Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
4 SZOLKOR HEGYEI NÉPLAP 1972. december 21. 50 éves a Szovjetunió Több áru, naqyobb választék KI MIT TUD Barátsági-est Conakryban A Szovjetunió jubileuma alkalmából szovjet—guineai barátsági estet tartottak Conakryban. Az esten ismertették a „Ki mit tud a Szovjetunióról?” pályázat eredményét. A guineai főváros lakosai nagy érdeklődéssel tekintik meg a soknemzetiségű Szovjetunió életéről szóló dokumentumfilmeket, valamint egy fényképkiállítást, amely a szovjet köztársaságoknak a Szovjetunió 50 éve alatt elért eredményeit tárja a nézők elé Január 17. Pompidou Etiópiába utazik Georges Pompidou ^-ancia köztársasági elnök január 17. és 19. között hivatalos látogatást tesz Etiópiában, hogy eleget tegyen Hailé Szelasszié etióp császár meghívásának. A francia államfő etiópiai látogatásának hírét kedden jelentették be az elnöki hivatalban. Drog bizottság Londonban A görög politikai foglyok kiszabadítására és támogatására kedden bizottság alakult Londonban. Tagjai között van Lady Fleming, a penicillin feltalálójának özvegye is. A görög bizottság nevű szervezet elnöke John Spraos, a londoni egyetem politikai gazdaságtan professzora. Senghor ismét főtitkár A Szenegáli Haladó Unió kedden ismét főtitkárává választotta Leopold Senghor köztársasági elnököt. A párt kongresszusán egyébként egyhangúlag Senghort választották a január 28-ra kitűzött elnökválasztás jelöltjéüL Valamikor a 20-as évek elején nagy visszhangot váltott ki a világsajtóban az, hogy a fiatal szovjet állam — a GOÉLRO terv alapján — rövid idő alatt villamosenergiával akarja ellátni az ezernyi városon kívül a hatalmas ország valamennyi községét, faluját. A kétkedés hangját szép lassan mégis elcsendesítették a szovjet villamosenergia program eredményei. — Napjainkban már csaknem egy billió kilowattóra energiát termelnek évente a szovjet hő-, vízi- és atomerőművek. — A legújabb terv káprázatos lehetőségeket ígér: egyesítik az európai, a szibériai, a kázahsztáni és a közép-ázsiai energia-rendszereket. Iparosítás A 30-as évek nagy vállalkozása az volt, hogy a Szovjetunió óriási léptekkel látott hozzá vaskohászatának megteremtéséhez. Azután az Ural és a déloroszországi területek hatalmas kohói elkezdték ontani á nyersvasat, az acélt. És .ismét egy mai adat: a Szovjetunió 121 millió tonnás acéltermelésével megelőzte a korábbi idők vitathatatlan első helyezettjét, az Egyesült Államokat. 1971- ben a Szovjetunió nyolc százalékkal több acélt gyártott, mint az USA. Folytathatnánk a sort, az egyes évtizedekre jellemző kiemelkedő eredmények viszszaidézését. Emlékeztethetnénk azokra a hatalmas erőfeszítésekre, amelyekkel újjá kellett építeni a romokban heverő országot a második világháború után. Felidézhetnénk az 50-es évek második felének elejét, amikor a világ első szputnyikja elhagyta Földünket. Emlékeztethetnénk 1961 tavaszára, amikor már emberrel a fedélzetén repült földkörüli pályára az űrhajó. Visszaidézhetnénk a monumentális beruházásokat tükröző Számsorokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a népgazdaság jövedelméből talán sehol a világon nem áldoztak ennyit új gyárak, üzemek építésére, a mezőgazdaság fejlesztésére, a hadsereg ütőképességének fokozására. A szovjet lakosság a nemzeti jövedelem egy harmadáról mondott le, hogy biztosabban nézhessen a jövő elé és egyszer majd minden korábbinál jobban előtérbe kerülhessen ez a szó: életszínvonal. Elefszíuvonal A 60-as évek végére megértek a feltételek arra, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzésekben a fogyasztás, az életszínvonal gyorsabb nőve* kedése kerüljön előtérbe. — Személyes tapasztalataim alakján mondhatom, hogy az azóta eltelt három év lényeges változásai már az utcá- Kon is észrevehetőek. Az emberek másképpen öltöznek. Az üzletekben lényegesen több az áru, nagytobb a választék. Mindez nem azt jelenti, hogy máris elérték a célt. — Azt jelenti csupán, hogy ha ez a hatalmas kapacitással rendelkező ország a 70-es évek fő feladatának az életszínvonal lényeges emelését, a fogyasztási kultúra javítását tartja, akkor ezt a tervét is a Korábbi sikerekhez hasonlóan valósítja meg. — Igaz, hogy a Szovjetunió valamennyi ötéves tervében fontos helyet kapott a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátásának javítása. Az 1971. január l'én elkezdődött kilencedik ötéves terv azonban valamennyi korábbi időszaknál erőteljesebben, — minőségileg másképpen törekszik e cél megvalósítására. — Ügy is mondhatnánk, hoey a mostani ötéves tervneK — és valószínűleg a következőnek is — ez a legjellemzőbb vonása. Mit követel meg általában az életszínvonal emelése? Természetesen szükség van a fizetések, a jövedelmek növelésére. A kilencedik ötéves tervben 22 milliárd rubelt fordítanak a fizetések, a nyugdíjak, az ösztöndíjak stb. emelésére. 1971-ben például 70 rubelre emeltéK a minimális bért. Ugyancsak tavaly óta magasabb fizetést kannak a vasutasok és a mezőgazdaságban a traktoro' sok, a kombáinosok. Felemelték a nyugdíjakat is. Növekedett az egyetemi hallgatók ösztöndíja. 1972 szeptember 1-től magasabb fizetést kapnaK az orvosok, a tanárok és az óvónők. A fizetéseknél is nagyobb mértékben nőnek a reáljövedelem egyéb tételei: ebben az ötéves tervben 56 milliárd rubellel. A legbeszédesebb számot mégis a lakásépítési program szolgáltatja: évente 11 millió ember költözik új otthonba. Az életszínvonal emelésének azonban csupán szükséges — de nem mindenképpen elégséges — feltétele a fizetések, a jövedelmek emelkedése. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy ezeket a jövédelmeket el is lehessen költeni, hogy értük szebb ruhákat, modernebb bútorokat, háztartási berendezéseket lehessen vásárolni. A B-szektor Ez a felismerés vezette a szovjet kormányt arra, hogy ''minden erejével megpróbálja felszámolni a korábbi áruhiányt és lehetőséget teremtsen a jövedelmek elköltésére. A Szovjetunió történetében most először nő majd gyorsabb ütemben az úgynevezett B-szektor, vagyis azoknak az üzemeknek a termelése, amelyek elsősorban a fogyasztási javakat állítják elő. És miután nem lehet egyik évről a másikra könnyű- és élelmiszeripari üzemek százait felépíteni, újfajta módszerrel is kísérleteznek: számos nehézipari üzem — a magas színvonalú technikát, a modem gépeket és a munkások szakképzettségét felhasználva — másodlagos termékként fogyasztási cikkeket gyárt. Hogy a szükség szülte ezt a furcsa intézkedést? Valóban így van. Most ugyanis a fogyasztásra koncentrálnak. És mint az elmúlt fél évszázad bebizonyította: a Szovjetunióban jól megtanulták az összpontosítás művészetét. Amikor Petymegiékhez beléptem, azt hittem, megőrültem, vagy legalábbis pillanatnyi hallucinációs elmezavar áldozata lettem: a mázsás Petymegi, mint karcsú szitakötő repdesett a lakás légterében. Amikor beléptem éppen az ablakon nézett ki a karnis magasságában, de kissé azért alatta lebegve, hogy meglátva engem fölém repüljön, s úgy nyújtsa lejeié a kezét, mintha segítséget adna egy juldoklónak. — Szia! — mondta egykedvű természetességgel, mint aki apró gyerek kora óta megszokta, hogy repüljön, mint egy poszméh... — Szervusz... Petymegi... Te vagy az? Vagy én őrültem meg? — Persze, hogy én vagyok... Mit csodálkozol? —repült az egyik fotel fölé Petymegi és helyet mutatott nekem, lent alatta és benne a fotelben. — Már megbocsáss, azért mégsem mindennapi dolog... Hogy... Csípj belém! ...Au! szóval mégsem álmondom... Mondd Petymegi, mi ez a marhaság ezzel a röpködéssel? Petymegi elgondolkodva leírt egy kört a fejem fett dolog úgy történt, hogy hazajöttem és meg akartam inni egy üveg paradicsomlét... Indultam a kamrába, amikor a feleségem felsikoltoft, hogy a frász majd rám jött... „Oda be ne menj!”, Miért repked Petymegi ? lett és körül, mint palami nagyrahízott szemtelen légy-szörny, aztán rákönyökölt a szekrény tetejére, úgy válaszolt... — Nincs ebben semmi meglepő. Hogy úgy mondjam természetes, hogy itthon repülnöm kell. Ez ó dolgok rendje. És, ha* elmondom, miért vagyok most két arasznyira a plafontól, rögtön megértess és semmi kivetni valót nem találsz a dologban... — Mondd már az istenért! Csak ne röpködj állandóan, mert megfájdul a nyakam... — Nézd kérlek, kiáltott rám, hogy ijedten ugrottam vissza a kamra ajtóból, mert hátha a küszöbön túl a mélység szakadéka nyílott volna meg előttem. Szó se volt szakadékról. Oda volt eldugva a karácsonyi ajándék. Mint kiderült, csak egy része. Le akarok ülni a fotelba. Furcsa... Nyúlnék a rugókhoz, újabb sikoly... A lányom. A karácsonyi ajándék egyik része. Mind kiderült. Nyúlok a könyvszekrénybe, mit gondolsz mi történik? — Megint sikoly? — ördögöd van. Hdfjy tudtál rájönni? Ott is van valami eldugva. Bárhova mentem, léptem, nyúltam ebben az átkozott lakásban, minden szeglet, zug, bútordarab sarok, rugózárta rékeszke. szőnyeg alja, kamra mélye, mindenütt eldugott valaki valamit. Én is persze, de már elfelejtettem a sok dugdosásba, hogy mit és hová dugtam. Se lépni, se ülni, se feküdni nem lehet ebben a lakásban... S amikor a vécébe meghúztam a meghúzandót, s a víztartályból nyakamba zuhant egy vízhatlan csomag... nem bírtam tovább., s Azóta repkedek, csak repkedek, de legalább nem nyúlok, nem érek semmihez... Nem igaz? — Igazad van,. tökéletesen igazad van Petymegi — mondtam és hazamentem. Otthon azóta én is repkedem. Karácsonyig repkedve is kibírom. Gyurkő Géza Modern élclmiszeráruház Moszkvában A bolgár állattenyésztés fejlődése Bulgáriában az állattenyésztés az összes mezőgazdasági termelésnek mintegy 35 százalékát teszi ki. A mezőgazdaság állóeszközeinek mintegy 42 százalékát ebben az ágazatban kötik le. Különösen gyors fejlődésnek indult az állattenyésztés a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956. évi plénuma után. Az 1956. évi szinthez képest 1971-re a szarvasmarhatenyésztés hatékonysága 2,7- szeresére, a baromfitenyésztésé 1,5-szeresére, a juhtenyésztésé 1,7-szeresére növekedett. Ugyanezen időszak alatt a tejtermelés 2,1- szeresére, a hústermelés 1,8- szorosára. a tojástermelés több mint kétszeresére. a gyapjútermelés kétszeresére növekedett. A szövetkezeti állattenyésztés biztosítja a tejtermelés 96,36 százalékát, a hústerme és 86,4 százalékát, a gyapjútermelés 95,6 százalékát. a tojástermelés 71,8 százalékát. A szakosítás és kutatás Finországban, Norvégiában, Svédországban és Dániában gyorsan fejlődik a baromfitenyésztés. A mezőgazdasági vállalatok szakosítása és a nagyszámú gazdaság, amely beszünteti tevékenységét, a tojóállomány csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor az ágazatok egyre bővülnek technikai szempontból. Az északi országok baromfitenyésztése igen fejlett és ez az alábbiaknak köszönhető : A hagyományosan képzett és hozzáértő baromfitenyésztőknek. A hivatalos vagy magánrendszerrel folytatott kutatásnak, amely még ha kisméretű is. minőségét ille. tőén figyelemre méltó jelentőségű. A nemzetközi kapcsolatnak azokon a kereskedelmi társaságokon keresztül, amelyek eladják a baromfitermékeket az egész világ baromfiiparának. Fajta cs takarmány Az intenzív sertéshizlalás — amire sok országban törekednek — napjainkban elképzelhetetlen állati íehér-Tapasztalati tény, hogy minden élőlény fiatal korában jobban fejlődik. Ezt kihasználva az élelmet szol-A képen: automatizált liizl alda jéklsel — hal-, hús-, vérliszttel — dúsított keveréktakarmány nélkül. Csak így érhető el, hogy az állat 190- 210 napos korára kb. 100 kilós súlyban, kiváló húsminőségben kerüljön ki a hizlaldából. gáló élőlények életterjedelmét ma már azok fiatal, növekvő életszakaszára korlátozzák, s ekkor egy adott tápanyagegységgel több élelmet lehet előállítani. Ennek alapján a hizlalt malacot 90—100 kilós súlyban ideális levágni. A konzervipar fejlesztése Jugoszláviában a macedóniai gyümölcs- és zöldségkonzervipar fejlesztésének távlati terve szerint az 1975- ös és 1976-os évben lehetővé válik mintegy százezer tonna zöldségféle és 16 ezer tonna gyümölcs évi feldolgozása. Az iparágba e célból mintegy 180 millió dináros beruházást eszközölnek. A beruházási terv szerint Szkopjéban évi 23 ezer tonna kapacitású új konzerv-Kevés a lazac gyárat építenek. A tetovoi „Belgrád” kombinát fejlesztésére 1975-ig 30 millió dinárt. a gjevgjeliei „Zora” üzem bővítésére pedig hatmillió dinárt fordítanak. Üj üzemrészlegeket szándékozik építeni á bitolji és a sztrumicai kombinát is. A „Makedonija” egyesült kombinát új gyárat épít évi 25 ezer tonna kapacitással, összesen mintegy 130 millió dinár ráfordítással. A szovjet és japán szakemberek megtárgyalták a közösen folytatandó mesterséges lazactenyésztés lehetőségeit a Csendes-óceán északi részén. A tengerek lazacállománya ugyanis állandóan csökken, a világpiacon pedig nő a lazac iránti kereslet, ezért most a szakemberek a lazac mesterséges tenyésztésének megoldásával foglalkoznak. Az olasz borok piaca Az olasz borok importja jelentősen növekedett az utóbbi években Nyugat- Németországban. Ez a növekedés várható volt. hiszen a Közös Piac piacszabályozási rendszere az ún. harmadik államok importiát különböző vám- és egyéb védőrendszerekkel hátráltatta. míg a szervezeten belüli forgalom korlátáit megszüntette. A korábbi versenytársait, így Algéria. _ Jugoszlávia. Görögország és a többiek a versenyből kiestek. Olaszország versenyképessé., ge ettől függetlenül a francia borok piaci helyzetét is háttérbe szorította. Egymaga az algériai borok elmaradása évi 5 millió hl-t jelentett. A francia borok piaci helyzete gyengülésének az: okát elsősorban az árakkal lelíet magyarázni, JJ G. U
