Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

1972. december 14. SZOLNOK MtliVLl NÉPLAP 3 Az országgyűlés téli ülésszakának második napja Péter János felszólalása A mostani időben új, nagy változások vannak folyamat­ban az egész nemzetközi életben — kezdte felszólalá­sát Péter János külügymi­niszter, majd rátért a széles körű nemzetközi változások elemzésére, amelyek az el­múlt időszak külpolitikájá­ban végbementek. Szólott a változásokról arról a lénye­ges vonásról, hogy azok a tartós békéhez, a III. világ­háború végleges kiküszöbö­léséhez vezethetnek. Megem­lítette azokat az eredmé­nyeket is, amelyeket külpoli­tikai tevékenységükkel a szocialista országok értek' el. Mindenekelőtt aláhúzva a Szovjetunió kiemelkedő vi­lágpolitikái szerepét. Az új nagy változások elő­készítésének és irányításá­nak legalapvetőbb magyará­zata abban van, hogy a szo­cialista világrendszer, s minden egyes szocialista or­szág együtt is és külön-kü­lön is megnőtt jelentőségé­ben. Fokozódott nemzetközi hatékonyságuk. A szocialista országok a nemzetközi ese­ményekre gyakorolt és egy­re növekvő hatékonyságuk­kal a békés egymás mellett élés követelményeit a nem­zetközi élet mind inkább ér­vényesülő szabályaivá teszik. Ebben a folyamatban a legdöntőbb szerepe természe­tesen a Szovjetuniónak van. A mai világhelyzetet nem lehet sem megérteni, sem magyarázni a Nagy Októberi Szocialista Foradalom, és an­nak legközvetlenebb ered­ménye, a Szovjetunió nem­zetközi hatásainak megérté­se nélkül. Felszólalásában kitért a külügyminiszter a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának nemzetközi visszhangjára, majd a továbbiakban az euiÍ5pa(i biztonsági konferen­cia előkészítéséről a követ­kezőket mondotta: ködéséért dolgozzék, és tö­rekedjék minden szocia­lista ország együttműködé­sének, egymáshoz fűződő kapcsolatainak javítására. A továbbiakban Péter János felhívta a figyelmet a N ATO-ors'/ilgok tanács­ülésein felbukkanó érvekre, amelyek a hadierő fokozá­sát sürgetik, majd arra a fájdalmas problémára is ki­tért. amelyet a Kínai Nép­­köztársaság és Albánia je­lenlegi viszonya jelent a többi szocialista országhoz. A harmadik világgal való kapcsolatainkról ezeket mondotta: A szocialista országokhoz fűződő szövetségünk és kö­zösségünk ápolálsa mellett külpolitikai tevékenységünk egyik fő feladata kapcsola­taink fejlesztése az úgyne­vezett harmadik világ or­szágaival. A Szovjetunió kezdeményezése nyomán nö­vekszik az érdeklődés vala­­mifé’e ázsiai biztonsági rendszer iránt. Az európai biztonsági rendszer előké­szítésére irányuló tárgyalá­sok ébresztgetik más konti­nenseken is, azok politikai életében a saját regionális biztonsági rendszerük meg­teremtésére irányuló kész­séget. Ázsiában az ilyen le­hetőség feltárása minden bizonnyal a Szovjetunió, Kína. Japán. India és az Egyesült Államok erre irá­nyuló közös hajlandóságá­tól függ. Miként Európában sok apró részi ettárgyalás­bóí tevődött össze — hosszú út után — a Helsinkiben folyó előkészítő értekezlet, Ázsiában is sok vizsgáló­dás és konzultáció lesz szükséges a lehetőségek fel­tárásához. Kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal Biztonsági és együttműködési konferencia Sok munkába és erőfeszí­tésbe került. Hogy eljutot­tunk a most Helsinkiben fo­lyó előkészítő tárgyalásokhoz. További nagyon sok munká­ra és erőfeszítésre lesz szük­ség ahhoz, hogy az előké­szítő tárgyalások valóban el­vezessenek a biztonsági és együttműködési konferencia tényleges megtartásához. A konferenciára irányuló kezdeményezésnek és az út­kereső tárgyalások sorozatá­nak már eddig is jótékony hatása volt a nemzetközi életre. Elég összehasonlítani a mai nemzetközi légkört a budapesti felhívást — 1969. tavaszát — megelőző nem­zetközi légkÖR-el. $8 ha ezt az összehasonlítást megtet­tük, élesen kirajzolódik előt­tünk a különbség. Ebben a kétoldalú konzultációk meg­számlálhatatlan sorozata nagy szerepet játszott és játszik még ma is. Szólott a külügyminiszter az emberiség mai legsúlyo­sabb problémájáról, a dél­kelet-ázsiai háború kérdé­seiről, továbbá a közelkele­­ti konfliktus veszélyeiről, majd hangsúlyozta: Különleges hangsúllyal szeretném megemlíteni, hogy folyamatban van ma égy olyan tárgyalás is két ország között, amelyre a vi­lág népei különösen nagy reménységgel, bizakodással és jókívánattal tekintenek. Ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalá­sa stratégiai atomfegyve­rek korlátozásáról, az úgy­nevezett SALT-tárgyalás. Nem kizárt dolog, sőt való­Mindenki előtt világos, hogy a konferenciára irányu­ló kezdeményezés az európai szocialista országoktól indult ki, és kezdetben majdnem kizárólag ezek tevékenyked­tek a terv megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság képviselői is minden igyeke­zetükkel. különböző fokokon, a legmagasabb fokoktól kezdve a diplomáciai élet különböző szakaszaiig, részt vettek ebben a munkában. A konferencia előkészíté­sére irányuló magyar külpo­litikai tevékenységből azt a meggyőző munkát emelte ki Péter János, amelynek révén sikerült felismertetni a nyu­gati partnerekkel is - a kon­ferencia megtartásának szük­ségességét. Másrészt azokat az erőfeszítéseket részletezte, amelyek a két német állam egymáshoz való viszonyának rendezését sürgették. színű, hogy az emberiség egészének jövője szempont­jából ennek a tárgyalásnak különösen nagy a jelentő­sége. A termonukleáris há­ború lehetőségének korsza­kában a két termonukleá­ris hatalom egyezkedése az emberiség jövendő sorsát döntheti el. Az új nagy változások, amelyeknek jelei között élünk, a szocialista orszá­gok közös erőfeszítései és kezdeményezései nyomán jöttek létre. Éppen ez is igazolja kormányunk törek­vését, hogy a Szovjetunió, val való alapvető közösség és szövetség alapján a szo­cialista országok együttmű­Péter János a továbbiak­ban többek között szólt Ja­pán és a Szovjetunió kapcso­latainak erősödéséről, az in­diai helyzet normalizálásá­ról. az afrikai országok nö­vekvő szerepéről a nemzet­közi politikai életben, emlí­tette a latin-amerikai népek problémáit, majd a szocialis­ta és a fejlett tőkés országok közötti kapcsolatokról ezeket mondotta: Az államközi kapcsolatok terén a legnagyobb változás az utóbbi években és hóna­pokban az európai szocialis­ta országok és a fejlett tőkés országok viszonylatóban vált egyre nyilvánvalóbbá., Eb­ben a folyamatban a Magyar Népköztársaság is részt vett és kezdeményezésével segí­tette is a folyamat kibonta­kozását. A nemzetközi élet új nagy változásai ebben a viszonylatban valóban a leg­szembetűnőbbek. Példaadóan jó a kapcsola­tunk Ausztriával. 1958-ban hangzott el először itt. az országgyűlés tárgyalásai ke­retében külpolitikai törekvé­sünk ilyen megfoaalmazása: ,.A magyar—osztrák kapcso­latokat a különböző rendsze­rű országok együttműködésé­nek példaképévé szeretnénk kifejlesztni”. Diplomáciai kapcsolatok nélkül is kölcsönös megértés van — nem is csak hallga­tólagosan, hanem nyíltan vallottan is — Tisztelt Or­szággyűlés, a magyar és a nyugatnémet kormány között egyrészt abban, hogy diplo­máciai viszony nélkül is fej­lesztjük kapcsolatainkat a kölcsönös érdekeknek megfe­lelően, másfelől abban, hogy a diplomáciai kapcsolatokat akkor vesszük fel, amikor mindkét kormány úgv láfia, hogy az ilyen lépés által to­vább javítja az európai poli­tikai viszonyokat. Az általános nemzetközi viszonyoK kedvező változásá­val együtt halad előre kap­csolataink javulása az Ame­rikai Egyesült Államokkal. Ezután kérte az ország­­gyűlést. hogy a költségvetési törvényjavaslatot fogadja el. maid befejezésül hangsú­lyozta : — KülpolitiKai tevékeny­ségünkkel arra törekszünk, hogy a nemzetközi viszonyok kedvező változásait minél teljesobl>en érvényesítsük ép használ iuk fei a szocializmus és a béke ügye. a Magyar Népköztársaság javára. — Konkrétan a Magyar Nép­­köztársaság vonatKozásában ez azt jelenti, arra törek­szünk. hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusán megfoga 1 ma» >tt irányelvnek megfelelően minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi feltétetek a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. A délutáni óráKban az el­nöklő dr. Beresztóczy Miklós bezárta a vitát, és megadta a szót a nénzötryminisztem hek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. ’ Faluvégi Lajos bevezető­ben elismeréssel állapította meff. hoev gondolatokban gazdag volt a véleménycse­re: az országgjmlési bizottsá­gokban 90-en. a narlament olénumán pedig 37-en szól­tak hozzá a költségvetési törvénytervezethez. Számos felszólalásból kicsengett, — hogy gazdasági és pénzügyi politikánk határozott, de nem merev. Ezen az úton fogunk továbbhaladni — jelentette ki a pénzügyminiszter. Beresztóczy Miklós ezután szavazásra bocsátotta a tör­vényjavaslatot. az országgyű­lés az 1973. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Az országgyűlés ma 10 óra­kor a népgazdasági tervezés­ről szóló törvényjavaslat tár­gyalásával folytatja munká­ját. A stratégiai atomfegyverek korlátozása Hasznos eszmecsere télkész házakról, a műemlékvédelemről és a városrendezési tervekről Tegnap Soós István me­gyei tanácselnök-helyettes elnökletével ülést tartott a Szolnok megyei Tanács műszaki és kommunális bi­zottsága. Első napirendjén — többek között — arról volt szó. hogy a Megyei Tervező Iroda, a BVM szol­noki gyára és a Bács me­gyei Tanács tervező irodája tervpályázatot hirdetett a szolnoki épületelemgyár épületpaneljeiből kialakítha­tó sor. és kis társasházak terveinek elkészítésére. A pályázat jól sikerült, a terveket gyűjteményben foglalták össze. Felvetődött ezen a meg­beszélésen, hogy ezeknek a terveknek felhasználásával A tanácskozás napirend­jére került a műemléki al­bizottság jelentése is. Erre azért érdemes különleges figyelmet fordítani, mert — a jelentést tevő Boháthv Lajos szavaival élve — a műemlékek hazánk törté­nelmének. népünk művészi elkötelezettségének bizonyí­tékaiként nagy nevelő erőt képviselnek. A Jászkunságban 1966- ban készült el a műemlé­kek jegyzéke, mely 33 mű­emléki. 114 műemlék jelle­gű és 8 városképi jelentő­ségű. összesen 165 védetté nyilvánított létesítményt tartalmaz. Az utóbbi évek­ben számottevő műemlék helyreállítási munkák vol­tak megyénkben, — többek között a fegyvernek! pusz­tatoronynál a karcagi Mor­gó csárdánál, a kengyeli szélmalomnál, a megyei mú­zeum épületében, a szol­noki vártem pl ómná l és a ferences templomnál. Az idén a lakásszövetkezetek szer­vezhetnének ..félkész-házak­ciókat'’. Kecskeméten már többszáz lakást adtak át ilymódon, — elsősorban al­bérletben lakó családoknak. Azok lényegében a csupasz falak közé költöztek, s te­hetségükhöz mérten fokoza­tosan vezették be a vizet. » villanyt, a gázt. szerelték fel a fürdőszobát, csempé. két raktak, festették a fala­kat. A vakoásig, a durva gépi szerelésig nálunk is vállalkoznának az építésre a kivitelezők, hiszen ..szűk kapacitásuk” a szakipari munkáknál van. Az építte­tők jó részének is kedve­zőbb volna a félkész-ház akció. Megyénkben is meg kellene valósítani. is több műemlék helyreál­lítása kezdődött meg. Tekintve, hogy megyénk az ország többi részéhez viszonyítva fnűemlékekben szegény, a meglévők vé­dettségéről fokozottabban gondoskodni kell. Azért döntött úgy tegnap a mű­szaki és kommunális bi­zottság. hogy e tárgyban különböző javaslatokat ter­jeszt a megyei tanács vb elé. Harmadik napirendi pont­ként a települések tervsze­rű fejlesztését célzó rende­zési tervekről tárgyalt a bi­zottság Mészáros János me­gyei főépítész jelentése alap­ján. Ez a téma élénk érdek­lődést váltott ki. Felvető­dött például, hogy helye­sen jár-e el az építési ható­ság, amikor távlati tervei', miatt teljes építési tilalmat rendel el. Emiatt eseten­ként még a legelemibb épü­let-ka rban ta rlási m u nkákat sem szabad elvégezni. A válasz egyértelmű: a rendezési terveket öt, éven­ként felül kell bírálni és a reális helyzetet mérlegelve figyelembe venni a tilalmi fokozatokat. Egyik heSyen lehetséges a lakásbővítés engedélyezése. a ' másikon csak a felújítás, illetve a tatarozás, a múlhatatlanul szükséges karbantartás vé­gezhető el. Építési hatósá­gaink sokszor a számukra legkönnyebb megoldást vá­lasztják: a teljes építési ti­Szóba került a korábban nagy vitát kiváltó szolnoki fedettpiac ügye is. Elhang­zott: állítólag a fedett piac elkészülte után sem szünte­tik meg a mostani piacot, egészen a központi bevásár­ló központ megnyitásáig árusítanak ott. Mellesleg szólva akadt ellenzője a be­vásárló központ tervezett helyének is, mondván: az ilyen csarnok cseppet sem lalmat.' Pedig ennek alkal­mazása a tilalmi fokozatok helyett éppenséggel erkölcs­telen. Miért kényszerítünk valakit primitív körülmé­nyek között lakni, vétózva a lakás felújításának lehe­tőségét, ha az a terület reá­lis számítások szerint 15— 20 éven beiül előrelátható­­an nem kerül szanálásra? (Szolnokon is szerepeinek a rendezési tervben olyan te­rületek, melyek beépítéséi­re jó, ha két évtized múlva kerül sor). rózsillatú, amellett az áru­­szállítás miatt már hajnal­ban zajos. Ilyen „előnyei” miatt érthetetlen, hogy miért kell az idegenforgal­mi célokat szolgáló új szál­ló mejlé tervezni. Szerencse a szerencsét­lenségben : most még nincs pénzünk a vásárcsarnokra. — csak elképzelésünk van. Azon viszont tudunk vál­toztatni. S. B. Parlamenti beszélgetések Nőtt az árbevétel, többszörösére bővült az export a V asipari Vállalatnál Élvezettel hallgattam kép­viselőasszonyunk, Szurgyi Istvánné felszólalását. Ahogy szétnéztem' a parlamenti üléstermében, láttam, a tisz­telt, ház miként figyeli, hogy mit mond az óvodák építé­sének fontosságáról. Néhány perccel azelőtt bé­késcsabai kollegánk beszélte: Náluk a városi tanács ve­zetői összehívták az ipari Üzemek igazgatóit, párttitká­­rait, főkönyvelőit. Kerték. ha azt akarják, hogy munká­suk legyen, segítsenek az óvodák, a bölcsődék építé­sében. A tanácskozáson nagy­szerű eredmény született: az Üzemek összesen 20 millió forintot ajánlottak fel a ta­nácsnak gyermekintézmény építésére. így a tanács forrá­saival együtt ebből a pénzből 600 óvodai é 240 bölcsődei he­lyet létesítenek Békéscsabán, A mi megyénkben Szolno­kon. Is születtek társadalmi ke r.daii lén y.ezéseU, felajánlá­sok gyermekintézmények építésére, de a békéscsabai üzemek segítségadását hall­va, azt hiszem, mi még ko­rántsem lehetünk elégedettek ered mény ei tikkel. ☆ A népgazdasági tervről be­szélgettünk Gorjanc Ignác­­cal, a Hűtőgépgyár vezér­igazgatójával. Mint csepp­­ben az egész, vagy egészben a csepp, így került szóba a Hűtőgépgyár 1973. évi terve. Újabb nagyszerű, munka­­sikerek kel (jeli évet tervez­nek : 2 milliárd 300 millió forint termelési értéket akar­nak előállítani, vagyis 10 százalékkal többet, mint az idén. 350 ezer hűtőszekrényt gyártanak többek között, Jö­vő óv november 7-én fel­avatják a jásza zokszó 11 ás 1 Üzemet, amely attól kezdve teljes kapacitással terrpeL Már vannak nagy tételű export megrendeléseik: a Szovjetunióba 80 millió fo­rint értékben 19 szupermar­­kett áruház-berendezést szál­lítanak. Svájcba 15 ezer’ S— 60-as, Ny ugat-,Németország­ba ugyancsak 15 ezer 140— 150 literes S—60-as korr.p­­resszorqs hűtőszekrényt ex­portálnak. A Hűtőgépgyár terve is tükröződik abban a célkitű­zésben, amit a törvényjavas­lat így fogalmaz, meg: „Az ipari termelés az. 1973. évben az 5 éves tervben számított átlagos növekedési ütemben 5.5—-6 százalékkal emelke­dik.” A Fábián Márton képviselő felszólalása utón a Parlament folyosóján tovább beszélget­tünk arról, hogy a szövetke­zeteknek ki keli használni­uk a mezőgazdasági érték­­termelő folyamat meghosz­­szabbítársára szolgáló minden lehetőséget. Ez nemcsak az egyes szövetkezetek, hanem az egész népgazdaság érdeke is. így került szóha azután a lakosság ellátása, amely elválaszthatatlan a termelés növelésétől. Megemlített egy számunk­ra nagyon érdekes, jó hírt. Kunszentmártonban több megyénk beli termelőszövet­kezet és a Hús % iri Tröszt közösen nagy teljesítményű vágóhidat és búsfeldolgozót épít. A beruházás még eb­ben a tervidőszakban meg kezdődik, és az 5. ötéves tervben fejeződ!* w. Az elnök-képviselő magya­rázta milyen sok előnnyel jár majd a szövetkezeteknek ez az új üzem. Én viszont arra gondoltam, lehet, hogy addig kell várnunk Szolno­kon és a megyében a jó hús- és töltelékárura? Varga Viktória Jól sikerült számadása volt legutóbb a megyei ta­nács Vasipari Vállalatának, amely a legnagyobb eég me­gyénk tanácsi vállalatai kö­zött. Árbevételük a tavalyi első háromnegyedévhez mérten az idén több mint. 13 és fél. u vállalati tervijkhöz képest, csaknem 3 százalékkal emel­kedett. Igaz, a nyereség en­nél mérsékeltebb növekedést mutat, ele több olyan ténye­ző miatt, amely viszont a jövőbeni eredménynövelést biztosíthatja Csaknem öt és félszeresére bővítették a külföldi piacon értékesített gyártmányaik mennyiségét, s ezáltal 14.4 millió forint árbevételt ér­tek el. Továbbfejlesztették szolgál tatásaikat, miközben az erre hivatott részlegeket új telephelyre költöztették a Hunyadi úton. összességében a több mint 13 és fél százalékos árbevé­tel-növekedést olyan mér­sékelt létszámemeléssel biz­tosították. hogy a termelés bővüléséhez 80 százaléknál nagyobb arányban a terme­lékenység fokozása szolgáit a lapu L A vállalati keretek közt végzett műszaki fejlesztés­ben hiányosság is tapasztal­ható. A műszakiak idejéből főleg csak regisztráló és egyeztető munkára telik, ar­ra kevésbé, bogy a ‘technoló­gia valamennyi összetevőjét vizsgálják és a továbbfej­lesztésre javaslatokat dolgoz­zanak ki. j 155 védett létesítmény Építési tilalmi fokozol is van l'edett piac

Next

/
Thumbnails
Contents