Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

vmm VÉDELEM Tanulnak, hogy taníthassanak Jó ütemben halad a parancsnoki állomány kiképzése A polgári védelem előtt álló fel­adatok végrehajtásának egyik alap­vető feltétele az újonnan megszer­vezett szakszolgálatok parancsnoki és beosztott állományának felkészí­tése, a beosztással járó feladatok bonyolult körülmények közötti el­sajátítására. A kiképzésnek ez az újszerű mód­ja megteremti a felkészítés hatéko­nyabb, magasabb szintű végrehaj­tásának feltételeit. Ennek a kikép­zési programnak az a célja, hogy meghatározza és egységes rendszer­be foglalja a szakszolgálatok pa­rancsnokai, törzsei és az aláren­deltségükbe tartozó egységek, al­egységek beosztott állománya kikép­zését. Ez a program — többek kö­zött a parancsnokokkal szemben támasztott követelményeket is komplexen, a megelőző védelmi in­tézkedések, az elsődleges mentő­mentesítő és ideiglenes helyreállító munkák irányítása, végrehajtása közben elvégzendő feladatok figye­lembevételével — azt rögzíti, hogy már a felkészítés idején alkalmassá váljanak háborús feladatok ellátá­sára. Az elsődleges mentő-mentesítő és ideiglenes helyreállító munkák megszervezése, irányítása és végre­hajtása a személyi állománytól ala­pos felkészültséget igényel. Nem vé­letlenül, hiszen a magas színvona­lú kiképzéssel azt kell elérni, hogy a parancsnoki és a beosztott állo­mány alkalmassá váljon nemcsak a hagyományos, hanem a tömeg- pusztító fegyverek alkalmazása ese­tén végrehajtandó mentő-mentesítő és ideiglenes helyreállítási munkák ellátására is. Természetesen ahhoz, /hogy mindez így ^megvalósuljon, tervszerű, folyamatos kiképzés szük­séges. A kiképzési időszakban a pa­rancsnoki állománynak meg kell ismernie és el kell sajátítania mind­azokat az ismereteket, melyek alap­ján képesek lesznek a szakszolgá­lat állományának megszervezésére, annak nyilvántartásával, folyama­tos feltöltésével, a felkészítés meg­tervezésével, megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos fel­adatok ellátására. A polgári védelem három alap­vető szakszolgálata az egészségügyi, a műszaki-mentő és a vegyi védelmi szakszolgálat. Üjszászon dr. Nemes József orvos vezeti az egészségügyi továbbkép­zést, ő maga 8 éve vesz részt ebben a munkában. — Én tulajdonképpen könnyű helyzetben vagyok — kezdi a be­szélgetést —, mert a résztvevők tisztában vannak az egészségügyi továbbképzés jelentőségével. Az ál­talános kiképzés során már megis­merték a tömegpusztító fegyverek hatásait, az ellenük való védekezés lehetőségeit és az általános felada­tokat, szóval van mire építeni. — Kik vesznek részt az oktatá­son? — Háziasszonyok, dolgozó nők. A korosztályt tekintve található köz­tük 18 éves lány és 50 éves nagy­mama is. A foglalkozásokat az esti órákban tartjuk, szinte mindig „telt ház” előtt. Sokat segít az is, hogy a lányok, asszonyok nagy többsége vöröskeresztes tag, másrészt jól tudják, hogy a polgári védelmi to­vábbképzésen tanultakat a hétköz­napi életben is hasznosíthatják. Megtanulják többek között, hogyan kell a vérzést elállítani, a különbö­ző sebeket ellátni, bekötözni, mit kell csinálni rándulás, ficam ese­tén, hogyan kell a beteget szállíta­ni. — Tudna-e gyakorlati példát mondani? — Éppen nemrégiben történt két eset. Egy asszonynak visszér szakadá­sa volt, a körülötte levők jóindula­túan segíteni akartak, és elkötötték a lábát a seb fölött. Mire kiérkez­tem, a szerencsétlen nő már majd­nem elvérzett. Egy másik asszony­nak ugyancsak visszér szakadása volt, de akik segítettek, jól tudták, hogy ilyenkor a seb alatt kell szo­rítókötést alkalmazni. Egyébként jellemző a polgári védelmi kiképzé­sen részt vevők magas szintű felké­szültségére, hogy a szakasz 1970-ben például harmadik lett a megyei versenyen. — Kiktől és milyen segítséget kapnak? — A továbbképzést három körze­ti orvos végzi, nagyon lelkiismere­tesen. Sok segítséget kapunk a já­rási polgári védelmi parancsnok­ságtól, a legkorszerűbb szemléltető eszközök, tankönyvek, oktatófil­mek állnak rendelkezésünkre. A legnagyobb „segítség” mégis az, hogy a résztvevők erkölcsi, politi­Igy kell beöltözni a védőruházatba Dr. Nemes József irányításával az asszonyok szakszerűen ellátják az alkartörést, lábszártörést és áll­csonttörést szenvedett sérültet kai köteleségüknek érzik az egész­ségügyi polgári védelmi teendők el­sajátítását. *•* A műszaki-mentő szakszolgálatok létszáma néhány évvel ezelőtti át­szervezés következtében jelentősen megnőtt. Természetesen az a leg­fontosabb feladat, hogy a személyi állomány felkészítése megfelelő szintet érjen el, amihez feltétlen szükséges a parancsnoki állomány magas színvonalú elméleti kiképzé­se, ezzel párhuzamosan a gyakorla­ti ismeretek elsajátítása. Molnár Illés, az újszászi nagyköz­ségi polgári védelmi parancsnokság kiképzési felelőse. Nagy rutinja van már ezen a területen, hiszen 20 éve vesz részt aktívan a polgári vé­delemben. — Jelenleg nálunk több önálló szakasz továbbképzése folyik. Kö­zülük egyeseknek a felkészültsége magas szintű, ami azt hiszem, ter­mészetes Js, hiszen 8 éve tevékeny-1 kednek a polgári védelemben. A többi szakasz második éve vesz részt ebben, az alapkiképzésen már ők is túlvannak. A műszaki­mentő szakszolgálatnál most vé­gezzük az egységparancsnokok ki­képzését. Ennek a parancsnoki ál­lománynak olyan felkészültségi szintet kell elérni, hogy majd meg­felelően ki tudják képezni a beosz­tott állományt is. — Kikre épül a műszaki-mentő szakszolgálat? — Tagjai, természetesen műsza­ki emberek, a helyi ktsz dolgozói, akik a polgári életben szerzett is­mereteiket jól tudják hasznosítani a polgári védelemben is. Az anyag, amit el kell sajátítaniuk, így is elég sok, mégis állíthatom, hogy jól ha­lad a parancsnoki állomány felké­szítése. A kiképzés sikeréhez egyéb­ként nagyban hozzájárul az is, hogy a szövetkezet vezetőitől minden se­gítséget megkapunk. A parancsno­kok például munkaidő-kedvez­ményt kaptak a kiképzés idejére. A járási polgári védelmi parancsnok­ság minden segédeszközt biztosít, így aztán ideális körülmények kö­zött dolgozhatunk. Az emberek Ismerkedés a műszerekkel hozzáállása is megváltozott az utób­bi években, a foglalkozásokon száz- százalékos a részvétel. *** Kunhegyesen, a tsz-irodában Nagy Istvánnal, az önálló vegyvé­delmi egység parancsnokával és helyettesével, Ábrahám Lászlóval beszélgetünk. A helyszín nem vé­letlen, hiszen az egység tagjainak mintegy 80 százaléka, a Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezetben dolgo­zik, és a foglalkozásokat is a tsz kultúrtermében tartják. — Jelenleg nálunk is a parancs­noki állomány kiképzése folyik — mondja Nagy István. — Negyven­öt alegységparancsnokunk van, negyvennél kevesebben még egyet­len kiképzésen sem voltak, pedig ez az időszak nekünk nem. a legkedve­zőbb, mert most van a betakarítás dandárja. Éppen ezért este tartjuk a foglalkozásokat, — Kik közül kerülnek ki az al­egységparancsnokok ? — Egyszerű gyalogmunkások, szakmunkások éppúgy megtalálha­tók köztük, mint a brigádvezetők veszi át a szót Ábrahám László. — A foglalkozások egyharmad részét éppen ezért mindig arra szánjuk, hogy megbeszéljük azokat a kérdé­seket, amelyeket a résztvevők az előadás során nem értettek telje­sen. Az idő lassan hat óra felé köze­ledik, megérkezik Máthé Lajos, a kiképzés vezetője is. — Mi lesz a mai foglalkozás té­mája? — A tömegpusztító fegyverek ál­tal okozott kárterületek jellemzése és felosztása, a vegyi védelmi egy­ségek feladata a kárterületen, a tö­megpusztító fegyverek elleni véde­kezés megszervezése menet közben és a kárterületen, valamint a vegyi védelmi egységek alkalmazásának általános elvei. Ma egyébként a huszonnegyedik órában vagyunk, mert ma ér véget a huszonnégy órás kiképzés. Hat órára megtelik a kultúrte­rem, az csak természetes, hogy ezen az estén senki sem hiányzik. Az elő­adást filmvetítés követi, aztán az alegységparancsnokok a gyakorlat­ban is megismerkednek a sugár­szintmérőkkel, a sugárszennyezett- ség-mérő és a sugáradagmérő mű­szerekkel. A második óra végén Nagy István értékeli, nemcsak a mostani foglalkozást, hanem az egész kiképzést, hiszen Kunhegye­sen ezzel befejeződött az alegység- parancsnokok ez évi felkészítése. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 0

Next

/
Thumbnails
Contents