Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 5. A PAMÍRTÓL NYUGATRA Szaliv Adilov tanítványai T-icIípnt új áruházai manón zsúfoltak áru. val. A cipődivatban néhány éve lemaradás lehet, persze a mi ízlésünkhöz képest, de a ruhafélék, a konfekciók, a selymek, szövetek vete­kednek bármely nyugati üz­let színeivel és árugazdag­ságával. Csak persze lénye­gesen olcsóbbak! És csodá­latosak a színek. Az ipar- művészeti múzeumot járva, a gyakran felhős éghez, a szolid színekhez szokott eu­rópai ember szájtátva figye­li a szőnyegek, szövetek, ru­hák, köntösök, ingek, fejvé­dők és fejfedők szemkáp­ráztató színorgiáját. Hiába, az emírek ideje! A szamarindáké! Az volt a híres idő! Aztán megnézi az atlasz­anyagot mondjuk a szamar- kandi áruházban, a női se­lyemmintákat a taskentiben és nyugodtan kitáthatja a száját újfent: a modern üz- bég ipar szinte „kézműves- sági” igénnyel és fokon monti át és mentette át a minták pompázatosságát, a Kelet kialakult színharmó­niáját a gyári termékekre is. Ha az ember végigmegy az utcán, ahol olyan ke­mény az árnyék, mintha késpengével húzták volna meg a fény és árnyék vá­lasztó vonalát, a ruházko­dásban is villog a Kelet minden színe. A kék har­monizál a zölddel és a fe­hérrel az ezeréves mecse­teken a hófehér házakon, s köztük fekete, piros, kék, harsogó zöld, arany és na­rancssárga színek játszanak bújósdit az azúrral és az opál lilával. Így építkezni, így gyártani, csak hozzáértő és „hazai” erőből lehet. így és ennyit adni a lakosság­nak csak fejlett ipari bázis alapján lehet. A CTÍncpff fogalma mö­A SZCpStg gött mindig ott van az anyagi valóság. Manapság a szép tájék is emberi beavatkozást, védel­met jelent, s az öltözködés, a lakás, hogyne példázná azt, hogy mögötte fejlett és fejlődő iparnak kell lennie. — Üzbegisztánban, ahol az egzotikus keleti fényűzé­si cikkek előállításának év­ezredes hagyományai van­nak, az Októberi Forrada­lomig egyetlen olyan ipari vállalat sem volt, amely a nép számára gyártott volna árucikket... — méri fel a jelen változásait Fahmutdin Modzsajev. az Uzbég Szovjet Szocialista Köztársaság könnyűipari minisztere... Ma, az egész Szovjetuniót átfo­gó terv alapján létrehozott üzbég könnyűiparhoz 63 korszerűen felszerelt kombi­nát és gyár tartozik és a kilencedik, a jelenlegi öt­éves terv idején további ti­zenöt könnyűipari vállalat jön létre Üzbegisztánban. A miniszter ezután jogos büszkeséggel állapítja meg, hogy a Szovjetunión belül ma az első helyek egyikén áll a köztársaság selyem-, és pamutszövetek, valamint a bőrcipők gyártásában. Abid Szadikov, az Üzbég Tudo­mányos Akadémia elnöke szerint a könnyűipar hallat­lan nagyarányú fejlődésé­ben. de az egész üzbég gaz­daság fejlődésében felbe­csülhetetlen szerepe van az üzbég tudósoknak. — Az elementáris analfa­betizmustól a kibernetikáig nehéz utat tettünk meg — jegyzi meg és három nagy kérdéskomplexumban jelöli meg a tudományos élet fel­adatait. A gyapottermesztés üzleti megállapodás IMyugat-Berlin és Berlin közölt Nyugat-Berlin és Berlin közlekedési üzemei húsz év óta először üzleti megálla­podást kötöttek. Ennek ér­telmében az év végéig Nyu- gat-Berlinből 40 földalatti vasúti kocsit szállítanak Berlinbe. szerepel természetszerűleg az Akadémia elnöke szerint is az első helyen, de rög­tön hozzáteszi:... — Köztár­saságunk nemcsak a fehér arany, hanem a valódinak is az országa. A kutatások és az általános geológiai előrejelzések alapján nyu­godtan mondhatjuk, hogy igen gazdag réz. cink, wolf­ram lelőhelyekkel rendel­kezünk.» koreai Tyimofej Munnal... És mindnyájunkat a híres üzbég kovács, Szaliv Adilov tanított a szakmára. Ügy bizony... Jp ma sem állt meg ...ug Ilid ám az. éiet, ami a tanulást illeti. Több száz munkásunk szerzett már kö­zép- és felsőfokú képesítést, közülük néhányan vezető beosztást kaptak a terme­lésben, mások, s nem kell ezen csodálkozni, nem akar­nak megválni választott szakmájuktól... Mondok egv példát is. Itt van Dzsurabaj Rahmatullajev szerelő-laka­tos, aki tavaly szerzett mér­nöki oklevelet. Rögtön kép­zettségének megfelelő be- osztást ajánlottak fel, de ő inkább megvárja előbb tíz­éves jubileumát annak, hogy munkás lett. Mert. hogy paraszt volt ő is azelőtt és mint rakodómunkás, vélet­lenül került a gyárba... És csak 1964-ben iratkozott be a főiskolára... — így vall egy kicsit az egész üzbég munkásosztályról Mahkam Emazarov... A jóimént azt írtam, hogy névtelen hősök építették Szamarkánd, Taskent, Bu- hara ősi mecsetjeit és azok, névtelenek a ma építői is. De hát hogyan lehetne név­telennek tartani Mahkam Ernazarovot, vagy a gyár­alakító- és alapító Szalih Adilov híres üzbég ková­csot? Sehogyan sem. Egy kis túlzással: Ulugbek a csodá­latos Gur-i Emírt, a kék kupolájú, azsúrmetszésű, márványrácsú Síremléket építette fel, Szalih Adilov és társai meg a Tastextilmast. És mit érnénk a múlt min­den szépségével. a jelen nélkül? íffPtl • A1Iah nagy1 De 1CC11 v az ember nála is hatalmasabb. Erről akartam szólni. És Üzbegisztánról, Üzbegisztán ürügyén: Mert a csodás Keleten jártam és nem csodákkal, hanem az emberrel találkoztam. Alejkum salem! (Vége) Gyurkó Géza A harmadik kgaadrfny! hoz, a földgázhoz kötődik Abid Szadikov szerint. A földgáz nemcsak az Üral, Kirgizia, Kazahsztán nagy­üzemeibe jut el, de például mint értékes vegyipari anyag Navoi város vegyipari üze­mében, az oly keresett nit­ron műszőrmévé „alakul” át Miniszter, tudós, vízmér­nök, egyiptomi agronómus — de a tudomány és a ta­pasztalat mégis a minden­napi munka gyakorlatában válik eleven valósággá. Ami­kor a szovjet hatalom létre­jött Üzbegisztánban, szó szerint meg lehetett számol­ni itt a munkások számát Ma több mint két és fél millió munkás dolgozik az üzemekben, jobbára olya­nok, mint Mahkam Ernsza- rov, a taskenti Tastexilmas gyár munkása. Mit mond magáról és társairól: — A gyár, ahol én már bizony évtizedek óta dolgo­zom, nemzetiségi összetétel szempontjából alighanem a legszemléletesebb. Amikor a gyárba kerültem Rosztszel- más volt még a neve. A há­ború alatt ugyanis a rosz- tovi mezőgazdasági gépgyár ide települt munkásaival, mérnökeivel együtt. Akná­kat készítettünk, a háború után pedig textilipari gépe­ket. Aztán a rosztoviak egy része ugye visszatelepült, de sokan voltak, akik aztán végleg ittmaradtak. Nagyon sokat tanultunk tőlük. Meg Szovjetország más részei­ből jött szakemberektől is: Én lakatos és esztergályos lettem, s a brigádban együtt dolgozom a két orosszal, Szergej Ladoskinnal és Va- lentyin Ivanovval. aztán a Bílgár párt- és kormámküdöttség utazik a Szovjetunióba Moszkvában bejelentették, hogy november közepén az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának és a szov­jet kormánynak a meghí­vására bolgár párt- és kor­mányküldöttség utazik a Szovjetunióba hivatalos ba­ráti látogatásra, élén Todor Zsivkovval, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkárával; az államtanács elnökével. FeJháborodás Japánban Japánban reménytelennek tartják annak a - harmincegy bányásznak a megmentését, akik a csütörtöki metángáz­robbanást követően bennre­kedtek a Hokkaido szigeti Isikari szénbányában. Aka­dályozza a mentési munká­latokat, hogy a tárnákat el­öntötte a víz, és továbbra is erős a gázszivárgás. Japánban íelháborodást keltett, hogy a bányatulaj­donosok mindössze harminc fős mentőcsapatot állítottak munkába. A bányászok hoz­zátartozóinak követelésére pénteken megkétszerezték a mentőosztag létszámát, en­nek ellenére nem sikerült sem megközelíteni a robba­nás színhelyét, sem kapcso­latot teremteni az esetleg életben lévő. a külvilágtól elzárt bányászokkal. Festékkel bombázzák a jéghegyeket Manapság már nincs ve­szély, ha a hajó kiváló ra- darberendezései jéghegyet jeleznek- Pedig 1972 a jég­hegyek rekordesztendeje: 1900-ban kezdték számlálni az Atlanti-óceán északi ré­szén feltünedező jéghegye­ket. és azóta az idén ju­tottak el a legmagasabb számig: július végén már ezerhétszáznál tartottak. A kiváló radarszolgálat mellett még egy óvatossá­gi rendszabály segít az utóbbi években a hajózás­nak: repülőgépekről festék­bombák segítségével jelölik meg a jéghegyekéit útjukat a levegőből őrizhessék. hogy ellen­Ahol az „ehető nitrogén” készül A, nitrogén tulajdonkép­pen a világ legolcsóbb nyersanyaga, a levegői ugyanis 78 százalékban nit­rogénből áll. A talajból csak úgy tudják a nitrogént fel­gyakrabban használt nitro­génműtrágya, az ammó- nium-nitrát- A mezőgazda­ság nagy mennyiségben igé­nyel egy másik nitrogén- műtrágyát. a karbamidot is, Amerikai rakétaelhárító rakéta A Pentagon pénteki je­lentése szerint csütörtököm a csendes-óceáni Kwajalein atollról fellőttek egy Spartan típusú rakétaelhárító raké­tát. A rakétakísérlet, amely a Safeguard rakétaelhárító rakétarendszer (AMB) pró­basorozatában a 35. volt, az amerikai hadügyminiszté­rium közlése szerint siker­rel végződött. venni a növények, ha szá­mukra hozzáférhető formá­ban van jelen. A nitrogén­ből először ammóniát állí­tanak elő hidrogénnel való egyesülés révén. A hidro­gén is viszonylag olcsón rendelkezésre álló nVers- anyag, a földgáz az egyik leghozzáférhetőbb forrása. Az ammóniagáz és salét­romsav reagáltatásával az­után elkészíthető a leg­amit viszont ammóniából és széndioxidból állítanak elő. A kép az „ehető nitro­gén” gyárának karbamid- üzemébe enged betekintést. Azokat a hatalmas gépegy­ségeket mutatja, amelyek­ben a széndioxid és az ammónia reakciója megy végbe. 200 atmoszféra nyo­máson és 160—200 Celsius- fok hőmérsékleten. Légszennyezés-riasztó hálózat Franciaországban Rouen lesz az első város ahol az atmoszféra szennyeződését rendszeresen mérik és bi­zonyos szennyezettségi fok­nál riasztanak is. A háló­zat 1973-ra lesz készen. A városban és a külső negyedekben összesen 16 Übung Balázs a ripor­terpalánta megkapta a fel­adatot, hogy szerezzen in­formációt a Fontos Sze­mélyiségek Tanácskozásá­ról. Az értekezlet már meg­kezdődött, mikor a nagy­terem bejáratához ért. A félig nyitott ajtó és az egé­szen zárkózott titkárnő kö­zötti résen — mert a négydioptriás démon nem akart a küszöbről elmoz­dulni — Übung Balázs megállapította, hogy „a Tanácskozás jó ütemben halad”, mert az előadó az ötödik lapnál, a hallgató­ság a második üveg Colá­nál jár. v Amikor az asztalfőn is rátértek a sajtosrolóra, úgy érzete, hogy szünet kö­vetkezik. Nem is várt töb­bet egy óránál — de le­het, hogy ötvenkilenc perc is szűkén volt — megszó­lalt az Ajtói Türer Mici, hogy ne toporogjon any- nyit az elvtárs, mert az elv.társak úgyis kijönnek, de most még nincsenek kint, mert bent vannak, egyébként mit akar az elv- tás, és kitől? A riporterpa­lánta pedig vette a bá­torságot, és határozottan, keményen megszólalt, hogy hát nem tudom, hogy kitől, de jó volna tudni, miről és mit beszélnek ott bent, egyébként a Laptól vagyok. Nohát akkor tessék helyet foglalni, és a szünetet vár­ni, mert akkor kijönnek, és akkor nem lesznek bent. és majd akkor lehet be­szélni az Illetékes Elvtárs­sal, aki egyébként ismeri a maguk Lapját, úgyhogy elmond az mindent úgy, hogy csak na! Übung, a palánta meg­köszönte a hasznos és gya­korlatias tanácsokat, és ar­ra gondolt, hogy micsoda szerencse egy ilyen titkár­nővel összetalálkozni, aki még neki, a járatlannak azt is el tudja mondani, hogy ha kinn vannak, akkor nin­csenek benn. jelentésről megállapítottuk, hogy megfelelt az előadás­nak. Iksz Mihály elvtársról megállapítottuk, hogy meg­felelt Ipszilon Géza elvtársnak. Kiemel­tük: továbbra is figyelem­mel kísérjük a témát, amelyről az előadás jól ki­aknázta a probléma meg­oldására tehető javaslatfel- vetési mobilizációval pár­huzamosan eszközölhetőségi síkra vetődött kérdésfelte­INTERJÚ Bentről halk. de sűrű szűrcsölések jelezték, hogy az ásványvíz utolsó csepo- jeit mentik a poharak al­járól, s ez valóban a szü­netet jelezte. Az elvtárs az elvtársat várja, mond­ta Ajtói Türer Mid, a négydioptriás titkárnő, és tapintatosan félrevonult, mint egy jő házasságköz­vetítő. —- Szóval az elvtárs a Laptól van. No akkor ír­ja: a tanácskozáson fon­tos személyiségek voltak. A tanácskozást ezért Fontos Személyiségek Tanácskozá­sának hívják. Nem tudom, érthető-e az összefüggés? Továbbá: a Tanácskozás je­lentős tanácskozás volt. Mondom: jelentős! A Ta­nácskozás megállapította, hogy az előadó előadta a témát. Ugyanakkor: rámu­tatott, hogy az dőadás megfelelt a témának. Emel­lett: volt egy jelentés. A tunk .:; megvilágítot­tuk ... hangsúlyoztuk ... megvitattuk és pláne mind­azonáltal visszavonásig. Übung Balázs pedig te­leírta a frissen vételezett jegyzettömbjét, a nadrág­szárát, a bőrfotelt és már a filodendronra akart át­váltani. mikor Illetékes Elvtárs távolodó léptei ar­ra figyelmeztették, hogy akár be is fejezheti. (Öh. szorgalom atyja, ne hagyj el, mondta az ilyen em­berről a költő „Ági nőném a vízben’’ c. versében). Telik, múlik az idő (mint a mesében), egyszer csak Übung Balázs híripari ta­nuló szemtől szemben találja magát Illetékes Elvtárssal, aki az orra előtt szaggatja a Lapot. Hát ez meg mi? Hát ezt érdemeljük mi. a mi fontosságeléggénem- hangsúlyozhatóságilag fenn­forgó értekezletünk csak egy nyúlfarknyi kis vac­kot, egy cikktöredéket ér? Hát a megállapításaink, azt csak egy mondatban kife­jezhető valamik! Hát ve­gye tudomásul az elvtárs, nem vagyok megelégedve. Vegye tudomásul, nem ha­gyom annyiban, és vegye tudomásul, hogy satöbbi, meg... És a riporterpalánta a dörgedelmek közepette megállapította, hogy jó, ha valaki a Lapot jogos tu­lajdonának érzi. de még- jobb. hogy azért, a tulaj­donostudat még nem tesz magántulajdonossá is. Igriczá Zsigmond vés összefogásilag megvaló­suló kontrollálását. Végül: a megállapítás lerögzítési javaslattervelfogadások ügy­intézészáradékának kivo- natextraktumát a Kevés­bé Fontos Személyiségek Szélesedő Fórumán is meg­tárgyaljuk. mert ez ugye a tömegproblémailag való lé- tezhetőség síkján mozog. — Bocsánat, valamilyen konkrét jávaslat, vagy ,.. izé... — Igen,.kérem. írja: na­gyon sok konkrét javaslat hangzott el. és mind a té­mával kapcsolatban. — És a lényeg... vagyis miről volt szó? — Hogyhogy miről? Ja, hát ugye konklúzió. No ké­rem: ha egy embernek emelik a fizetését, az többet keres. Értem? Ha egy mun- kehely jobb. akkor az a munkahely nem rosszabb! Értjük a valóságot? Vé­gül pedig: határozatot hoz­érzékelő berendezés lesz, amelyek a kéndioxid-kon­centrációt mérik. A város területén létesített négy meteorológia; állomás a szél­irányt, szélsebességet, és függőleges irányban a leve­gő hőmérsékletét méri. A négy állomás adatait egyez­tetik az országos Meteoro­lógiai Szolgálat előrejelzé­si adataival. A mért adatok 'és a meteorológiai előrejel­zés adatainak segítségével számítógépek számolják ki a szennyezés mértékét és a szennyezett levegő mozgási irányát. Amikor a szennye­zés koncentrációja elér egy bizonyos értéket, riadóztat- ják Rouen ipari negyedeit­Szűrik a levegőt iM; legyen a gépkocsik kipufogó gázaival? A közel­múltban egyes helyeken már megjelentek a tisztító­szűrőberendezések csövei, amelyek beszívják, egy el­nyelő berendezésen keresz­tülvezetik. és a megtisztí­tott levegőt újra kibocsát­ják. A Német Szövetségi Köz­társaságban a Svájcba ve" zetö autósztrádán, a vám- ellenőrzési központ épületé­nél is működik ilyen be­rendezés. Ha a kísérletek igazolják a tudósok számításait (akik. egyébként igen optimisták ebben a kérdésben), akkor egymás után fogják felsze­relni ezeket a szűrőberen­dezéseket a nagyvárosok különböző pontjain. Megépül az alagút 70 éve beszélnek róla. Most azonban minden meg­van ahhoz, hogy nyélbe is üssék. A francia és az an­gol közlekedési miniszter aláírta az egyezményt a La Manche-csatorna alatt épí­tendő alagútról. Az alagút útvonalát már majdnem véglegesen meg1 határozták.

Next

/
Thumbnails
Contents