Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-03 / 260. szám
1972. november 3. SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést lartott a Minisztertanács (Hl RMAGY ARÁZ AT AINK) Magánszemély nem fuvarozhat, nem tarthat üzemben haszongépj ár művet A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott rendeleté szabályozta a magán- személyek gépjárműhasználatát. A kormány legutóbb 1964- ben adott ki ezzel kapcsolatban rendelkezést, amely azonban nem korlátozta az - üzemben tartható -gépjárművek körét, s lehetővé tette, illetve nem tiltotta meg, hogy magánszemélyek bármilyen gépjárművet tarthassanak. Igaz, hogy az utóbbi években autóbuszt, tehergépkocsit, különleges gépjárművet, pótkocsit, egyszóval úgynevezett haszongépjárműveket magánszemély állami kereskedelmi forgalomban nem szerezhetett be. más forrásból azonban hozzájuthatott. A korábbi intézkedések, jogszabályok helyett a kormány most egységesen rendezte a magánszemélyek gépjárműhasználatát. Eszerint magánszemély ezentúl személygépkocsi, motorkerékpár és 500 kilónál nem nagyobb hasznos teherbírású pótkocsi kivételével más gépjárművet, illetve pótkocsit nem tarthat üzemben. Ez a korlátozás nem terjed ki a lakó-pótkocsikra és a mutatványosok eszközeinek (céllövölde, körhinta, stb.) szállítására szolgáló járművekre. A rendelet tisztázza, hogy személygépkocsinak számít minden olyan személyszállító gépjármű, amelyben a vezetővel együtt nincs több kilenc ülőhelynél. Ezzel le-' hetővé válik, hogy magán- személy olyan gépkocsit — a lakossági használatban mikrobusznak nevezett járművet — is vehessen, amelyet eddig autóbusz-külseje miatt nem vásárolhatott. A jövőben korlátozás alá eső járműveket magánszemély külföldről nem hozhat be, ajándékozás útján sem juthat hozzá, s házilagosan sem építhet. A jelenleg személyi tulajdonban lévő, hatósági jelzésekkel már ellátott, de az új rendeletben üzembentartási tilalom alá eső gépjárművet legfeljebb 1973. decemer 31-ig használhatja tulajdonosa. A kormányrendelet végül egy régen kifogásolt kérdést is rendez azzal, hogy kimondja: magánszemély a jogszabályban részére engedélyezett gépjárművet, pótkocsit rendeltetésének megfelelően használhatja, de azzal sem személyt, sem árut nem fuvarozhat, s a kocsit fuvarozásra vagy ellenszolgáltatásért másnak át nem adhatja. Munkaverseny a termelőszövetkezetekben A kormány felkérte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát: a szocialista munkaversenyről intézkedő idei kormányhatározat szellemében vizsgálja meg, időt álló-e még az az 1968. évi rendelet, amely a termelőszövetkezeti munkaverseny feltételeit, szervezeti formáit stb. szabályozta. A TOT-nál megvizsgálták á kérdést, és úgy találták, hogy nem érdemes ezt a korábbi rendeletet módosítani, hiszen az már nem felel meg a követelményeknek, ellenben a szocialista szövetkezetekre is nagyon . jól lehet érvényesíteni az idén megjelent kormányhatározatot, igaz, néhány kiegészítéssel. A szocialista nagyüzemi gazdálkodást folytató termelőszövetkezetekben csaknem minden esetben olyan feltételeket tudnak teremteni a munkaversenymozga- lom kibontakoztatásához, mint az iparban vagy a népgazdaság egyéb területein. Az elmúlt évben 240 ezren vettek részt a termelőszövetkezeti verseny-mozgalomban. A tsz szocialista brigádok száma meghaladta a 4800-at. ezek a munkacsapatok 75 ezer tagot számlálnak. A versenynek igen változatosak a formái. A TOT kiegészítő indítványai részben kiszélesítik a versenylehetőségeket. A szövetkezeti társulások például eddig nem vehettek részt a mozgalomban, amit joggal kifogásoltak, s most orvosolták is panaszukat: új kitüntetést alapítottak a „Kiváló Szövetkezeti Társulás” címet. A mezőgazdasági termelés sajátos helyzetéből adódik egy másik indítvány; arról van szó, hogy gyakran a gazdaság önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe jut — például szélsőséges időjárás esetén — s ilyenkor nem tudják anyagilag honorálni, premizálni azokat a brigádokat, amelyek eleget tettek a versenyfeltételeknek.^ Ez esetenként lejárathatná a versenymozgalmat, ezért a TOT azt kérte, hogy az állami szervek ilyen esetekben adjanak valamiféle segítséget a termelőszövetkezeteknek. Fontos az is, hogy a legjobb szocialista brigádoknak adott anyagi elismerés nem terheli a gazdasági jövedelem és jövedelemnövekmény adóját, tehát a gazdaságokat ily módon is érdekeltté tették abban, hogy anyagilag ösztönözzék a verseny még szélesebb körű kibontakoztatását. Az élelmiszergazdaságról Dr. Márton János Ünnepeltek a Pannónia dolgozói Kunszentmártonban • • Ot éve kezdték a termelést Elkészült az új üzemcsarnok Munkaértekezlettel kezdték a napot a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat IV., kunszentmártoni gyárának beruházására kő. tött szocialista szerződés aláírói és megbízottaik a helyszínen. Köztük volt Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Szűcs János, a kunszentmártoni járási pártbizottság első' titkára, országgyűlési képviselő, valamint a megyei és helyi párt- és tanácsi szervek vezetői. a nagyközséget patronáló egyik szovjet alakulat képviselője. Malovecz Gyula, a Pannónia vezérigazgatója megelégedéssel szólt arról, hogy a beruházás első ütemében tervezett szőrmekikészítő üzemcsarnokot az építők, a Szolnok megyei ÁÉV dolgozói a szocialista szerződésben vállalt kötelezettség szerint készítették el. E hónap második felében ott már próbaüzemelés kezdődhet. Bejelentette, hogy sikerült biztosítaniuk a teljes beruházás 1976 végéig történő befejezésének anvagi és tervezési feltételeit. Redler Károly, az építőipari vállalat igazgatója és munkatárA jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet azoknak a közös gazdaságoknak a sorai közé tartozik, amelyek a kormány erőfeszítéseit megértve nagy területen termesztenek cukorrépát. Ezért a szövetkezet most november 6-án és 7-én, a két ünnepnapon résai vállalták, hogy erre a határidőre befejezik az eredetileg négy ütemben, 1977-ig tervezett építőipari munkálatokat a gyár valamennyi létesítményén. Délután az új üzemcsarnokban rendezett ünnepi gyűlésen ezt is tudatta a Pannónia kunszentmártoni dolgozóival a vezérigazgató. „Októberi eseményeket ünnepelünk” — mondotta, méltatva mindenekelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. öt évvel ezelőtt, 1967. október 2-án kezdte meg tizenhét alapító a termelést a Pannónia akkori ideiglenes helyiségében, a kunszentmártoni Köztársaság téren. Mai telephelyén most négyszázötven embert foglalkoztat. Az öt esztendő gazdag eredményeinek megalapozói azok — tizenhatan —. akiket az ünnepségen törzsgárda-' • jelvénnyel tüntettek ki. Négyen kaptak ezúttal Kiváló Dolgozó kitüntetést, a munkában kitűnt legjobbakat pedig összesen ötvenezer forint jutalomban részesítették. paszedési akciót szervez. A társadalmi munkában résztvevők a két munkanap bérének felét a jubileumára készülődő Szolnok város szépítésére ajánlják fel. Az akció másik célja pedig természetesen az, hogy mielőbb biztonságos helyre kerüljön a cukorrépa termése. igazgató előadása A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezetének élelmiszergazdasági szakosztálya a társaság szolnoki klubjában tegnap délután újabb tudományos előadást rendezett. Dr. Márton János, az Agrártudományi Kutató Intézet igazgatója „Vertikális integráció és kooperáció az élelmiszergazdaságban” címmel tartott élénk érdeklődéssel kísért előadást, amelyen részt vettek megyénk különböző területeiről közgazdászok, valamint állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetők. Az előadás után dr. Márton János a hallgatók kérdéseire válaszolt. Vasutas „Ki mit tud ?” Ma de. 9 órakor kezdődik a MÁV Budapesti Igazgatóság áprilisban megkezdett szakmai Ki mit tud-vetélke- dőjének döntője. Az elméleti verseny lebonyolítására az igazgatóság kultúrtermében kerül sor. ahol hét megye mintegy ezer yasutasa közül öt szakágban harmincöt legjobb versenyző küzd egymással. Szakáganként az első helyezettek háromezer forintot és egyéb értékes díjakat nyernek. A második és harmadik helyezettek pedig további jutalomban részesül- 1 nek. A selejtezők során egy Szolnok megyei vasutas, Kocsis Miklós szolnoki sorompóőr küzdötte fel magát a mai döntőbe. J.?szaIs'szeDt«yorgy Szolnokért A szakszervezetek a fogyasztói érdekvédelemért Az SZMT elnökségének ülése Az SZMT vezető titkára, Árvái István, mondotta: amikor a szakszervezetek megyei tanácsa elnöksége ülésének napirendjére tűztük a téma megtárgyalását, az volt a célunk, hogy a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője által adott tájékoztató alapján a testület tagjai szélesebb körű ismereteket szerezzenek a megye áruellátási helyzetéről, a kereskedelem és a szállítók piaci kapcsolatairól és a fogyasztói árak alakulásáról. Továbbá, hogy a helyzet ismeretében a szakszervezetek az eddigieknél fokozottabban közreműködjenek a fogyasztói érdekvédelemben. Az elmondottak már körvonalazzák, miről tárgyalt és milyen céllal tegnapi ülésén az SZMT elnöksége. elnökség is szorgalmazza, hogy újabb kereskedelmi egységek létesüljenek, a meglevő üzletek áteresztő- képességét pedig növeljék a kereskedelmi vállalatok. Elő tévesztés a SZOT titkárságához A vita összefoglalójában Árvái István hangsúlyozta: bár a kereskedelmi hálózat fejlesztése elsősorban állami és gazdasági feladat, a szakszervezeteknek is van azonban tennivalójuk, kötelezettségük. Az elnökség állást foglalt a következőkben : csatlakoznak ahhoz a nagy munkához, amelyet napjainkban a megye és a város tanácsi szervei a kereskedelmi hálózat bővítéséért végeznek. Előterjesztéssel fordulnak a SZOT titkárságához és mivel a megyeszékhelyen az átlagosnál nehezebb a helyzet, kérik, hogy a SZOT illetékes vezetői is támogassák a központi szerveknél, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium segítse az új és korszerű kereskedelmi egységek létrehozását Szolnokon. Elhatározták, hogy a városi tanács illetékeseivel jobb együttműködést valósítanak meg. Közösen keresnek kooperáló partnereket a város kereskedelmi hálór zatának fejlesztéséhez. Erre a szakszervezetnek megvannak a lehetőségei. Csak helyeselhetjük az elnökségnek azt az elhatározását is, miszerint közre akarnak működni a tanácsok tervező munkájában, hogy a lakosság és elsősorban is a szervezett munkások nevében véleményt mondjanak a döntések meghozatala előtt. V- V. 7,3 százaiéi« kol vásároltunk többet Márk István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője írásos jelentésében részletesen ismertette az áruellátás helyzetét- Így többek között azt hogy a megyei kiskereskedelmi áruforgalom az év kilenc hónapjában meghaladta a 4334 millió forintot, vagyis 7,3 százalékkal volt több, mint 1971 hasonló időszakában. Az élelmiszer és élvezeti cikkek eladási forgalma nőtt, visszaesett valamelyest az iparcikkek vásárlása. Sajnos volt hiánycikk is, például halból, élő Ä legvitatottabb téma A jelentés részletesen foglalkozott a kiskereskedelmi árak színvonalának alakulásával: megyénkben az év első nyolc hónapjában 3,1 százalékkal emelkedtek az árak a múlt év hasonló időszakához képest, ez mérsékeltebb volt, mint az országos kiskereskedelmi árszínvonal növekedés (3,9 százalék). Az áremelkedés oka bizonyos központi árintézkedések — például alkoholos italok, az építőanyagok áremelése, — mellett a piaci ármozgások hatása. Az élőterjesztés foglalkozott a kereskedelem tevékenységét gátló tényezőkkel és e felett alakult ki a legélénkebb vita. A vitában a megyeszékhely egyértelműen rossz kereskedelmi hálózatát tették szóvá a felszólalók. Ahhoz, hogy legyen elegendő áru, hely is kell, ahol vásárolhatnak az emberek- A megyében a kereskedelmi hálózatot tekintve most Szolnokon a legrosszabb a helyzet. Kevés az üzlet, és a 4-es számú főközlekedési út átépítésével a város belterületén csak rosszabbodnak majd a körülmények, mivel az út szélesítése miatt valószínűleg több üzletet meg kell szüntetni. Azt is kifogásolták az elnökség tagjai, hogy több peremkerületben a lakosság még az alapvető élelmiszercikkekkel sincs ellátva. Ezért sürgették; az és vágott baromfiból, töltelékáruból és az iparcikkeknél elsősorban az olcsóbb árukból nem volt kielégítő az ellátás. Hogy nem minőig az ipar a felelős az áruhiányért, arra a tegnapi elnökségi ülésen is elhangzott egy példa. A jelentésben arról olvashattunk, hogy „kevés a kisméretű tégla...” ugyanakkor az egyik hozzászóló a vitában elmondta, hogy a megye téglagyáraiban jelenleg is 6 millió kisméretű téglát raktároznak. * Kis piros autó, a csoda Még a tavasszal történt. Lapunkban megjelent egy kép a MEZŐGÉP törökszentmiklósi központjának munkájáról. „Targonca kórháznak”, így szólt a képaláírás. Szolnokon, a Beloiannisz u. 84- számú házban ez a közölt fotó adta az ötletet Tálas Rudolfnénak. Életét már 14 éve féllábbal éli. Férje is botra támaszkodva jár, a második világháborúban sérült meg. Levelet írtak a MEZÖGÉP-nek. Megírták. hogy nyomorékok mindketten, s csak egyszemélyes tolókocsijuk van. Bár nyugdijuk kevés va'rhogyan mégis megfizetnék, ha cs’nálnának neki'^ egv kéíszrmélves, szá- m”kra alkalmas járművet. A szolnoki házaspár levelét Kern Pál igazgató két munkájáról híres brigádnak adta át. A Lenin és a Ságvári Endre szocialista brigád — tagjai lakatosok, elektromossági szakemberek — hamarosan 32 igazgató elé állt: — Akkumulátoros kisautót csinálunk. Hulladékanyagból rövidesen hozzá is fogtak a mun-, kához. Orbán Ferenc, a la-' lakatosok csoportvezetője, Juhász József művezető, Adám Mihály, a Ságvári brigád vezetője már aligha tudná megmondani, hány órát dolgoztak, és előtte hány éjszakán át töprengtek, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Ezen a héten, néhány napja a MEZŐGÉP udvarán kis piros autó jelent meg, és „száguldozott”. Próbálták, mire képesAkkumulátorral működik, s maximális sebessége óránként 20 kilométer. Szemnek is szép, külseje tetszetős. Tegnap délben azután 12 órakor a kisautó már a szolnoki Beloiannisz úton állt. a 84. számú ház előtt. Alkotói, a két brigád tagjai ott magyarázgatták Tálas Rudolfnak és feleségének, hogy hogyan is kell kezelni a csinos kis járművet. Tá- lasné megelégedve mondta: — Olyan szép, olyan kényelmes, hogy szinte hinni sem tudom. És mindez ajándék, két szocialista brigád társadalmi munkájának eredménye. Az utca forgatagában gyalogosok és autótulaidö- nosok is egvaránt meg- megálltak. Nézték a csodát, a kis piros autót. — sj —
