Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19T2. november 2*. Mongólia ünnepe Negyvennyolc évvel [ ezelőtt ezen a napon: ■ 1924. november 26-án ki- ; áltották ki Mongóliában. a népköztársaságot. ; Még történelmi mér- [ céveí mérve is hosszú. utat tett meg odáig; Szuhe-Bator népe. Va-'. lamikor. 2000—2200 év- • vei ezelőtt a mai Mon-" gólia területét a hunok ■ törzsszövetsége uralta. [ Utóbb a fél világon rét- ■ tegett Dzsingiz kán meg- ■ alapozza a mongol vi-. lágbirodalmat. Utódai■ még Perzsiát, Kínát és Oroszországot is a fcu-> dális birodalom meghó- \ ditott részévé teszik. A • középkorban kis fejede- [ lemségek ádáz villongá-. sainaic színtere, majd • Kína hűbéres állama. AI kínai militaristák és az - grosz elleni orr odaírná- \ rok uralmát 1921 júliu- ■ sában buktatja meg a l győzelmes népi demok-. ratikus forradalom, élén ■ Szuhe-Batorral. 1924. no-" vember 26-án Mangóli- ’ ában kikiáltották a. népköztársaságot. • A mai Mongóliát akár ■ esak a fél évszázaddal ezelőttivel is összehason- • lítva, rendkívül rohamos' fejlődést mutatnak az • adatok. Ázsia egyik leg-; elmaradottabb, szinte ki- • zárólag nomád állatié- ■ nyésztésből élő állama. agrár-ipari országgá • vált. A Mongol Népköz-', társaság megbecsült tag- • ja a szocialista orszá- [ gok családjának, részt • vesz a KGST munkájú- ban, s képviselője 11 éve i ott van az ENSZ-ben. ■ Népünket és hazánkat \ szilárd barátság fűzi a I Mongol Népköztársaság- ■ hoz. Magyar szakembe-' rek is segítséget nyújtót- ■ tak ahhoz, hogy a lege- '. lök többsége már öntöz- • hető. Újabban a mongol , ipar fejlesztéséhez is • hathatós támogatást nyújtunk. Barátságunk • és együttműködésünk el- l mélyítéséhez, testvéri. ■ elvtársi kapcsolataink' még szorosabbra fűzésé- • hez a múlt évben tévé- ■ kényén hozzájárult Lo-' sonczi Pálnak, az Elnöki l Tanács elnökének hiva-“ talos, baráti látogatása - a Mongol Népköztársa- - Ságban. I Őszinte szeretettel kö-l szönti népünk mongol * barátainkat nagy nem- - zeti ünnepükön, a Nép- - köztársaság Napján. I Szívből kívánjuk, hogy l az ország anyagi és szel- * lemi javainak gyarapí- - tását szolgáló terveik l népük javára, a ssocia-1 lista országok családja- ‘ nak erősítésére rendre - valóra váljanak. í TY-prognózis November 28-án, kedden A könnyű élet című, magyarul beszélő szovjet film vígjáték érdekes élethelyzeteket rajzol fel. Fiatal diplomások — hogy a főváros változatos életét éljék — lemondanak a gazdagabb jövőről. A cselekmény középpontjában egy jobbsorsra érdemes vegyész- mérnök és a pályáját elhagyó pedagógusnő áll: november 29-én a Szülőföldem sorozatban a Veszprém megyei Bazsi kisközséget mutatja be Simon István Kossuth-díjas költő. November 30-án, csütörtökön a Petőfi-évforduló jegyén négy részből álló d>- kumentumfilm-sorozat kezdődik, amelynek műsorvezetője Berek Katalin, A magyar—szovjet barátság kiemelkedő eseményei A magyar—szovjet kapcsolatok gyökerei a két ország dolgozó tömegeinek történelmi múltjába, különösen az 1917-es és 1919-es évek hősi küzdelmeibe nyúlnak vissza. E kapcsolatok minőségileg új tartalmat nyertek, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat, s a magyar dolgozó nép kezébe vette sorsának irányítását. Munkásosztályunk, dolgozó népünk úgy tekint a Szovjetunióra, mint amelynek léte elsőrendű biztosítéka a szocializmus világméretű térhódításának, a népek békéjének, az emberiség haladásának. Sokrétűen bizonyítják ezt a mi népünk eredményei is, amelyekben igen jelentős része van a Szovjetunióval létrejött testvéri szövetségünknek. Az utóbbi, több mint negyedszázados fejlődésünk történetének fontosabb dokumentumai : 1945. szeptember 25-én a Szovjetunió felvette Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot; kezdeményező lépését a hábo- •rúban szövetséges többi hatalom is követte. A Szovjetunió a második világháború után elsőként kötött kereskedelmi szerződést hazánkkal, segítve ezzel a magyar népgazdaság újjáépítését A diplomáciai érintkezés felvétele egyébként csak elindítója volt a szovjet—magyar államközi kapcsolatok további kibontakozásának. 1948-ban a két nép barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel még szorosabbra fűzte viszonyát. Nemzeti történelmünknek ezt a sorsdöntő fontosságú okmányát 1987. szeptemberében további 20 esztendőre megújították. Az említett szctzq„ désekben s a két ország viszonyában kezdettől fogva érvényre jutottak közös érdekeink, a legszorosabban együttműködünk a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon. A két ország együttesen munkálkodik az európai földrész és a világ békéjének, a népek biztonságának megteremtésén. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista célok szolgálatában kapcsolataink, amelyek felszabadulásunk óta az internacionalizmus és az egyenjogúság elvein alapulnak, a két testvéri nép elszakíthatatlan, baráti szövetségévé fejlődtek. Egyezményeink azonos történelmi érdekeket fejeznek ki, és hozzájárulnak közös céljaink megvalósulásához. Kétoldalú kapcsolataink dinamikus és gyorsütemű fejlődése életünk minden területén megnyilvánul. Ami a magyar—szovjet gazdasági együttműködést illeti, hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. A kölcsönös áruforgalom mindkét fél számára kedvező alakulását irányozza elő az 1971—75. évekre szóló megállapodás. Ennek alapján a kölcsönös áruforgalom éves átlagban mintegy 9 százalékkal növekszik. Az első évet sikeresen zártuk: 1971-ben az áruforgalom országaink között csaknem 13 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző évben. A magyar—szovjet árucsere szerkezetét egyébként a jelenlegi időszakban és a jövőt illetően is alapvetően meghatározza az a tény. hogy hazánk rendkívül szegény nyersanyagokban, belső felvevő piaca viszonylag szűk, a termelés technikai bázisa viszont sok területen fejlett. Ebből következően a Szovjetunióból származó behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag jellegű termék, villamosenergsa és energiahordozó. Például vasércszükségletünk döntő többségét és öntödei nyersvas importunk teljes egészét a Szovjetunióból kapjuk, a kőolaj csaknem 90 százalékát, a motorbenzin 98 százalékát, a fűtőolaj 93 százalékát tőle vásároljuk. A magyar —szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének meggyőző példája a „Barátság II.” kőolajvezeték üzembehelyezése. Az 1975-re előirányzott 6,5 millió tonna olajimport egy része már az új vezetéken érkezik hazánkba. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk mintegy 50 százalékát a gépipar termékei, csaknem 40 százalékát könnyű, és élelmiszer- ipari, valamint vegyi- és gyógyszeripari cikkek alkotják. Exportunk volumenét jól szemlélteti, hogy az idén a többi között 74 kikötői portáldarut, 30 motorvonatot. 61 különféle élelmiszer- ipari nagyberendezést, 800 dömpert, 3600 autóbuszt, 26 ezer motorkerékpárt. 10 nagyteljesítményű tolóhajót szállítottunk a Szovjetuniónak. Ezenkívül 42 tnillió méter szövet, több mint nyolcmillió pár cipő, csaknem 200 ezer tenno zöldség. és gyümölcskonzerv, 23 millió palack márkás bor, 200 ezer tonna alma stb. reprezentálja Magyarországot a szovjet vásárlók előtt. Külön említést érdemel a két ország között tíz évvel ezelőtt létrejött timföld-alumínium egyezmény. Ezzel a megállapodással kezdetét vette a magyar bauxit- kincs gyorsütemű kitermelése és feldolgozása, a hazai bauxit-, timföld- és alumínium-ipar rohamos fejlődése. Az egyezmény értelmében Magyarország 1967-től növekvő mértékben szállít timföldet a Szovjetunióba, — 1980-ban már évi 330 ezer tonnát —, amelyet ott kohósítanak. A Szovjetunió a timföldből nyert alumíniumot teljes mennyi jégben visszaszállítja Magyarországra, s ez 1980-ban eléri az évi 165 ezer tonnát. A magyar—szovjet tudományos kapcsolatok — az alaptudományok vonatkozásában — a két ország akadémiája között 1958-ban megkötött együttműködési egyezmény alapján fejlődnek. A rendszeres, tervszerűbb. átgondoltabb kapcsolattartás ettől az évtől számítható. 1958-tól kezdve először egy-, majd kétéves munkatervek készültek, amelyek meghatározták az érintkezés konkrét formáit. Ezek sorában különösen gyümölcsözőnek bizonyult a szakemberek cseréje Ennek egyre szélesedő méreteit jól jellemzi, hogy míg 1965-ben körülbelül 400 szakemberre terjedt ki, addig az idén ez a szám megduplázódott. Említésre érdemes az is. hogy a Szovjetunióban minden évben 80—90 aspiránsunk dolgozik, akik az ottani akadémiai intézetekben végzik kutatásaikat, és készülnek fel kandidátusi értekezésükre. A tudományos együttműködés leggyümölcsözőbb formája a közös kutatási témák kitűzése, az ezeken való együttes munkálkodás. Ebben az évben írták alá az . .1972—75-ös - időszakra szóló, középtávú tudományos együttműködési programot, amely az eddig folytatott közös kutatásokat összefoglalja, rendszerezi és a kapcsolattartás módjait szabályozza. A két ország akadémiai intézetei között 41 témában folyik közös tudományos kutatás, mégpedig 28 a természettudományokban, 17 a társadalomtudományokban. A természettudományokban a félvezetők kutatása, a számítástechnika egyes kérdéseinek kidolgozása, a kozmikus sugárzás vagy kvantumenergetika, az információ-közlés, a geofizika, a fiziológia, a hormonkutatás problémáinak tanulmányozása része egyebek között a közös kutatási tervnek. Az orvostudományban a keringés--, a vírus-, a daganatkutatás és az antibiotikumok kutatása terén, az agrártudományokban a növénynemesítésben, a szikes talajok és bizonyos állategészségügyi kérdések kutatásában alakultak ki közös témák a két akadémia intézetei között. 1959 óta egészségügyi együttműködési egyezméi- nyünk van a Szovjetunióval, s ezt általában öt évenként hosszabbítjuk meg. Ennek alapján csupán az elmúlt esztendőben hazánkból 186 orvos utazott a Szovjetunióba hosszabb tanulmányútra, különböző egészségügyi témájú rendezvényeken pedig 153 magyar orvos vett részt: a Szovjetunióból 134 orvos jött tavaly hozzánk tanulmányútra. rendezvényekre pedig 96 an érkeztek. Az elmúlt években egyébként az egészségügyi intézmények közötti közvetlen együttműködés került előtérbe. Ebben további előrehaladást biztosít az idén aláírt kétéves munkaterv'. amely a különféle tudományos témákkal foglalkozó magyar és szovjet intézetek, illetve egyetemek, klinikák közötti közvetlenebb kapcsolat növelését tűzi ki célul. Baráti együttműködésünk fejlődése a két ország közművelődésének területén is észrevehetően megnyilvánul. Ilyen vonatkozásban is ma már hosszabb-rövidebb távú tervek szabják meg a közös tennivalókat. A megállapodások alapján például rendszeresebbé válik a jövőben a két ország előadóművészeinek kölcsönös vendég- szereplése. A magyar—szovjet irodalmi vegyesbizottság egyebek között abban állapodott meg, hogy minden lehetséges eszközzel kölcsönösen támogatják és segítik a szépirodalmi művek kiadását. Sokoldalú segítséget nyújtanak a műfordítóknak nyelvi és irodalmi ismereteik tökéletesítésére. Bővülnek a magyar—szovjet rádiós és televíziós kapcsolatok is. Az elmúlt időben a kölcsönös ismerkedésre új, hasznos műsorformák, módszerek aalkultak ki. A Magyar Rádióban ezt a célt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő „Szomszédaink életéből” című új sorozat, amely a Szovjetunió több köztársaságából, illetve városából ad riportokban tudósítást. A Magyar Televízió is igyekszik minél teljesebbé tenni — földrajzilag is — a Szovjetunióról és az egyes köztársaságokról szóló műsorokat. Ezt szogalja például a televíziós estek megrendezése. Ezenkívül állandó gyakorlattá vált a művészeti értékek, valamint a különféle szellemi termékek kölcsönös cseréje, továbbá kiállítások, filmhetek rendezése a nevezetesebb nemzeti évfordulók alkalmából. A címben idézett kérdő mondatot egyik levélírónk leveléből idéztük. Jogosan panaszolja, hogy ma már nemcsak Pesten, a fővárosban, hanem a vidéki kisvárosokban is gyakran jelentkezik ez a megnevezés egészen kicsi, kopott boltocskák cégtábláján. Azt kérdezi levélírónk, mi az oka e megnevezés elterjedésének, s van-e egyáltalában értelme használatának. A válaszunk egyértelműen az, hogy nem őrölünk, hanem inkább bosszankodunk e megnevezés elterjedése miatt. Mi magunk is fejcsóválva és megdöbbenéssel olvastuk egyik vidéki városunk üzletecskéjének, boltocskájának e feliratát: ..Butik, Háziipari és bazár-árúk (?!)”. Először is súlyos helyesírási hibák éktelenkednek a cégtáblán. A bazáráru összetételt egybe kell írnunk, az áru főnév pedig nem hosszú, hanem rövid u-val írandó. Az áru fő név melléknévi alakját (félárú, mérsékelt árú) kell hosz- szú ú-vol írnunk. Nem tetszik a butik megnevezés sem. Elsősorban azért nem, mert sehogysem illik ahhoz az üzlethez, bolthoz, amelynek megnevezésére felhasználták. A butik különben francia eredetű szó, s a fővárosi üzletek cégtábláin boutikque idegen írásformában is jelentkezik. Nagyon változatos jelentéstartalmat hordoz. A jelentésváltozatok kialakításának útját jelzi a következő szósor: sátor, kunyhó, bódé. kis elárusító hely, boltocska, csap1973. január 1-től | szék, falatozó, kiskorcsma. Nem véletlen az sem, hogy szótáraink így minősítik ezt a megnevezést: „alacsony stílusértékű szó.” Valóban, nagyapáink idejében az elhanyagolt, a rendszerint sötét kis boltok, italmérések, csapszékek megnevezésére szolgált. Hogy ma újra divatszóvá vált. elsősorban az idegen nyelvhasználat utánzása a ludas benne. A nyugati nyelvekben ugyanis nincs rosszalló jelentéstartalma s ócsároló hangulati értéke e névnek. A francia, a német nyelvhasználatban csalt a kisméretűség képzete társul hozzá, de nem idézi fel az elhanyagoltság, a kultu- rálatlanság képzetét, fogalmát. Fővárosunkban, elsősorban az idegenek iránti előzékenységből, idegenforgalmi, kereskedelmi érdekből élnek ezzel a megnevezéssel. Reméljük, hogy a butik szó nem fog meghonosodni vidéki városainkban. Azt már inkább elfogadhatóbbnak tartjuk, hogy a nyelvhasználatunkból kiavuló bazár szó kapjon újra megnevező szerepet. Annál is inkább, mert ez a török-perzsa eredetű s valamennyi európai nyelvben szerepet vállaló vándorszó nem avult ki teljesen népünk nyelvhasználatából. Az olcsó árukat, az apróbb ajándéktárgyakat árusító boltocskák megnevezésére alkalmasabb név, mint az előkelősködést és az idegen szóhasz- nálat-majmolást is tükröző butik szó. Dr. Bakos József 11973. január 1-től | Változások a nyugdíj szabályok ban Az ér régi részesedés figyelembe vétele Az év végi részesedés kifizetése általában a következő naptári év első negyedének a végén vagy a második negyedének az elején történik. Az időközben nyugdíjba menők esetében tehát a nyugdíj megállapításakor ez a munkabéradat még nem áll rendelkezésre. Emiatt évenként több ezer nyugdíjmegállapító határozatot kellett utólag módosítani. A tapasztalat szerint az év végi részesedés havi állagát a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg a nyugdíjazás tört évére járó összege csak jelentéktelenül változtatja meg. Az új rendelkezések szerint az év végi részesedés havi átlagát külön számítják ki, ha a nj-ugdíj megállapítása közvetlenül a nyugdíjazást megelőző munkabér figyelembevételével történik. Az év végi részesedés átlaaá- nak kiszámításánál azt az összeget veszik figyelembe, amelyet a dolgozónak a munkáltató a nyugdíjazását megelőző négy naptári évben — a három legkedvezőbb év alapján történő munkabérátlag számítása esetén pedig a kiválasztott három naptári évben — kifizetett. Nem veszik tehát figyelembe a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg az az évre járó év végi részesedést. de nem veszik figyelembe januáur 1-től a nyugdíj megállapításáig eltelt türedékidőt sem. A rcvidebb idő alapján számított átlagot, vagyis a 4. illetőleg 3 évben kifizetett év végi részesedések havi átlagát adják hozzá a felles idő. vagyis a 4, illetőleg 3 év és a tört év alapján számított tel-hi »T» unka bér rész átlagához. A nyugdíj alapját képező munkabérátlagnak ezen a módon történő számítása a nyugdíjazását kérő dolgozóra nem hátrányos, sőt azzal az előnnyel jár, hogy a nyugdíjat megállapító határozat módosítását utólag nem kell kérni, A munkabérátlag számításának és az év végi részesedés figyelembevételének az új szabályait az 1972. december 31-ét követő időrxmttól megállapításra kerülő öregségi és rokkantsági nyugdíjakra, illetőleg az ezt követően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hozzátartozói nyugellátásokra kell alkalmazni. A?, új szabályok szerint állapítják me? a munkabérátlagot annál a dolgozónál is. aki a nyugdíjigényét még 1972. évben nyújtja be a nyuedfimeeállaoító szervhez, de a nyugdíjat 1973. Január 1-étől vagy ennél későbbi Időponttól állapítják meg. Nem alkalmazzák viszont az új számítási módot, ha a nvugrlí'at •1973. tanuár 1-énél korábbi Időponttól keli megállapítani. Ezért annál a dolgozónál, akinek a m unka viszonya 1972. december 81-e előtt szűnik meg, csak abban az esetben állapítják meg az új szabály szerint a nyugdijat; ka írásban kéri. hogy nyugdíját 1973. Január 1-étSl állapítsák meg. Az a dolgozó, aki ezt kéri. az 1973. január 1-e előtti időre nyugdíjat természetesen nem kaphat. Az. aki már nyugdíjban részesül; illetőleg akinek 197S. Január 1-e előtti időponttól már nyugdijat állapítottak meg nem kérheti, hogy nyugdíját a most ismertetett bérátlagszámftási szabályok szerint újból állapítsák meg. v {Vége) „Miért butik ?"
