Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

1972. november 26. SZOLNOK MEGYE) NÉPLAP 5 Vadászavatás Megvesszőzték Mukri Jánost... ... de nem valamiféle csínytevésért suhogott há­tán a pálca. Azt a kört ő már kinőtte, olyannyira, hogy ha nem lenne híve a gyermeknevelés korszerű módszereinek, kétgyerme* kés családapaként maga használhatná a vesszőt, mint fenyítési eszközt. A pálca suhogása ezúttal nem büntetést, inkább rit­kán előforduló és nem akár­kinek osztogatható elisme­rést jelentett. Suba István aki mint a jászberényi Le­hel Vadásztársaság elnöke a pálcát megsuhintotta a régi vadászhagyományok­nak megfelelően — ezzel a vesszőzéssel fogadta a társaság tagjává és avatta vadásszá Mukri Jánost és négy társát. A jelentős eseményre régóta készülnek Mukriék. Több mint fél évig dolgoz­tak tagjelöltként, tanulták szorgalmasan a vadgazdál­kodóssal, a vadvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. A vadászvizsga letételére készültek. „Megvesszőzé- sük” napján azután meg­hatódva gondoltak arra, hogy érdemes volt tanulni. Megértették: rangot jelent a 41 ezer 500 kh vadászte­rülettel rendelkező kollek­tívához tartozni. A Lehel Vadásztársaság­nak — az újonnan avatott vadászokkal együtt — öt­vennyolc tagja van. Terü­letüket egy fővadász és há­rom vadőr gondozza, a tár­saság munkáját az elnökkel az élen intézőbizottság irá­nyítja. Tagjai — tsz-dolgo­Mi leszek, ha nagy leszek? Pályaválasztási hetek a szolnoki járásban A szolnoki járás három Községében — Besenyszögön. Tószegen és Tiszaföldváron — novemberben és december elején pályaválasztási heteket tartanait. A programban előadások, klubfoglalkozások, üzemláto­gatások és kiállítások szere­pelnek. A pályaválasztási he­tek célja a korszerű pályais­mertetési módszerek bemu­tatása terjesztése. Valameny- nyi rendezvény Közös vonása, hogy felhívja a figyelmet az Iskolák, a közművelődési in­tézmények és a gazdasági egységek együttműködésének szükségességére, konkrét le­hetőségeire és módszereire. Az előadások többségét a megyei pályaválasztási ta­nácsadó és a Járási Hivatal művelődésügyi osztályának munkatársai tartjáK, de a munkába bevonják az iskolai és üzemi pályaválasztási fele­lősöket, a művelődési házak vezetőit és egyes üzemek KISZ-vezetoit is. A program Besenyszögön és környékén — elsősorban szarvasmarha- és kisállalte- nyésztő, Tiszaföldváron és környékén pedig a forgácsoló szakmacsoport népszerűsítésé­re irányul, de természetesen ennél sokkal szélesebb körű a rendezvények, előadások tár­gya. A pályaválasztási hetek programját a Palotási Állami gazdaság és a MEZŐGÉP tó­szegi, illetve a cibakházi gyár­egysége támogatja a legna­gyobb mértékben, de a to­vábbiakban várható, hogy más üzemek, termelőszövet­kezetek is csatlakozna« a pá­lyaválasztási tanácsadás ki­bővítéséhez. Egyes művelődé­si házakban például olyan szakköröket támogatnak, — amelyekben a résztvevők bi­zonyos szakmák megismeré­séhez szükséges alapismere­teket sajátíthatnak el. Jelen­leg hat ilyen szakkör műkö­dik a járásban (pl. kémiai bio­kémiai, fizikai szakkör). Ezek alkalmasak arra, hogy az egyéni érdeklődés kielégítése mellett megszerettessenek bi­zonyos szakmát a szakkör tagjaival. A pályaválasztási hetek rendezvényei december első hetében befejeződnek, — ez azonban korántsem azt jelen­ti hogy befejeződik maga a pályaválasztási propaganda. A mostani rendezvények ha­tásáról is ad bizonyos képet az április 2—11 között Tisza­földváron megrendezendő — ,.Mi leszek, ha nagy leszek?” című gyermekrajz-kiállítás. Torta, habroló, krémes KA TALIN-NAPRA Több mint száz megren­delőnek szállít a szolnoki I. számú cukrászüzem; ezek között 45 helyi, 15 vidéki vendéglátó egység van. Is­mét szállítanak: a megyei kórház, az üzemi konyhák, a napközi otthonok és nagy számban a viszonteladók részére. Az egyik helyettes vezető, Molnár Jánosáé mond né­hány adatot a kapacitás bizonyítékaként Beszerzési áron évente 5—6 millió fo­rint a felhasználásra kerü­lő nyersanyagérték. Az elő­állított sütemények fogyasz­tói ára eléri éves szinten a tízmillió forintot. És még néhány adat: naponta 4000 tojást, 3 mázsa cukrot, ugyanannyi lisztet. 1 mázsa vajat, 2 mázsa margarint használnak fel. Egy ember naoi munkája például csak a tojás mosása és kettévá­lasztása. Katal in-napra háromszor annyi süteményt készítettek mint egy „sima vasárnap­ra”.. Sós teasüteményt 2 mázsát, l mázsányit a mi­nőségi teasüteményből, 10 ezer szeletárut, 6 mázsa mignont, 12 ezer krémest. Jelenleg összesen ötven dolgozója van az üzemnek, üözülük csak tizennégy a képzett cukrász. Kellene még legalább öt. Azt már Dancsi Bertalanná cukrász mondja el, hogy a türelem és a szakmaszeretet tesz valakit igazán mesterré. Míg beszél sem áll a ke­ze. A hosszú asztalon pom- ponettek sorakoznak. Az apró tésztakarikákra rátölti a krémet. Pontosan egyfor­mán, mintha különleges ké­szülékkel mérné. Ha elké­szül, ennek a süteménynek kárpáti csúcs a neve. De addig még jónéhány műve­let kútra van. Egyelőre be­kerül a „félkész” hűtőszek­rénybe, a többi minőségi szeletáru mellé. Szabó Kálmán és felesé­ge hajnali négy órakor áll minden nap a munkaasztal­hoz: 4—5 ezer krémest ké­szítenek el naponta. Három mázsa tésztát forgatnak meg. Egy kinyújtott vajas­tészta 11.5 kiló. Minden da­rabot négyszer kell hajto­gatni. A szortírozóban ma 84 fé­le készítményt készítettek elő 45 megrendelőnek. A polcokon sorakoznak a ha­talmas, alaposan megrakott tálcák. Mindegyiken cédu­la: Tószeg, Martfű. Csata­szög, Rákóczifalva, Szó'nők, Szajol. Besenyszög. — tnc — zók, ipari munkások, orvo­sok vagy mérnökök — az éves munkatervnek megfe­lelően kisebb vagy nagyobb csoportokban vesznek részt a különböző akciókban Va­dásznak, segítik a mester­séges fácánnevelést, gon­doskodnak a vadállomány védelméről. A társaság az Idén 6600 vásárolt és 4500 mentett (a földekről ösz- szeszedett) fácántojás kelte­tésével. csaknem 2 és fél ezer fácáncsibe ..kiereszté- sével” gondoskodott a szár nyasállomány utánpótlásá­ról Feladatuk még az élő­vad befogása: ebben az év­ben 1300 élőszárnyast — fá­cánkakast, fogolyt — és 1500 élőnyulat fogtak háló­val. Ezeket szerződéses ala­pon a MAVAD-nak adják át. A kollektívának van sa­ját gépkocsija (8 személyes Nysa). az idén avatták fel 300 ezer forintos költséggel épült vadászházukat. A Lehel Vadásztársaság az idén ünnepelte megala­kulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból került sor az öt „újonc” avatására is. Ezzel magyarázható, hogy ezúttal a megszokott­nál is szebb volt az avatás színhelye: a két évtizedes évforduló és a vadászavató ünnepen a „díszletet ”az az­napon elejtett, mintegy 100 nyúl és 250 fácán alkotta. Az ünnepségen előterjesz­tették a jövő évi munka- terv-javaslatot, fő feladat­ként határozták meg terü­letükön a vad tartó-képesség növelését. Ennek függvénye ugyanis, hogy a jövőben újabb jelentkezőkkel nö­velhessék a társaság tag­jainak számát. Tiszaftr* Egy héí múlva elkészül Átalakították a tíszaőrsi művelődési házat. így egy külön termet kapott a helyi KISZ-szervezet, ahol a fiata­lok megtarthatják összejöve­teleiket. Helyet kapott ott az MHSZ községi szervezete is. Az 5000 kötetes Könyvtárnak lett egy olvasóterme, és ki­alakították a mintegy 300 személyes mozi- és színház- termet. Az átalakításhoz szükséges 116 ezer forinthoz hozzájá­rult a Szolnok megyei Mozi­üzemi Vállalat 50 ezer forint­tal. A KISZ megyei bizottsá­ga és a Járási Hivatal 20 ezer forinttal segítette az építke­zést. A kunmadarasi Községi Tanács költsévetési üzeme szerint egy hét múlva befe­jezik a munkát. Marco: Huszár László » Arthur Miller drámájában a robosztus alkatú, de szivében gyengéd, az életért, a mun­káért, a családért élő, ide­genbe szakadt férfi tragikus alakját formálja meg. A pil­lantás a hídról c. drámát a színház december ItHg játssza Tiszaugon 150 ezer forintos költséggel felújított keltán termes iskolában tanulnak az alsótagozatos gyerekek. A régi padlókat parkettára cserélték ki, olajkályhában fűte- nek, bevezették a vizet és íénycsővilSgítást alkalmaznak. „Böngészde“ kid földi és magyar lapokból Sajtókiállítás Jászberényben Jászberény az utóbbi évek során iparát, mezőgazdasá­gát, kultúráját tekintve olyan rohamosan, fejlődött, hogy ezzel felhívta magára a köz­vélemény figyelmét. A Dé- ryné-centenárium alkalmából ezért a Magyar Posta no­vember 29 és december 3 között Jászberényben, a Dé­ryné Művelődési Központ­ban rendezi meg a sajtóki­állítást. A kiállításon félezer bel­földi hírlap, folyóirat kerül bemutatásra. A mezőgazda- sági. Ipari, kereskedelmi ter­mészet- és társadalomtudo­mányi, művészeti, ifjúsági és sportlapok széles és színes skáláját tekinthetik meg a látogatók. Bemutatják a szo­cialista országok és a nyu­gati államok haladó szelle­mű sajtótermékeit. Ezenkí­vül kiállításra kerülnek a külföldön megjelenő magyar nyelvű és a Magyarországon kiadásra kerülő idegen nyel­vű folyóiratok. Nincs olyan rétege a la­kosságnak, mely a kiállított lapok között az érdeklődési körének megfelelő folyóira­tot ne találná meg. ’ Ezek a iapotk amellett, hogy szak­mai továbbképzéshez nyúj­tanak segítséget, a szórako­zási: is szolgálják. A kiállítás egyik érdekes­ségeként megismerhetik a jászberényiek városuk évti­zedekkel ezelőtt megjelente­tett újságait, folyóiratait is. Grafikonok ábrázolják Jász­berény és Szolnok megye sajtóterjesztési mutatóit. Az érdeklődők négy tab­lón tekinthetik meg a Szol­nok megyei Néplap készíté­sének útját — a riport fel­vételétől a szerkesztésen, a nyomdai előállításon, a ter­jesztésen át — amíg az ol­vasóhoz eljut Külön tablók mutatják be a postai hírlap­szolgálat húszéves munkájá­nak eredményét. Minden új­ságolvasót érdekel, mikor és hol jelent meg a világ leg­első újsága, ki adta ki az első magyar újságot, ki vett részt a szerkesztésében. Az eddigi kutatások sze­rint a világ első napilapja az 1702-ben Londonban meg­jelenő „DAILY COURANT” volt ezt követte 1703-ban a Nagy Péter által alapított orosz hírlapközlöny a „VE- DOMOSZTI”. Magyarorszá­gon az első hírlapot 1705-ben Eszterházi Antal kuruc ge­nerális adta ki. A szerkesz­tésében Bercsényi Miklós is részt vett. A legelső magyar nyelvű hírlap. a Magyar Hírmondó 1780-tól kilenc éven át Pozsonyban jelent meg Ráth Mátyás szerkesz­tésében. Egyébként Ráth Mátyás győri születésű evan­gélikus lelkész volt, az első hivatásos újságíró Magyar- országon. A kiállítás minden láto­gatója a külföldön megjele­nő magyar nyelvű lapokból díjmentesen kap egy pél­dányszámot. A régebbi kel­tezésű magyar és külföldi la­pokból „böngészde” áll a lá­togatók rendelkezésére. Az ott kiválasztott lapokat min­denki díjmentesen elviheti. Az „NDK” című magyar nyelvű képes magazinra elő­fizetők öt értékből álló bé­lyegsorozatot kapnak. A ki­állítás minden századik lá­togatója egy hónapig díjmen­tesen kapja a Szolnok megyei Néplapot. A kiállítást no­vember 29-én 17—19 óráig, november 30-tód december 3-ig délelőtt 10—19 óráig tart nyitva. Bctkowsky fanúr úr elliunvt m Hosszas szenvedés után. 84 éves korában pénteken elhunyt Bet- kowsky Jenő néprajzku- é taté, író, nyugdíjas gim- t náziumi tanár. Betkowsky Jenő közel ] negyven évig tanított a szolnoki Verseghy Ferenc J gimnáziumban, generáei-! ók egész sorát nevelte. ( Tanítványai egyaránt. tisztelték megcsodált j klasszikus műveltségéért,, igazságos, szigorú huma- ( nizmusáért, fáradhatat- ^ lan pedagógiai munkás-^ ságáért. A A Tisza szerelmese 4 volt, félévszázados tudó- 4 mányos kutatómunkája 4 a tiszai hajósok életéhez, 4 a fahajók történetéhez 4 kötődik. 4 Tanulmányai, könyvei, t a régi, tiszai „vízi-ein- f berek." népszokásait örő- - ki tették meg. utánozha-J fatlan nyelvezettel, kút- f fő értékkel. f Utolsó könyvet a Mő-J ra Ferenc Kiadó nehányj hónapja adta ki. Néhány \ hete kapott miniszteri \ dicséretet. J A kiváló néprajzkuta- 4 tót, a tanítványok ezrei ^ által tisztelt tanárt ked- \ den délután fél három > órakor temetik a szol-# noki katolikus temető J ravatalozójából. J Verseghy emlékére Tudományos navok, kiállítás, új kiadványok December hónapban lesz 150 éve annalt, hogy a Szol­nokon született Verseghy Fe­renc, a felvilágosodás írója, költője és tudósa elhunyt. A nevezetes évfordulón a város színes, gazdag programmal adózik költőfia emlékének. A megyei könyvtár és az Irodalomtörténeti Társaság szervezésében december 16- án tudományos emléknapok kezdődnek, amelyek ünne­pélyes megnyitójára a váro­si tanács nagytermében ke­rül sor. A nyitányt követően előadások hangzanak el, amelyekben tudományos ku­tatók Verseghy életművével kapcsolatos újabban végzett kutatásaik eredményeiről számolnak be. Előadás hang­zik el arról, hogy milyen társadalmi állapotok uralkod­tak Verseghy korában, a XVIII. század végén, itt a szülőföldön, Szolnokon és az Alföldnek ezen a táján; to­vábbá Verseghy költészetta- ni elveiről, prozódiai tanai­ról szóló tanulmányok is­mertetése szerepel a prog­ramban.. Érdeklődésre t át­hatnak számot a helyi kuta­tóknak azok a munkái, ame­lyekben a költő nyelvi tö­rekvéseinek korszerűségéről, retorikájáról, magyarító mű­fordításairól számolnak be. Az ünnepi alkalomra az eddigi legteljesebb bibliográ­fiát készíti el és jelenteti meg a könyvtár munkaközös­sége. Igazi érdekességnek számít két Verseghy-mű újabb kiadása; fakszimile, azaz hasonmás kiadásban ad­ják közre a zenével is be­hatóan foglalkozó költő mu­zsikáról vallott nézeteit, gon­dolatait, és először lát ma­gyarul napvilágot az eddig csak latin nyelven ismert nyelvfilozófiai munka, amely­ben Verseghy példákkal meg­tűzdelve, színesen, élvezete­sen elmélkedik a nyelv éle­téről és állapotáról, sokéves nyelvújítási harcaiból leszűrt tapasztalatait összegzi. A ma­gyarra átültetés egy megyei tanárközösség munkájának eredménye. Ezzel a köny­vecskével a latinul nem tu­dók számára is hozzáférhe­tővé válnak Verseghy érté­kes gondolatai. Az évforduló alkalmából egyéb programokat is ren­deznek a városban. Így Ver­seghy és Petőfi munkássá­gát dokumentáló kiállitás nyílik — a könyvtár, a mú­zeum és a levéltár össze­fogásával — a Damjanich múzeum földszinti termeiben, a Ságvári megyei művelődé­si központban pedig irodal­mi estre kerül sor, amelyen a város művészeti együtte­sei, valamint a Szigligeti Színház művészei részleteket mutatnak be a magyar fel­világosodás jeles alakjának gazdag életművéből.

Next

/
Thumbnails
Contents