Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 6. Ház a Malom utcában A város érdeke is Mentesítést kell kérni Idén januárban jelent 'meg az Országos Tervhiva­tal elnökének, a pénzügy-, az építésügyi és városfej­lesztési miniszterek együt­tes 3/1972. sz. rendelete, amely átmenetileg megtiit irodaház. hétvégi üdülő, székház, alkotóház építést- Köztudott, hogy egy-egy rendelet megjelenését mii lyen széleskörű vizsgálat,' felmérés, elemző munka előzi meg. E rendelet élet­belépését is indokolta, hogy sok helyen kis vállalatok valóságos palotákat építettek irodaházaknak; hogy üze­mek jelentős összeget köl­töttek irodaépítésre ugyan­akkor kevesebbet fordítot­tak fejlesztésére, a gyártási folyamatok korszerűsítésére- Indokolta a rendelet meg­jelenését feszült beruházási helyzet is. Ha egy rendelet viszont — véleményem szerint — adott esetben és helyen már gátat szab a további fejlő­désnek, akkor a7. alól men­tesítést kell kérni a ren­delet kiadóitól. Három iro" daház-építés vált sürgőssé Szolnokon. j o A Nagyalfökfi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat — melynek központja Szolno­kom van — működési terü­lete a Dunától keletre levő országrész. Nyolc megyében, hat üzemükben (Szolnokon, Egerben. Hajdúszoboszlón, Orosházán, Szegeden, Szán­kon) több mint négy és féH ezer ember dolgozik. Ez s> vállalat adja as ország szénhidrogén-termelésében a kőolajnak mintegy 70, a földgáznak esaknem 100 szá" zalékát Évenként mintegy egymilliárd forintot ruhás be a vállalat, ezen belül saját rezsiben 100 millió fo" rint értéket. A vállalatot országosan a kiemelt vál­lalatok közé sorolják. Nézzük meg milyen Kö­rülmények között dolgoz­nak a vállalat központjá­ban. Irodaházukat — me­lyet 1964-ben az építőipari vállalattól vettek meg, mert azoknak már kicsi volt — kénytelenek úgy „bővíteni”, hogy * város különböző pontjain magánházakban és állami lakóházakban laká­sokat bérelnek irodának, vagy modulbarakokat állí­tottak fel. Jelenleg 16 he­lyen van Szwlnokon a kő- olajtermelőnek irodája, s tizenöt lakást foglalnak el ilyen célra. Milyen hatás­sal van ez a szétszórtság a vállalaton belüli munka­szervezésre, a munka haté­konyságára, a munkafegye­lemre, arról nem kell bő" vebben beszélni­A szolnoki Város? Tanács vb illetékeseivel még 1969- ben tárgyalásokat folytatott a vállalat vezetősége: a ta­nács azt ajánlotta, ne a meglevő irodaházat bővít­sék, hanem építsenek egy újat, amely jól beleillene Szolnok leendő városköz­pontjába. A megállapodást meg is kötötték 1969. jú­nius 28-án. Az volt a terv, hogy az építkezés * 1970"ben kezdődik és 1972-ben már beköltözhet a vállalat új székházába. A terület sza­nálására és egyéb költségek fedezésére 17 millió forin­tot átutalt a vállalat a ta­nács számlájára. A terv szerint tízszintes irodaház épült volna, akkor 30 mil­lió forint költséggel, de az építkezés húzódott, míg vé­gül is megjelent az iroda­házak építését megtiltó rendelet e Szolnokon a Május 1. ut­cában van a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ságának megyei Igazgató­sága. Ugyanabban az iroda­házban dolgoznak most amikor a lakosságnak 98 százaléka biztosított mint amikor még csak 50—60 százalék körül volt a bizto­sítottak száma. Vagyis ma százhatvanhárom ember dolgozik 72 munkahelyen. Ezenkívül az igazgatóság­nak kell gondoskodnia az SZTK-ügyintézők tovább­képzéséről: több mint 600 szerv van a megyében, több mint 400 önálló üzemi kifizetőhely. Az SZTK korábban tár­gyalt a tanáccsal,: irodahá­zat szeretnének építeni. A hely ideális: a Kossuth té­ren épülne fel a bútorbolt épületének folytatásaként és ez az épület zárná végül is le a Kossuth teret- Az épü­let kiviteli terve elkészült: az ötszintes irodaházban 180 munkahelynek elegendő iro­dák, várók, tanácskozó ter­mek kapnának helyet. Nem kellene az embereknek úgy mint most a hideg folyosó­kon, az utcán várakozniuk mig elintézik ügyeiket. És ezek a várakozók nincsenek kevesen: felmérték és kide­rült, hogy 1972. szeptember 11. és 16. között 1270 ügy* felük volt, közülük 783 vi­déki. A napi átlagos ügyfél- forgalmuk 250—300 között van. A pénz az építkezéshea a főigazgatóságnál rendelke* zésre áll. Most kellett volna hozzákezdeni az Univáz vasszerkezetű irodaház épí­téséhez de megjelent a ren­delet \ A KPM Közúti Igazgató* ság Szolnokon 1965-ben ala­kult, négy kirendeltségből. Tulajdonképpen azóta sze­retnének végre rendes mun­kahelyre kerülni az ott dol­gozók. Tudjuk, hogy 1965 óta a közúti közlekedésben milyen óriási fejlődés kö­vetkezett be és ez a fejlő­dés megköveteli a szakirá­nyítás fejlesztését is. Igen, de hol van ahhoz hely? Épül és szinte létkérdés Szolnokon, hogy mielőbb el- készüjlön a 4-es számú fő- közlekedési út, vagy, hogy a megye különböző útre­konstrukciói mielőbb meg­valósuljanak- Az igajzgató- ság ma minden út és föld­mintát Budapestre küld la­boratóriumi vizsgálatra. Ez azt jelenti, hogy eredményt 2—5 hónap alatt kapnak és minden kilométer útból 6 mintát kell küldeniök. Amig nincs laboratóriumi ered­mény, az ül véglegesen nem adható át a forgalomnak. Az igazgatóság a tanács^ csal egyetértésben, tavaly 3 millió forint költséggel ki­sajátította leendő irodahá­zának helyét. A beruházási programterv elkészült, az építkezéshez szükséges pénz rendelkezésre áll. A terv szerint az irodaház 3 szin­tes lenne, hozzá kapcsolód­na egy négy megyét kiszol­gáló laboratórium. A telek ürese,, áll, kérdés: mikor épülhet ott fel az Univáz vassezrkezetű épület? © Mit jelentene a városnak a három irodaház felépíté­se? Amellett, hogy végre teljesen kialakulna a Kos­suth tér, hogy újabb épület létesülne az új városköz­pontban, hogy beépülne egy üres telek eléggé központ­ban levő helyen — ami egy jubileumra készülő város életében nem kis jelentősé­gű — egyéb gondok is meg­oldódnának. Az OKGT visz- szaadná a bérelt lakáso­kat, hogy azokat rendelte? tésének megfelelően hasz­nosítsa a város, a barako- kat pedig ideiglenesen könytárakként, üzletekként, napközikként, vagy egyéb célokra használhatná fel a, város. Az SZTK és a KPM felajánlotta: a jelenlegi épületüket könyvjóváirással átadják a városi tanácsnak, hogy azokban gyermekintéz­ményeket alakítsanak ki. Nem kis épületekről van szó: a KPM irodaházának két szintje összesen mint­egy 400 négyzetméter alap- területű, az SZTK-é ennél is nagyobb. Óvodának vagy napköziotthonnak mindkettő megfelelő lenne. Mindkét fajta' intéz­ményre nagy szükség van. Szolnokon- A negyedik öt­éves tervben 800 óvodai és 240 bölcsődei helyet kellene építenünk ahhoz, hogy az igényeket ki tudjuk elégíte­ni. Ezzel szemben mindösz- sze 400 óvodai és 120 böl­csődei hely kialakítására van ma lehetőség. A város általános iskoláinak napkö­zis helyzete kétségbeejtő: háromszor 16 új tanterem­re lenne szükség ahhoz, Szolnokon, hogy az iskolák­ban ne legyen váltott rend­szerű tanítás. Szoros érte­lemben vett általános isko­lai napközi egyetlen van a megyeszékhelyen az is mo- dulbarakban, 4 tanterem. A gyerekek az iskolai tan­termekben vannak, illetve két iskolának engedélyez­ték, hogy kisajátított ház­ban legyen a napközije. Megkérdeztem a megyei építőipari vállalat igazgató­ját vállalnák-e a három irodaház felépítését? A vá­lasz, ha a megye sorolja fontosságának megfelelően, akkor igen. A rendelet kiadását nép- gazdasági érdek sürgette, az, hogy a beruházási egyensúly minél előbb hely­reálljon és megszilárduljon. Általános értelemeben to­vábbra is szükséges fenn­tartani a mértéktelen beru­házási kedvet megfékező, a többi között az irodaházépí­tést korlátozó intézkedése? két XJgr vélem, ezekben a konkrét esetekben éppen a társadalmi érdek, az emlí­tett fontos szociálpolitikai feladatok gyors megoldása sürgeti hogy az illetékes szervek kivételt tiegyenek: egyszóval engedélyezzék ezt a három irodaházi beruhá­zást Mindezek indokolják, hogy a vállalat és a két igazgatóság kérjen és kap­jon mentesítést a tilalom alöL A megye és a város illetékesei bizonyára támo­gatják majd ebbeli törek­véseiket mert ami vállala­ti igazgatósás érdek, az je* len esetben a város közvet­len/ érdeke is. Sőt a társadalmi érdek­nek sem mond ellent! V. V. Mindennek lehet nevezni a kis kalyibát, csak lakás­nak nem, ahová Kovács Ká­roly nyugdíjas főmolnár be­húzódott télire a családjával. Zsákdarab torlaszolja el a deszkaajtó nyílásait, de bi­zony így is betör a hideg. — Itt nyomorgunk, ami­kor ... — tördeli a kezét Kovács Károly felesége. Amikor a tákolmány szom­szédságában ott az új nagy ház. A ház amiről július 24-én a KIOSZ szakértő bizottsága — Ozsgyán József körzeti titkár és két tiszaföldvári kőművesmester. Nagy Elek és Tóth János azt írta le akkor a jegyzőkönyvben: „A szakmai bizottsági ta­gok megállapítják a munka megtekintése után, hogy az szakszerűtlenül van elkészít­ve. A falak függőleges és vízszintes vonaltól erősen eltérnek. Az összes nyílás­záró szerkezetek szabályta­lanul vannak beállítva, lö­työgnek. Az épület befejez­hető, de kb. 30 százalékos anyag- és munkatöbbletet igényel. A vállalási díj és az elvégzett munka kb. 85 szá­zalékig van kimerítve. A visszamaradt pénzért más vállakozó nem tudja befejez­ni a munkát. A jegyzőkönyv ismertetése után Jakab Fe­renc kijelenti, hogy a mun­ka befejezését nem vállal­ja, de vállalja a befejezés további költségeit.” A házaknak életük, törté­netük van, mint az embe­reknek. A Kovács Károlvék házának is. Azzal kezdődött, hogy 1932-ben a Neugebauer malom molnára kis vályog­házat húzott fel a Malom utcában, Tiszaföldváron. Negyvenegy évig dolgozott becsülettel, jó szakmai hír­rel a molnár, végig gyűj­tött a „nagy házra”. Mégse jött össze a pénze soha. El­lenben vagy öt esztendeje repedezni kezdett az öreg vályogépület. A portát úgy is a lányuk örökli, a szolnoki Végh Ist­vánná, vele beszélték hát meg: adja el szolnoki szö­vetkezeti lakását, tegyék ösz- sze a pénzt, úgy már indul­hatnak. Kovács Károly ter­vező és építő után nézett. Történt pedig, hogy néhány esztendeje a tiszaföldvári Lenin Tsz megvásárolta és székházzá alakította az öreg malmot. Vass József, a szö­vetkezet építésvezetője em­lékezett rá, hogy még az ál­lamosítás előtt volt ott egy nagy kút az udvaron vala­hol. Elüzentek a nyugdíjas molnárért, Kovács Károlyért. Elment és azt mondta az építőknek: — Itt ássanak! Meg is találták a bővizű kutat, akkor mondta nl.ti Vass József: — Károly bátyám most nagy jót tettél a szövetkezet­tel, ha segíthetünk valami­ben szóljál. Eljött ennek az ideje is. Az öreg molnár kérésére Vass József magántervező­ként 800 forintért elkészítet­te a ház építésvázlatát. Mes­tereket is ajánlott. Kovács Károly drágállotta őket, egyi­kei ezért, másikkal azért nem sikerült az egyezség. Akkor mondta Vass József: — Próbáld meg Jakab Fe­rencet. Az el is vállalta olcsóbban, mint a többiek. — Ügy tett — majdnem elsírja magát az öreg mol­nár felesége — olyan házat építek maguknak, hogy még egy olyan nem lesz ezen a sorön. Ez bizony így is történt, csak nem abban az értelem­ben, ahogyan Jakab Ferenc ígérte. A főmolnár elkesere­detten vezet körül a' félbe­maradt épület szobáiban. — Látja, omlik a beton­lábazat. Ott nézze, leszakadt a mennyezet. Azt az ajtót meg be se lehet csukni. Itt már vakoltak, de alulról kezdték, márpedig elemi do­log, azt mindig felül kell kezdeni. Romhalmaz már ez itt. Nem vagyok hozzáértő em­ber, de ... Ha nem is rom­halmaz az épület, semmi­képp sem mestermunka. Mint ahogy Jakab B’erene nem is mesterember. Kőmű­vessegéd. Ennélfogva műkö­dési engedélye nem is szól csak tatarozásra, javításra. — Hogy merte hát elvál­lalni? — kérdezem a „mes­tert”. — Úgy tudtam, hogy Vass József a műszaki ellenőr. Ha van műszaki ellenőr, ak­kor vállalhatok csak önálló­an. — Én nem voltam műsza­ki ellenőr — tiltakozik Vass József. — Barátikig ígértem meg Kovács Károlyéknak, hogy szemmel tartom az építkezést. Sokszor elmen­tem ebédszünetben. Láttam is, hogy pocsék a munka, fel is hívtam rá az öregek figyelmét, mire vigyázzanak. Magam éppen azért nem szólhattam, mert nem vol­tam megbízva a műszaki el­lenőrzéssel. — A Vass József szele ez az egész. Ö piszkált a tsz- ben is — erősködik Jakab Ferenc. A Lenin Tsz-ben építési brigádvezetőként dolgozott tavalyig Jakab Ferenc. Elé­gedetlenek voltak vele, fel­oszlatták a brigádot, áthe­lyezték Jakab Ferencet is be­osztottként. (A jogos bünte­tést ugyan nem is Vass Jó­zsef, hanem a tsz elnökhe­lyettese kezdeményezte.) Ja­kab nem fogadta el, meg­vált a tsz-től. És működési engedélyt váltott ki Mező­iteken. Jakab Ferencet „nagyon” megbírságolta a tiszaföldvári nagyközségi tanács illetékes hivatala. Szabálysértésért 1100 forintra, amiért önál­lóan vállalt építkezést. Kovács Károlyéknak 170 ezer forintjuk fekszik a félkész házban. Egy egész élet munkájának ára. Amióta Jakab elment, nem nyúlt hozzá senki. A szakmai bizottság júliusban arra kötelezte Jakabot, fizes­se meg az építkezés befe­jezését. De Kovácsék nem találnak olyan mestert, aki vállalná. — Tizenegy mestert kér­tünk már meg, ki fog már bele az ilyesmibe — mond­ják. Az öreg molnár restell- kedik: — Soha életemben én nem mentem törvényre. Most rákényszerült. Végül is a bíróságon kötött ki az ügy. Igaz, a lányuk nevével, mert a félkész ház az övé. A gond, baj, a nyomorú­ság a két öregé. Albérlet után járnak most télire. Borzák Lajos Előadás jogászoknak A Magyar Jogász Szövet­ség Szolnok megyei szerve­zetének szövetkezeti szak­osztálya, csütörtökön déle­lőtt fél 10-kor a Szolnok me­gyei Bíróság klubhelyiségé­ben előadást rendez. Dr. Szép György az Igazságügyi Minisztérium főosztályveze­tő helyettese az 1971. évi III. törvény egyes időszerű elvi és jogpolitikai-, dr. Ma­gyar Árpád a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája a szövetkezetekkel kapcso­latos jogalkalmazás időszerű kérdéseiről tart előadást. A Szövetkezeti Szakosztály 1972/73. évi munkaprogram­jával kapcsolatos tájékozta­tást dr. Dobossy Károly; KISZÖV jogtanácsos, szak­osztályi titkai- tartja. Jó eredmények a vasútnál Több áru kevesebb ragon Szolnok vasúti csomópont­ján gyorsmérleget készítet­tek az elmúlt tíz hónap szállítási eredményeiről. Megállapították, hogy eddig négy százalékkal több árut továbbítottak mint tavaly, hasonló időszakban. Jelen­tős eredmény az is, hogy ehhez négy százalékkal ke­vesebb vasúti kocsit hasz­náltak fel. Ez a vállalatok és a vasút jó együttműködésé­nek tulajdonítható. Figye­lemreméltó, hogy míg ta­valy egy vasúti kocsiba ál­talában 18,5 tonnát raktak, addig az idén már 20,3 ton­nát. Szolnok csomópont vasu­tas dolgozói büszkék arra, hogy a Budapesti MÁV Igaz­gatóság, az idei első félév eredménye alapján, a MÁV Igazgatóságok egymásközti versenyében az első helye­zést érte el. Munkájukkal — mint a Budapesti MÁV Igazgatóság egyik fontos csomópontja — elősegítik az Igazgatóság gazdasági ered­ményeinek a növelését. Így remény van arra. hogy a második félévben is elnye­rik a KPM és a Vasutasok Központi vezetősége Vörös V ándorzaszló j át. Kőtelken, a martfűi nagyközségi tanács költségvetési üzemének munkásai kétmillió forint költséggel, 350 négyzetméter alapterületű kisáruházat építenek. A megnyi­tását december 31-re tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents