Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
1972. november 11. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP á (folyt, az 1. oldalról) vesen dolgozzák fel adminisztrációs anyagukat az ügyes gépekkel. Szimonidesz I.a.ias, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója egy kon- taklkemence nagyjavítási hálóterve előtt tájékoztatta <ir. Tímár Mátyást a gyárban bevezetett munka- és üzemszervezési intézkedésekről és azok eredményeiről. A kiállítás megtekintése után a Galéria emeleti társalgójában Tóth János. a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a kormány elnökhelyettesét, kíséretét. s dr. Valkó Endrét a MTESZ főtitkárát, a megye gazdasági helyzetéről. Madarász Tibor a MTESZ Szolnok megyei szervezetének titkár^ a szövetség munkáját ismertette. Dr. Tímár Mátyás ezután válaszolt lapunk és a szolnoki rádió munkatársának kérdésére: — Mi a véleménye Tímár elvtársnak a most megtekintett kiállításról? — Amit megtudtam és láttam is a kiállításon, túlnőtt a megyén. Országos jelentőségűnek mondható. És ha ez így van, akkor azt is mondjuk meg, hogy ez a kiállítás az első szervezési vezetéstudományi kiállítás hazánkban. Elismerésem a Szolnok megyei pártbizottságnak, a MTESZ-nek és a Szervezési Vezetési Tudományos Társaságnak a megrendezésért. Indításnak, kezdetnek lehet tekinteni, s ha tudjuk azt, hogy a szervezés-vezetés korszerűsítése nem kampányfeladat, akkor igen dicséretes kezdeményezés. A fővárosi országos hatáskörű vállalatok mellett örömmel láttam a megyei nagyvállalatok bemutatott anyagát is. — Azt kívánom a kiállítás rendezőinek — valamenyJászladányban két évvel ezelőtt hozott határozatot a nagyközségi pártértekezlet azokra a feladatokra, amelyeket a negyedik ötéves terv során meg akarnak valósítani. Ezek között legfontosabb volt a nők foglalkoztatásának biztosítása, a gyermekintézmények fejlesztése és a nagyközség kommunális ellátottságának javítása. Jászladányban nem tétlenkedtek, eredményesen zárult az eltelt két év. Ez derült ki Nyikos János tanácselnök szavaiból, amikor leültünk beszélgetni. — Nagyközségünkben korábban csak a tsz, a ktsz és az ÁFÉSZ adott munkát a nőknek, most viszont teljes egészében biztosítottuk a nők foglalkoztatását — mondotta a tanácselnök. — Első lépésként a Vegyesipari Ktsz új üzemtelepet épített, ahol részben a szolgáltatórészlegben, részben pedig bedolgozóként nyolcvan nö helyezkedett el. A tanács ötszázezer forinttal járult a telep létesítéséhez. Második lépés volt a budapesti női szabó ktsz varróüzemének községünkbe való telepítése. Az ötmillió négyszázezer forintos beruházáshoz egymillió háromszázezer forinttal járultunk hozzá. Május i-e óta két műszakban százötven nő dolgozik az üzemben, később kétszázötven nő foglalkoztatását tudjuk majd biztosítani. — Jelentősen fejlesztjük gyermekintézményeinket is. A negyedik ötéves tervben új, hat tantermes iskola, ötven személyes óvoda építését, valamint a meglévő két óvoda felújítását terveztük. Ezek közül befejeződött az. iskola építése és a két óvoda felújítása, az új ötven személyes pedig félig elkészült. A három beruházásra eddig .több iniut három es lél milnyiüknek — hogy minél többen ismerkedjenek meg ezzel a gazdag anyaggal, minél több látogatója legyen e szép demonstrációnak. — Mi a véleménye Szolnok megye gazdaságáról? — Nem vagyunk mi olyan nagy ország, hogy sajátos, speciális gondok jellemezzék egy-egy megye gazdasági életét. Ennek a megyének mégis van egy fontos, sajátos vonása. Húsz évvel ezelőtt még mezőgazdasági megye volt, ma viszont az előállított termékek nagyobb részét Szolnok megyében is az ipar adja. Hozzáteszem, hogy fiatal, új fejlődő ipar. A déli órákban dr. Tímár Mátyás, Drecin József, a megyei tanács székházában megbeszélést folytatott a megye vezetőivel. A tanácskozáson részt vett dr. Gergely István, a megyei párt- bizottság első titkára, Szekeres László, a megyei párt- bizottság titkára. Fodor Mihály megyei tanácselnök, dr. Hegedűs Lajos, Soós István, Sípos Károly tanácselnök-helyettesek és dr. Kuti György vb-titkár. A megbeszélésen Fodor Mihály tájékoztatta a kormány elnökhelyettesét a tanácsszervek munkájáról. A beszélgetésen sok szó hangzott el a megyeszékhelyről, a kilencszázadik születésnapjára készülő Szolnokról. A megye vezetői elmondták, hogy Szolnokon nincs egyetlen korszerű áruház sem, s a város központjában több lakást foglalnak el Irodahelyiségnek olyan vállalatok és intézmények, amelyek már teljesen előkészítették székházaik építését. Fontos szociálpolitikai feladatok megoldását segítené elő, ha néhány irodaházi beruházás mielőbb megkezdődhetne. A kormány elnökhelyettese és lió forintot fordítottunk. Az új óvoda jövőre készül el. Nagyközségünk két termelő- szövetkezete, aztán az ÁFÉSZ és a KTSZ 310 ezer forinttal járult a gyermekintézmények fejlesztéséhez. A tervek megvalósulása után az összes óvodás korú gyermek elhelyezését biztosítani tudjuk. — Vízhálózat, járda és út építésével javul a kommunális ellátottságunk is. Legnagyobb jelentőségű munkánk a Kossuth Lajos út egy részének — 350 ezer forintba került — felújítása volt. az Országos Tervhivatal elnökhelyettese megígérte, hogy megvizsgálják a jogos kérést. Ebédszünet után dr. Ti- már Mátyás, a megye vezetőinek társaságában Jászberénybe utazott, ahol először a múzeum állandó kiállítási termét tekintette meg, ahol köszöntötte Semsei Imre, a városi pártbizottság titkára. Ezután a Hűtőgépgyárba látogattak, ahol Gor- janc Ignác vezérigazgató és László Károly műszaki igazgató adtak tájékoztatást a 20 éves nagyvállalat életéről, munkájáról. A gyárlátogatás során a hútőgépüze- met és az autószyphon-mú- helyt tekintette meg a kormány elnökhelyettese. A Hűtőgépgyár tanácskozó-termében este 5 óra után 13 szocialista brigád vezetője gyűlt össze, hogy találkozzon, beszélgessen a kormány elnökhelyettesével. Nagy János a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára mutatta be a megjelenteket dr. Tímár Mátyásnak. Elmondta, hogy a Hűtőgépgyárban 194 szocialista brigád dolgozik. Kiváló munkaeredményeivel a vállalat tizenegyszer volt élüzem, illetve Kiváló Vállalat és négyszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Dr. Tímár Mátyást élénken foglalkoztatta az a tény, hogy a gyárban sok munkás tanul. Megkérdezte a brigádvezetőket, hogyan, miért tanulnak a munkások. Vörös János, a szerszámüzem Ságvári brigádjának vezetője elmondta, hogy tizenhéttagú brigádjából öten a közelmúltban érettségiztek, ketten most járnak technikumba. Különösebben nem kell ösztönözni a tanulásra, mert tudják az emberek, hogy megéri. Sipos Gézáné laboratóriumi brigádvezető elmondta, hogy vegyipari technikumba jár hattagú brigádja, s eddig igen jó ereményt értek el a tanulásban. A hűtőgépgyári munkások életéről Borics Ferenc, a központi alkatrészüzem brigádvezetője azt mondta: „Jó nálunk dolgozni, még brigádot vezetni sem nehéz, mert elégedettek az emberek. Nálunk 2500 forint az átlagfizetés, azzal együtt, ami a borítékon kívül van. Mi megtaláljuk számításunkat ebben a gyárban.” Több mint egyórás kötetlen, őszinte hangú beszélgetés után búcsúzott el a kormány elnökhelyettese a hűtőgépgyáriaktól. Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese egynapos látogatását befejezve visszautazott a fővárosba. (pi) S. J. Köszönet a patroaálóknak A szolnoki kisegítő iskolában tegnap délután két órakor a tanárok és a tanulók nevében Biber József né igazgató köszönetét mondott a vállalatoknak, üzemeknek azért a sok-sok segítségért, amit az iskola felújításában vállaltak. A betonelemgyar Kandó Kálmán szocialista brigádja és a MEZŐGÉP Április 4. szocialista brigádja már régóta patronálja az iskolát, a nagy munkához azonban még az ő erejük is kevés volt. Áz iskola igazgatója, tanain kara ekkor fordult segítségért a vállalatokhoz, és kérésük kedvező visszhangra talált. A Tiszamenti Regionális Vizmij igazgatójának kezdeményezésére hívták össze azoknak az. üzemeknek, vállalatoknak vezetőit, akiknek támogatására számítottak. Több vállalat. felajánlotta segítségét. A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára az udvar betonozásához mosott betont adott, kijavították az udvart épület villanyhálózatát. Az Építő- Javító Vállalat a napközi otthon, a munkatermek, az úttörőszoba festését, nyílászáróit készítette el. Az ÉPSZER az iskola pincéjének födémszerkezetét erősítette meg. A Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság az iskola előtti beton játszórész földmunkáinak elvégzését és az udvar tereprendezését vállalta. A MEZŐGÉP Vállalat vaskaput és ablakvédő rácsokat készített A Tiszamenti Regionális Vízmű az osztály- termek falainak hangszigetelését oldotta meg, és 250 pár váltócipőt vásárolt a tanulóknak. A városi tanács útfenntartó vállalata a betonszállításhoz biztosított kocsit. A vállalatok mintegy 300 ezer forint értékű társa' dalmi munkát végeztek. Az igazgatónő szavai után a gyerekek műsorral köszöntötték patronálóikat. A vállalatok vezetői további támogatásukról biztosították az iskolák. Először az országban Iskola, óvoda, vízhálózat, járda és út épült Megvalósult tervek Jászladányban A Csepel Vas- és Fémművek Híradástechnikai Gépgyárában olasz lieenc alapján sorozatban készítik az automata gépkccslmosó és szárítq berendezéseket. Az idén az első 40 darabos széria már elkészült, abból a továbbfejlesztett változatból, amely mikrobuszok mosására is alkalmas A télre készülnek löbb ezer úttisztító gép — Háromszáz tonna ipari só a raktárakban I^éhány hét es hivatalosan beköszönt a tél. A hó és a jég eltakarítása mindig sok gondot okoz. Az idei téli felkészülés alkalmából tegnap tartották Szolnokon, a KPM Közúti I gazgatóíi ígá nál az 1972— 73. évi téli útfenntartással kapcsolatos értekezletet. Elsőnek Losonczi Zoltán, területi műszaki osztályvezető beszélt az országos közutak téli fenntartásáról. — A tél beálltával igazgatóságunk feladata — mondotta többek között — a hóeltakarítás, ezen belül is a hófúvások megelőzése, a hóakadályok elhárítása és a síkosság elleni védekezés. Elfősor! an a fonlak — A leghatékonyabb es leggazdaságosabb védekezési mód a hófúvások megelőzésére védőművek létesítése. Sajnos Szolnok megye úthálózatát nagyon kevés hófogó erdősáv védi. Országos viszonylatban is a legrövidebb erdősávval rendelkezünk, így hófogó rácsokkal és intenzívebb hóeltakarítással kell védekeznünk- A gyakran hófú- vásos szakaszok mentén mesterséges hóvédőművet, hórácsokat állítunk fel. Ha a hóakadályok keletkezését nem is áll módunkban megakadályozni, azok eltakarítására fel kell készülnünk. Igazgatóságunknak 25 különféle hóeltakarító gépe van. Ezenkívül 80 erőgépet, traktort, grédert kapunk a különböző mezőgazdasági üzemektől. Csúszásveszély esetén a kijelölt útszakaszokat sóval kell beszórni. Erre a célra az igazgatóságnak 11 sószórógépe van. Elsődleges feladat a hóakadályok keletkezésekor a 4. számú főút és a fontos útvonalak megtisztítása. Ezután következnek majd a másodrendű utak: azok az utak, ahol nagyobb a buszr forgalom, és legvégül a bekötőutak — folytatta Losonczi Zoltán. — A síkosság elleni védekezéskor különbséget teszünk „őrjáratos” és „rajo- nos” útszakaszok között. Az őrjáratos útszakaszokat a beosztott jái-múvek november 15-tői március 15-ig, az időjárástól függetlenül naponta kétszer, reggel és este kötelesek beutazni. Csúszásveszély esetén a kijelölt útszakaszt sóval beszórják- Szükség esetén ezt többször Is elvégzik. Őrjáratos útvonal az összes főúthálózat és a szolnoki összekötő út. A többi összes alsóbbrendű útvonal a rajonos utak. Ezeken a csúszósság ellen salak- vagy homokszórással védekezünk. A rajonos útszakaszra beosztott ellenőrző gépjárművek csakis a közvetlen síkosság idején járják be a szakaszukat. Losonczi Zoltán ezenkívül szólt a jelentőszolgálat megszervezéséről és a csapadékvizek elvezetésének feladatairól. A tanácsok feladatai A tanácsi utak téli fenntartásával kapcsolatos intézkedésekről Csábi József, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályának főelőadója beszélt. — A KP,M Közúti Igazgatósága biztosítja az országos és alsóbbrendű úthálózat zavartalan, téli forgalmát. Ez nagyon fontos a tanácsi utaknál is. Jóné- hány olyan tanácsi út van a megyében, amely mellett üzemelt, közintézmények helyezkednek el. A tél beálltával ott is biztosítani kell a megfelelő útviszonyokat. ■— A téli felkészülési tervek alapján a tanácsok normál időben 3729, közepes időben 6574, rendkívüli időben 17 156 személyt tudnak mozgósítani az utak hóeltakarítására Az igénybe vehető gépjárművek száma rendkívüli esetben 1365, ezenkívül rendelkezésre áll 78 hóeke és 235 bérelt gépjárműA városgazdálkodás ígéri A két beszámoló után hozzászólások következtek. Figyelmesen hallgattuk Csé- nyl Lászlót, a városgazdálkodási vállalat Igazgatóját, aki elmondta, hogy közútjaink téli tisztítására felkészültek. A vállalat raktáraiban 384 tonna ipari sót és füredi homokot tárolnak, öt hóeke, két sózógép áll rendelkezésükre. Tavaly több mint százan jelentkeztek rendkívüli hóeltakarítási munkákra, ebben az évben is számítanak ennyire. Sz. E, JÓL FIZET A SASZLA Rekordtermés a Jászsági Állami Gazdaságban Az elmúlt évék leggazdagabb szőlőszüretelését fejezték be a napokban a Jászsági Állami Gazdaságban. A 40 napig tartó szüret alatt a gazdaság 726 holdjáról 31 ezer 617 mázsa szólót szedtek le. Minden várakozást felülmúlt a 60 holdon termesztett „Csaba-gyöngyének” hotdan- kénti 40 mázsás átlagtermése. Ebből a szőlőfajtából a korábbi években egy holdról alig több, mint 10 mázsa szőlőt szüreteltek. Rekordtermésnek számít a saszla szőlőből a holdanként! 37 mázsa átlagtermés is. Az idei gazdag hozamból 400 mázsa szólót exportállak Lengyelországba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Jutott bőven a belföldi fogyasztóknak is. A jászberényi boltokban 140 mázsa, a budapesti üzletekben pedig 120 mázsa szőlőt értékesítettek. Az Állami Pincegazdaságnak a tervezett 9 ezer mázsa borszőlő helyett 12 ezer 200 mázsát adtak át. Ez is „rekordnak” számít, rrúvel ilyen mennyiséget az elmúlt években az állami gazdaság egyszer sem szállított a pincegazdaságnak. Jelentős meny- nyiségú szőlő — több mint 15 ezer mázsa — került az idén feldolgozásra; A város iskoláinak és üzemeinek köszönhető, hogy a vártnál jóval nagyobb termést sikerült idejében leszű* retelni. Segítettek az állami gazdaságnak a Lehel Vezér Gimnázium és a Kállai Éva szakközépiskola fiataljai, — szinte valamennyi általános iskola tanulói. Részt vettek a szünetelésben a város üzemeiben dolgozó KlBÉ-esek, katonafiatalok, a jászapáti Mészáros főnné Gimnázium és Gépész Szakközépiskola tanulóit •— a megyei tanács egészségügyi szakiskolájának hallgatói. Az idei termésnek mintegy 40 százalékát a gazdaságnak ser gítő iskolások saedték ke.
