Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP Uj szövetkezeti alkotmány Elkészítették alapszabályaikat a megye termelőszövetkezetei Nagy munka zárult le Szolnok megye termelőszövet­kezeteiben. Ismeretes, hogy egy évvel ezelőtt jelent meg az egységes szövetkezeti törvény, amely azonos elvek alap­ján szabályozta a szövetkezeti ágazatok szövetkezeteinek működését. A törvény kiadása szükségessé tette á mező­gazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1971. évi III. tör­vénynek. valamint végrehajtási rendeletéinek módosítását, illetve kiegészítését. Dem szerencsés időszakban A módosító jogszabályok előírásai értelmében a tsz- eknek 1972. szeptember 30- ig felül kellett, vizsgálniuk alapszabályaikat és el kel­lett készíteniük az új alap­szabályt. A Közép-Tisza- vidék és a Jászság terme­lőszövetkezetei — tudomá­som szerint a Nagykunság- ban is — eleget tettek en­nek a követelménynek. A következő időszakban, december 31-ig, történik meg ezek törvényesség) fe­lülvizsgálata. Most az utol- 6ó simítások előtt már meg­ítélhetjük. mit végeztünk. Az az igazság, a szövet­kezetek többségében meg­késve indul) ez a munka. Döntően azért, mert a jog­szabályi rendelkezések egy­séges szerkezetbe foglalt szövegét nagy késedelem­mel. március végén tették közzé- Ezek ismeretében is elég gok értelmezési gond volt, amelyekre választ az Országos Konzultációs Bi­zottságtól csak a nyár kö­zepén kaptunk. A másik lényeges ok, hogy a szövetkezeti vezetők az indokoltnál nagyobb kül­ső segítségre vártak. Más­részt nem érzékelték eléggé a feladat nagyságát Ezek után kevés . helyen történt meg, hogy a tsz-tagokkal részletesen szót váltsanak az alapszabály módosításá­ról. hiszen az akció dan­dárja éppen a nyári beta­karítási munkák idejével esett egybe. A szövetkezetek munká­ját zavarta, hogy rendkívül esős volt a nyár. Igaz hogy Szolnok megye szövetkeze­teinek többsége idejében végzett a gabomabetakarí- tással, de — mint ismere­tes — kisegítették a Dunán­ál közös gazdaságait is. Ét -ért a betakarítás utáni itthoni munkák torlódtak, ajr erősen esős időszakban ember és gép kevésre ha­ladt. A közgyűlésekre aztán — amelyeknek önálló és egye­düli napirendi pontjuk az alapszabály-módosítás volt — rányomta bélyegét, hogy már szeptemberben jár­tunk, az érdeklődés közép­pontjában a nyári betaka­rítás értékelése és az őszi felkészülés állt. Ennek el­lenére kijelenthetjük, hogy az alapszabályok idejében elkészültek. Három fő részben A szövetkezeti alapsza­bály tételei három fő rész­re oszthatóak. Az elsőbe so­roljuk azokat a jogszabá­lyi előírásokat, amelyeket vita és külön mérlegelés nélkül kellett beilleszteni az alapszabályba- Történetesen a szövetkezeti közgyűlések megtartásának rendje. a közgyűlés hatásköre, a nő- bizottság döntőbizottság, el­lenőrző bizottság megvá­lasztása stb. A második részben olyan jogszabályi előírások van­nak, amelyek már a szövet­kezetek mérlegelésétől, vá­lasztásától függenek- Egy példa erre: a munkakötele­zettség mértékének megál­lapítására a törvény csak minimumot ír elő (nőknél 100, férfiaknál 150 tízórás munkanap), de a szövetke­zetre bízza, hogy ezenfelül mennyit állapít meg. Avagy a szövetkezet is képezhet jövedelem biztonsági, lakás- építési alapot. A törvény erre lehetőséget ad, de azt a közgyűlés dönti el, ho­gyan élnek ezzel. A harmadik kategóriába sorolom azokat a tételeket, amelyek esetében a törvény csak keretet ad, de a dön­tés teljes egészében a tsz-re van bízva. A törvény elő­írja, például a munka sze­rinti jövedelem elosztását, de arra nem tér ki, hogy a jövedelemelosztás rendsze­re milyen legyen. Továbbá a tsz-re bízza a háztáji és a közös gazdaság kapcsola­tának kialakítását, a kultu­rális alap felhasználásának rendjét stb. Az utóbbi két kategóriában nagyon körül­tekintően kell mérlegelni és dönteni a szövetkezetekben. A szövetkezetek négy év­vel ezelőtt készítettek alapszabályt. Ezek a belső szabályok már a gazdaság- irányítási rendszer beveze­tésekor készültek. Az el­múlt négy évben felszínre kerültek, éppen a tsz-tagok észrevételei alapján mind­azok a hibák, pontatlan sza­bályozások, amelyek indo­kolttá tették új alapszabály készítését. A másik előz­mény: 1971—72 telén szö­vetkezeteink kongresszusra készültek. A kongresszus téziseit a szövetkezetek és tagjaikat érintő minden fontos kérdést kisebb mun­kaszervezeti egységenként és közgyűlésen a termelő­szövetkezeti tagok megvi­tatták. Ezért is állíthatjuk, hogy alapvető kérdésekben a szövetkezeti tagság véle­ményét sikerült az alapsza­bályokban megfogalmazni, A továbbiakban pedig a szövetkezet, párt- és gazda­sági vezetők nagy feladata, most, hogy aprólékosan megismertessék az alapsza­bály belső tartalmi kérdé­seit minden tsz-taggal, s alaposan megismerjék véle­ményüket is. Javasoljuk: használjanak fel erre min­den szövetkezeti fórumot. Nagyon fontos teendő ez, hiszen a szövetkezetei, a szövetkezet tagjait alapve­tően érintik az alapszabály módosító tételei. Közülük a legfontosabbakat szereik ném a figyelmet ráirányí­tani. / Hi mob és kötelességek Az alapszabály jelentős részében a tagok jogait és kötelességeit fogalmazták meg. Felülvizsgálták a mun­kavégzési kötelezettséget és újra szabályozták azt a munkakörökre, illetve a ta­gok; meghatározott körére részletes munkavégzési kö­telezet tseget írtak elő. A kötelezően előírt munkát a szolnoki Vörös Mező, a jászfényszaru) Béke, a tisza- sasi Rákóczi Tsz-ekben nőkre és férfiakra, vala­mint állandó és változó munkakörökre bontották meg. A fentiektől eltérő a zagyvarékasi Béke, a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz-ek szabálya, ahol év­szakokra bontották a köte­lező munkanapokat nőkre és férfiakra. Ezekben a tsz- ekben a munkateljesítményt évszakonként nem tízórás munkanapokban állapítot­ták meg. A tízórás munka­nap évi átlagban azonban megvan. Pontosan meghatárózták, a szövetkezetek' hogy mi­lyen esetekben nem köteles a tag dolgozni, a távolma­radást milyen esetben lehet igazolni. Meghatározták a tagok által kedvezményesen igénybevehető szolgáltatá­sok körét, valamint a szo­ciális és kulturális juttatá­sok mértékét, fajtáit, fel­tételeit. Módosították, a betegségi segély százalékát megálla­pítható kategóriákat, ügyel­ve arra. hogy egyetlen munkaterületen se zárják ki a legmagasabb százalék elérhetőségét, ellenben meg­szüntették a nők hátrányos megkülönböztetésének lehe­tőségeit. A betegségi segély általában a kereset 50—75 százaléka lehet. A cibakházi Vörös Csillag, a nagykörűi Haladás, a kunszentmárto­ni Búzakalász Tsz-ekben például 50 — a jászalsó- szentgyörgyt Petőfi Tszrben mindenkinek 70 százalékot állapítottak meg. Szabá­lyozták a betegségi segély megvonásának eseteit, a munkaképtelenség bejelen­tési kötelezettségét. A be­tegségi segélyt megvonják, ha a tag betegsége ideje alatt italozik, a háztájiban dolgozik. indokolatlanul utazik stb. A jászberényi Lenin, a kungyalui Zöld­mező Tsz-ekben azt is rög­zítették ki, vagy kik von­hatják meg a segélyt. Az alapszabályokban rész­letesen kidolgozták a tsz- tagok fizetett szabadság­rendszerét, külön kitértek a pótszabadság és jutalomsza­badság intézményesítésére. Ha betartják és betartatják Az alapszabályban ponto­san felsorolták a szövetke­zetek a tisztségviselők, az üzemi vezetők és a. maga­sabb vezetői munkakört be­töltő státuszát. Joggal vál­tott ki vitát szinte minden szövetkezetben, hogy a tör­vény értelmében a jogtaná­csos, valamint az állator­vos^ státusza magasabb ve­zetői munkakörnek minő­sül. míg a főállatenyésztőé, aki pedig a termelési érték 40—50 százalékának előál­lításáért felel, s ő csak be­osztott vezető a státusz sze­rint. Ezért a szövetkezetek e tekintetben áthidaló meg­oldásokra kényszerülnek. Meghatározták a tisztség­viselőkre vonatkozó (közös és egyedi szabályokat. Rög­zítették a tisztségviselők, üzemi vezetők hatáskörét, jóllehet ennek részletes sza­bályozása az ügyrendekbe kerül majd be. A szövetke­zeti döntőbizottságok és a nőbizottságok létszámát, ha­táskörét. választásuk, irá­nyításuk módját ugyancsak az alapszabályban fogal­mazták meg. Hangsúlyo­zom, a döntőbizottság lét­rehozása a szövetkezeti ön- kormányzat nagy sikere, igazságszolgáltatás jelleggel intézi a tagsági vitákat Lényeges új eleme az alapszabályoknak a terme­lőszövetkezetek gazdálkodá­si szabályozása. Ilyenek: a tevékenységi kör újbóli, szükítettebb szabályozása, a középtávú fejlesztési terv készítésének rendszere, a tagok és a szövetkezet’ kö­zötti anyagi viszony (cél­részjegy) a kölcsönös támo­gatási alap, a jövedelembiz­tonsági alap létrehozásának lehetősége, a háztáji és kö­zös gazdaság összefüggésé­nek szabályozása. Az alap­szabály egy fejezete a műn- kadfiazás rendszerét tökéle­tesíti. Az átdolgozott alapszabá­lyok várhatóan jó hatást gvakorolnak a szövetkeze­tek életére. Azáltal hogy epvséeesebb. világosabb sza­bályokat tartalmaznak­Bereczkí Lajos a Ro/éptistavldékl és Jászsági Tsz Szövetség titkára Galamb­szerelem és tv-vétel Ügy tűnik, hogy a techni­kai forradalom a bioszféra hagyományos életritmusát sem hagyja érintetlenül. Az utóbbi évek mind gyako­ribb megfigyelései . szerint ugyanis a vadgalambok, il­letve a balkáni kacagó ger­lék felhagytak az ősi fészek­építési technológiával. „Csa­ládi tűzhelyüket” újabban előszeretettel barkácsolják össze apróbb fémhulladé­kokból, vékonyabb drótszá­lakból. A galambszerelem e sa­játos modernizálódása azon­ban olykor számunkra meg­hökkentő kellemetlenséget okoz. A villamos távvezeté­kek szigetelő csigái közé te­lepített „fémfészkek” miatt már többször keletkezett „rejtélyes” zárlat, sőt nem­régiben Pomáz környéki és a felsőgallai tv-nézők is tör­hették a fejüket, miért esik szét a kép szinte állandó jelleggel, éppen az olimpiai játékok közvetítése alatt. A titokzatos üzemzavar meg­fejtésén jó néhány napig fáradoztak az elhárításon munkálkodó szakemberek is. A közelmúltban szép gyermekkönyvtárat avattak Já- noshidán- Azóta a lányok és fiúk kedves, barátságos kör nyezetben tölthetik idejüket a könyvek otthonában A cél és a gyakorta) egybevetése Intézeti évek a katedráról nézve Elismerik munkájukat tantestület egésze számára is. Íme néhány mondat a válaszokból; —' Az intézet által taní­tott módszereknek jó ha a kétharmadát tudjuk gyako­rolni a hiányos felszereltség miatt. — Jó lenne, ha a szak- felügyelet nem akarná min­denáron rákényszeríteni véle­ményét a tanítóra. — Az in­tézet nem készített fel audo- vizuális eszközök kezelésére. — Nagy bánatom van, az igazgatóm nem enged to­vább tanulni. — Az életben, a tantestületekben sehol sem található az a közösség, mint az intézetben volt. A korsze­rinti jelleg ennyire megha­tározó? — Vissza vágyom az intézetbe.v— Általában na­gyobb az elvárás, mint az elismerés. — Az intézet nem készített fel a nehezen ne­velhető, és oktatható gyere­kek nevelésére. — A legtöbb iskolaigazgató ráül a Műve­lődési Közlönyre, nem ismer­tetik a pedagógusokkal az őket érintő, előnyös rende­leteket, (pl. továbbtanulás, kirándulások útiköltsége stb.) — Az intézet nem készített fel napközi otthonos és tanu­lószobai nevelésre. — Jó lenne, ha a végzett hallgatók részére bizonyos időközön­ként szakmai továbbképzést szerveznének, sok gyakorlati bemutatóval. A tanár — diák viszonyról A válaszadók közül hu­szonhét egyértelműen jónak tartja az intézeti tanár-diák viszonyt néhány tanárt kivé­ve szintén jónak tartja ki­lenc, s csak kettő véli kö­zépiskolásnak. Az imént idé­zet4 mondatok viszont — mégha egyediek is — azt a látszatot keltik, hogy a pá­lyakezdők és idősebb kollé­gáik között tovább él a rossz értelemben vett ta­nár-diák viszony. A tantes­tület egysége pedig így ne­hezen képzelhető el. Ha a nevelők fenntartással Vannak egymás iránt, valódi alkotó közösség nehezen formáló­dik. Az volna kívánatos, hogy minden pályakezdő úgy nyilatkozzon tantestüle­téről. mint az egyik Jász­berényben végzett tanító volt intézetéről: — Tanáraimat szerettem, ma is tisztelettel emlékszem rájuk. Mindent megtettek azért, hogy hiva­tásunkra felkészítsenek ben­nünket Ha még egyszer pá­lyaválasztás előtt állnék, is­mét ebbe az intézetbe 1e- lentkeznék. & a A jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet azzal az útmutatással bocsátja ki nö­vendékeit, hogy a hivatás- tudattal, kellő szakértelem­mel végzett nevelői munka mellett közéleti ember mód­jára is tevékenykedjenek abban a községben, ahová kerülnek. Az intézetnek nincs módja, kellő energiája ah­hoz, hogy a volt növendé­kek életútját követve pon­tos képet kapjon arról; mi­lyen mértékben sikerült cél­ját elérni. Szárnyukra bo­csátott növendékeit kérdezve erről viszont lehetősége kí­nálkozik egy teljesnek nem nevezhető, de általánosság­ban a valóságot tükröző váz­lat készítéséhez. Ebből a célból juttattak kérdőíveket a jászberényi intézetből kikerült tanítók­hoz. Azok közül az összesí­tésig harmincnyolc érkezett vissza. Igaz, a válaszokat be­folyásolja az is. hogy mi­lyen községben, milyen ne­velői környezetbe kerültek a pályakezdők, egészében véve azonban jó összehason­lítási alapul szolgálnak az intézetben kitűzött cél és a valóság egybevetéséhez. Tömeges önképzés A harmincnyolc válaszadó közül harmincegy részt vesz valamilyen önképzésben. Egyetemen, főiskolán, a mar- xizmus'-leninizmus esti egye­temen, pedagógus tovább­képzésen gyarapítják tudá­sukat. Azt hiszem, túlzás nélkül levonható tanúlság: az intézet kellő hatással inspi­rálta növendékeit arra. hogy ne elégedjenek meg a ta­nulmányi idő alatt szerzett ismeretekkel, mert teljes ér­tékű nevelőmunkát csak tu­dásuk állandó gyarpításával végezhetnek. Ez a nagymérvű önképzés akkor becsülhető igazán, (vagy talán éppen abból adó­dik?) ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók 42 száza­léka párttag, s pártmunká­jukat is becsülettel ellátják. A szóban forgó harminc­nyolc nevelő közül harminc- kettőnek van társadalmi megbízatása. Sőt, némelyik­nek négy-öt is van. Vállal­nak pártmunkát, tanácstag­ságot, szakszervezeti tisztsé­get, részt vesznek a népfront­mozgalomban, segítik a KISZT, a sportegyesülete­ket, s ki győzné felsorolni mennyi munkát végeznek a közért. Nem véletlen tehát, hogy a válaszadók közül négy ki­vételével mindenki részesült jutalomban, vagy rendkívüli előléptetésben. Az aranyko­szorús KISZ-jelvénytől, a KISZ KB dicsérő oklevélé­től kezdve, NDK-beli juta­lomüdülésig, az Országos Pe­dagógiai Intézet dicséretéig, társadalmi munkáért kapott jelvényig sok mindent kiér­demeltek a fiatal nevelőt Még olyan is van közöttük aki járási tűzöl tóparancsnoki dicséretet kapott. Ebből is kitűnik, hogy oktatói-neve­lői munkájuk mellett, la­kóhelyük dolgaival is törőd­nek. Az elmondottak akkor mérlegelhetők érdemileg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a legtöbb fiatal neve­lőnek speciális érdeklő ’ ősi területe is van. A kérdőív­re válszoló nevelők közül harmincegyen a napi munka mellett kísérletezgetnek, ta­nulmányokat folytatnak, egyikük munkája módszer­tani levélként jelent meg óraprogramozási témakörben. Megyei pályázaton négyen nyertek közülük pályadfjat. Többen vesznek részt komp­lex matematikai-, illetve tantárgy-csoportos oktatási kísérletekben. Vélemények az Intézetről A megkérdezettek — kör­nyezetük ítéletét is tolmá­csolva — általában jó véle­ménnyel vannak a jászbe­rényi intézetről. Azt hiszem, az imént felsoroltak alapján ez kézenfekvő, hiszen tartal­mas munkájukhoz a tanító­képzőben szereztek alapot Jó szereplésük az intézeti munka hatékonyságát is di­cséri. A legtöbben a mód­szertani és az iskolai gyakor­lati munka hasznát méltat­ták. Az alapos módszertani oktatást, a megalapozó pe­dagógiai és pszichológia' elő­adásokat sántán sokan tar­tották jónak. Az egyik ta­nuló így nyilatkozott: — Az elmélet és a gyakorlat egy­ségét tartottam a legértéke­sebbnek. Készséggel válaszoltak ar­ra is, hogy mire nem készí­tette fel őket az intézet. Az észrevételek között vannak olyanok, melyeket azóta meg­oldottak. míg mások később is gondot okoznak, mert nem fémek be a képzésbe. (Pél­dául a nevelő adminisztratív munkája.) Néhány válasz mindenképpen elgondolkod­tató nemcsak az intézet, ha­nem az általános iskolák igazgatói, esetenként egy-egy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents