Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
vmm VÉDELEM Tanulnak, hogy taníthassanak Jó ütemben halad a parancsnoki állomány kiképzése A polgári védelem előtt álló feladatok végrehajtásának egyik alapvető feltétele az újonnan megszervezett szakszolgálatok parancsnoki és beosztott állományának felkészítése, a beosztással járó feladatok bonyolult körülmények közötti elsajátítására. A kiképzésnek ez az újszerű módja megteremti a felkészítés hatékonyabb, magasabb szintű végrehajtásának feltételeit. Ennek a kiképzési programnak az a célja, hogy meghatározza és egységes rendszerbe foglalja a szakszolgálatok parancsnokai, törzsei és az alárendeltségükbe tartozó egységek, alegységek beosztott állománya kiképzését. Ez a program — többek között a parancsnokokkal szemben támasztott követelményeket is komplexen, a megelőző védelmi intézkedések, az elsődleges mentőmentesítő és ideiglenes helyreállító munkák irányítása, végrehajtása közben elvégzendő feladatok figyelembevételével — azt rögzíti, hogy már a felkészítés idején alkalmassá váljanak háborús feladatok ellátására. Az elsődleges mentő-mentesítő és ideiglenes helyreállító munkák megszervezése, irányítása és végrehajtása a személyi állománytól alapos felkészültséget igényel. Nem véletlenül, hiszen a magas színvonalú kiképzéssel azt kell elérni, hogy a parancsnoki és a beosztott állomány alkalmassá váljon nemcsak a hagyományos, hanem a tömeg- pusztító fegyverek alkalmazása esetén végrehajtandó mentő-mentesítő és ideiglenes helyreállítási munkák ellátására is. Természetesen ahhoz, /hogy mindez így ^megvalósuljon, tervszerű, folyamatos kiképzés szükséges. A kiképzési időszakban a parancsnoki állománynak meg kell ismernie és el kell sajátítania mindazokat az ismereteket, melyek alapján képesek lesznek a szakszolgálat állományának megszervezésére, annak nyilvántartásával, folyamatos feltöltésével, a felkészítés megtervezésével, megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgári védelem három alapvető szakszolgálata az egészségügyi, a műszaki-mentő és a vegyi védelmi szakszolgálat. Üjszászon dr. Nemes József orvos vezeti az egészségügyi továbbképzést, ő maga 8 éve vesz részt ebben a munkában. — Én tulajdonképpen könnyű helyzetben vagyok — kezdi a beszélgetést —, mert a résztvevők tisztában vannak az egészségügyi továbbképzés jelentőségével. Az általános kiképzés során már megismerték a tömegpusztító fegyverek hatásait, az ellenük való védekezés lehetőségeit és az általános feladatokat, szóval van mire építeni. — Kik vesznek részt az oktatáson? — Háziasszonyok, dolgozó nők. A korosztályt tekintve található köztük 18 éves lány és 50 éves nagymama is. A foglalkozásokat az esti órákban tartjuk, szinte mindig „telt ház” előtt. Sokat segít az is, hogy a lányok, asszonyok nagy többsége vöröskeresztes tag, másrészt jól tudják, hogy a polgári védelmi továbbképzésen tanultakat a hétköznapi életben is hasznosíthatják. Megtanulják többek között, hogyan kell a vérzést elállítani, a különböző sebeket ellátni, bekötözni, mit kell csinálni rándulás, ficam esetén, hogyan kell a beteget szállítani. — Tudna-e gyakorlati példát mondani? — Éppen nemrégiben történt két eset. Egy asszonynak visszér szakadása volt, a körülötte levők jóindulatúan segíteni akartak, és elkötötték a lábát a seb fölött. Mire kiérkeztem, a szerencsétlen nő már majdnem elvérzett. Egy másik asszonynak ugyancsak visszér szakadása volt, de akik segítettek, jól tudták, hogy ilyenkor a seb alatt kell szorítókötést alkalmazni. Egyébként jellemző a polgári védelmi kiképzésen részt vevők magas szintű felkészültségére, hogy a szakasz 1970-ben például harmadik lett a megyei versenyen. — Kiktől és milyen segítséget kapnak? — A továbbképzést három körzeti orvos végzi, nagyon lelkiismeretesen. Sok segítséget kapunk a járási polgári védelmi parancsnokságtól, a legkorszerűbb szemléltető eszközök, tankönyvek, oktatófilmek állnak rendelkezésünkre. A legnagyobb „segítség” mégis az, hogy a résztvevők erkölcsi, politiIgy kell beöltözni a védőruházatba Dr. Nemes József irányításával az asszonyok szakszerűen ellátják az alkartörést, lábszártörést és állcsonttörést szenvedett sérültet kai köteleségüknek érzik az egészségügyi polgári védelmi teendők elsajátítását. *•* A műszaki-mentő szakszolgálatok létszáma néhány évvel ezelőtti átszervezés következtében jelentősen megnőtt. Természetesen az a legfontosabb feladat, hogy a személyi állomány felkészítése megfelelő szintet érjen el, amihez feltétlen szükséges a parancsnoki állomány magas színvonalú elméleti kiképzése, ezzel párhuzamosan a gyakorlati ismeretek elsajátítása. Molnár Illés, az újszászi nagyközségi polgári védelmi parancsnokság kiképzési felelőse. Nagy rutinja van már ezen a területen, hiszen 20 éve vesz részt aktívan a polgári védelemben. — Jelenleg nálunk több önálló szakasz továbbképzése folyik. Közülük egyeseknek a felkészültsége magas szintű, ami azt hiszem, természetes Js, hiszen 8 éve tevékeny-1 kednek a polgári védelemben. A többi szakasz második éve vesz részt ebben, az alapkiképzésen már ők is túlvannak. A műszakimentő szakszolgálatnál most végezzük az egységparancsnokok kiképzését. Ennek a parancsnoki állománynak olyan felkészültségi szintet kell elérni, hogy majd megfelelően ki tudják képezni a beosztott állományt is. — Kikre épül a műszaki-mentő szakszolgálat? — Tagjai, természetesen műszaki emberek, a helyi ktsz dolgozói, akik a polgári életben szerzett ismereteiket jól tudják hasznosítani a polgári védelemben is. Az anyag, amit el kell sajátítaniuk, így is elég sok, mégis állíthatom, hogy jól halad a parancsnoki állomány felkészítése. A kiképzés sikeréhez egyébként nagyban hozzájárul az is, hogy a szövetkezet vezetőitől minden segítséget megkapunk. A parancsnokok például munkaidő-kedvezményt kaptak a kiképzés idejére. A járási polgári védelmi parancsnokság minden segédeszközt biztosít, így aztán ideális körülmények között dolgozhatunk. Az emberek Ismerkedés a műszerekkel hozzáállása is megváltozott az utóbbi években, a foglalkozásokon száz- százalékos a részvétel. *** Kunhegyesen, a tsz-irodában Nagy Istvánnal, az önálló vegyvédelmi egység parancsnokával és helyettesével, Ábrahám Lászlóval beszélgetünk. A helyszín nem véletlen, hiszen az egység tagjainak mintegy 80 százaléka, a Vörös Október Termelőszövetkezetben dolgozik, és a foglalkozásokat is a tsz kultúrtermében tartják. — Jelenleg nálunk is a parancsnoki állomány kiképzése folyik — mondja Nagy István. — Negyvenöt alegységparancsnokunk van, negyvennél kevesebben még egyetlen kiképzésen sem voltak, pedig ez az időszak nekünk nem. a legkedvezőbb, mert most van a betakarítás dandárja. Éppen ezért este tartjuk a foglalkozásokat, — Kik közül kerülnek ki az alegységparancsnokok ? — Egyszerű gyalogmunkások, szakmunkások éppúgy megtalálhatók köztük, mint a brigádvezetők veszi át a szót Ábrahám László. — A foglalkozások egyharmad részét éppen ezért mindig arra szánjuk, hogy megbeszéljük azokat a kérdéseket, amelyeket a résztvevők az előadás során nem értettek teljesen. Az idő lassan hat óra felé közeledik, megérkezik Máthé Lajos, a kiképzés vezetője is. — Mi lesz a mai foglalkozás témája? — A tömegpusztító fegyverek által okozott kárterületek jellemzése és felosztása, a vegyi védelmi egységek feladata a kárterületen, a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés megszervezése menet közben és a kárterületen, valamint a vegyi védelmi egységek alkalmazásának általános elvei. Ma egyébként a huszonnegyedik órában vagyunk, mert ma ér véget a huszonnégy órás kiképzés. Hat órára megtelik a kultúrterem, az csak természetes, hogy ezen az estén senki sem hiányzik. Az előadást filmvetítés követi, aztán az alegységparancsnokok a gyakorlatban is megismerkednek a sugárszintmérőkkel, a sugárszennyezett- ség-mérő és a sugáradagmérő műszerekkel. A második óra végén Nagy István értékeli, nemcsak a mostani foglalkozást, hanem az egész kiképzést, hiszen Kunhegyesen ezzel befejeződött az alegység- parancsnokok ez évi felkészítése. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 0
