroszországi Föderáció területén van a híres Magnyitka, az Uráli Gépgyár, a sztálingrádi és cseljabinsa- Jd traktorgyár, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az előbb említett magnyitogorszki fémkohászati kombinát építésénél valamennyi köztársaság építőmunkása közreműködött A föderáció ma az egész ország feketefém termelésének felét adja, felépültek olyan hatalmas gyáróriások, mint a kuznyecki, a cseljabinszki, a novo-tulai, a lipecki, a cserepoveci és a nyugat-szibériai fémkohászati kombinátok, A XXIV. párikonwresr/ns feladatul tűzte ki, hogy az Oroszországi Föderációban meg kell gyorsítani a gépgyártás, a földgáz- és kőolajtermelés. valamint a vegyipar fejlesztését, meg kell gyorsítani Szibéria és a Távol-Kelet természeti kincseinek kiaknázását. A súlypont ebben a nagyszabású programban ismét az autonóm köztársaságok, a nemzetiségi körzetek ipari színvonalának emelésére helyeződött. A Tatár Autonóm Köztársaságban például javában épül a világ legnagyobb teherautógyára, Csuvasfö’dön pedig a világ úgyszintén legnagyobb traktorgyára. A termelés hatékonyságának növelése, a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák! az életszínvonal további emelkedését. Az Oroszországi Föderációban az ötéves időszak alatt az egy lakosra eső jövedelemnek 30 százalékkal kell emelkednie. Mindez megmutatkozik a nép kulturális színvonalán. Szovjet-Orosza rszágban annakidején rendkívüli bizottságot hoztak létre az írástudatlanság felszámolására. Az Oroszországi Föderációban ma több mint 43 millió ember tanul, vagyis a köztársaság lakosságának majdnem egyharmada. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak több mint fele általános, közép- vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik. A különböző főiskolai és középiskolai humán és szakintézményekben több mint ötmillió diák tanul. Ma kivétel nélkül minden autonóm köztársaságban, határterületen és területen van főiskola. A föderáció területén 311 színház, számos múzeum, képtár és könyvár működik. Nemzetközi hírnévnek örvend az orosz Nyírfácska, a dagesztáni Lezginka-együttes és sok más együttes. 's> A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszára a szocialista nemzetek) további virágzása és sokoldalú együttműködése a jellemző. Minden egyes nemzet igyekszik minél jobban hozzájárulni az új társadalom építéséhez: Az Oroszországi Föderáció, vagy más köztársaságok sikerei elképzelhetetlenek lettek volna ené kül a szoros szövetség nélkül, a szilárd gazdasági kapcsolatok nélküli. A Szovjetunió népgazdasága egységes komplexum, A föderáció például az ipari és a mezőgazdasági termeié 1 volumene tekintetében az országban a második helyen álló Ukrajnától nyersvasat, hengerelt vasat, kőszenet, kokszot, vasércet, különféle gépeket, műtrágyát, élelmiszeripari termékeket és sok más egyebet kap. A szomszédos Belorussziából nagymennyiségű gép, berendezés, műtrágya és nyersanyag, a Kazah Köztársaságból színesfém, érc, kőszén, kőolaj, a szovjet gyapottermelésben áz első helyen álló Üzbég Köztársaságból nyersgyapot, és gyapottermék, valamint földgáz érkezik. Az Oroszországi Föderáció gépeket és műszereket, kőolajtermékeket, különféle berendezéseket, fűrészárut, valamint ipari és mezőgazdasági nyersanyagot szállít a testvéri köztársaságoknak. A s*ojet népek szoros egysége a háború idején is kiállta a tűzpróbát. A német fasizmus felett aratott győzelem bebizonyította, hogy nincs olyan erő, amely megbonthatná népeink testvéri barátságát és legyőzhetné soknemzetiségű államunkat. Moszkva és Sztálingrád alatt mindhalálig helytálltak azok a hős hadosztályok, amelyeknek katonáig az ország különböző néneiből kerü'tek ki- A győzelem napjaiban, Berlinben, a Reichstag oszlopsorán különféle nyelvű feliratok) voltak olvashatók a különböző nemzetiségű katonáktóL Szép és nemes ez a barátság az Oroszországi Föderációt benépesítő népek! között, a soknemezetiségű Szovjetunió valamennyi köztársaságának népei között Sítalpon a Szaharában Sítalpon a Szaharában? Kissé különösen hangzik. Két svájci fiatalember, aki egy Douze nevű kis tuniszi falucskába érkezett, bizony éppen hogy a szaharai homokon kötött sílécet. Kiderült, hogy a síléc a homokon cseppet sem siklik roszszabbul, mint a havon. A sízők minden reggel felkapaszkodnak egy 300 méter magas homokbuckára és óránként 50 kilométeres sebességgel száguldanak alá. Az „egzotikus” sport anynyira megtetszett a falucska lakóinak, hogy a helyi boltos egy tétel sítalpat hozatott és gyorsan eladta valamennyit. Azóta a falu apraja-nagyja zajos vidámsággal siklik alá a homokon a magaslatról. Ki tudja, talán meghonosodik a trópusi sport ezen új fajtája? Talán nincs messze az az idő, amikor a homoksít az olimpiai versenyek műsorába is felveszik. Erre a kérdésre elsősorban azért kell válaszolnunk, mert újabban elég gyakran találkozunk szólásficamokkal. Általában a jó szándék szülöttei ezek. a hibáztatható nyelvi képletek. A szerzők színes fogalmazásra törekednek. Szemléletesen, képszerűen kíván iák közvetíteni mondanivalójukat. Egyik vidéki lapunk hasábjain pedig a következő furcsa nyelvi formát olvashattuk: .,A bajnoki címre is fogát fájlaló (?) győri MÁV DAC”. Ez a furcsa nyelvi képlet is a szemléletes. a képszerű fogalmazásra való törekvés jegyében keletkezett. Az eredmény mégiscsak szólásficam. Kövessük nyomon e szólásficam keletkezésének útját. A fog és a fáj szavalt gyakran szerepet vállalnak az alkalmilag megszerkesztett nyelvi formákban (fáj a foga) éppen úgy. mint a zártabb, kerekebb nyelvi képletekben. Az állandósult, a közkeletű kifejezésekben azonban nagy an ügyelnünk kell. hogy a szólást eredeti formájában, jelentésében, sajátos hangulati, és használati értékében használjuk fel mondanivalónk színesítésére. Az állandósult szóliapcso- 1 tokban mind a fog, mind a fáj szónak már átvitt értelme kerül előtérbe s nem konkrét jelentéstartalma és használati értéke. Ezt bizonyítja az alábbi példatár is: Foga van az időnek (csípős a hideg), belevásik a foga valamibe (pórul jár), nem „Morc Tél-apó, szebb vagy te néha. Mint az a rózsaszín kamasz. Az idézet Beranger: ..Téii ciao’ c. verséből való. (Fordította Kar* dós László). Folytatását lásd a vízszintes 1., függőleges 1. számú sorban. f Vízszintes: 12. A szabadba! 13. Női név. 14. SZSZK fővárosa. 15. Korhű magánhangzói. 16. Kosztolányi Dezső múzsája. 18. Latin üdvözlés. 20. Átpártol. 22. Nem enged. 23. Kávékeverék. 25. Fasor (francia eredetű szó). 26. Szóösszetételek előtagiaként: egyet jelent. 27. Alias. 29. Tartományi küzbont Kasmírban. 30. A gallium vegyjele. 31. Kötőszó. 32. Labdajáték. 34. Helyrag. 35. Algériai kikötő. 36. Nicsak. .37. Személyes névmás. 40. Művelői klubot alakítottak a TV-ben. 41. Levé’borítékra írják. 42. Köralakú. 43. Annyi mint röv. 44. Helyez. 45. Spanyol város az Atlantióceán partján. 46. Véka egynemű betűi. 48. Miskolc hegye. 50. Szövi et félsziget. 51. Kettős betű. 52. Szóösszetételekben Ú1-at jelent. 54. Ilyen állat# pl. az ökör. 56. Minél több van belőle, annál jobb. 57. Abba az irányba. 59. Mosószer. 60. Fémhuzal. 61. Könyvek. lapok kiadásával foglalkozik. 63. Nagyon regi. 64. Szerb pálinka — névelővel. 65. A hidrogén és a nitrogén vegyjele. 66. Autóközlekedési Vállalat röv, 63. Rívó. 70. Indíték. 71. Alak. Függőleges: 2. Zsolna szlovák neve. 3. Német filozófus, az újkort bölcsészet megalapítója — (Emanuel. 1724—1804). 4. Női becenév. 5. Szolrrtizádós hang. 6. Naev csacsi 7. Naevapa megszólítása. 8. Mint vízszintes 12. számú. 9. Megállóban áll! 10. ..... morgana” (délibáb). 11 Gvermekközlekedési eszköz. 17. Férfi és női becenév egyaránt. 19. fűlik a foga valamihez (nem szívesen teszi, nincs kedve hozzá), kimutatja a foga fehérjét (elárulja hamisságát) stb. Bennünket különösen érdekelnek az alábbi szólásformák: Fáj rá a foga (megkívánta). vásik a foga valamire (szeretné megszerezni, vágyódik rá). Ez a két szólásforma illett volna az idézett mondanivaló képszerű kifejezésére. A szerző azonban változtatott a szólás eredeti formáján, s ezzel megváltozott a szólás sajátos jelentése és használati értéke is. Ha valaki fájlalja a fogát, akkor valóban azt állítja, hogy a foga fáj. Áz idézett kifejezésben nem erről van szó. A szerző nem is állíthatta azt, hogy az egész csapatnak fáj a foga. Tapad a fájlal igéhez árnyaltabb fogalmi tartalom is, s a panaszkodik, kesereg igék rokon értelmi sorába vonhatjuk be a fájlal szót is. Az idézett nyelvi formában ezeket a jel entésvál tozatokat sem hordozhatja a „fogát fájlaló” nyelvi képlet. Nem azt hibáztatjuk tehát, hogy képszerűen, .szem - léletesen akarta magát kifejezni a cikk írója, hanem azt, hogy az eredeti szólást félreértette, állandó, megszokott formáját megváltoztatta, s így furcsa szólásficám keletkezésének lehettünk tanúi. Ez pedig nem segítette elő a szabatos, a világos közlést sem. Sportol. 21........az alku”. 23. A népvándorlás korában feltűnt nép a Kajpi-tó környékén. 24. A leglágyabb nehéz fém. 27. Erősen kíván. 28. Állatok tartózkodnak benne. 31. Illattal párosult zamat. 33. Öramárka. 35. Az alma neve egyes vidékeken. 36. Folytonossági hiány — népiesen. 33. Tejtermék. 39. Hangzás. 41. Olasz kalandor, nagy nőcsábász volt. 42. Súlymérték. 44. Becsinált hús. fűszeres lével. 45. Hangszer tartozék.’ 47. Egy bizonyos Dont fölött körbe-körbe reoül. 49. Róma! 6. 50. Rossz. 51. Bokréta. 53. Időgép. 55. Ritka férfinév. 56. Korszak. 58. Jellemző szám. 60. Gyógyhatású anyag. 62. A Volga jobboldali mellékvize 64. Becézett Aranka. 67. Oltalmaz. 69. Monte Christo várbörtöne. Beküldendő: a vízszintes 1.. — függőleges 1. számú sorok megfeitése december 7-ig. A november 12-én megjelent — Fogászati hónap című keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Az egészséges fog arcunk d&sze. Gvermekraiz kiállítás. Fogkő. Szuvasodás. Jó fog. ló egészség. Gyomor. Szívbetegség. Félévenként. Fogápolás. Könyvet nyert: Horváth Elemér Szolnok. Lázár László Jászárokszállás. Nagy Katalin Kisújszállás Toró Csilla Tiszafüred. Tóth Mária Tiszafüred. (A könyvet a Megvei Egészségnevelési Csoport postán küldi el.) Múltheti reitvénvünk . he’yés megfejtése: Mint aki bőréből rögtön kibújna, úgy érzem, húsa éves lettem ma újra! —' Könyvet nvert: Botvánszkv János Mezőtúr. — (A könyvet postán küldjük el.) ... SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP RE JTVENYSZEt VÉNYE, ’ 1972. december 8. Vasárnapi dörmögések Lakatos Jőáaa barátommal erről a karácsonyi mizériáról beszélgettünk. Elmondta, hogy milyen ajándékot vesz a családjának, meg hogy mivel lepi meg a barátait, kollegáit Az asszony meg a gyerekek különösen szép ajándékot kapnak, dehát azt nem mondhatom el, hogy mit Meg abban minden, rendjén is van. De amikor a barátok, kollégák megajándékozását hozta szóba, belém fagyott a dörmögés. Jóska ugyanis elmondta, — tudni kell róla, hogy nevéhez méltóan lakatos — hogy a druszájának, aki egy szomszédos vállalatnál lakatos, egy csővágó garnitúrát ajándékoz, a sógorát meg, aki szintén iaktos, egy másik kooperáló vállalatnál, egy acélfúró apparáttail lepi meg, a szomszédjának meg, aki jó ivócimborája is, és ő is lakatos természetesen egy alvállalkozó vállalatnál, egy franciakulcs-készletet ajándékoz.. -Még biztos mondta volna tovább is derék barátom a megajándékozásra kerülök listáját, és az ajándékok felsorolását,' de én tapintatlanul közbe dörmögtem. hogy biz7 ez egy kis vagyon. Nem lesz ez sok ajándéknak? Erre fel barátom csak nevetett. Hát azt hiszed, kérdezte, hogy a saját zsebembe nyúlok? Á...! A vállalatéból adom, apuskám! A cégeméből. Ennyi eszem már nekem is van. nevetett. Elszömyűlködtem! Nem szégvelled magad, te Lakatos Jóska?! Ilyet csinálni! Mit gondolsz mi a nép vagyona? Mi történt veled? Nem olyan ember voltál te soha, hogy a köz pénze után dülleszd ki a melled, hogy milyen szép ajándékot adtál. Nem ilyen vagy te, Lakatos, sose voltál ilyen. Nem hát, mondta errefeü Lakatos, mostse kurtítom én meg egy csavarral se a vállalatomat, csakhát kíváncsi voltam, hogyha bedumálom ezt a bolondságot, felszalad-« a fejvized. Fel am, feleltem. Hát aztán miért, kérdezte. Nem mindegy az, hogyha egy értékes kuilcskészlet, „megódalításával”, vagy öt tucat vállalati cégéres flancos gázöngyújtó ajándékozásával károsítják meg a zsebünket? Nem értem, Jóska, sehogyse értem! Pedig egyszerű ez mint a pofon, mondta. Merthát azt hiszed nem tudjuk, hogy a górék megajándékozzák ám egymást karácsonyra, vagy újévre. Az egyik cég főnöke a másik cég főnökét, meg az ajtónállókat, meg aki kapja marja... Mert ez a divat, vagy mi a franckarika? Küldik egymásnak a vállalati muftik az ajándékot — tisztelet a kivételnek — hogy puszi-puszi, de jó vagy nálam, kedves szép kartársam. Oszt’ mit gondolsz, miből van az a sok aranycirádás mappa, meg rokkokótoll, meg zenélő szivarosláda, meg szattyánbőr táska, meg mi a kórság. Talán a kosztpénzből veszi a diri, mi? Á! Szól a Mancikának, hogy ebből tízet, abból húszat, amabból meg huszonötöt vegyen. Nem drága az! Neki legalábbis nem. De ki fizeti? Meg a viszontaján.dé-' kot, a másik cég dirijétől, azt ki kapja? Tán Marcsik bácsi, a sánta portás? Na, így v-an e? No, akkor miért vágj7 úgy felháborodva az én vicces dumámon, kérdezte Lakatos Jóska, hogy odaajándékozom én is a francia kulcskészletet, meg a csővágó apparátot. A gyárét persze, noná, majd a sajátomat. Miért, ők a sajátjukból nagyfiúskejdnak? Nem tudtam neki mit felelni, mert olyan, de olyan prüsszögés kapott el, hogy no. Megfázhattam, vagy valami ■ ilyesmi. A torkommal is van valami baj, mert a prüszkölés után meg csak krákogtam, krákogtam, szinte még most se hagytam abba... — ti — Dr. Bakos József Téli dal