Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 14. Hetvenöt éves Jász Dezső Megjelent a Nemzetközi Szemle decemberi száma A tartalomból: Dr. Szűrös Mátyás: A Szovjetunió külpolitikájának fél évszázada; Nagy László: A szovjet szocialista demok­rácia — ma; A. Ter-Grigor­­jan: A barátság lovagjai, Képek a Szovjetunió életé­ből; Viktor Boldirev: A Nyugat-Berlinről szóló négy­hatalmi szerződésről; A két német állam szerződése (Ker­tész György); Dóczé Kálmán: Az Európai Gazdasági Kö­zösség párizsi csúcsértekez­lete után, Páneurópa — az európai biztonság ellen (Ri­chard Coudenhove—Kalergi .,Európa Weltmacht” c. könyvét ismertette Ruff Mi­hály); Ónodi György: A két Jemen egyesülése; Az USA- választások számokban, A Chilében folyó osztályharc jellegéhez (Karcag Gábor); Dr. Békés Zsolt: Óceánok, tengerek, haditengerészet; Könyvszemle; Eseménynap­tár. A vajdasági Kazinczy A jugoszláviai magyar iro­dalmi élet megteremtője, Szenteleky Kornél kettős év­fordulójára készülnek a Vaj­daságban: jövőre lesz szü­letésének 80. és halálának 40. évfordulója. Az ósziráci orvos — maga is neves köl­tő. író és műfordító — olyan szerepet töltött be a jugosz­láviai magyar írók, költők között, mint Kazinczy Fe­renc, a magyar nemzeti iro­dalom felvirágzása idején. Szenteleky maga köré gyűj­tötte és munkára serkentet­te a Vajdaságban élő magyar irodalmárokat, gondoskodott műveik kiadásáról, s ösz­tönözte az irodalmi alkotá­sok magyar illetve szerb— horvát nyelvre való lefordí­tását. Az évforduló előké­születeként dr. Bori- Imre az Üjvidéki Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének ve­zetője, az Újvidéki Hunga­rológiai Intézet munkatársa a napokban Pécsre, Szente­leky Kornél szülővárosába látogatott, a tanárképző fő­iskola vendégeként életrajzi adatok után kutatott ké­szülő művéhez, amelyben a ,.'vajdasági Kazinczynak” ál­lít majd emléket. Részese századunk legna-, gyobb csatájának, a hazai, s a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom küzdelme­inek. Megalakulása után egy hónappal már tagja a Kom­munisták Magyarországi Pártjának. Münnich Ferenc nevezi ki a békéscsabai 101. Vörös Gyalogezred politikai biztosává. Szerkeszti a Kassai Munkást, a romániai Élőiét, neve ott szerepel a román, osztrák, német, holland, spa­nyol. francia kommunista párt névsorában. Harcol a spanyol polgárháborúban, az Északi, majd az Andalúziái Hadsereg hadműveleti osz­tályának vezetője, a külföldi önkéntesek közül egyedül ő kapja meg a Katonai Vitéz­­ségi Érdemrendet, a legma­gasabb köztársasági kitünte­tést. Kiemelkedő alakja a francia ellenállásnak. Újság­író, író, hadtörténész, de mindenkor — mint maga vallja — elsősorban hivatá­sos forradalmár. 1897. decem­ber 14-én született Nagyká­rolyban. Ma hetvenöt esz­tendős. — Mit mondana ezen a születésnapon? — Illés Béla úgy fogalmaz­ta meg, hogy aki azért él, amiben hisz. a*, haláláig fi­atal marad, ötvenhárom év alatt jó tapasztalatokat sze­reztem ennek igazságáról. Mindenkinek a maga dol­gát kell tennie, ennyi az egész. — Most megjelent könyvé­ben, a „Hispániában” Taci­­tust idézi. „Kevesen marad­tunk és hogy — úgy mond­jam — nemcsak másokat él­tünk túl, hanem szinte ma­gunkat is”. Nincs ebben né­mi kesernyésség? — Nincsen. Csupán a ma­gam nemzedékére gondol­tam, a tizenkilencesekre, a „spanyolosokra”, de a negy­venötösökre is, a kommunis­táknak arra a vonulatára, amely lassan — és termé­szetszerűen — átadja a sta­fétabotot. Jó érzés, hogy van kinek, s elégtétel is: amit kezdtünk, amit tettünk, az ma egyenesben van. — Brecht szerint „Wer die Macht hat, die Sorgen”, azaz a hatalom gondokat szül. ón, életében sűrűn küzdött a ha­talom ellen, egy másik s a legfőbb hatalom, a proleta­riátus seregének sokféle pa­rancsnoki posztján. Nyilván hozott fájdalmas döntéseket is. Mi ad erőt ezekhez? — A tudat, hogy minden a hátaimon, a ki kit győz le el­vén múlik; A hit, hogy miért cselekszünk, az a legigazibb ügy. A meggyőződés, hogy Landler Jenőt idézve, csa­tát, háborút el lehet veszí­teni, de forradalmat soha. Ma úgy mondom: könnyebb harcolni a szocializmusért, mint ■ megvalósítani azt. A fegyveres frontok arcvonala mindig világosabb, mint az ideológiai küzdelmeké, a bé­kés építőmunkáé. Ezért ami­kor problémákról hallók, so­ha nem azokra, hanem a megoldásra teszem a hang­súlyt, az a fontos. Aki úgy hiszi, hogy egy csatát kell megvívnia, az keveset vál­lal. A szocializmushoz ve­zető út ellentmondásokkal van kikövezve. S csaták nemcsak akkor zajlanak, amikor dörögnek a fegyve­rek. — Azaz nincs, nem lehet elégedett forradalmár? — Igen is, nem is. Minden eredmény elégtétel, de hogy katonai hasonlattal éljek, a sikerek továbbfejlesztése a győzelemhez elengedhetetlen. A szocializmus építése, me­­gintcsak katonai kifejezés­sel, nem állóháború, hanem dialektikus folyamat. Örökös mozgás.. de nem egyetlen irányban! Jó lenne nyílegye­nesen haladni, de vannak kitérők, kátyúk is. Nem egy­szer rész-kudarcok. Ám vég­ső soron az a fontos, hogy tudjuk, mit akarunk. — A kommunistákra ellen­feleik évtizedek óta szeret­nék rásütni a bélyegzőt: fanatikusak. Az Ön élete nem szűkölködik olyan tet­tekben, amelyek mintha iga­zolnák ezt... — Ha ellenfeleink elkö­telezettségünket vélik fana­tizmusnak, igazuk van. A kommunisták „fanatizmusa” az optimizmus, ami az ügy igazságáról való meggyőző­déssel egyenlő. E „fanatiz­mus” a történelmi perspek­tíva maga, a társadalmi moz­gás iránya. S ez a „fanati­kusokat” igazolja. — ön harcolt tizenkilenc­ben az intervenciósok ellen, Spanyolországban Franco csapataival nézett szembe, Franciaországban az SS gép­pisztolyaival. Félt? — Olyan hősök, akik nem félnek, csak a népmesékben vannak. A való világ küz­delmeiben emberek vesznek részt, akik természetes ön­fenntartási ösztöne a félelem. Leküzdeni a félelmet er­kölcsi tartalékok kérdése. Jónéhányszor már úgy né­zett ki: otthagyom a fogam. S mégis, nyílt kiút. A vak reménykedés nem ér sem­mit. annál többet a kollek­tíva esze, összefogása, bátor­sága. Minden nehéz helyzet­ből a közösség lelt megol­dást. S még valamit ehhez: mind katonaként, mind ci­vilként megtanultam, hogy parancsnokolni, bármelyik kis vagy nagy poszton, csak elmélyült ismeretekkel le­het. — Harcolt, s írt; golyókkal, betűkkel küzdve. „Budapest­től Budapestig” című köte­tének mottója egy Cervan­­tes-idézet. „A toll nem csor­bítja a lándzsa hegyét, sem a lándzsa a toliét”. Tanul­mányokat publikált német, francia, spanyol, svájci, hol­land lapokban, társa volt Lendler Jenőnek, Zalka Má­ténak, kiváló forradalmárok seregének. Mit jelent önnek ’az a szó: öröm? — Azt, ha olyasmit tehet­tem, tehetek, aminek ered­ményét megoszthatom má­sokkal, aminek gyümölcse nemcsak az enyém. Azt, hogy becsülni tudom a kis ered­ményeket is. Azt, hogy fel­nevelődött egy olyan nemze­dék, amely megtanult gon­dolkodni, mely hitet és tu­datosságot ötvöz, s így cse­lekszik. Azt, Tlógy bárhol legyek is az országban, min­dent úgy nézhetek: kozom van hozzá. Ma hetvenöt esztendős. 1918. óta katonája a világ­méretű küzdelemnek. Egyik cikkének mottója Federico Garcia Lorca hitvallása: „Amíg élek, a szegények pártján fogok állni.” Jász Dezső sem tett másként, s erejének forrása kommunista hite. A Pravda írta róla: „Ha olyan emberekkel találko­zunk, mint Jász Dezső, az internacionalizmus szó va­lósággal látható tartalmat nyer”. Mészáros Ottó Petőn A Magyar Posta Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulóját háromértékü soro­zattal köszönti. Gál Ferenc és Nagy Zoltán terve‘alapján az új kiadás a budapesti Pénzjegynyomdában réznyo­mással készül. A bélyeg­nyomtatás sok év óta hiá­nyolt nemes és művészi for­májának felújításához méltó alkalmat, megfelelő témát választott postánk. Az 1 fo­rint névértékű bélyegen a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjakat buzdítja a költő. A 2 forintos címlet Petőfi Sándor arcképét és aláírását ábrázol­ja, a harmadik értéken a sza­badságharc egyik ütközeté­ben látjuk a költőt. Petőfi Sándor arcvonásait már 1919-ben megörökítette a Tanácsköztársasági Arcképek sorozat 45 filléres értéke. 50 éve, születésének centená­riumán 5 értékből álló kiad­vány jelent meg. A forrada­lom dalnoka ezután csak 1947-ben került bélyegre a magyar történelem szabad­sághőseit bemutató sorozat­ban. A következő évben a vi­lágirodalom legnagyobbjai között nyert helyet a bélyeg­albumokban. A Tanácsköz­társaság 30. évfordulóját a róla kiadott bélyeg rajzának megismétlésével ünnepeltük és ugyanez az érték szere­pelt a magyar bélyeg cente­náriumára 1971-ben kiadott sorozaton. Halálának 100. év­fordulóján három bélyegből áiló sorozat jelent meg, amelyet alig fél év elteltével színváltozatban újból kiad­tak. ^Talpra magyar5! — lelke3 sítette Petőfi 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt összesereglett népet.' A jelenet a szabadságharc hő­seit felvonultató 1952. évi so­rozat 30 filléresén elevene­dik meg. a Nemzeti dal jeli­gévé lett első szavai az 1848-i események centenáriumán kerültek bélyegre. Petőfivel találkozhatunk a Szovjetunió és Románia bélyegén is. ér­dekes rajzú alkalmi bélyeg­zők és emléklapok jelentek már meg; a költő hatalmas életművét végigkísérhetjük filatelista dokumentumok se­gítségével. A most kiadásra kerülő új sorozathoz megfele­lő képeslevelezőlapok jelen­nek meg, így a Szövetség út­ján carte- maximumok be­szerzésére nyílik majd lehe­tőség. Számos helyen (első­sorban Kiskőrösön és Buda­pesten) emlékbélyegzőt hasz­nál a posta, Borostyán a vándorszínész: színmű Petőfi Sándortól Fekete Sándor a kiváló Petőfi-kutató irodalomtörté­nész és drámaíró színművet írt Petőfi Sándorról a Kecs­keméti Katona József szín­ház számára „Borostyán, a vándorszínész” címmel. A költő kecskeméti vándorszi­­nészkedésének napjait meg­elevenítő színmű próbái meg­kezdődtek. Főszerepét — a „Borostyán” álnevű Petőfi Sándort — Úri István ala­kítja. A rendező Turián György, a kecskeméti színház főrendezője. Az új színmű ősbemutató­ját a költő szülőhelyén, Kis­kőrösön tartják majd az év végi Petőfi-emlékünnepségek és a nagyközség várossá ava­tása alkalmából. A most fel­épült új városi művelődési központban. A darabot a kecskeméti színház Szolno­kon is bemutatja. &w\M Tejgazdálkodási mérleg Az EGK nagyarányú kon­­kurrenciájában az NSZK tejgazdálkodásának telje­sítményei magasabbak, mint valaha. A ,-statiszti­kai” tehén most évente majdnem 3860 liter tejet ad, 210 literrel többet, mint öt évvel ezelőtt. Növekedett a gazdálkodók tejszállítmá­nyainak mennyisége a tej­gazdaságokban. és növeke­dett a teljes tejforgalom is. Különösen kiemelendő a tej. színnél, a joghurtnál és a sajtnál tapasztalt termelés­­növekedés. így pl. a joghurt forgal­ma alig öt év alatt három­szorosára emelkedett, ami kétségtelenül a karcsúság! és az egészségügyi hullám egyik következménye. A vajfogyasztás ezzel szemben egy helyben topog. Közös dohánytermelés A jugoszláv „DIN” do­hányipari vállalat képvise­lői megállapodtak a „Blgar­­szki Tjutjun” bolgár do­hányipari vállalattal a ke­leti és virginiai dohányfaj­ták közös termeléséről és feldolgozásáról. Ezenkívül a a két partner kölcsönösen kicseréli egymással dohány­fajtáit, valamint a dohány feldolgozásához szükséges egyéb nyersanyagokat. Előirányozták annak lehe­tőségét is> hogy kölcsönösen igénybe veszik egymás sza­bad kapacitásait, tapaszta­latcserét folytatna!:, és együttműködnek a tudomá­nyos kutatás területén. A „Blgarszki Tjutjun” vállalat Bulgáriában egyesí­ti a dohánytermelést és for­galmat. Repülőgépek a mezőgazdaságban A szovjet mezőgazdaság­ban jelentős szerepük van a különféle típusú repülő­gépeknek. És nemcsak azért, mert a repülőgépekkel könnyebben elérhetők az óriási kiterjedésű mezőgaz­dasági területek, de azért is, mivel a repülőgépek olyan időben is használha­tók, amikor más járművel nem lehet a szántóföldeken közlekedni. A kolhozok és a szovhozok évek óta igény­be veszik a repülőgépeket műtrágyázásra és növény­védő-elemre. E szolgáltatás jelentőségét az alábbi szá­mok szemléltetik. 1960-ban az Agroflot gé­pei összesen 20 millió, 1970- ben 81 millió, 1971-ben pe­dig 90 millió hektár mező­­gazdasági terület trágyázá­sáról és növényvédelméről gondoskodtak. A kolhozok és a szovhozok tervei sze­rint ez a terület 1975-ig legalább 110 mii dó hektár­ra nő. Eddig az időpontig a repülőgépeket nemcsak szilárd, de folyékony mű­trágya leszórására is alkal­mas berendezésékkel szere­lik fel. vasbetonvázas szórótornyok és az acélszerkezetes raktár­­épületek. A mintegy 10 milliárd forint befektetéssel Képünkön: a Hőtechnikai Vállalat dolgozói csúszó­zsaluzattal építik a szóró­tornyokat. (MTI fotó) Hollandia zöldségtermelése Hollandia idei zöldségter­­me'ése a főbb zöldségfaiták tekintetében alig tért el a múlt évi terméseredmé­nyektől. Paradicsomból 335 ezer tonna került piacra és ez a mennyiség 3.2 száza-A finn fakivitel A finn export alapvetően a faexport függvénye, bár a fa részaránya az 1958. évi 80 százalékról mostaná­ig 55 százalékra csökkent. A fűrésziparon kívül — ahol még ma is számos kisebb­­nagyobb üzem dolgozik — jelentős koncentrálódási fo­lyamat ment végbe a fa­iparban: je’enleg már csak 18 kartonüzem, 29 papír­gyár, 18 szulfitos, 16 iszulfá­­tos technológiájú gyár. 30 lékkai kevesebb a tavalyi termésnél. Zöldborsó és spárga is kevesebb termett az idén. mint tavaly. Azon­ban uborka és fejessaláta lényegesen nagyobb meny­­nyiségben került az idén piacra. lemezgyár. 11 faforgácslap­gyár és 22 köszörületgyár dolgozik. A faipar alapanyagát dön­tően a parasztgazdák biz­tosítják. Finnországban 370 000 erdőbirtokos van, közülük 350 000-nek 100 hektárnál kisebb erdeje van, s övék az erdőterület 70 százaléka. Számukra az erdő a biztos megélhetést, a hosszú tél alatt haszna® elfoglaltságot jelent, Műtrágyagyár épül Péten Épül a péti nagykapacitá­sú műtrágyagyár. Sorra emelkednek ki a földből a épülő gyár 1976-tól százezer vagon műtrágyát ad majd évente a mezőgazdaságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents