Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
197.2. november 12. 6ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Táguló horizontok égyre kellett bejönni az első napion. Hoztuk a felszerelést is. Sorakoztunk, azután men-, tünk az iskolába az évnyitóra. Mikor visszajöttünk, már várt bennünket a vacsora. Azután felolvasták a házirendet. Először szokatlan volt, hogy nem láttam anyu- ékat Oroszlányból költöztünk ide, vagyis ki a tanyára. Furcsa volt a nagy csend. Oroszlányban sok ház volt, itt meg csak a mienk állt magában. — Én már negyedik éve vagyok a diákotthonban. A szüleim most tanyán laknak. de Túrkevéről költöztek ki öt évvel ezelőtt. Negyedikbe a tanyáról jártam. Tőlünk nagyon messze van a kövesút, minden nap nyolc kilométert kellett gyalogolnom Villany az nincs. Túr- kevén be volt vezetve hozzánk, és a tanyán is mindig nyúltunk először a kapcsoló után. Kezdetben szokatlan vol' a diákotthon. Arra gondoltam, hogy talán mégis jobb lenne bejárni. De amikor egy kicsit megszoktam, rájöttem, hogy így jobb. Jött a tél, a nagy hó. és nekem nem kellett nyolc kilométert gyalogolni. Közben felépült a házunk itt a városban, és nemsokára újra beköltözünk. — Azelőtt Karmazsinba jártam iskolába. Ott a gyerekek mind együtt voltak az első osztálytól a nyolcadikig. Amíg a tanár az egyik osztállyal foglalkozott, a többiek maguk dolgoztak. Idebent külön teremben van minden osztály és ez először nagyon furcsa volt Odakint a tanyai iskolában 4,9 volt a tanulmányi átlagom, itt bent a hetediket éppen hármassal végeztem. Nehezebb az itteni iskola, pedig sokat segítenek a tanáraim. A tanyánk közel van a városhoz. Először én is azt gondoltam, hogy jobb lenne naponta bejárni, de most már másképpen gondolom. • • • H allottuk, hogy máshol kezdetben ellenállás volt a szülők körében a tanyai diákotthonokkal szemben — mondja Kati Ilona, ,a túrkevei tanyai diákotthon helyettes igazgatója. — Itt a szülők hamar rájöttek, hogy gyerekeik boldogulásáról van szó. Valóságos harc folyik a felvételért, de helyhiány miatt így is el kell utasítanunk néhány jelentkezőt Most hetven családból százhat gyerek van a diákotthonban. Tavaly száztízen voltak, a legnagyobb létszám pedig százötvenöt volt eddig. A csökkenés nem egyértelmű tendencia. Jövőre valószínűleg többen leszünk, mint most. — Igen rövid idő alatt nagyon meg tudnak változni a hozzánk kerülő gyerekek — veszi át a szót Gál Sándor igazgató. — Sokan úgy jönnek ide, hogy a családon kívül alig ismernek mást. Egészségügyi, higiéniai ismereteik minimálisak. Nehéz őket szóra bírni. Mivel egyedül, vagy csupán né- hányadmagukkal töltik él az idejüket a tanyán, meg kell tanítani őket arra is, hogy hogyan kell együtt játszani. Két véglet van: az elhúzódó, magánakvaló és a fékézhetet- lenül rohangáló típus. Egy idő után azonban kedves szóra könnyen feloldódhak, alig lehet elmenni közülük. • • • A z országút mellett, az állomással szemben vagy tíz ház sorakozik: Pásztó — Újtelep Átmenet ez a kis település. Már nem tanyák alkotják, de még nem is igazi központ. Délelőtt kevesen vannak otthon, kihalnak a porták. Csak a kutyák felelgetnek egymásnak. Némelyik udvaron kettő is tépi a láncot, ha idegen jelenik meg a közelben. Kocsis Antalné a kútra indult. Két apró gyerek ugrál körülötte. Barátságos, derűs a ház belülről is. A két gyerék egy darabig kerekre nyitott szemekkel figyel, de a beszélgetés egyre érdektelenebb lesz számukra, más elfoglaltságot keresnek maguknak. — Négy éve megszűnt az iskola. Lehetett választani, hogy a gyerekek naponta járjanak-e be Túrkevére, vagy beadjuk őket a diákotthonba. Nem rossz az ösz- szeköttetés, lenne busz, de azért csak nehezebb volna nekik. Én nyáron mindig elhatározom. hogy ősszel nem adom be Magdit a diákotthonba, mert a szünidőben úgy hozzánk szokik... Ö azt mondja: neki mindegy, de tudom, hogy így csak kényelmesebben él. Ott jobban tud tanulni, meg eljárni könyvtárba, énekkarba. Itthon mi lenne? Csak rábíznék ezt-azt, a jószág körül, meg bent is, azután lehet, hogy lecsökkenne a tanulmányi eredménye. Persze mégis csak ez az otthona. Ha itthon van, minden jó. Igaz, nem is úgy bánunk vele, mintha mindig itthon lenne, vendég egy kicsit, ha egy napra hazajön. Nem adok neki annyi munkát, legföljebb’ bent segít a főzésben, vagy a takarításban. * * • A diákotthon igazi hasznát akkor lehetne meglátni, ha az ember valahogy megtudhatná, mi lett volna a gyerekeinkből, ha kint maradnak a tanyán. Ez persze lehetetlen, de azért néha eljátszom a gondolattal, amikor látom, hogy a gyerekek milyen felszabadultak, talpraesettek. milyen otthonosan mozognak a világban. Gyakran tartunk szülői értekezleteket — folytatja Gál Sándor, de a látogatási napon is szívesen 1 beszélgetünk a szülőkkel. Szívesen fogadják nevelési tanácsainkat. A szülői értekezletek első részében mindig tartunk nekik egy kis előadást valamilyen nevelési kérdésről. Néha szóvá teszik, hogy a gyerekek megváltoztak: zárkó- zottabbak otthon, vagy éppen zajosabbak, elevenebbek. — Sok ügyességre, tapintatra van szükség — veszi át a szót Kati Ilona — hogy megakadályozzuk ' a gyerekeknek a szülői háztól való eltávolodását. Ennek egyik indítéka az. hogy itt jobbak, kényelmesebbek a körülmények, mint a tanyákon. Annak viszont örülünk, ha a gyerekek — különösen a nagyobbak — az itt beléjük oltott igényesebb életmódot a lehetőségek keretei között igyekeznek átvinni a szülői házba, örvendetes, hogy ez a megfelelő formák betartása mellett, szinte alig ókoz konfliktusokat. Igaz. a tanyai emberek sem olyanok már, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sok új hatás éri őket a rádió, az újságok.révén, a termelőszövetkezetben, vagy éppén azáltal. hogy gyerekeik már a városban tanulnak. Többségük készül a beköltözésre, s az ezzel iáró kulturáltabb életformára. • * • E lsősök. Két hónapja élnek a diákotthonban. Még visszahúzó- dók, szótlanok. Az idegen kérdéseire nem nagyon válaszolnak. az igazgató, vagy a helyettese „tolmácsol”. — Szeretsz itt lenni, Katika? — Igen. — Miért? Ez a kérdés túl nehéz. — Vannak már barátnőid? — Igen. — Kicsoda? — Kovács Erzsi. — Miért szereted Kovács Erzsit? — Mert megszokott fésülni. A fiúk beszédesebbek, fel- szabadultabbak. — Ki hozott be a diákotthonba? — Anyuka. — Sírtál, amikor elment? — Igen. *— Sokáig? — Nem. — Jó itt lenni? — Jó. — Miért? * , Segélykérőén néz körül, nincs válasz. — Az ebédeket szereted? — Igen. •, — Mi a kedvenc ételed? Habozik. — A mákostészta? — A töltöttkáDoszta — feleli. és most először elmosolyodik. — Akkor holnap jó napod lesz — mondja Kati Ilona. — Imre egyébként az elsősök csoportfelelóse. és a diákotthon tanácsának tagia — mondja. — Igaz. hogy el- elbóbiskol a tanácsüléseken, de v zért nem árt. ha megszokja annak légkörét is. Kiss Jutka és Pisti testvérek. összesen kilencen vannak. közülük heten megfordultak a diákotthonban, most is itt vannak négyen. A szüleik tanyája jó kilométerre van az állomástól. — Ültetek már vonaton? — Igen. — Hova utaztatok? — Kevibe. — Messzebb még nem jártatok? — Nem. — Nekik jó dolguk van itt — mondja az igazgató. — A két nagyobb testvér mindenben segíti őket. Akinek nincs itt a testvére annak már mindent egyedül kell csinálnia. • * • A szántás körülfogja a tanyát, csak egy keskeny ösvény vezet a házig. Kutya csahol körülöttem, az ugatásra egy kisgyerek és egy asszony néz ki a konyhaajtón. Kiss Kálmánná, Jutka és Pista, meg raj tök kívül még hét gyerek anyja. — A férjem a téeszben dolgozik — mondja, amikor megtudja, hogy miről érdeklődöm. — Mennék én is. de a gyerekektől nem lehet. Jó. hogy van az a diákotthon. Itt a közelben nincs már iskola, minek fagyoskod janak télen a bejáráskor? Itthon hozzá kellett szokni az önállósághoz, de azért örülök, hogy a kicsik mellett a nagyobbal? is ott vannak. A múltkor kukoricát törtünk, az egyiket kikértem, hogy segítsen, de a másikat nem akartam, legyen valaki a kicsikkel. Én is gyakran meglátogatom őket. ha piacra bemegyek. Jó ellátásuk van, de valami cukrot, ilyesmit mindig viszek nekik. A négy. gyerekért háromszáz forintot fizetek havonta, ennviből itthon nem lennének meg. • • • S zázhat gyerek otthona. Kicsit szűk. kicsit zsúfolt, de jelentősége. haszna így is felmérhetetlen. A tanyák körül tágas a horizont, még az őszi ködbe burkolózó földek fölött is messzire szállhat a tekintet. A városba került tanyai gyerekeknek kezdetben hiányzik ez a tágasság. Azután rájönnek, hogy a kintinél még sokkal tágabb horizontok is vannak. Bistey András |1973 január 1-től Változások a nyugdíjszabályokban Nyugdíj újbóii megállapítása 36 hónapi kereset alapján Üj rendelkezés az is, hogy öregségi nyugdíja módosítását az a termelőszövetkezeti tag is kérheti, akinek a nyugdíját nem a termelőszövetkezeti jogszabályok, hanem a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról vagy a kisiparosok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint állapították meg. Az ilyen nyugdíjas nyugdíját a folyósítás szüneteltetésének a tartama alatt közös munkában való részvétellel szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyugdíj hónap) alapján a nyugdíj 1,5—1.5 százalékával egészítik ki. Ipy például: az öregségi nyugdíja* 1970-bcn a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint havi 900 Ft-ban állapították- meg. E nyugdíjast |973-ban — az 1971-tól bevezetett évenkénti 2%-os emeléssel — havi 936 Ft illeti meg. Ez a nyugdíjas, mint termelőszövetkezeti tag a közös munkában rendszeresen részt vesz. és — az új rendelkezés alapján — kéri. hogy nyji-díja folvósítását 1973. ianuár 1-étői szüneteltessék. Az 1973. év során teljesíti a nyugdíjévhez szükséges 150 munkanapot. ígv szerez 1 nyugdíjévét <12 nyugdíjhónapot.) Ha ez a nyugdíjas 1974. január 1-étől újból kéri a nyugdíjat, egyúttal kérheti azt is, hogy az 1973. évben szerzett egy nyugdíjév alapján a nyugdíját ennek 1,5 százalékával egészítsék ki. A nyugdíj összege 1974. január 1-től — az évenkénti emelés figyelembevételével — havi 955 Ft. valamint ennek 1,5 százaléka, vagyis 14 Ft. összesen hav; 969 Ft lesz. A dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint a nyugdíjuk megállapítását követően munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjasok kérhetik nvugdíjuk újabb megállapítását. ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapra munkabért kaptak. Ilven lehetőség a termelőszövetkezeti nyugdíjasokra — a ielenegi szabávok szerint — nem állott fenn. sem akkor, ha öregségi nvugdíjuk megállapítása után munkaviszonyba léptek, sem pedig akkor, ha termelőszövetkezeti tagként dolgoztak tovább. Az úi szabályok lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjasok kérhetik öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását. ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapon át akár munkaviszonyban, akár termelőszövetkezeti tagként tovább dolgoznak. A nyugdíj újbóli megállapítása az utolsó 36 hónapi kereset alapján a termelőszövetkezeti nyugidíjrendszer szabályai szerint történik. 1 Azok a termelőszövetkezeti tagok is kérhetik termelőszövetkezeti tagként szerzett 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmük alapján öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, akik a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok szerint megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek. Az újbóli megállapításra a termelőszövetkezeti tagokra előírt öregségi korhatár (férfiaknál a 65.. nőknél a 60. életév) elérése után kerülhet sor. mivel az újbóli megállapítás ebben az esetben is a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Az öregségi nyugdíj összegének újbóli megállapítása nem függ attól, hogy a feltételként előírt 36 hónap alatt az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt-e vagy sem. Ha az öregségi nyugdíj folyósítása a nyugdíjazás után szerzett nyugdíjévek alatt nem szünetelt, az öregségi nyugdíjat az utolsó 36 hónap alatt elért kereset (munkabér, illetőleg jövedelem) alapján, de csak a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjévek figyelembevételével állapítják meg. Ha a nyugdíj szünetel... Ha azonban az, öregségi nyugdíjas öregségi nyugdíjának megállapítása után olyan nyugdíjévét szerzett, amely alatt a nyugdíjának a folyósítása szünetelt, ezt a nyugdíjévét a nyugdíjazásig szerzett időhöz hozzászámítják, és az egybeszámított nyugdíjévek figyelembevételével állapítják meg az utolsó 36 havi kereset alapján az öregségi nyugdíj összegét. Például: 1970. december 31-ig munkaviszonyban állt kőműves részére 26 évi szolgálati idő figyelembevételével havi 2000 Ft munkabérátlag alapján 1971. január 1-től a dolgozók társada- lombi/.tosííási nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint öregségi nyugdijat állapítottak meg. A nyugdíj megállapítása a dolgozó 82. életévének betöltése után történt. Az öregségi nyugdíj a munkabérátlag 50°o-ának megfelelő törzsnyugdíjból, vagyis 1000 Ft összegű törzsnyugdíjból, és a 26 évi szolgálati idejére tekintettel, a törzsnyugdíj 26 százalékát kitevő, vagyis havi 260 Ft összegű nyugdijkiegészítésből tevődik ösz- sze, amelyhez — a nyugellátások évi rendszeres emeléséről szóló szabályok szerint — a nyugdíj 2 %-ának megfelelő összeg jár. — 1971-ben tehát e nyugdíjast 1285 Ft összegű öregségi nyugdíj illeti meg. Ez a nyugdíj 1972-ben az újabb 2%-os emeléssel 1311 Ft- ra, ] 973-ban pedig 1337 Ft-ra emelkedik. A nyugdíjas 1973. január 1-én termelőszövetkezetbe lép be. és a közös munkában való részvétellel 3 éven át, vagyis 1975- december 31-éig 36 nyugdíjhónapot szerez. Mivel a termelőszer vetkezetben is mint kőműves dolgozott, vagyis fizikai munkát végzett, öregségi nyugdíja a termelőszövetkezettől járó személyi jövedelmére tekintet nélkül megillette. A nyugdíjas az öregség; nyugdíj folyósításának a szüneteltetését nem kérte. A 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmének átlaga havi 3000 Ft. Ez a nyugdíjas 1976. január 1-től kérheti a havi 3000 Ft összegű jövedelemátlag figyelembevételével a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint az öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását. Mivel a termelő- szövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónap alatt nyugdíjának folyósítása nem szünetelt, ezt a 36 nyugdíjhónapot. vagyis 3 nyugdíjévét a nyugdíjazásig szerzett 26 évi szolgálat; idejéhez nem lehet hozzászámítani. Nyugdíjának az összege tehát a következőképpen alakul: A 26 figyelembe vehető év alapján öregségi nyugdíjként az utolsó 36 havi jövedelme átlagának. a havi 3000 Ft-nak 64 százaléka jár, vagyis 1920 Ft. amely a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint 2 százalékkal, vagyis 38 Ft-tal 1958 Ft-ra emelkedik. Ha ez a nyugdíjas 1973. január 1-től az öregségi nyugdíjának a szüneteltetését kérné, a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónapját, vagyis 3 nyugdíjévét, a 26 évi szolgálati időhöz hozzá lehet számítani. így nyugdíja összegét a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjszabályok szerint havi 3000 Ft átlagjövedelem és 29 nyugdíjév alapján az átlagjövedelem 67 százalékában vagyis havi 2010 Ft- ban, illetőleg ennek 2 százalékkal, vagyis 40 Ft-tal felemelt összegében állapítanák meg, és így 1976-ban 2050 Ft összegű öregségi nyugdíjat kaphat. (Folytatjuk) ELTŰNT A SERHÁZ Jászberény legrégibb nem egyházi rendeltetésű épülete a „Serház” volt. (Utca is van róla elnevezve: a Serház utca.) Ez a boltíves, erős támpillérekkel megtámasztott építmény a mai fürdő és a városgazdálkodási épület mögött állott. Jászberény XVIII- századi nehéz évtizedeinek, az elzálogosításnak volt tanúja. A Jászkunságot 500 ezer rajnai aranyért megvásároló és annak kizsákmányolására berendezendő Német Lovagrend építtette az 1700-as évek elején sorháznak, de lehetséges, hogy székházuk is itt volt. Egyes vélemények szerint ez az épület az egykori clarissák zárdájának és az első jászberényi református templomnak maradványait őrizte. Szerepel a város tulajdonában levő építmények 1789M összeírásban „Ser Ház” néven. Kútját 1771-ben ásták. Sajnos, az épületről már csak múlt időben beszélhetünk, mert 1947 februárjában a város akkori vezetői — nem ismervén a régi épület történelmi értékét — azért, hogy helyére autóbuszműhelyt telepíthessenek, minden felmérés és megörökítés nélkül lebontatták. De nem teljesen, mert valami kevés maradt belőle: kerítésmagasságú fala és egyik erős támpillérje. A közelmúltban azonban új utcát nyitottak a fürdő és a városgazdálkodási épület között Az útban levő régi falmaradványokat és a támpillért gyorsan lebontották. Az eltakarítást végzők nem is tudták, hogy a meglepően erős falak Jászberény egyik legrégibb építményének voltak utolsó emlékei. Az embernek az jut eszébe. hogy úgy múlt el ez a régi ház, mint sok, egykor nevezetes ember, akiket elfelejtettekJó lett volna a bontás előtt a műemlékvédelem és a múzeum szakembereit felkérni. hogy végezzék el az ilyenkor szokásos munkájukat az épület maradványain. Szerencsére a nyár folyamán készült felvételünk megörökítette az utolsó támpillért. Ezt mutatja képünk. Helyes lenne, ha a Serház helyén megnyíló új utcának legalább olyan nevet adnának, amely az elzálogosításra, vagy a kiváltásra emlékeztetne. Sáros András
