Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
1972. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szociális Iptézetek Központjában Főfoglalkozásuk: minden rászoruló segítése Hol épülnek új szociális otthonok ? Az országban 1 millió 750 ezer a 60 éven felüliek száma. Legtöbbjük békés, nyugodt életet él, gondtalanul élvezi a fáradtságos munka utáni pihenést. Ám több, mint 30 ezer öregembernek rosszak a szociális körülményei, önmagukat ápolni, fenntartani aligha tudnák. Ezért hozta létre az állam a szociális otthonokat, ahol jelenleg 26 226 embert gondoznak. Budapesten 900. Pest megyében 500, Veszprém, Békés és Bács-Kiskun megyében 300 —300, Szolnok megyében csaknem 300, összesen a fővárosban és a 19 megyében 5000 idős várja még a szociális otthon postai „behívóját”. Még többen vannak, akik nem akarnak a közös otthonba menni, de igénylik az ellátást, azt, hogy valaki mosson, főzzön rájuk. A fiatalabb generáció tagjai közül a testi fogyatékosok képzéséről, a súlyos mozgásszervi betegségekben szenvedők és az értelmi fogyatékosok rehabilitációjáról, a vakok, nagyothallók képzéséről, munkába állításáról is gondoskodnia kell valakinek. Mindezeket a munkákat az alig egy éve fennálló Szociális Intézetek Központja szervezi, ellenőrzi, koordinálja. Amire külföld is felfigyelt Dr. Bajáczi Péter igazgatóval és az intézet vezető munkatársaival a felnőttvédelem országos feladatairól beszélgettünk. Mint elmondották : az értelmi fogyatékosok munkára nevelésében olyan eredményeket sikerült elérni, amelyre külföldön is felfigyeltek. A szocialista országokból, de nyugatról is egyre-másra érkeznek delegációk tanulmányozni a magyar módszereket. Diósjenőn. Vi- segrádon, Polgárdiban, Putnokon és Szigetváron 600 személyes nevelőintézetek működnek, ahol az értelmi fogyatékosok mezőgazdasági és háziipari munkát végeznek. A Szolnok megyei betegeket is ezeknek az intézeteknek valamelyikében helyezik el. Jelenleg is több megyénkből származó értelmi fogyatékost nevelnek. A súlyos mozgásszervi betegségben szenvedők szakmai képzését is segíti a Szocális Intézetek Központja. A fiatalok rátermettségüktől függően kitanulhatják az órás szakmát, a gép- és gyorsírást, de vannak, akik technikumokba járnak, s gondoskodnak elhelyezésükről. A Marcibányi téri intézetben szintén tanulnak Szolnok megyeiek, közülük többen a gép- és gyorsírás mellett gimnáziumi érettségit is tesznek. Az így szak- képesítést szerzett mozgás- szervi betegségben szenvedők közül többen dolgoznak megyénk üzemeiben, vállatainál. Jelenleg is folyamatban van egy fiatal lány elhelyezése a megyei kórházhoz. Mintaotthonok Az elmúlt években az ellátatlan. gondozásra szorulók részére új szociális otthonok épültek Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Nagyszénáson, Mezőtúron. Tervezés alatt áll a fővárosban két új szociális otthon, a meglévőket korszerűsítik. Megyénkben két otthont bővítenék, a későbbiekben felépül az új karcagi otthon is. Milyen legyen az öregek közös otthona, hogyan lehet ott ideális körülményeket teremteni? Ezzel is foglalkozik az Intézet. A tapasztalatok szerint ott érzik legjobban magukat, ahol szép az otthon környéke. Jó levegője legyen, de jó közlekedési lehetősége is. Lényeges feltétel a megfelelő kórházi, vagy rendelőintézeti ellátás, tehát lehetőleg ezek közelében épüljön fel. Megyénkben sajnos nincs ilyen mintaotthon, — egyéb szociális otthoni hely is kevés. A megyei tanács vb egészségügyi osztálya azonban foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a megyében lévő szociális otthonok egyikét vezető otthonná nevezzék ki, amely főként a módszertani munkában nyújtana segítséget a többi szociális otthonnak. Jelenleg a vezető szerepkört betöltő intézetnek az újszászi látszik legalkalmasabbnak. A nyugdíjasok háza Az első ilyen intézmény Budafokon épült, de jó példája nyomán több helyen is szeretnének nyugdíjasok házát létesíteni. Az ilyen intézményben mindenki különálló — egy garzonszobából és teakonyhából álló — lakrészben lakik. Az ide költözők havi 600 forint lakbért fizetnek, cserébe rendszeres egészségügyi ellátást kapnak, és lehetőségük van a közös és kedvezményes élelmezésben való részvételre is. A Szociális Intézetek Központja azt ajánlja a tanácsoknak az új lakótelepek építkezéseinél, ne csak bölcsődék, óvodák építését tervezzék, hanem már jóelőre gondoljanak az öregekre is, létesítsenek minél több nyugdíjasok házát. Az országban honos lett az öregek napközi otthona is, számuk eléri a 418-at. Itt az öregek ebédet, sőt, sok helyen vacsorát is kapnak, rendszeres orvosi ellátásban részesülnek. A mi szűkebb pátriánkban a közelmúltban nyitották meg Jászkiséren a megye 25. öregek napközi otthonát, és november 1-én nyílik a 28. otthon Martfűn. A huszonhat otthonban összesen hétszáz idős ember töltheti majd napjait. A házi szociális gondozás rendszere különösen Veszprém megyében terjedt el, de azért nekünk Szolnok megyeieknek sincs szégyenkezni valónk e tekintetben sem. A megyében 1968-ban kezdődött a házi szociális gondozás, a mezőtúriak voltak az „úttörők”. Ma már nyolc településen látogatják a hivatásos gondozónők a beteg öregeket, sőt, november 1-től Szolnokon is munkába áll négy gondozónő. A megyében velük együtt tizenhét lelkes, becsületes asszony, lány gondoskodik majd mintegy kétszázhúsz magatehetetlen, egyedül élő öregről. Mindenki, de különösen az érdekeltek, jó ha tudják a Szociális Intézetek Központjának címét: Budapest, XIV. Május 1. utca 21. Minden kérdésre részletes felvilágosítást adnak. Hatósági árellenőrzések Harmincegy felelősségre vonás Jászberényben a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztálya, a községi tanács vb szakigazgatási szerveivel együttesen rendszeresen ellenőrzi a hatósági árintézkedések végrehajtását. Az idén több mint kétszáz egységben — ÁFÉSZ, tsz, MÉK magánkereskedők — folytattak vizsgálatot, s a felfedett szabálytalanságokért harmincegy esetben kezdeményezték a felelősségre vonást. Vizsgálták az év elején bevezetett árintézkedések betartását, a kedvezményes vásároknál alkalmazott árazáso. kát. Vendéglátásban az étel- haszonkulcsok, zöldség- és gyümölcsboltokban pedig a felvásárlási és fogyasztói árak alakulását. Vizsgálták az előre csomagolt élelmiszerek névleges súlyát, az áruk minőségét az áruellátást. A vizsgálatok tapasztalatait összegezve megállapították, hogy az ÁFÉSZ-ek és a tsz-ek árpolitikája általában megfelel a központi célkitűzéseknek. Az áruellátás — legtöbb áruféleségekbe! — folyamatos,, vendéglátásban az ételárak megfelelnek az egység osztályba sorolásának. A kedvező tapasztalatok mellett feltártak olyan hiányosságokat, és visszaéléseket, amelyek elégedetlenségre, a vásárlók jogos panaszaira adnak okot. A kereskedelemben nem kísérik figyelemmel a kereslet alakulását, olcsó árukból például nem biztosítják a folyamatos ellátást. Továbbra is magas a zöldség és gyümölcs fogyasztói ára, a választék nem kielégítő, akadozik az ellátás. Emelkedik az ételek ára. ez a nyersanyag árának emelkedésével függ össze. Feltűnően sok a súlyxsoa. kítás. gyakran hoznák forgalomba olyan árut. amelynek lejárt a szavatossági ideje. Súlycsonkítást elsősorban az előre csomagolt élelmiszereknél tapasztaltak, a lejárt szavatosság miatt nagy meny- nyiségű árut kellett kivonni a forgalomból. Legtöbb szabálytalanságot Jászapátiban, Jászárokszálláson, Pusztamonostoron és Jászfelsőszent- györgyön tapasztaltak. Több üzletben nincsenek feltüntetve a fogyasztói árak. Az osztályos áruknál elmulasztják az osztályba sorolást. A szállítás közben megsérült tartós fogyasztási cikkeket például a megengedettnél magasabb áron értékesítik. Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok, szabálytalanságok és visszaélések megszüntetése érdekében növelni kell az ÁFÉSZ-ek- ben és a tsz-ekben a belső ellenőrzések számát és minőségét. A hatósági árellenőrzésekhez az ed iigieknél rendszeresebben vegyék igénybe a társadalmi ellenőrök segítségét. — illés — A tiszaföldvári vasútállomáson dolgozik a képen látható cukorrcpa „prizmázógép”. A BUM U—4 járműbuktaíós rakodógéppel naponta 60—100 vagon répát tudnak prizmába rakni Kiapadtak a kutak... ... és az eddigi négy helyett Jászjákóhalmán csak egy kútból kapja a vizet az a huszonkilenc közkifolyó, amely biztosítaná a lakosság ivóvíz-ellátását. Biztosítaná, mert a közkutak hosszú ideje nem folynak, csupán csordogálnak. Ezzel magyarázható, hogy a községbein az idén többször kellett elrendelni vízfogyasztási korlátozást. Ezen a gondon igyekezett enyhíteni a községi tanács, amikor megállapodott a Víz- és Csatornamű Vállalattal, a község ivóvízellátásának javítására. A vállalat saját fejlesztési alapjából több mint- félmillió forintos költséggel egy új kút fúrását kezdi el Jászjákóhalmán. A kút létrehozásához a régi kutaknál alkalmazott 23o méter helyett, most 400 méter mélységig fúrnak, s az előzetes felmérések szerint az így nyert vízmennyiség hiánytalanul biztosítani tudja majd a lakosság ivóvízellátását. Az új kút fúrásának befejezése után a községi tanács bővíti a vízvezeték-hálózatot és az eddiginél több utcába és lakóházba juttatja majd el az egészséges jó ivóvizet. A község lakossága társadalmi munkát és jelentős anyagi támogatást ajánlott fel az ivóvízellátás javítására. Cukorrépa-napok a VVánnál A szolnoki Volán tavaly 2800 vagon cukorrépát szállított el a termelő üzemekből. Az idén 9,5 ezer vagon répa szállítására kötöttek szerződést. de még ez a szám sem a végleges adat. Ezen túl más őszi terményekből is magasabb a hozam a tavalyinál. Megfeszített munkával dolgozik a vállalat, hogy n bő termés mielőbb biztonságos helyre kerüljön. Most, november 5-én, 6-án és 7-én, az ünnepeken, kampányt szerveznek a vállalatnál. A szocialista brigádok és a munkásőr szakasz tagjaihoz fordult felhívással a vállalat hogy üljenek tehergépkocsikra ezeken a napokon. Terv szerint az akcióban 700 vagon cukorrépa elszállítását szeretnék megvalósítani. Uj öntözőrendszerek ép lésének lehetőségei A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága Varsóban megtartott 34. ülésén a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mongol. az NDK-beli, a román és a szovjet küldöttség vett részt. A bizottság a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 26. ülésszaka és a Végrehajtó Bizottság 59. ülése határozatainak teljesítésére Téeszek Kölcsönös Támogatási Alapja fogadott el különféle határozatokat. Jóváhagyta a növénytermesztési és az állat- tenyésztési együttműködés további fejlesztésére tett javaslatokat és megvitatta a tagállamoknak az 1985-ig terjedő időszakra vonatkozó meliorációs fejlesztési előrejelzését. tanácskozott az új öntözőrendszerek közös építésének lehetőségeiről is, lirFc'ődik a remény, hogy a mezőgazdasági közvélemény belátható időn belül új betűszóval ismerkedik meg. Ez a KTA; a termelő- szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja lesz. Az előkészületek a termelőszövetkezetek második országos kongresszusa határozata szerint folynak. Az érdeklődés országszerte jelentős. Szükség lesz még egy pénzügyminiszteri rendeletre, de ennél is inkább a téeszek önkéntes elhatárcr zására ahhoz, hogy mondjuk egy fél év, vagy egy év múlva a területi szövetségek mellett megalakuljanak az első ilyen intézmények. Amit elöljárójában tisztázni kell: a KTA nem lesz mezőgazdasági szövetkezeti bank és nem'óhajtja átvenni az Állami Biztosító szerepét sem. Nézzük ennek bizonyítékaitA pillanatnyi elképzelések szerint a téeszek a KTA rendelkezésére bocsá- tanák évenként bruttó jövedelmük egy százalékát. Ez a szövetkezeti mozgalom méreteihez képest nem jelentős összeg. Nagyon durva számítással szövetkezetenként mintegy százezer, országosan körülbelül ne- gyedmilliárd forint lenne. Ha arra gondolunk, hogy a szövetkezetek kívánatos biztonsági tartalékának meg kelléne haladnia a hétmil- liárd forintot, akkor látjuk, hogy a KTA évenként ennek csupán a harmincad részét gyüjtené össze. Ha viszont a várható összeget a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló hitelek keretösszegéhez hasonlítjuk, akkor is legfeljebb annak néhány százalékát teszi ki a téeszek saját pénze. Nem alakul tehát új bankszervezet. Nem alakul új biztosító intézet sem, mert a Kölcsönös Támogatási Alapnak az eddigi elképzelések szerint nem lesz célja és lehetősége sem arra, hogy károkat térítsen meg. Egyébként is a biztosítási szavatossághoz hatalmas tartalékok, óriási összegek szükségesek, senki nem gondolhat arra, hogy ezt a szövetkezetek saját erejükből előteremtsék. Milyen célt tűzhet akkor maga elé a Kölcsönös Támogatási Alap? Legelőször talán azt, hogy megvalósítsa a szövetkezésnek egy ré- gesbégi elvét, az egymásra utaltságot, a bajban történő összefogást. A másik: támogassa az egyes szövetkezeteket az utóbbi időben kissé túl nagyra növekedett kockázat biztonságos elviselésében. A legjobb szövetkezettel és a legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy átmeneti pénzzavarba kerül. A KTA nem gazdálkodik sok pénzzel. Az évi bruttó jövedelem egy százalékának átutalását az a szövetkezet, amelynek beváltak a számításai, köny- nyen elviseli. A területi szövetségenként és évenként így összegyűlő néhány millió forint azonban adott esetben megoldhatja a pillanatnyi problémákat. Ha sikerül úgy megoldani az alapítást, ahogyan a szakemberek és az érdekeltek most gondolják, akkor a KTA pénzei rendkívül mozgékonyak, könnyén, gyorsan felhasználhatók lesznek. Esetleg csupán néhány hónapra átengedett összeggel a csődtől menthetnek meg így egyébként „vétlen”, tehát önhibájukon kívül bajba került közösségeket. Elképzelhető az is, hogy közös beruházás finanszírozásához járul hozzá a támogatási alap. sőt, a legegyszerűbb esetben talán az is elegendő lesz, ha a KTA saját pénzügyi alapjára támaszkodva csupán garanciát vállal egy-egy szövetkezetért, amely a Nemzeti Banktól kér hitelt, de hitelképessége pillanatnyilag nem ér, el a bank által megkívánt szintet. Mindaz. amit leírtunk, persze ma még csupán elképzelés. Mert a Kölcsönös Támogatási Alapot — illetve mivel ezek területi szövetségenként alakulnának: alapokat — maguk a szövetkezeti gazdák szervezik majd * meg az önkéntesség elvének szigorú betartásával, mindig, közgyűlési határozat alapján. És maguk szerkesztik, hagyják jóvá az alapszabályt, a segítségnyújtás elveit és technikai is. Ahogy az e ' \ ...nguknak csir - Ij ik ■IP, é F. K 1
