Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

4 SZOLNOK RI EGT El NÉPLAP 1972. november 19. Térképeink a világon C 1973 január 1-től | Változások a nyugdíjszabályokban A szakszövetkezeti tagokat érintő rendelkezések nyelvművelés) Szakszerű vagy olvasmányos? Az ismeretter jesztő írások nyelvi formálásáról Az öregségi a munkakép­telenségi, és az özvegyi já­radék folyósítása, ha a jára­dékos nyugdíjellátásban (egyéb éllátásban) is részesül. Ha az öregségi, a munka­képtelenségi. illetői es az öz­vegyi járadékosok a terme­lőszövetkezeti öregségi nyug­díj legkisebb összegét — 1973-ban havi 488 Ft-ot — el nem érő nyugellátása is van, vagy az 1938. évi XII. tör­vény alapján megállapított (ún. OMBI) járadékban, 66 százalékot meg nem haladó munkaképességcsökkenés alapján járó baleseti járadék­ban özvegyi nyugdíjellátás­ban, hadigondozási pénzellá­tásban, a „Népművészet Meste­re” kitüntető cím alapján megállapított nyugellátásban részesül, kérheti, hogy ezt A termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkozó nyugdíjjog­szabályok általában a szak­szövetkezeti tagokra is vo­natkoznak azokkal az elté­réseikkel, amelyeket a szak­szövetkezeti tagok nyugdí­járól szóló külön jogszabá­lyok felsorolnak. Az új rendelkezések szerint 1973. január 1-étől csak azo­kat a szakszövetkezeti tago­kat kell nyugdíjosztályba so­rolni, akik a megelőző év­ben a közös munkában leg­alább 39 — nő 24 — munka­napot teljesítettek, és írás- béli nyilatkozattal kötelezett­séget vállalnák arra, hogy A 70. — nő a 65. — élet­évét betöltött vagy munka- képtelen szakszövetkezeti tag a jelenlegi szabályok szerint általában 5 évi szakszövet­kezeti tagság után jogosult öregségi, illetőleg munkakép­telenségi járadékra, még pe­dig abban az esetben, ha erre ■g 5 évre uyngdljjárulékot fizetett; vagyoni kötelezettségé­a nyugellátását öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékából 1973-ban legfeljebb havi 849,— Ft-ra egészítsék ki. Ez az összeg­határ 1974-től naptári éven­ként 2—2%-kal emelkedik. Ebbe a határösszegbe nem számítják bele a családi pót­lékot és a házastársi pótlé­kot A felsorolt ellátások tehát a meghatározott összeghatá­rig, vagyis 1973-ban legfel­jebb havi 849,— Ft-ig együt­tesen is folyósíthatok. Az a járadékos, aki a 100%-os hadirokkantnak já­ró hadigondozási pénzellátás­ban vagy a vakok szemé­lyi járadékában részesül, e nyugellátásokra tekintet nél­kül megkaphatja öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékát is. , a besorolás naptári évében is legalább ennyi munkana­pot teljesítenek. Azt a szak­szövetkezeti tagot, aki a meg­előző naptári évben az elő­írt munkanapokat nem telje­sítette, vagy január 15-éig az előírt munkanapok telje­sítésére írásban kötelezettsé­get nem vállalt, nyugdíjosz­tályba nem kell besorolni. Ab­ban a naptári évben, amelyben a naptári évben, amelyben a szakszövetkezeti tagot nem sorolták myugdíjosztályba, a szakszövetkezeti tag nyugdíj­évét, illetőleg nyugdíjhóna- pot még abban az esetben sem szerezhet, ha a közös munkában részt vesz. aefc eleget tett; neki vagy vele egyöttélő házastársának havi 260 Ft-ot meghaladó jövedelme, ke­resete, nyugellátása nincs; a me­zőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló szabá­lyok szerint a szakszövetkezeti tag vagy vele együttélő házastár­sa a megelőző naptári évben 4000 Ft-ot meg nem haladó összegű jövedelemadó fizetésére volt kö­telezett. 3 évi szakszövetkezeti tag­ság és nyugdíjjárulék fize­tés esetén csali az a szak­szövetkezeti tag kaphat öregségi, illetőleg munkakép­telenségi járadékot, aki 1971. előtt összes földjét közös használatba adta, és saját hasz­nálatában a háztáji mértékét meghaladó földingatlana nincsen, vagy valamelyik nyugdíjrend­szerben — bármior — 3 évi nyug­díjra jogosító időt szerzett. Az 1973. január 1-étől ér­vényes új rendelkezések a jogosultsági feltételeket a havi 260,— Ft jövedelmi'ha­tárösszegre vonatkozó rendel­kezések kivételével nem vál­toztatták rheg. A havi 260,— Ft összegű jövedelemre, keresetre, illet­ve nyugellátásra vonatkozó rendelkezések helyett 1973- tól ugyanazok a rendelkezé­sek érvényesek, amelyeket a termelőszövetkezeti tagok járadékra jogosultságával kapcsolatban részletesen is­mertettünk. A szakszövetke­zeti tag járadékra akkor nem jogosult, ha keresete, jövedelme 1973-ban a havi 418 Ft-ot meghaladja, vagy nyugellátása a havi 488 Ft-ot el­éri, A házastárs jövedelme te­kintetében is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a termelőszövetkezeti tag-ik­ra. A szakszövetkezeti tag járadékra akkor nem jogo­sult, ha házastársának munkabére, munkadfia a havi 1200 Ft-ot; nyugellátása 1973-ban a havi 849 Ft-ot vagy munkabére (munkadlja) és nyugellátása — együtt a havi 1700 Ft-ot megha­ladja. •A házastárs keresőfoglal­kozása ugyanúgy kizárja a szakszövetkezeti tag járadék­ra jogosultságát, mint a ter­melőszövetkezeti tag eseté­ben. Magyarország területe a Föld összes szárazföldi terü­leteinek alig több mint 0.06 százaléka, lakóinak száma pedig nem éri el a Föld né­pességének 0.3 százalékát. Mégis van néhány olyan szakma, vagy inkább tudo­mányág, amelyben hazánk nagyhatalomnak számít. Ezek egyike a térképészet, amely­nek sikereiről és nemzetközi tekintélyéről alig tud valamit a közvélemény, talán azért, mert eredményeit rendkívül aprólékos, csendes munkával éri el. Ha ma autón indul valaki európai körútra, szinte az egész kontinenst ‘ bejárhatja a Magyarországon készült autótérkép segítségével. Itt­hon forintért vásárolhatja meg például Jugoszlávia, Ausztria. Olaszország. Fran­ciaország, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK. az NSZK, Románia és Bulgária autótérképeit, de ha túl sole az idegen valutája, ugyaneze­ket a határokon kívül is meg- kaphatja különféle idegen­nyelvű szöveggel. A bécsi Freitag Berndt és a nyugat­német Polyglott ugyanis a magyar Kartográfiai Válla­lattól vásárolta ezeket a ke­lendő árucikkeket. A svéd EsseUe cég és a magyar Kartográfiai Vállalat közösen adta ki Kína első, a ■kínaiak által is elfogadott latinbetüs térképet. És a fel­sorolást hosszan lehetne to­vább folytatni. Mostanában, ha a világ bármely részén új térképet készítenek, a legfrisebb ada­tokat hozzá magyar kiad-t ványból, a Cart. Actual-ból és mellékletéből, a Cart In- form-ból merítik. Ez a két­havonta magyar, angol, fran­cia, német, és a közeljövőben orosz nyelven is megjelenő folyóirat olyan szál, amely ma már eltéphetetlenül köti össze a magyar kartográfu­sokat a világ minden föld­rajzi és térképészeti intéze­tével. A Budapesttől 30 km-re fekvő Martonvásár két do­logról híres. Az egyik az, hogy a község kastélyában vendégeskedett egykor Beet­hoven, a halhatatlan zene­költő. Még nagyobb hírnevet kezd' azonban kivívni magá­nak a kastélyban immár 20 esztendeje működő Agrobio­lógiai Intézet. Itt „gyártják” a hibridkukoricát, amely itt­hon is és külfödön is egyre keresettebbé válik. A kutatók a kultúrnövé­nyeket akarják megis­merni, a nagy titkot, amely­nek birtokában azután már könnyebb lesz a közvetlen gyakorlat igényeit kielégíte­ni. De ahhoz, hogy egy nö­vényt. vagy egy növényfaj­tát igazán megismerjenek, óriási nehézségekbe ütköz­nek. Mert mi az vajon, amit „örökölt” a növény és mik azok az eltérések, amelye­ket a folyton változó környe­zetnek köszönhet, a hőmér­sékletnek, fényviszonyoknak, csapadéknak és még szám­talan tényezőien ek? Ha egy kémikus, vagy fizikus vala­milyen élettelen anyagot vizsgál, ízekre szedheti, ezer­nyi manipulációt végezhet vele, és ha ezeket lelkiisme­retesen feljegyzi, bármikor megismételhetik a kísérletet. Az élő anyagnál mindez nem megy. mert sohasem értékel­hető az önmagában, ami ki­olvasható a növény testéből; mindent a környezet függvé­A címben idézett kérdést gyakran teszik fel nekünk olvasóink. Különösen az is­meretterjesztő irodalom nyelvi formálásával kapcso­latban van az olvasóinknak kritikai megjegyzése. Egyi­kük pl. azt állítja, hogy az ismeretterjesztő dolgozatok szerzői „nagy közömbössé­get tanúsítanak a nyelv, a stílus, a megfogalmazás iránt.” Különösen hibáztat­ja ebből a szempontból a természettudományom jellegű ismeretterjesztő munkák nyelvi formálását. Valóban, sok ismeretter­jesztő írás stílusa az álta­lános nyelvhasználattól való merev és tudatos elszaka­dást tükrözi. A nyelvi for­mának pedig nemcsak az a szerepe, hogy adatokról, tényekről tájékoztasson, ösz- szefüggéseket megmutasson, megmagyarázzon, hanem az is, hogy hasson olvasóira, befolyásolja olvasóit. A nyelv három szerepe; a tá­jékoztat ás, a kifejezés és a befolyásolás együtt ható té­nyezők az ismeretterjesztő kiadványok megfogalmazá­sában is. Mi tehát a köve­telmény? Elsősorban az, hogy ne tévedjünk a feles­legesen elszakszerűsített nyelvi formálás útjára. Ter­mészetesen nem a nagyon leegyszerűsített megfogalma­zást kérjük számon az is­meretterjesztő könyvek, dol­gozatok szerzőitől. A nagyon képszerű, a túlságosan pi- perézett nyelvi forma sem illik hozzájuk. Az ismeretterjesztő dolgo­zatok stílusa, megfogalma­zása legyep szakszerű, de ugyanakkor közérthető és szabatos is. Mivel a való­nyében kell nézni, hiszen az örökletesség mellett a kör­nyezet sok-sok változása ala­kítja, formálja a növényt. És így érthetjük csali meg annak a forintban-dollárban bizony nem olcsó berendezés­nek a jelentőségét. Felépült a technika mai állása mel­lett legmodernebb fitotron, amelyből Európa legfejlet­tebb országaiban is csak né­hány darab van. Szobáiban, kamráiban, teljesen mester­séges környezetben élnek a kísérleti növények és a mes­terséges környezet minden té­nyezőjét előre meghatározott program szerint automatika vezérli. Rövidebb idő alatt végig pereghet itt egy nap, vagy akár egy év, meggyor­sulhat az idő. s ugyanaz. ságot a nyelvi formálással is meg lehet hamisítani, na­gyon ügyelni kell arra, ho­gyan gazdálkodik az isme­retterjesztő szakíró nyelvi eszközeivel. A túlságosan tömör, szűkszavú fogalma­zás nem célravezető, mert a szófukarság, a túlságba vitt tömörség árnyékában elszaporodnak a megértést gátló tömör mondatok, ame­lyekbe az író össze sem tar­tozó gondolatokat, problémá­kat sűrít, illetőleg összekap­csolja bennük a valójában összekapcsolhatatlanokat is. A rossz értelemben vett egyszerűsítés pedig azt ered­ményezheti, hogy igen szé­lesre taposott ösvényen ha­lad a megfogalmazás; a szerző túlságosan vizenyősen fogalmaz, s ijesztő bőségben szaporodnak el a szótlanná vált szavak és a tartalmas információkat nem nyújtó nyelvi formák. Ejrtelem és kedély egyformán kapjon szerepet a nyelvi formálás­ban. Az ismeretterjesztő dolgo­zatok írója tehát ne csak jó szakember legyen, hanem az élő magyar nyelv jó isme­rője és művelője is. S végül a stílus, a megfogalmazás olvasmányossága is fontos követelmény. A száraz pe­dantéria és a tudatos elsza- kosítós, továbbá a szellemes, illetőleg a szellemeskedő stílus között kell megtalálni a helyes középutat. Módo­sítanunk kell tehát a cím megfogalmazását: ki kell iktatnunk a vagy kötőszót, s a válasz egyértelműen csak ez lehet; szakszerűen és olvasmányosan kell fogal­maznia az ismeretterjesztő dolgozatok szerzőjének is. Dr. Bakos József amit a szabadban akár 20 év megfeszített munkájával ér­hetnek el a kutatók, a be­rendezésben fele-harmada idő alatt megvalósulhat. A fitotron kamrái közül egyesekben tavaszi vagy őszi, másokban nyári vagy éppen téli „időjárás” ural­kodik. A napsugarakat fény­csövek és villanykörték ezrei helyettesítik. A beépített műszerek mindent észrevesz- nek és mindent feljegyeznek, ami a kísérleti helyiségek­ben történik. Űi szó kapott nyelvünkben polgárjogot: fitotron. Eddig csali a szakemberek szűk kö­re tudott létezéséről, de min­den bizonnyal egyre gyak­rabban fog vele találkozni mindenki, H, I,' A nyugdíjosztályba sorolás A munkaképtelenségi járadék Vasárnap i dörmögések Mindenfajta jóemberek azzal duruzsol- ták teli a fejemet a minap, hogy nem fejlődik kellően az ízlés, hogy az ebbéli tervben is komoly lemaradások vannak. Vitába szálltam ezekkel az általánosí­tásokkal, az ellenpéldák garmadáját zú­dítva a helytelenül summázok fejére. Csak a legdöntőbb érvemet írom itt le: a szomszédom sráca még csak harmad­éves szakmunkástanuló, de fejlett jóízlé­sét, bizony isten, irigylem. Olyan szép kis fruskákkal láttam én azt a srácot min­dennap, hogy legszívesebben megkínálnám őket erős cukorral. Nem erről van szó, mondták erre fel, hanem általában az ízlésről. Attól függ, honnan nézzük, vélekedtem. Van fejlődés, szerintem. Persze az ízlés­formálás folyamata még tart. Itt van pél­dául a kerítések kérdése. Kétségtelen, hogy jelenleg még az uniformizált drót- és fakerítések vannak többségben, de a fejlettebb esztétikai érzékű körökben már a kovácsoltvas járja. S nem hiszem, hogy hatás nélküliek lennének azok a szép tervrajzok, amiket levisznek az ilyenkor oly nyájas szavú emberek a szocialista lakatos-brigád műhelyébe, hogy meg kel­lene fusizni ezt a szépséges kaput, kerí­tést a főnök hobby-kertjére. Határozott ízlésformáló szerepe van ennek a fusinak, nagyban fejleszti az elkészítők esztétikai érzékét. Márcsak azért is érdemes csi­nálni. Fizetéskor, jutalomosztáskor úgyis leesik érte valami. Nem a főnök zsebéből! Vannak persze olyan helyzetek, amikor egész tömegek ellenállnak annak, hogy valamit is tegyünk ízlésük formálásáért. A múltkor például egy csodálatos bunda­kiállítást rendeztünk az ízlésnevelés ér­dekében. De mit ad ég. alig voltak egy páran a kiállításon, csak néhányon for­málták ízlésüket a tizenvalahányezer fo­rintos szépséges bunda látványától. Mit gondolnak, hol voltak közben a tömegek? Képzeljék, hát a boltokat jár­ták, hogy olcsó konfekció kabátot vegye­nek. maguknak. Így nem lehet, kérem, tisztelt ízlésfor­málásra szorultak! így nem lehet fejlődni! Tessék azokat a szép bundákat megnézni! Hadd hízzon a szeme annak is, akinek lapos a bukszája. Egy másik ilyen eset. Ennek is jelentős az ízlésformáló szerepe. Egy nagyasszony leszedette az éppen elkészült ház új lakásának fürdőszoba fa­láról a fehér csempéket, mert hogy azok. olyan közönségesek. Meg a fehér ülőkét is felszedette. Biztos az is közönséges volt neki, mert kiprotekciózta, hogy színeset rakjanak a helyükbe. A pénzünkön! Cit­romsárgát, vagy narancsszínűt. Mert. hogy az a szép. Az az ízléses. (Es úgysem ő fizeti!) De óh, egek ura, ilyen színű csempe, meg ülőke éppen hiányzott az építőipar raktárából. „Szíp az a lila is”, — mondta erre fel a művezető, és felrakatta a lilát. Hej, amikor meglátta ezt az a nagyasszony, bizony fölborzolta magát, hogy a lila nem megy az ö hajszínéhez, meg ehhez, meg ahhoz... S színesztétikai, ízlésformáló kis­előadást tartott a fürdőszoba hangulati té­nyezőiről, meg mi egyébről. Mondta, mondta, igen magasan beszélt, igen fejlett esztétikával, — de falra borsó, le borsó! Az egyik melós képes volt félresercinteni, majd benyúlt az overállja zsebébe, hogy van-e még két kis fröccsre valója, és in­tett a komájának... A pultot támasztva aztán valami illet­lent is mondtak a nagysága hátsó fe­léről... Hiába, ezeknek az embereknek tényleg baj van az ízlésükkel. De látják, most se hallgattak oda, amikor tanulhat­tak volna valamit. — ti — 444*«444t44«44«« A korszerű agrobiologies új e« zköze: A martonvásári iitotron Rekordidő, mintegy másfél év alatt elkészült és a közelmúltban ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia hazánkban szenzációszámba menő új berendezését; a fitotronit. Balról „nyár”-szekrények. jobbra „tavasz—ősz”-kamrák, szemben „tél”-kamrák a fitotron központi csarnokában.

Next

/
Thumbnails
Contents