Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
Ahol természetes a biztonság A takarmánysilók biztosítják az állatok táplálékának védelmét Mindennap készenlétben Egy gazdaságnak talán nem a legjellemzőbb adata területének a nagysága, ám a Közép-tiszai Állami Gazdaságnál semmiképp nem lehet elhallgatni, hogy három járás, tizenhárom községével határos és egy órán át zümmöghet a GAZ gépkocsi, míg hosszában „végigéri”. Nem kevesebb, mint 60 kilométert kell megtennie. A hatalmas mező- gazdasági üzem vezérkara Kunhegyesen székel egy. új, korszerű, a gazdasághoz mindenképp méltó épületben — itt beszélgettünk Pa- lágyi Gáborral, az üzemi önvédelmi, polgári védelmi egység parancsnokhelyettesével. Telefonon és rádión Az első kérdés a gazdaság nagyságából adódott: — Miként sikerült kiépíteniük ekkora területen a polgári védelem szervezetét? — A lépcsőzetesség elvét követtük a szervezeti felépítésben. A gazdaság „közigazgatásilag” hat kerületre oszlik. Mi a polgári védelem szervezésénél azonban elégségesnek találtuk a három kerületi parancsnokság létrehozását. A kapcsolatot a kerületi parancsnokságokkal a telefon-összeköttetés mellett ultrarövidhullámú rádió adóvevő berendezésekkel is biztosítjuk. Ez a kettős kötés garanciája annak, hogy bármikor érintkezésbe tudnak lépni a törzzsel és viszont. — E nagy „gépezetben” tudja-e mindenki a feladatát? — A parancsnokok részére oktatást szerveztünk és a kiképzés felén már túljutottunk. A tennivalókat természetesen a mezőgazdasági munkacsúcsok befolyásolják, ennek ellenére a tavaszi hónapokban negyven fő részére öt előadást tartottunk, a másik öt foglalkozásra november 30-ig kerül sor. A parancsnokok aztán a beosztottjaiknak továbbítják a megszerzett ismereteiket. Időközben előállt a gazdaság gépkocsija, s elindultunk, hogy megtekintsük a mezőgazdasági üzem egyik büszkeségét, a bánhalmi 472 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet. Kalauzunk Bodó István, az üzemi önvédelmi törzsparancsnok volt. Nem kerülnek „lakat alá" A szarvasmarhatelep fogalmát a látottak alapján újra kell értékelnünk. Először is egy fekete-fehér öltözőbe léptünk, ahol fehér köpenyt öltöttünk és kalocsnit húztunk. Az öltöző nem „flanc” az állat- gondozók számára, de szinte megfizethetetlen bázisa a higiéniának. Régebben egy járvány idején hetekre, vagy olykor hónapokra be kellett csukni az embereket, még azok is lakat alá kerültek, akik a szomszédban laktak, nehogy széthurcolják a kórt. Ma már az esetleges legviharosabb járvány esetén is hazamehetnek, hiszen a két öltözőn való áthaladás során lehetőség van a teljes fertőtlenítésre. Mondanom sem kell, hogy polgári védelmi szempontból mennyire jelentős a fehér-fekete öltöző, hiszen egy rendkívüli helyzetben itt a személyi fertőtlenítésre nagyszerű lehetőség adódik. Ahogy haladunk végig a szarvasmarhatelepen, úgy erősödik egyre bennünk a meggyőződés, hogy tulajdonképpen egy polgári védelmi mintabázisra jutottunk. Már az országúiról is láthatók a hatalmas tornyok, amelyek közelről mégin- kább „megnőnek”. Bodó István így magyarázta rendeltetésüket: — Az állatok egészségvédelmének legsarkallatosabb problémája a takarmány izolálása. Ezt biztosítja az öt, egyenkét ezer köbméteres silótorony, ahonnan zárt úton jut a takarmány az állatok elé. Egy rendkívüli helyzet során úgy a sugárzási ártalomtól, mint a vegyi, bakteo- rológiai szennyeződéstől védve van az állatok eledele. Fejes fotocellavezérléssel A szinte zavarba ejtő tisztaságú istállókból a tehenészek a halszál- kás fejőállásokba terelik a jószágokat, ahol fotocella vezérlésű fejőgépek szívják a tejet, majd csöveken keresztül a hűtőtárolóba gyűlik a termék. A tehéntej a levegővel tulajdonképpen csak akkor érintkezik, amikor a fogyasztó felbontja a tasakot. Kell-e mondani, hogy polgári védelmi szempontból milyen jelentős az ennyire szeparált élelmiszer-előállítás ? A tehenek is zuhanyoznak A telep vezetői minden eshetőségre gondolnak, így arra is, hogy e rendkívül biztonságos védelem ellenére is fertőzés éri az állatállományt. Ebben az esetben a tehenek fertőtlenítése nem okoz problémát. A vemhes teheneket ellés előtt elkülönítik a többiektől — közben egy csempézett helyiségen halad keresztül az állat, ahol szükség esetén „lezuhanyozhat”, a gondozója fertőtlenítőszerekkel sterilizálhatja. Szinte hasonló biztonsággal védik a tiszaszentimrei sertéstelep te- nyészállományát is, hiszen egy rendkívüli helyzetben a túlélés egyik alapvető feltétele az élelmiszerek — így a hús a tej — biztosítása. A beszélgetés ismét a kunhegye- si központban folytatódott és a téma: a gazdaság élő növényi kultúrája milyen védelemben részesül egy esetleges atomtámadás esetén? Palágyi Gábor, az RBV védelmi tervben lapozgatva mondta: — Mintegy húsz nagyhatású növényvédő-munkagépünk van, hozzá megfelelően kiképzett személyzet. Egy bérelt, ám a gazdaság szolgálatában álló növényvédő repülőgép biztosítja még a rendszeres növény- védelmet. Tudjuk, hogy egy esetleges háború során az ellenség fegyvertárában az élő kultúra elleni invázió számos „élő fegyvere” is megtalálható. Növényi kártevők, kórokozó baktériumok elleni védelemre is fel kell készülni. Így a fent említett jelentős műszaki apparátus a kiképzés során elsajátította, mi a teendője egy biológiai vagy vegyi fertőzés esetén. — Természetesen számítunk arra is, hogy esetleg olyan súlyos károsodás éri a termények nagy részét, hogy megsemmisítésük, illetve denaturálásuk válik szükségessé. Ilyenkor a készleteinkhez nyúlunk. Egyébként a talaj védelmére megfelelő vetésforgókat dolgoztunk ki. Szükség esetén a legnagyobb veszélynek kitett televénybe ipari növényeket vetünk, a kevésbé veszélyeztetettbe takarmánynövényt és az élelmezésre fordítót terményt a legbiztonságosabb helyen fekvő parcellákban termeljük meg. Egyébként a gazdaság kilencvennégy nagyteljesítményű erőgéppel és földmunkagéppel rendelkezik. A műszaki, mentőszolgálat tagjai szükség esetén e hatalmas gépi erő segítségével szinte órák alatt képesek nagyhatású védelmi bázist építeni. Védeni a gazdaság vagyonát, pótolhatatlan értékeit, és biztosítani a lakosság számára a folyamatos élelmiszer-ellátást. < A gazdaságban tett sétánk után mindinkább megerősödött az a meggyőződés bennünk, hogy ami valóban korszerű és modern, az egyben biztonságos is minden szempontból — így a polgári védelem szempontjából is. Riegler Kálmán törökszentmiklósi állatorvos a polgári védelem állat- és növényvédelmi szakszolgálatának szerepéről, feladatairól beszélt, amikor találkoztunk. A nagy tapasztalatú szakember tulajdonképpen a konkrét kérdéseket meg sem várta, hanem valóságos előadást rögtönzött a mindenképpen közérdekű témából. -. — A polgári védelem a mindennapi élettől elválaszthatatlan, ‘hiszen a környezeti ártalmakkal napról napra találkozunk. Világméretű összefogás próbál gátat vetni a levegő szennyeződésének, az élővilágot veszélyeztető mérgező anyag felhalmozódásának, a különböző kórokozók terjedésének. A föld felszínének bizonyos flórájából a természet átalakítása során elűznek élőlényeket, amelyek másutt találnák menedéket maguknak — felborítva ezzel a biológiai egyensúlyt. De egy hirtelen támadt katasztrófa — például árvíz, vagy más természeti csapás — is megingathatja a természet harmonikus rendjét, így az állandó készenlét a védekezésre, nem valami illuzórikus „túl- buzgalom”. — Mi a teendőnk egy nagyméretű fertőzés esetén? Első és legfontosabb a gyors diagnosztizálás. A felismert veszély már csak fél veszedelem. Tehát ennek a fontosságát szeretném még egyszer nyomatékosan hangsúlyozni. Egy esetleges háborús cselekmény során szinte valamennyi fronton egyszerre támadhat a környezeti ártalom — méghozzá a békében megszokott szintnek hatványozott mértékében. A védekezésre így hasonlóan nagyhatású apparátussal kell készülni. Ügy tudom, a megvalósítás stádiumában van az a nagynyomású pneumatikus fecskendő, amely kiküszöböli az injekciós tű használatát. Ehhez egy nagyobb űrtartalmú hátitartály járul, így az orvosok lassú és fáradságos munkáját megsokszorozhatja ez az egy technikai újdonság. Hogy mennyire szükség van hasonló korszerű eszközökre, azt a különböző polgári védelmi gyakorlatok bizonyítják. — A nagygazdaságok területileg mindenképpen sebezhetőbbek, mint az 1—2 tehenes magángazdaságok, ennek ellenére a közös magasfokú szervezettségénél fogva hatékonyabban oldhatja meg a védekezést. Egy polgári védelmi gyakorlat során együtt vette fel a harcot a feltételezett radioaktív felhő veszélyforrása ellen a tiszatenyői November 7. és a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz. A tiszatenyői szövetkezet megoldotta az elzárkózást, az állatállomány szinte hermetikus el- szeparálását, a fertőtlenítést azonban a törökszentmiklósi gazdaság végezte. A jövőben hasonló kooperációkra még több szükség van. — Az irányítást a járás szakszolgálati egységei végzik, jól felszerelt, megfelelően kiképzett alakulatok ezek, amelyek békében is állandóan a lakosság biztonságát, higiéniáját vigyázzák. Számukra további fontos bázisok lesznek majd a most épülő vizsgálóállomások. — Az a véleményem, hogy amit a veszély idején tenni kell, azt tulajdonképpen mindennap tesszük, ám ha a helyzet úgy hozza, beavatkozásunknak az egyik percről a másikra sokkal hatékonyabbá kell válni. Hogy erre képes a szakszolgálatunk, azt mindennapi munkánk bizonyítja... Tolvéth Tibor telepvezető a tej útját kíséri figyelemmel SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Alföldi Nyomda, Debrecen Juhász Gyula állatgondozó fertőtleníti az elletőbe tartó tehenet
