Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 12. hlmjegyzet Tombol a Hóid A sokoldalúságáról ismert — színésznek, forgatókönyv- írónak, rendezőnek egyaránt neves — Bryan Forbes Tom­bol a Hold című filmjét, amely Peter Marschall ma­gyarul is olvasható regényé­ből készült, a legegyszerűbb volna a „neoszentimentalista" filmdivat hullámlökésének minősíteni, és mint ilyenen kellő fölénnyel fanyalogni. Merthát mi mást csinál For­bes, ha nem könnyekre va­dászik? „Földob” egy tipi­kusan érzelgős történetet, két járásképtelen nyomorék képtelennek tűnő szerelmét, továbbá a váratlanul és in­dokolatlanul- bekövetkező ha­lál tragikumát lebegteti. Nem tisztességtelen eszközök ezek? Nem olcsón akar meghatni? Határozott nemmel kell felelnünk erre a kérdésre, amelyre jónéhány kritikus igennel felelt. Az író és a rendező ezzel a szélsőséges esettel nem egy történetet kí­vánt előadni, hanem jelképet emelt, merőben lírai indíték­ból, a legtörhetetlen emberi életkedvnek. Az emberség­nek nincsenek korlátái, nem lehetséges olyan reménytelen helyzet, amelyben megen­gedhetjük magunknak, hogy hűtlenek legyünk az élethez: körülbelül ezt példázza a két béna szerelmes, Bruce és Jill szomorú, ám mégis valami olthatatlan derűt árasztó bal­ladája. A filmben és más művé­szetekben is újra meg újra előbukkanó, érzelmekre kon­centráló ábrázolás egyébként úgy tűnik, nagyon is való­ságos igényből fakad, még ha a megvalósítás felszínes módszerei gyakran a giccs felé közelítik is az érzelmek létjogosultságáért érvelő al­kotásokat. A különböző avantgárd és álavantgard irányzatok annyira cáfolatot, kételyt, kiábrándítást hirdet­tek általában, hogy időről időre fölmerül az érzelem­hez, a művészi ábrázolás egyik őseleméhez való visz- szatérés szükségessége. Bryan Forbes filmje elke­rülte a stilusválasztásban rejlő veszélyeket. Hűvös, mértéktartó és derűs ma­radt mindvégig, a szemé­lyes vonzalom, a legbenső­ségesebb emberi kapcsolatok igazát hirdette, de úgy hogy a leglogikusabb értelem is elismerheti az érzelem ere­jét. Nagy részese a film szép­ségének Toni Imi operatőr artisztikus képkomponáló ér­zéke és Stanley Myers meg­ejtő hangulatú muzsikája. A főszerep azonban — szeren­csére még látni olykor ilyen filmeket is — a színészi já­téknak jut. Malcolm Mc­Dowell, akit Lindsay An­derson emlékezetes filmje, a Ha avatott sztárrá, meggyő­zően igazolta, hogy négy év­vel ezelőtti kiugrása nem volt véletlen jelenség. Egy- egy arcmozdulatával meg- iratlan forgatókönyv-fejeze­teket is képes pótolni. Méltó partnernője a nálunk alig ismert Nanette Newman: tö­rékeny báj és poézis van alakításának legapróbb moz­zanataiban is. Sz. J. • • ARABOK KOZOTT - RAMADAN HAVABAN iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiii miiiiiiiiiiiiiuüiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiitiitiuiiniiitiiifjliiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiniiHiiüniiiitiiKiiiiniiiiiiiniiiiinuiuinn ■ Dobri gyen... Dobri gvfn... köszön az arab, ahogyan kiszálltunk a gép­kocsiból. És már mondja is tovább oroszul, hogy hiva­tásos idegenvezető, felajánl­ja szolgálatait, megmutatja nekünk a piramisokat. Nem vagyunk oroszok, mondjuk neki. nem is értjük- jól azt a nyelvet. Magyarok va­gyunk. és el is fogadjuk a szolgálatait, ha jól beszél angolul vagy németül.. Ki­derült, hogy a hetvenkét éves Ids öreg, aki több mint félévszázada él abból, hogy külföldieket kalauzol a mű­emlékeknél, analfabéta lé­tére kitűnően beszéli mind­két nyelvet. De újabban az oroszt is. Időnként ked­vesen ránk mooslygott, és oroszra fordította a szót. Amikor újra figyelmeztettük, hogy mi ezt nem értjük olyan jól, mindig így válaszolt: az orosz szép nyelv, az oroszok jó emberek. Az arab váro­sokban, főként Damaszkusz- barr' és Bagdadban többször volt hasonló élményünk. Már hazaérkezésem után olvastam a kairói Akhbar el-Jom főszerkesztőjének cikkét, aki kommentárt fű­zött Szidki egyiptomi mi­niszterelnök moszkvai láto­gatásához. A korábban is szovjetellenes irományairól ismert publicista azt írja: „Szidki moszkvai látogatása rést nyitott ugyanazon, az ajtón, amely négy hónap óta zárva volt, de ennél többet nem ért el... Hacsak a Szovjetunió nem kötelezi el magát még világosabban az arabok mellett, az ajtó, amelyen rés nyílott, jobb, ha ismét bezáródik.” E sorokat---------------------------------------------—7-----------------------------­„ A néppel tűzön-vízen át" Megyei szavaló és prózamondó-verseny Petői! műveiből Petőfi Sándor'születésének 150. évfordulója tiszteletére több rendező szerv együtte­sen szavaló- és prózamondó­versenyt hirdet amelyen a költő verseinek és prózai műveinek, illetve azok egyes részleteinek elmondásával vehetnek részt a jelentkezők. A megyei versenyt járási- városi fordulók előzik meg, ezeket 1973. március 15-ig bonyolítják le. A megyei döntő időpontja április 10. A költészet napjának előes­téjén a megyeszékhely látja vendégül a járási-városi for­dulókon legjobban szerepelt előadókat. A legjobb pro­dukciókat a meghirdető szer­ek nivódíjban részesítik. A szavaló- és pórózamondó-ver- senyen minden tizennégy éven felüli, nem hivatásos előadó részt vehet. A jelent­kezéseket a művelődési há­zak december 1-ig fogadják el. A Petőfi évfordulóhoz kö­tődik a megye legjobb iro­dalmi színpadainak és szín­játszó csoportjainak novem­ber 19-i bemutatója is. Szol­nokon, a Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Központban délelőtt 9 órától tíz együt­tes mutatja be Petőfi-művek- ből összeállított 20—30 perces műsorát, " nők erre a Szuezi Csatorna Társaság államosításával válaszolt. Közölte, hogy a csatorna jövedelméből fog­ják biztosítani a gát építési költségeit. Példátlan propa­ganda-hadjárat indult Egyip­tom ellen. Izraelt rohamos gyorsasággal ellátták a leg­korszerűbb fegyverekkel. A cionista agresszorok október 29-én át is lépték a Sinai félszigeten a határt. Francia és angol expedíciós hadsereg szállt partra Port Szaidnál. A következő nap hajnalán a Szovjetunió kijelentette, ha a támadók nem vonul­„Résnyire kinyitott ajtó” és „további biztosítékok” követelése? Az Akhbar el­Jom főszerkesztője úgy lát­szik még a régi nótát fújja. Az egyiptomi emberek, köz­te több felelős politikus, új­ságíró. akikkel e kérdésről szót váltottunk, többé-ke- vésbé azt fogalmazták meg, ami a döntő: A Szovjetunió önzetlen támogatása nélkül antiimperialista harcuk , so­ha nem vezetne eredményre. Kairóban, Damaszkusz- ban és Irakban is ,— talán Nemcsak olvasva eszembe ju­tott egy másik, ennél sokkal jelentősebb és nagyobb lap, as AI Gumhurija szerkesztőjén vei folytatott beszélgetés. Egy csendes kávéházban ül­tünk. Az éjszakába nyúló beszélgetésen kertelés nél­kül. őszintén nyilatkozott a legkényesebb kérdésről is. Őszintesége bátorított arra, hogy neki szegezzem: mi a véleménye bizonyos körök szovjetellenes lépéseiről, kampányáról, az imperialis­tákkal való kacérkodásáról. — Mit akarnak ezek, — mondta — kiknek a nevé­ben beszéltek? Az arab nép jól tudjji, hogy létének, füg­getlenségének alapfeltétele az imperializmus elleni harc. Nemcsak az izraeli agresszió mai megnyilvánulásairól van szó. Elmondta, hogy náluk még sokan emlékeznek az 1956- os eseményekre, arra hogyan akarták akkor Nasszer elnök haladó politikáját az agresz- szív nyugati imperialista hatalmak megtorpedózni. Az USA elhatározta, hogy a „kemény kéz” politikáját al­kalmazva megleckézteti Nasszert. 1956. július 19-én bejelentették, hogy az ígé­retek ellenére nem hajlan­dók finanszírozni az Asszuá- ni gát építését. Nasszer el­Dobrj gyen.. nak vissza, megteszi a szük­séges lépéseket. A többi is­mert. Azonnal tűzszünetet kötöttek. Az agresszorok visszavonultak. Azóta az Asszuáni gát is felépült — szovjet segítséggel. — Ez csak egy példa. De úgy látszik, vannak olyan politikusaink, akik nehezen tanulnak — célzott azokra, akik a néhány hónap előtti szovjetellenes intézkedéseket sugallták. A bírni marxista tvdJIUI folyóirat .szerkesztője pontosabban fo­galmazott A konzervatív burzsoázia olyan szűk, re­akciós csoportjáról beszélt, akik szerinte saját külpoli­tikai elgondolásukat próbál­ták ráerőszakolni az Arab Szocialista Unióra. Olyan emberek ezek, akiknek hosz- szú ideje nincs már semmi­féle konstruktív politikai elgondolásuk az arab nép belső problémáinak, vagy a roppant nehéz külpolitikai helyzetnek a megoldására. Ezt próbálják a belpolitiká­ban szocializmusellenes jel­szavakkal. a külpolitikában pedig szovjetellenességgel pótolni. Ezek, a Nasszer elnök ide­jében félreállított polgári politikusok azt hitték, hogy a szovjet tanácsadók külde­tésének befejezése után el­jött az ő idejük. Követelték az államfőtől a szovjet— egyiptomi kapcsolatok felül­vizsgálatát. Naiv illúziókra építettek, amikor azt hitték, hogy az Egyesült Államok­nál sikerrel kopogtathatnak. Azt remélték, hogy az USA „elrendeli” izraeli szövetsé­geseinek a megszállt arab területekről való visszavo­nulást. Ezzel szemben a va­lóság: az amerikaiak tovább­ra is felfegyverzik, pénzelik, minden módon támogatják Izraelt. A hivatalos egyip­tomi politika mindig.is han­goztatta a Szovjetunió tá­mogatásának nélkülözhetet­lenségét és pótolhatatlansá- gát, de ahogyan az USA reagált egyes arab politiku­sok csípőriszálására, megle­hetősen kijózanítóan hatott mindenkire. még egyértelműbben és ha­tározottabban — hasonlóan nyilatkozták a Szovjetunió­hoz és a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolataik­ról. Az egyszerű emberek érzelmi megnyilvánulásai ugyanúgy, mint a politiku­sok nyilatkozatai abból a tudatból és tapasztalatból fakadnak, hogy a Szovjetunió osztálypolitikájának, inter­nacionalista hagyományai­nak megfelelően segíti az arab népek függetlenségi harcát. Tiszteli jogaikat és történelmi hagyományaikat, támogatja országépítő ter­veiket. A három arab or­szágban, amelyben jártam, több mint négyszáz nagy lé­tesítmény beszél a Szovjet­unió segítségéről. Az Asszu­áni gát mellett a helmári acélkombinát. Szíriában az Eufrátesz folyón épülő gát­rendszer. (egymaga megdup­lázza az öntözhető mező- gazdasági területet!) az ira­ki olaj államosítása után a kitermeléshez, feldolgozás­hoz nyújtott segítség ’ — megannyi bizonyítéka annak, hogy az arab népek hol ta­lálják meg igaz barátjukat. Arab Újjá­születés Szo­cialista Pártja — az ország vezető párjta — külügyi kérdésekkel foglalkozó ve­zetője. dr. Zeid Havdar sza­vait idézem: Forradalmunk eddigi legnagyobb külpoliti­kai sikerének tartom a szo­cialista országokhoz, elsősor­ban a Szovjetunióhoz fűző­dő jó kapcsolataink megte­remtését, megszilárdítását. Az a 15 éves egyezmény, amelyet a közelmúltban kö­töttünk a Szovjetunióval, to­vábbi fejlődésünk, előreha­ladásunk legfőbb záloga. Továbbra is nagy szükségét érezzük e kapcsolatok ápo­lásának, ezért ezt tartjuk jövőnk érdekében a legfon­tosabb külpolitikai célkitű­zésünknek. Varga József Az iraki Egy helység, egy szólás A magyar népi szólás­kincsben nagyon jellemzőek és értékesek azok a szólá­sok, szóláshasonlatok, ame­lyekben egy-egy helység, város vagy falu neve is nyelvi szerepet kap. Ilyen jellegű szólások Szolnok megye helységeihez, faluihoz is kötődnek. Több közülük szélesebb körben is ismert. Vannak azonban olyan vál­tozatok, amelyeknek jórészét esetleg csak egy-két falu lakossága ismeri. A nyelv- tudomány kutatóit ezek a szólásformák is nagyon ér­deklik. A helységneveket szerepeltető szólásokban ugyanis egyrészt sok érdekes helyi néprajzi, gazdaságtör­téneti, művelődéstörténeti és nyelvjárási vonatkozású sa­játosság található, másrészt a népi gondolkodásmód fej­lődésére s a népnyelv kife­jező erejének érvényesülé­sére is forrásértékű adato­kat szolgáltatnak. A helységneveket, a falu­neveket tartalmazó s erede­tileg egy-egy község helyi hagyományaihoz, történései­hez kapcsolódó szólások tervszerű gyűjtését kezdtük meg. Ehhez a gyűjtő, fel­dolgozó munkához olvasóink segítségét. támogatását is kérjük. Írják össze szűkebb tájuk faluihoz kötődő szólá­sokat, s pontosan gyűjtsék össze azokat az adatokat, amelyek az ilyen jellegű szólások eredetére, népi ere- deztetésére' vonatkozóan nyújtanak tájékoztatást. Hogy milyen szólásokra, .szóláshasonlatokra gondo­lunk, az alábbi példatárban közölt szólásváltozatokra hívjuk fel olvasóink figyel­mét. A Heves tulajdonnév (Heves megye, Heves köz­ség) népünk szóláskincsében is szerepet vállalt. A heves közszónak átvitt értelmű je­lentése (tüzes, hirtelen in- dulatú, hirtelen természetű, indulatos) nyújt alapot az ugyancsak átvitt értelmű szólásra, szójátékra. A he- veskedő, indulatos embert gyakran így nevezték meg: Hevesből való, Heves a ha­zája, a szülőföldje. Újabban ez a szólásforma is terje­dőben van: Nem Hevesen vagyunk. Ezzel azt akarják mondani, hogy az indulatos- kodó. heveskedő ember győz­ze le indulatait, nyugodjék meg. Egy-egy helynév azonos hangzásán alapuló szólás is elég gyakori szóláskincsünk­ben. Á községek nevén ala­puló rím- és szójátékkal a falu népe gyakran csúfolko- dik. Természetesen nem sa­ját falujára költ csúfoló szólásokat, hanem a szom­szédos községekre. Hogy ez a típusú szólásforma, falu­csúfoló milyen gyakran je­lentkezik népünk száján, il­letőleg szóhasználatában, az a sok száz falucsúfoló mon­dás is bizonyítja, amelyet már felgyűjtöttek. Sok még a fel nem gyűjtött anyag Szolnok megyében is. A Tudományos Gyűjtemény 1820-ban Szolnok város ne­vén alapuló szólásmódot, illetőleg szójátékot is közöL A cikk írója azt állítja, hogy „közmondás ezen városban és környékében: Szolnokban megszólnak”. önkényesen ezt a magyarázatot fűzi az idézett szólásformához: „Szolnokban hajdanában már igen szájos és rágalmazó emberek laktak”. Dr. Bakos József Szervezési cs vczelésludományi kiállítás A szakmai napok programja A Szolnoki Galériában megnyílt szervezési és ve­zetéstudományi kiállításon résztvevő intézetek, vállala­tok, szervezetek hétfőtől kezdve szakmai napokat rendeznek. November 13, hétfő: Kezdés 10 órakor a Tisza moziban. Rendező a Szerve­zési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Szolnok me­gyei szervezete. Témák: A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság tevé­kenysége; Az SZVT felada­tai a vállalatai üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tésében Kezdés 9 . órakor a Ga­léria kistermében. Rendező: a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat. Témák: A korszerű vállalati szervezet és információs rendszer ki­alakításának irányelvei; A tudomány és a számítás- technika a korszerű válla­latvezetés szolgálatában. November 14, kedd: Kezdés 10 órakor a Dam­janich Múzeumban. Rende­ző az Anyagmozgatási és Csomagolási Tanácsadó Iro­da- Az előadássorozat té­mái: Dexion—Salg& Szerke­zeti elemek a korszerű táro­lásban : Korszerű csomago­lógépek és csórna golóvpna- lak, csomagolás; rendszerek; Folyamatos anyagmozgatási konveiorok alkalmazásával. Kezdés 10 órakor a Tisza mozban. Rendező a -Mező- gazdasági Ügyvitelszervező Iroda; Téma: Korszerű ve­zetés, korszerű ügyviteli gé­pek a mezőgazdasági üze­mekben. Kezdés 9 órakor a Gálé-“ ria kistermében. Rendelő a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat. Té­mák: Számítógépes termelés- irányítás. szervezés és ellen­őrzés: Egzakt matematikai eljárások a vállalati dön­tések előkészítésében. November 15, szerda Kezdés 10 órakor a Tisza moziban. Rendező a Tisza Cipőgyár közösen a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemmel. Témák: Szervezési-fejlesztési kon­cepció készítésének megala­pozása; A működési és szervezési szabályzat funk­ciója; A munka- és üzem- szervezés összefüggése az élőmunka racionálás fel- használásával. November 16, csütörtök: Kezdés 10 órakor a Tisza moziban. Rendező a Szol­nok megyei Pályaválasztási Tanácsadó- Témák: A ve­zetés emberi tényezői; Az emberi megismerés mód­szerei. Kezdés 10 órakor a Vörös Csillag moziban. Rendező a Hűtőgépgyár. Téma; A v munka- és üzemszervezés korszerűsítésére irányuló tö­rekvések a Hűtőgépgyárban. November 17, péntek: Kezdés lo órakor a Tisza moziban. Rendező: Mező- gazdasági Ugyvitelszervezési Iroda. Téma= A MÜSZI szaktanácsadó szolgálatának szerepe. Kezdés 9 órakor a Galé­ria kistermében. Rendező a NIM Ipargazdasági ési Üzemszervezési Intézete. Témák: A szervezési munka korszerű kiegészítő tevékenysége, a számítás- technika, elektronika alkal­mazása: információs rend­szerszervezés. November 18, szombat: Kezdés 10 órakor a Gálé" riában- Rendező a Damja­nich János Múzeum. Té­mák: A szolnoki ipar kialar kulása és fejlődése a XVIII. századtól a felszabadulásig, fejlődése 1945 után, város- fejlesztő szerepei

Next

/
Thumbnails
Contents