Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972: november 1. Ecetfa, perpatvar és egyebek Eoy délelőtt a szabálysértési előadónál V árosfejlesztés Karcagon Az elmúlt évtized eredményeit számbavéve és értékelve egyértelműen megállapítható: a sok nehézség, gond ellenére nagyot és sokat fejlődött Karcag is, az ország más városaihoz hasonlóan A városfejlődés gazdasági alapjának múltból örökölt egyoldalú jelleKözépfokú központ Karcag múltja, fekvése, közlekedésföldrajzi helyzete, a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe és jelentősége, s egyéb társadalmi és gazdasági adottságai alapján már ma is számos vonatkozásban középfokú funkciót lát el, nemcsak a saját lakossága, hanem a környéken fekvő települések vonatkozásán ban is. Alkalmassá tehető-e a város arra, hogy a jövőben maradéktalanul megfeleljen a középfokú szervező és irányító központ szerepköréből eredő összes követelménynek, illetve zökkenő- mentesen tudjon eleget tenni az ezzel kapcsolatos feladatoknak? Kétségkívül alkalmassá tehető! Mit kell tenni ennek érdekében? Jól átgondolt, a város fejlődésének minden döntő tényezőjét felölelő és számításba vevő, hosszútávú városfejlesztési „stratégiát” kell kialakítani és következetesen érvényesíteni. Csak ennek birtokában határolhatok el és határozhatók meg megfelelő biztonsággal az egyes középtávú időszakok soron következő feladatai. Csak ez segítheti elő a fejlesztési célok megvalósítását biztosító eszközök feltárását és előteremtését a fejlesztés mindem kori feladatainak megfelelően. Összehangolt fejlesztés A város egészséges és arányos jövőbeni fejlődését, gazdasági növekedésének kedvező feltételeit csak a mezőgazdaság és az ipar ge az iparosítás hatására és következményeként feloldódik. Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció Karcag szerepkörét a településhálózat regionális í'endszerében középfokú .szervező és irányító központként határozta meg. Mfegfelel-e, alkalmas-e a város' ezen szerepkör betöltésére, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására? A város jelenlegi adottságaiból, a mára kialakult fejlettségi színvonalából, a fejlődés ellentmondásainak és problémáinak jellegéből, a településhálózat-fejlesztési koncepcióban meghatározott szerepkör támasztotta követelményekből kiindulva a városfejlesztés hosszútávú fejlesztési „stratégiáját” az alábbi kérdések megoldására lenne kívánatos és célszerű összpontosítani: — a városfejlődés gazdasági alapjait biztosító termelési ágak — mezőgazdaság, ipar — komplex és összehangolt fejlesztése, — a mezőgazdasági és az ipari termelés hatékonysági színvonalának növelése, különös tekintettel a meglévő adottságok célszerű hasznosítására, — a város infrastrukturális ellátottsági színvonalának emelése, elsősorban a közműellátottság vonatkozásában, — a tercier ágazatok és az ezzel kapcsolatos tevékenység szerepének és jelentőségének fejlesztése, növelése a város életében. Lényegében e feladatok megvalósításától függ a város középfokú regionális szerepkörének teljes mértékű és hatékony érvényesülése. Vizsgáljuk meg a továbbiakban részletesebben e megoldásra váró feládato- kat, s azok jellegét. •összehangolt komplex fejlesztése biztosíthatja. Sem az egyik, sem a másik termelési ág fejlesztése nem történhet egymás érdekeinek A százhetvenöt éves Georgikon Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1797 november elsején .kezdte meg működését Európa első felsőfokú mező- gazdasági intézete, a Keszthelyen létrehozott Georgikon. Nevét Vergilius tankölteményéről és alapítója, a kimagaslóan haladó gondolkodású Festetics György keresztnevéről kapta. Különösen nagyra értékelhetjük ennek a főiskolának a megalapítását azért is, mert hazánk akkori urai, a feudális társadalmi és gazdasági rend sajátosságainak legféltékenyebb őrzői voltak. Ez az iskola pedig arra vállalkozott, hogy művelt mező- gazdasági szakembereket képezzen, neveljen. S ha azt is tudjuk, hogy a Georgikon ösztöndíjasai javarészt nem a nemesek, hanem a jobbágyi sorban élt bocskoro- sok közül kerültek ki, akkor még teljesebb képet alkothatunk az intézmény haladó szelleméről, szerepéről. Ennek a főiskolának utóda a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, amelyet 1970-ben emeltek erre a rangra. Négy karán ma több, mint háromezer hallgató tanul. A keszthelyit a növényvédelem és az agrokémia oktatási központjává fejlesztik, a mosonmagyar- óvárin állattenyésztési és tejgazdasági szakembereket képeznek, a körmendin mezőgazdasági gépészeket, a nagykanizsai pedig az általános agronómusokon kívül vetőmagtermesztő és a gyepgazdálkodással foglalkozó szakembereket bocsát ki. A nagy múlt, a méltán ápolt hagyomány kötelez. Az oktatók és a kutatók elé azt a követelményt állítja, hogy mezőgazdaságunk további korszerűsítésének, műszaki fejlesztésének értő szakembereit neveljék az egyetemen. De úgy, hogy ne csupán a szűkén vett szakmai ismereteket sajátítsák el, hanem a társadalmi haladásnak is példamutató segítőivé, serkentőivé váljanak belőlük Miként 175 évvel ezelőtt célul tűzték az intézmény akkori vezetői: a Georgikon ‘valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett Gulyás Pál — Ismert ön előtt a feljelentés. A betonozott út szegélyköve mellé földet hordtak. Köztisztasági ellenőrzés során a műszaki osztálytól feljelentés érkezett közterület szennyezése miatt. — Mióta betonozták és szegélykövezték az utat, a kocsival nem tudunk befordulni az udvarba, ezért hordtunk oda földet. — A betonszegélyen nemcsak odahor '.ott föld segítségével lehet átmenni. Különböző segédeszközök vannak amelyeket használat után el lehet távolítani. Közterületet szennyeztek ez pedig szabály- sértés. Figyelembe véve, hogy a beidézett még nem volt büntetve, enyhébb bírságot, 500 forintot szabunk ki. íme az első eset. ☆ Szomszédviszállyal folytatódik. Birtokháborításért az egyik szomszéd feljelentette a másikat. mert két ecetfáia átnyúlik az udvarába. Hullanak a levelek nem győzik seperni. a kiteregetett, mosott ruhák összepiszkolódnak. Már egy kocsi megtelt volna az udvarból kihordott levelekkel — Alig volt az egy fél vödörrel — tiltakozik a szomszéd. — Különben is az átnyúló gallyakat lefűrészeltem, a fát viszont nem vágom ki, mert nyáron árnyékot ad. A két fél között hirtelen kirobban az éles vita. Vádaskodás. óvatosan fogalmazott sértegetés. Felnőtt, érett emberek, akik békésen elintézhették volna az egészet. Helyszíni szemlét kell elrendelni. ír Benyit egy asszony. Látszik, nem nagyon járatos a betűk „tudományában.” Borítékot tesz az asztalra tele iratokkal. — Tessék már megmondani, mit kell ezekkel csinálni? Felvilágosítják. Gyermeke iskolai mulasztása miatt 500 forintra büntették, a pénzt sürgősen be kell fizetnie* ír Juhász Margit a Szolnoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának szabálysértési előadója délben megkönnyebbülten áll fel székéből. Befejeződött p felek fogadása. Huszonhárom éve csinálja ezt a munkát. Fejből ismeri a törvényeket rendeleteket, minden ügyre tudja, hogy hányadik paragrafus, melyik bekezdés vonatkozik. — Sok baj van az emberekkel? —' Amint látta, elég sok* — Mennyi ügyet tárgyal? — Évente hat-hétszázat, és a legkülönfélébbeket. — Van értelme a büntetésnek? — Igen. — Haragszanak-e önre? — Nem tudom. Addig kedélyesen beszélgetünk ameddig a büntetés ismertetésére nem kerül sor. Aztán ... Nem hinném, hogy bárki is haragudni tudha rá. Emberségesen és kedvesen beszél mindenkivel Inkább nevel, semmint fényit. S, hogy sok a munkája, bizonyítja a következő adat: az idén szeptemberig 300 ezer forint bírságot kellett kiszabnia. Csak egv délelőttöt töltöttem a szabálysértési előadónál. De ez elég volt arra. hoev meggyőzzön: egyes ügyek sokszor a nevetségesség határát súrolják. Több önfeeve- lemmel józansággal a legtöbbet el lehetne kerülni. (pataki) figyelembe vétele nélkül. Mit jelent ez konkrétan? Vegyük ennek egyik példá- dáját, a munkaerő kérdését. A hatvanas évek elején, a város iparosítása elengedhetetlen társadalompolitikai érdek és szükségesség volt. Napjainkban, de még inkább a jövőben a társadalompolitikai megfontolások e vonatkozásban átadják a helyüket az egyes termelési ágak által követelt igényeknek, érdekeknek. A város iparának és mezőgazdaságának ezen „érdekterében” kell mindenkor megtalálni a megfelelő megoldást a racionális foglalkoztatottsági és munkaerőgazdálkodási feltételek biztosítása számára. A város gazdasági fejlődését meghatározó termelési ágak komplex és összehangolt fejlesztésének egyik döntő tényezője a hatékonysági színvonal növelése az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Nap-_ jainkban sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem használja ki, nem hasznosítja megfelelő mértékben és színvonalon azokat az adottságokat, melyek a városban rendelkezésre állnak; a mezőgazdasági termelés számos mutatója indokolatlanul' alatta marad más hasonló adottsággal bi- •ró területek jellemzőinek. Az iparban a közelmúltban létrehozott technikai bázis, állóalap kihasználtsága nem kielégítő: a termelés szervezettségi színvonala és termelékenységi jellemzői még elmaradnak az átlagos mutatóktól. Melyek azok az adottságok, amelyek meghatározó • elemei a hosszútávú város- fejlesztési „stratégiának”? A mezőgazdaságban a termelés hagyományai, struktúrája, a nagyüzemi szervezet nyújtotta keretek: az ipart illetően a város igen kedvező földrajzi helyzete, a két nagy országos ipari centrum — Szolnok és Debrecen — közötti elhelyezkedése, nemzetközi és országos jelentőségű közlekedési vonalak melletti fekvése, s ebből következően a kooperációs kapcsolatok sokoldalú megteremtésének és kiépítésének a lehetősége, a földgázenergia stb. Súlypontok az infrastruktúrában A városfejlesztés alapkérdése a mai alacsony fejlettségi színvonalú infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése. Természetesen az anyagi lehetőségek ma is, a jövőben is korlátozottak lesznek. Ezért célszerű a fejlesztés olyan súlypontjait meghatározni, melyek az infrastruktúra egészére döntő befolyást gyakorolnak. Ezek a közművesítés (a vezetékes vízellátás fejlesztése és a városméretű szennyvízelvezetés-elhelyezés kiépítése), a gyermekintézmények, az általános iskolai oktatás hálózatának és az alsófokú egészségügyi ellátás rendszerének a fejlesztése. Karcag múltbeli életéről tanúskodó okmányok arról vallanak, hogy nem volt könnyű sorsa e városnak és lakóinak. Polgárainak mérhetetlen szívóssága, akarata és munkaszeretete azonban mindenkor erősebbnek bizonyult a nehézségeknél. Ezt példázza a város közvetlen közelmúltbeli fejlődése is. Semmi kétség, hogy e tulajdonságok birtokában úrrá lesznek a ma gondjain is. szívós munkával és akarattal, s Karcag is méltó helyet foglal majd el alföldi városaink sorában. (Vége) Dr. Kőszegfalvi György KEPERNVSME ELŐTT Zene a képernyőn Milyen jó, hogy q televízió nem hallgat azokra az aggályoskodó kritikus hangokra, amelyek úgymond szeretnék lebeszélni komolyzenei műsorok, koncertek közvetítésétől, mondván, hogy a zenét hallgatni, és nem pedig látni kell. Hogy nem ad azokra a vélekedésekre, amelyek kétségbe vonják a muzsikáló ember látványának értelmét. Nos, hétfő este rendkívüli adásnapon rendkívüli élmény formájában csattanós választ adott a televízió a fenti „károgásokra”. Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt hallani és látni együtt jelentett kivételes zenei varázslatot. Aki a nagyszerű muzsikus arcát figyelte és látta, jobban beleláthatott a megszólaltatott muzsika mélységeibe is. Menuhin ugyanis nem játszik a hegedűn, hanem alkot a húrokon, Üjra alkotja zseniálisan a már egyszer megszületett zenei művet. Menuhin játszott — alkotott, és miihók láthatták a képernyőn a varázslat születését; azoknak a belső energiáknak feszülését, sistergését, majd elomlását és megnyugvását, amelyek a művész arcára „kiülve”, tekintetébe „burkolózva” váltak vizuális élménnyé. Jehudi Menuhin játszott és játékát látni egyet jelentett a felismeréssel: a művészet éppúgy emberi cselekvés, mint minden bármi más ezen a földi világon, csak ez a cselekvés sűrített, koncentrált, a világot megmozgatni tudó és akaró energiák révén megy végbe. A túlsó part szerelmese Régi igazság, hogy a képernyőn az emberi sors még nyers tálalásban is — dokumentumfilmben — a' legszebb és legizgalmasabb dráma. Hát még akkor, ha olyan regényes szépségekben, fordulatokban gazdag életút elevenedik meg. mint a Magyar Lajosé. Milyen kiváló volt embernek, és nagyszerű harcos forradalmárnak — nemes példakép — és mennyire keveset, vagy tán jóformán semmit sem tudtunk róla. A század elején induló, bátor tollú újságíróról, akinek mind pályatársai, mind osztálytársai és cellatársai egyöntetűen vallották: merész élete volt, egyszerű élete volt — a pátoszt ugyanis nem tűrhette — s aki mindig tudott valamiért lelkesedni, akit nemcsak barátai, hanem még a tömlöc smasszerei is respektáltak. A merészkedvű zsurnalisztából elkötelezett forradalmárrá érett Magyar Lajosról Márványi György író rendezőként emlékezetes dokumentumfilmet készített. Végigkísérte Magyar Lajos útját a pécsi diákévektől szinte az eltűnése órájáig. A film nemcsak a történelmi utazás izgalmaival szolgált, hanem ugyanakkor egy valódi regény színességét is" nyújtotta. A feleség, Péchy Blanka vallomásos szavaival pedig olyan húrokat is megpendített, amelyen a hitvestársi szeretet meghitt dallamai zendültek fel. (Péchy Blanka egyébként Regény címmel köhyv- alakban is közreadta levelezésük tartalmát.) Regényt kaptunk tehát: dokumentumokban elmesélve. És milyen felemelő emberi tanulsággal. Hadd emlékeztessek az ellene indított perben elhangzott emberi éá forradalmár hitvallását kifejező szavaira, amelyekkel az el- lenf'orrádalom bíróságának válaszolt, idézve Romáin Rolland . Jean Christophe- ját, az álomképet Kristófról, aki a folyón egy gyermeket cipel át, s az a gyermek nem más, mint az eljövendő nap. Magyar Lajos a túlsó part, az eljövendő nap szerelmese volt, aki mit sem törődött a folyó, az élet alattomos sodrásaival és örvényeivel, csak a túlsó partot látta maga előtt. ,,Mit számít, ha mi leroskadunk. A fontos az, hogy a gyermek megérkezzék.” mesélik a nőkről. De valójában kisstílű pletykákat, férfipletykákat kaptunk lazán egymáshoz kapcsolódva. S ha valamit leszűrhettünk belőlük, vagy általuk, az ötvenes Szalók András és sorstársainak a szerelemben viselt históriáiból, talán az lehet: a „pletyka” éppúgy nem illik a férfinéphez — fecsegni, kifecsegni apró szerelmi titkokat, futó flörtöket, kalandokat — mint ahogy az asszonynépséget sem díszíti. Az efféle magatartás alapvetően kispolgári. Szerencsére a film igyekezett a történetekben megmutatkozó kispolgárisá- got enyhe gúnnyal és finom iróniával ábrázolni, fel-felvillantani e kétes értékű kalandok tartalmatlan- ságát. Röviden Fiatal még a világ címmel finn írónő drámáját láthattuk finn rendező készítette magyar tévéjátékban. A második világháború idején Finnországban kibontakozó ellenállás, a fasizmus ellen folyó illegális harc érdekes, izgalmas drámáját kaptuk határozott, éles vonásokkal, kemény hangvétellel. Elvi Sinerno művét a Finn Tv fiatal főrendezője tehetségesen vitte képernyőre. s a bemutató előtt igen rokonszenvesen beszélt arról az elkötelezettségről, amellyel a finn televíziósok haladó szellemű alkotások népszerűsítésére törekednek. Kritikus időszak, kritikus pillanatai elevenedtek meg, kiélezett drámai helyzetekben. A harc feszültsége — nemcsak a külső ellenséggel, hanem belül, a szereplőkben folyó küzdelemé is —. állandó vibrálással töltötte meg a játékot. Básti Lajos írói erényeket csillogtató összekötő szövegével, a legjelentősebb szerepek — film. tv — idézésével ihletett módon emlékezett meg a televízió Gőzön Gyula felejthetetlen alakjáról, és színes összeállítással „siratta el” a színészvilág Gyula bácsiját. V. M. Fér fiák a nőkről Hogy az immár közhellyé üresedett szállóige, vagy éppen csak talán egy egyszerű mondás — a férfi sorsa a nő —, hogy honnan származik, nem tudom. De az elmúlt hét két műsora is tanúsítja, hogy a férfinép különböző módon és különböző formában régóta igyekszik megismerni, kiismerni sorsa alanyát. Dehát lehet-e a nőket egyáltalán kiismerni ? A nő szívét ■ ki ismeri, ezer veszéllyel van teli — zöngeményezi egy eléggé ismert operettdalocska is. Ügy gondolom, a szombat este látott, illetve elmesélt történetek gyökerét ugyanott kell keresni, mint az operettdal felszínes általánosításét. Bárány Tamás tévéfilmjében finoman fogalmazva mesét ígér. Férfiak
