Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

1972. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Átadás előtt a papírgyár új szociális épü’ete Hosszú évek óta vajúdó, s egyre súlyosbodó szociális gondokat szüntet meg ha­marosan a szolnoki papír* gyár új, szociális épülete, amelynek átadására a kö­zeljövőben kerül sor. A hat és fél millió forintért ké* szülő létesítmény a gyár saját beruházásában való­sul meg- Tervezője és kivi* felezője a Szolnok megyei Állam; Építőipari Vállalat. Az új épület földszintjén százhatvan nődolgozó nyer korszerű, szociális elhelye­zést, az első emeleten két* száznegyven férfi dolgozó jut ugyanilyen lehetőséghez (öltöző, fürdő stb.). A má­sodik emeleten jobbra szép, tágas étterem, balra pedig kultúrterem és klubhelyisé* gek szolgálják majd a pa­pírgyári munkások rég várt kényelmét, művelődését és szórakozását. (Fotó: N. Zs.) Többszintes OTP lakások Kevés a forgóalap A társulás segítene Számvetés egy költségvetési üzem munkájáról Eredményekkel és gondok­kal telt esztendőről készítet­tek számvetést Jászárokszál- láson, a nagyközségi tanács költségvetési üzemében. Az 1968-ban megalakult üzem­ben hatvanötén dolgoznak, — közülük huszonhárom szak­munkás — hat nyugdíjast is foglalkoztatnak. Legnagyobb részlegük — az építőipari részleg — eredményesen se­gítette a tanácsi beruházások megvalósítását, a lakossági szolgáltatások biztosítását. Az idén több mint félmil­lió forint értékű munkával befejezték a tanácsház épü­letének felújítását, az Áp­rilis 4 úti, a Dobó úti isko­lák nyári tatarozását és a tanácsi bölcsődében a szük­séges javításokat. A sportpályán öltözőket építettek; orvosi rendelőt bő­vítettek. felújították a közsé­gi vágóhidat. Jelentősebb munka volt a BOO ezer forintos költséggel készült termál medence és az 550 ezer forintos költséggel épülő jászágói óvoda építésé­nek befejezése. Számottevő a lakossági szolgáltatások területén vég­zett munka is. Az idén befejeztek az egy­millió 800 ezer forintos költségű. — nyolclakásos, négyszintes OTP-háznak és az 1.1 millió forintos költséggel épülő öt családi háznak építését. Befejezés előtt áll a helyi Faipari Ktsz, a jászjákóhalmi Asztalosipari Szövetkezet — egy-egy műhelycsarnokának építése. Elkezdték a több mint 4 millió forintos beru­házású, 16 lakásos OTP-ház alapozási munkáit. Az üzem állandó jellegű tevékenységé­hez tartozik továbbá a gyön­gyösi kórház részére végzett évi félmillió forint értékű javító, karbantartó munka. Az üzemben az elmúlt évben jelentős fejlesztéssel javitot- ták a dolgozón munkakörül­ményeit Közel félmillió forintot költöttek új gépek vásárlására, a ré­gi gépek karbantartására. Jobb munkakörülményeket biztosító, korszerű közpon­ti telephelyet építettek. Az új telephely 370 ezer ío* rintos költségeit az üzem dol­gozói 235 órás társadalmi munkával csökkentették. Az eredmények mellett — gondokkal is küzdenek a jászárokszállási költségvetési özemben. Kevés a forgóalap­juk, és az gátolja őket ab­ban. hogy olyan munkát vál­laljanak, amelyre a lakos­ságnak szüksége lenne, de nem talál rá kivitelezőt Másik gond, hogy mint kis­üzem építőanyagot a kiske­reskedelmi vállalatoktól sze­rezhetik be, 7 százalékos fel­árral. Ez növeli a megrendelőkre eső költségeket, és csök­kenti a költségvetési üzem jövedelmét. Sokat segítene, ha a taná­csi költségvetési üzemek, já­rási vagy pedig megyei szin­ten — társulást hoznának létre, ami lehetőséget biztosí­tana arra, hogy a szükséges építőanyagokat közvetlenül a nagykereskedelmi vállalattól olcsóbban szerezhetnék be. Az év utolsó .negyedévé­ben bonyolódik le az ünne­pi csúcsforgalom, és erre az időszakra esik a leginkább elterjedt névnapok nagy ré­sze. Mindezek megnövelik a keresletet az élelmiszerek és az ajándékozási cikkek iránt. A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalat jó áruellátást ígér. Lesz elegendő az alapvető élelmiszerekből: lisztből, cukorból, zsírból, margarin­ból, sóból, házi tésztából. Javuló ellátásra lehet szá­mítani rizsből is- A negye­dik negyedévben jelentkezik az édesipari áruk csúcsfor­galma. Táblás csokoládéból, drazséból igény szerinti áruellátást. biztosítanak. Díszdobozos desszertekből, teasüteményekből azonban válas/.tékihánnyal kell szá­molni. Bőséges készlet vár­ja a vásárlókat télapó kará­csonyi és újévi idényáruk­ból. A csők; mikulások már november közepén megjelennek a boltokban, a karácsonyi édességek ki­szállítása pedig november 27. és december 8. között várható. Télen megnövekszik a konzervek iránti kereslet. Főzelékkonzervekből elegen­dő mennyiséget és bő vá­lasztékot ígér a nagykeres­kedelmi vállalat. Az Idei szűköt» termés miatt cseresa­Terniel a szegedi uj tolduuz- üzem Szombaton reggel kilenc órakor megkezdte működé­sét a szegedi szénhidrogén- medence csaknem 300 mil­liós beruházással felépült, úgynevezett szabadgázüzeme. Ezzel együtt üzembehelyez­ték a hozzátartozó egész komplexumot: a gáztermelő kutaktól az országos távve­zetékig megépített berende­zéseket. Szombaton, illetve a még próbatermelési időszaknak számító következő napok­ban körülbelül másfélmillió köbméter gázt ad naponta az országnak az új üzem. Amennyiben a berendezések kifogástalanul működnek, illetve a gázfogyasztók is folyamatosan bekapcsolód­nak, napi négymillió köb­méterre növekszik a ter­melés. Ez hozzávetőlegesen az ország jelenlegi fogyasz­tása egy harmadának felel meg. nye és meggybefőttekből el­látási problémák lesznek, de a hiányt importáruk be­szerzésével Igyekeznek pó­tolni- Novemberben megér­kezik a kedvelt bolgár szó­ló- ég ringlóbefőtt. Az utób­bi időben a belkereskede­lem és az egészségügy irá­nyító szervei fokozott jelen­tőséget tulajdonítanak an­nak. hogy a diétás cikkek­ből is folyamatos legyen az ellátás. A Budapesti Kon­zervgyár két új terméket hozott forgalomba: a ne­gyedliteres diétás meggy üdítőitalt és a meggy- szörpöt. A fűszerek közül igény szerinti ellátás várható töb­bek között a világhírű, kel­lemes aromájú. indiai Par- jelling teából és a 3 dekás uzsonnamézből. Citrom is a kívánt mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére. Az első narancsszállítás decem­ber elejére várható. Ameny nyiben az egészségügyi szer­vek engedélyezik. ismét kapható lesz a közkedvelt koszorús füge. Az ünnepekre megfelelő mennyiségű italárut tud szállítani a boltokba a nagy­kereskedelmi vállalat. Bő­vül a választék a debrői hárslevelű. a domoszlői olaszrizling. a domoszlői muskotály és a gyöngyösi leányka borokból. Elegendő lesz a szovjet pezsgő. Koszorús füge, diétás meggy szörp, faiborok Jó áruellátás várható ax ünnepekre Rögtönzés és kapkodás „Az embernek az a benyomása, hogy Szolnokot ugyanaz a gigantománia ragadta magával, amely jóformán minden nagyobb magyar városra jellemző, amióta nem saját be­vételeit, hanem az állam pénzét költi... Ma a városok ré­széről az állammal szemben nemcsak a „kérek" és „még kérek” gyakorlat érvényesül. Gyakran találkozhatunk ilyen érveléssel: „hivatalosan elismert településhálózati rangunk­hoz ez és ez jár”. A hivatalos rangsorolás egyes városok követelőzését ugyanis a jogszerűség látszatával ruházza föl Van, ahol mindössze csupán egy „gombot” kérnek, de csak azért, hogy később a gombhoz „szövetet” is követelhessenek." | Az idérelt <«orok. amelyeknek a végső konklú­ziója az, hogy „ebben a vá­rosban több a rögtönzés és nagyobb mérvű a kapkodás, mintsem indokolható, vagy magyarázható lenne.” — Dr. Tamóczi Lóránt „Szol­nok” című írásából valók. (Megjelent, a szerkesztőség által vitacikknek szánva a Városépítés című folyóirat 1972/4. számában.) Meglehetősein szubjektív és önkényes módon gyűjt össze sok érvet a szerző, hogy általában, de különö­sen . Szolnok esetében a la­kosok számának további nö­vekedése ellen foglaljon állást, meghirdetve azt az elvet, hogy maradjanak csak egyelőre az ilyen városok az adott lélekszámi keretek kö­zött, s a beruházási lehető­ségeket használják másra. Azt írja: „...I960 és 1970 kö­zött Szolnok népességét 49 ezerről 61 ezerre növelték, a városi vezetők ezzel az „eredménnyel” sincsenek megelégedve. 1980-ra el akarják érni a 80 ezret, s még a századforduló előtt a 100 ezret. ,Százezres világ­város’, ,Tisza-parti metropo­lis’, egyebet sem lehet a szolnoki lokálpatriótáktól hallani.” Dr. Tamóczi Lóránt alap- koncepciójával nem nehéz vitatkozni. A városi-falusi lakosság gyors arányválto­zása világjelenség. A tudo­mányos-technikai forradalom következménye; annak tük­röződése, hogy a falu mind kevesebb népességet köt le, ugyanakkor az ipar, de kü­lönösen a szolgáltatási ága­zat tömegesen vonzza az új munkaerőt. Tekintettel arra, hogy ezek — érthető mó­don, közgazdasági és egyéb meggondolások alapján — a városban' helyezkednek el, a lakosság mint munkaerő, vándorlása is ilyen irányú. Különösen gyors ez a folya­mat hazánkban, ahol a nép­gazdaság tervszerű fejlesz­tése érvényesül. Ennek kö­vetkeztében meggyorsult az iparosítás, a mezőgazdaság technikai fejlesztése. Ezen az objektív folyamaton a Szolnokhoz hasonló nagysá­gú városok növekedésének befagyasztásával nem lehet erőszakot venni. így hát a cikkíró alapkoncepciója nem helytálló. Mégis erdemes a vitában felsorolt érvein el­gondolkodni, mert azok ön­magukban is figyelemre méltóak. Olyannyira, hogy a fent vázolt végkövetkezteté­sektől eltekintve azt a meg áliapitását, mely szerint „...ebben a városban (Szol­nokon) több a rögtönzés és nagyobb mérvű a kapkodás, mintsem indokolható, vagy magyarázható lenne.” — e sorok írója is elfogadja. |E1 fogadásra csákí ♦ a „gombhoz a szövetet” ha­sonlat is. felidézve a néhány év előtti eseményeket. Nagy lendülettel fogtunk hozzá a leendő városközpont kialakí­tásához. Megindult a szaná­lás. Kialakult egy jó nagy üres terület. Ott ünnepélye­sen elhelyeztük a leendő városközpont alapkövét is. Azt hiszem, ebben volt va­lami abból, amire a cikkíró céloz: Megvan a gomb, a szövetet is majdcsak meg­szerezzük hozzá. A város­központ tervezője munkájá­ért Ybl-díjat kapott. A terv viszont már alig érvényesül. Ma már szó sincs például az ide képzelt bevásárló központról (lapunkban is bemutattuk); tervez ugyan a város piacot, de azt az Üttörő utca végére, távol a központtól és a közlekedés­től. Akinek a fürdőkádjába» reggelenként fél centiméter sár marad a víz' leeresztése után, naponként számolgat­hatja. mennyi finom tiszai homokot „fogyasztunk” el. Ezért igaz a cikkírónak az a fejtegetése, miszerint a város vízellátásának a gond­ja mindennél nyomasztóbb. És ezért érthetetlen a ma­gasépítésű házalt további erőltetése, hisz azokban egy­részt csak külön nyomásfo­kozó berendezéssel (nem olcsó!) lehet a vízszolgálta­tást biztosítani, másrészt tovább növelik ezek a házak a város általános vízellátási gondját. Itt most nem idéz­zük vissza a tízemeletes házak ügyében lapunkban is folytatott vitákat. A gyakor­latban bizonyosodott be, a megoldatlan vízproblémán kívül más szempontból is sikertelen típusok ezek. Tu­domásunk szerint még min­dig nincs határozott állás- foglalás arra, hogy ne épül­jön több ilyen ház. Igaz — és ez is a cikk íróját iga­zolja —, hogy e házak épí­téséhez létrehozottak az épí­tőiparral egy panel-polygon- üzemet 35 milliós beruhá­zással. Az üzem kapacitása most kihasználatlan. A tíz­emeletesek ügyét a tervek elfogadása előtt kellett vol­na demokratikus módon, minden szakember meghall­gatásával jól megvizsgálni. Itt azonban a szubjektív el­képzelés elnyomott minden ilyen lehetőséget. Pedig — leg­alább a jövőt illetően ta­nuljuk meg — egy sok száz­milliós építési program nem tűr el egyoldalú, megvita­tás nélküli szubjektív dön­téseket. Nem az a baj, hogy a város fejlesztéséhez az ál­lamtól várják a vezetők a fedezetet, ahogyan azt a cikkíró állítja —, hisz nép- gazdasági rendszerünkben ez így alakult ki —, hanem az, ha a megkapott fejlesztési összegekkel nem a legkörül­tekintőbben gazdálkodnak. Körültekintőbb lakásépítési koncepció birto­kában — miután kiderült, hogy’ a két 18 emeletes to­ronyház sok szempontból ki­fogásolható, benne az egy lakásra eső építési költség is még egyszer annyi, mint az átlag-lakóházakban — nem kezdtek volna hozzá, tovább áldozva a giganto­mánia oltárán egy 23 eme­letes toronyházhoz is. Most ott van a Mátyás király ut­cában 11 millió forint be­építve a föld alá. várva a döntést, amely szerint talán 1974-ben folytatják az épí­tését Addig csak az éven­kénti állagmegóvás is mil­liókat jelent. Tovább idézem a cikkírót: „A megyei Be­ruházási Vállalat közlése szerint például a városnak már eddig 60 millió a tar­tozása lakásépítés vonalán. A város ezt ugyan kereken tagadja, de tény, hogy két lakóházat gyorsan eladott az OTP-nek, s azt is elismeri, hogy a vállalati hozzájárulá­sok még nem érkeztek be...” Ami a tanácsi beruházású lakóházak OTP-nek való el­adását jelenti, ugyancsak nem lehet egyértelműen helyeselni. Ezzel a tranzak­cióval ugyanis jónéhány százalékkal drágul a lakás ára anélkül, hogy az értőre növekednék, s ezt a leendő lakó fizeti meg. Borul az állami — magánerős lakás- építési arány, amit az öt­éves terv rögzít Ha még hozzátesszük, hogy az OTP is vonakodik megvenni a legújabb 10 emeleteseket (amit azután kínáltak fel megvételre, miután a taná­csi igénylők közül egyszer már kijelölték a leendő lakókat) bizony jogos a bírálat a rög­tönzést. meggondolatlansá­got, kapkodást illetően. Mindezt summázva: már majdnem bizonyos, hogy a folyó tervidőszak lakásépí­tési programja Szolnokon nem lesz teljesítve. | Bírálja a cikkíró azokat az elképzeléseket amelyek szerint, állítólag, Szolnok további fejlesztése a Tisza bal partján folyta­tódna, vagy azt a másik al­ternatívát amely az új lakó­negyedeket a Tisza-holtág által körülzárt Alcsiszigetre telepítené. E sorok írója nem tud — kellő tájékozottság és hozzáértés hiányában — a vitához hozzászólni. De egy bizonyos. Már ki volt jelöl­ve a város további fejlesz­tésére a jászberényi ország­út, a vasúti töltés és a Zagyva jobb partja közötti, ún. kisgyepi terület. Itt kö­zel ötven milliót fordítottak már tereprendezésre. Ké­szültek a tervek az 5000 la­kás felépítésére; a megye második legnagyobb építő­ipari vállalata elkezdte a felkészülést a kivitelezésre — egész fejlesztési program­ját erre alapozta. És most valahonnét bekerül a köz­tudatba a Tisza bal part, vagy éppen Alcsisziget Ugyanakkor a kisgyepi el­képzelés mellett érdemes arra is odafigyelni, hogy a városközpont tele van falu­sias jellegű kis házakkal, utcasorokkal, megfelelően közművesített területen. Oly­annyira, hogy a lakásszám bővítés még hosszú ideig biztosítható új, nagy terü­letek Szolnokhoz csatolása nélkül is. Ismerjük a sza­nálási problémákat, de még­sem szabad könnyedén bele­nyugodni az adott helyzetbe. Ezeknek a területeknek a beépítése megoldaná a bel­város képének „városira” formálását is. Azt írja dr. Tarnóczi Ló­ránt: „Végső következtetés­képpen csak egyet javasol­hatok mind Szolnok, mind a vele azonos szintű és hason­ló gondokkal küszködő többi magyar városnak: álljanak a mai magyar realitások ta­lajára!’’ Igaza van — de ab­ban nem, hogy ezek a rea­litások a város lakóinak to­vábbi szaporodását nem bír­ják el. Nem egyes, „város­atyák vágyálma” a század- forduló 100 ezres Szolnoka. Ezzel számolni kell minden­kinek, aki az ország fejlő­désének három évtizedes perspektíváját felmérni ké­pes. Az ehhez vezető út rea­litásait kellene jobban érté­kelni az arra hivatott vá­rosi vezetőknek — és azok­nak, akik különböző szín ten még ebbe beleszólnál:, olykor kész helyzet elé állít va a városi vezetést is. A cikkíró úgy véli. hogy a város mai vezetése a város- fejlesztés szerteágazó problémáit 1974 re tudja teljesen kéz­be venni és átfogóan irányítani. Lehet, hogy ennyi idő nem is kell hozzá, de talán ennél az időtényezőnél sokkal fon tosabb annak a megszívlelése. hogy a kapkodás, a foltoz gatás most már csak ront a helyzeten. Az pedig egyenesen katasztróíális lehet, ha nem sikerül a városfejlesztés ügyét, a koncepciók kialakítását demokratizálni. Nemcsak egysze rűen a közösség elköltendő százmillióiról van szó, hanem arról a felelősségről is, amellyel az utókornak tartozunk. Mert a 900. évforduló ünnepségsorozata elmúlik, de meg­marad utánunk mindaz, amit mi, az évforduló idején élt. nemzedék alkotunk, amivel városunkat gyarapítjuk. Vigyáz­zunk, hogy ne kihasználatlan lehetőségek, gigantománia szülte torzók, egy koncepciótlan városfejlesztés mindig újat és újat kezdő improvizációinak nyomai maradjanak utánunk. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents