Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
1572. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A bírósági szervezet új törv t " Ír aj dr. jenőrúH Lásiló, a Szó nők megye' Bíróság elnöke A Macryar Közlönyből és egyéb forrásokból a közelmúltban értesülhettünk arról, hogy az országgyűlés új bírósági szervezeti törvényt alkotott. Ez az 1972. évi IV. törvény 1973. január 1-én, lép Ixatályba. Melyek ennek a leglényegesebb rendelkezései? Ügy vélem nem szükséges külön bizonyítani, hogy a bíróságok fontos helyet foglalnak el az állam- és jogrendszerünkben. ‘ A Magyar Népköztársaság Alkotmánya V. fejezetében külön foglalkozik a bírói szervezettel. Ezekben az alkotmányos rendelkezésekben kifejezésre jutnak azok a követelmények, amelyek a bírói szervezet alapját képezik. A korábbi bírósági szervezeti törvény 1954. óta van hatályban. Azóta jól szolgálta szocialista céljainkat az igazságszolgáltatásban. Állaimélétünk továbbfejlesztésének követelményei azonban az igazságszolgáltatás, a bírói munka tartalmi és szervezeti korszerűsítését is megkövetelték. A szocializmus alapjainak lerakását követően társadalmunk erőfeszítései, a szocializmus teljes felépítésére összpontosulnak. Ebben a nagy történelmi feladatban államszervezetünk fejlesztésén belül az. igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére is gondot kellett fordítani. A* országgyűlés 1972. április 19-én alkotmányunk módosításával bővítette az alapvető állampolgári jogok körét. Ez a körülmény az igazságszolgáltatásra azt a feladatot rótta, hogy erősítse az állampolgárok és a szocialista szervezetek jogai és kötelességefí'-!?lvéhyesítésénelt. jogi" gsranefáifc'f < ■ * Az igazságszolgáltatás szervezetét közvetlenül érintette az a körülmény is, hogy a népgazdaság irányításának új rendszere növelte a vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervek önállóságát A jogvitáknak korábbi, államigazgatási jellegű eljárásban való eldöntését túlhaladta az az idő, mint hogy a vállalatok egymás közötti jogvitái egyre inkább tényleges anyagi érdekeiket fejezik ki. A munjfcaügyi viták legtöbbször egzisztenciális, az állampolgárokat közvetlenül érintő érdekek területe lett. Ezért időszerűvé vált, hogy ezekben az ügyekben a korábbi kivétellel szemben a bírósági eljárás legyen általános. ■Az igazságszolgáltatás egységének megvalósításában lényeges az új szervezeti törvénynek az a rendelkezése, hogy az állampolgárok és a szocialista szervezetek alapvető jogait és kötelességeit - érintő jogvitákban a bíróságok döntenek. Ez azt is jelenti, hogy a bűnügyek, a polgári jogi, családjogi ügyeken túlmenően azok az ügyek is bíx-óság elé tartoznak, amelyekben eddig a gazdasági döntőbizottságok, és a területi munkaügyi döntőbizottságok jártak el. A/ ú j bi rósáori szervezeti törvény értelmében a bíróságok a következő szervezeti keretekben működnek: járásbíróságok, munkaügyi bíróságok, megyei bíróságok, katonai bíróságok, és a Legfelsőbb Bíróság. A bíróságra tartozó ügyekben — ha a jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — elsőfokon a járásbíróság (városi bíróság, kerületi bíróság) jár el. (16. §.) A megyei bíróság jár el elsőfokon az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben; másodfokon elbírálja a járásbíróság és a munkaügyi bíróság határozatai ellen bejelentett fellebezéseket. (18. §. (2) bek.) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban, és a megyékben. A munkaügyi bíróság elbírálja a munkaügyi döntőbizottság, illetve a szolgálati felettes határozata, továbbá a szövetkezeti döntőbizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata ellen benyújtott kereseteket; eljár azokban a munkaügyi vitákban. amelyek — külön jogszabályban meghatározott ésteícben —- közvetlenül terjeszthetők a munkaügyi bíróság elé; eljár a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A munkaügyi bíróság dönt a vállalati, illetőleg a szövetkezeti döntőbizottságnak (szolgálati felelésnek, közgyűlésnek) munkaügyi vitában hozott jogerős határozata ellen benyújtott óvás, valamint az új eljárás kezdeményezése tárgyában. (22. 23. §.) A bíróságok sajátos helyzetét mutatja ugyanaltkor az az alkotmányos rendelkezés, amely szerint „a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése Felnőttek a kicsinyekért — Na végre!... Megjött a kecskemama! Hamar, siessetek!... Itt a ravasz róka!.,. Izgatott kiáltások hangzanak a nézőtérről. A mese magával ragadta az apró székeken kuporgó csöppségeket, a szol. noki Jókai úti óvoda kis lakóit: A gidákat akarják megmenteni a gonosz rókától. A paraván mögött hat lelkes fiatal óvónő szorong. Kezükön játszanak, beszélnek, élnek a bábok. Dr. Lambert Istvánná, az óvónők bábcsoportjának egyik alapító tagja mondja el. hat esztendeje dolgoznak együtt, maguk írják a mesejátékokat, és míg meg nem tanulják, hetenként kétszer is próbálnak. Azután következnek gz előadások. Szolnok óvodásai számára teszik emlékezetessé az ünnepeket, és gyakran felkérik őket üzemek, intézmények is, hogy játsszanak a kicsinyeknek. Legutóbb a nyomdászok gyerekeinek adták elő ezt a kedves télapó műsort. Fizetségük a gyerekek öröme, kacagása és a „jaj, de jó volt”. A műsornak vége. Az „új óvoda” lakói ebédhez készülődnek. Hogy miért új óvoda ez a régi épület? Szeptember 10-én még háromszobás orvosi rendelő volt, november 8-án pedig beköltöztek a kicsinyek. Nem kell hangsúlyozni, mennyi mindent kellett tenni annak érdekében, hogy egy lakásból óvoda legyen. Mégis elkészült két hónap alatt. • A szolnoki ÉP SZER Vállalat Pancsik János és Csősz István brigádja, valamint a TIGAZ Pattantyús és Zrínyi brigádja felajánlotta, hogy társadalmi munkában beépíti a gázfűtést. Munkájuk értéke meghaladja a 20 000 forintot. Á szolnoki MEZŐGÉP udvari játékokat, mászókát. hintát, libikókát készített a kicsinyeknek. Ennyi segítséggel talált otthonra ez a hatvankét kisóvodás, — me — felett”. „A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kö telezők”. (Alkotmány 47. §.) Ezt az alkotmányos követelményt az új bírósági törvény mindenekelőtt azzal szolgálja, hogy a korábbi rendelkezésekhez képest világosan elhatárolja az Igazságügy Minisztérium és . a Legfelsőbb Bíróság irányítási hatáskörét. Ezek szerint az igazságügyminszter — a bírói függetlenség elvét szi gorúan tiszteletben tartva — látja el a felügyeletet a bíróságok általános működése felett. E felügyelet keretében gondoskodik a bíróságok munkájának személyi és anyagi feltételeinek biztosi tásáról, figyelemmel kíséri az ítélkező munkát, annak társadalmi hatását, és megfelelő intézkedéseket tesz, vagy kezdeményez az igazságszolgáltatás törvényessége, időszerűsége és hatékonyságának biztosítása érdekében. Ez a tevékenység nem a folyamatban lévő konkrét ügyekbe való esetleges beavatkozással, hanem a már jogerősen lezárt ügyejt elemzésével és azok tapasztalatainak általánosításával történik. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányításának fő módszere pedig továbbra is elsősorban a bíróságokra kötelező irányelveit és elvi döntések meghozatalával valósul meg. Ezt segíti elő a törvény azon rendelkezése, hogy a Legfelsőbb Bíróságon a büntető, polgári és katonai kollégiumok mellett létre kell hozni a gazdasági és munkaügyi kollégiumokat is. Az új szervezeti törvénynek további lényeges újítása az úgynevezett egyes bírói rendszer bevezetése. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkoünányos elvét fő szabályként a bírói szervezeti törvény változatlanul fenntartja, de a korábbiakhoz képest az egyszerűbb megítélésű, kisebb jelentőségű ügyekben szükségtelennek tartja a társasbíráskodás fenntartását. Az új szabályozás abból indul ki, hogy olyan ügyekben hagyjuk meg az ülnökbíráskodást, amelyekben részvételük valóban megköveteli élet- • tapasztalataikat a tényállás felderítésében és a helyes megítélésében. Véleményem szerint ez az intézkedés az ülnökbíráskodás jelentőségét még magasabbra emeli. A rági szervezeti törvénynyel szemben az új részletesebben és pontosabban határozta, meg a bíróságok feladatait, az igazságszolgáltatás alapelveit, a bírák alapvető jogait és kötelességeit, a bírói függetlenség edvét. A módosított alkotmányból eredően pontosan szabályozza a bírák választásával és visszahívásával kapcsolatos kérdéseket. Az új szervezeti törvény 53. §. (1) bekezdése szerint a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatlan időre választja. A 68. §. (1) bek. szerint pedig a bírói tisztségből való visszahívásra, vagy felmentésre a jelölésre jogosult szervnek kell előterjesztést tennie a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. Ezeknek a rendelkezéseknek kiemelésével igyekeztem vázolni azokat a jelentősebb szervezeti változtatásokat, amelyeket az új bírósági szervezeti törvény létrehozott. Meggyőződésem, hogy az új rendelkezések és azok maradéktalan megvalósítása sikeresen járul hozzá az igazságszolgáltatás munkájának fejlesztéséhez, és a bírói kar a jövőben is jól tudja teljesíteni nemes hivatását. Vízben ázó nyárfacsonkok (Fotó: N. Zs.) r látszva fcmu’ni, kulturáltan szórakozni A fászlíulátiyi if|nsági klub munkájáról A jászladányi ifjúsági klub 1968-ban alakult. Több évig kizárólag csak gimnazistákat tömörített, programja színtelen volt, foglalkozásai ellaposodtak, egyedül a tánc kedvéért gyűltek össze a fiatalok. A klubot 1971 őszén a művelődési ház igazgatója, Kalmár István újjászervezte. Magját az ÁFÉSZ-nél működő kiváló KISZ-alapszervezet képezte. Otthont a művelődési házban kaptak. Ma mintegy harmincötén vannak, jól összekovácsolt kis közösséget alkotnak. Tagjai az ÁFÉSZ, a ktsz, a varró üzem, a Haladás Tsz és a tanács dolgozói. Átlagéletkoruk 18 év. Megalakulásukkor meghatározták céljukat. Irodalmi estek szervezésével a művészeti ízlés formálására törekednek, a játékos foglalkozásokat is az önnevelés szolgálatába állítják. Igyekeznek minél jobban résztvenni a közéletben. Közös kirándulásaik a hasznos időtöltést szolgálják. Céljukat egy közösen megfogalmazott jelmondatba sűrítették: Játszva tanulni, kultúráltan szórakozni. A kiváló rímért Az idén megpályázták a kiváló ifjúsági klub címet. Egyéves eredményes munkájukat felmérve méltán remélhetik annak elnyerését. A klubvezetővel, s néhány klubtaggal felidéztük az eltelt hónapokat. — Eleinte nehéz volt megvalósítani kitűzött célunkat — mondja Gulyás Mária klubvezető. •— Sokáig csak az állandóan üvöltő magnót túlkiabálva beszélgethettünk. Ezért nem érdemes klubot alakítani. Néhányan összefogtunk, előadókat hívtunk meg, vetélkedőket szerveztünk. Már az első alkalommal többen közbe szóltak, hogy „zárjá' tok el a magnót, engem ez érdekel”. S fokozatosan lekerült napirendről a tánczene. A közösen összeállított programunk mindenki, nek tetszik. Szerdákon állandóan „teltházzal” tartjuk foglalkozásainkat. Lapozgatok a klub szépen, ízlésesen vezetett naplójában. Sok TIT-előadást hallgattak meg, társadalmi munkában rendbehozták a tsz sertésfiaztatóját, közös kiránduláson voltak Harkányban és Szolnokon, számos jól sikerült vetélkedőt tartottak többek közt Dózsáról, Petőfiről, a Szovjetunióról. A sok TIT-előadás címének olvasása nyomán felötlött bennem: nem volt e unalmas számukra? — Erről szó sincs — mondják többen is — érdekesek voltak az előadások, mint például az ifjúsági törvényről, a Tisza II. Vízlépcsőről szóló. Négy részből álló sorozatot hallgattunk meg Séta a zene birodalmában címmel, másik érdekes téma volt a Szerelem, házasság. Az előadások többsége nagyon tetszett nekünk. Utána mindig aktív vita alakult ki, volt mikor két óra hosszat is kérdezgettünk az előadótól. Olyan hatása is volt egy-egy előadásnak, hogy az ott felvetődött gondolatoknak néhányan tüzetesebben is utánanéztek. Az Angela Davisról szóló könyvet például sorra olvasta minden klubtag. A játék ssrerepe — És a játék? — Természetesen arra is jut idő. A komolyabb témakörből összeállított vetélkedőket is játékosabb, könynyebb formában tartjuk. Emellett minden foglalkozást közös játékkal zárunk. Sajnos kevés a nagyobb tár« sasjátékunk. Szeretnénk például egy asztali focit és egy biliárdasztalt Pénzünk azonban nincs. Amit tudunk magunk megcsinálunk. A tavasszal a művelődési ház melletti salakos sportpályát kézi. és tollaslabda-pályává alakítjuk át — Nagyon emlékezetes maradt számunkra Jósé Arzamendia paraguayi énekes és a Los Pachungos együttes szereplése. Az együttest a művelődési házhívta meg, az év folyamán kétszer is ellátogattak hozzánk. — Milyen új terveik van- • nak? —- Tervezünk egy olyan foglalkozást amelyben hárman elemzik a legkedvesebb verseiket. Többet fogunk beszélgetni a könyvekről is. A nyáron a -Mátrába megyünk kirándulni. Nagyon szeretnénk ha a művelődési házból elköltöző községi könyvtár helyiségét megkapnánk. Mostani termünk ugyanis kicsi, s rajtunk kívül itt tartja próbáit a kórus, itt rendezik a szakköri délutánokat, a népfront rendezvényeket. Kulturális alap nélkül A művelődési ház mindent megtesz a klub munkájának segítéséért. Jó lenne azonban, ha a község gazdasági egységei is hasonlóképpen támogatnák őket. Nemrég hozták létre a községben a varróüzemet, amelynek központi telepe Budapesten van. Elgondolkodtató azonban, hogy a mintegy százötven nőt, köztük sok fiatalt fog'alkoztaíó üzemnek nincs kulturális alapja. Jó lenne, ha egy-két gazdaság játékokat venne a fiataloknak, hisz ezt az ifjúsági klub igazán megérdemli. T. M. Életkörülmények — foglalkozásváltozások Kis népszámlálás az országban A Központi Statisztikai Hivatal jövő év január 1-i állapotnak megfelelően úgynevezett mikrocenzust, azaz kis népszámlálást tart. Ezzel kapcsolatban á KSH-nál elmondták: most harmadszor kerül sor ilyen szűk körű — az ország népességének mindössze két százalékára kiterjedő — adatfelvételre. A megelőző népszámlálásokkor feltett kérdések köre kibővül: tudniillik a lakás és a személyi adatokon kívül arról is tájékozódnak as összeírásban részvevők, hogy a lakosság foglalkozásában volt-e változás, illetve hogyan alakult életkörülménye. Az előbbi célja, hogy képet kapjanak arról: 1972- ben mennyien és miért változtattak munkahelyet, illetve hol helyezkedtek el. A másik felmérés célja, hogy tájékozódjanak a lakosság különböző rétegeinek és csoportjainak helyzetéről, illetve a természetbeni társadalmi juttatásokról. A népszámlálás úgynevezett véletlenszerű kiválasztás alapján történik. A KSH ezer olyan 5000 lélekszámúnál nagyobb Ids- és nagyközséget, illetVp várost választott ki. ahol egy-egy foglalkozás — mint például a mezőgazdasági vagy bányászati — jellemző a településre. Ezekben 4000 számlálókörzetet alakítottak ki. A népszámlálás ez év december 28-án kezdődik. Az összeírás nanjáról az érintett lakókat levélben érte. siti a KSH.
