Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

1972. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményesen halad a répa feldolgozása a szolnoki cukorgyárban, ahová eddig 23 e?.er. vagon répa érkezett. A képünkön látható szovjet prizmáző-rakodógép a közúti járművekről, pótkocsikról hidraulikus emeléssel üríti le a rakományt Pártépítő munka Jászboldogházán. A X. kongresszus óta a jászboldogházi pártszerveze­tekben harminc új pártta­got vettek fel. Közülük hu­szonnégyen fizikai dolgo­zók — radiátorgyári munká­sok és tsz-tagok. Túlnyomó többségük fiatal, egyik ajánlójuk a KISZ-szervezet taggyűlése volt. Némileg emelkedett a nők aránya is, az említett időszakban nyolc leány, asszony felvételét hagyták jóvá. A X. kongresszus határo­zata hangsúlyozza: „Megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani, a párt munkás­jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fi­zikai dolgozók legjobbjai­nak kommunistává nevelé­sére és a pártba való fel­vételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” A község pártszervezetei tehát betartották a kong­resszus határozatát és an­nak útmutatásai szerint te­vékenykedtek a pártépítés­ben. Az Aranykalász Tsz párt- szervezete figyelemmel kí­séri a legjobb fizikai dol­gozók munkáját, segíti po­litikai fejlődésüket, s ösz­tönzi őket a társadalmi munkára. A pártcsóportok megbízatásokat adnak a je­lölteknek és előkészítik fel­vételüket. A nevelőmunká­ban részt vesz a KlSZ-gzer- veaet is. A szövetkezetben az idén hét új párttagot vettek fel, s közülük csak a személy­zeti előadó nem fizikai munkás. A többiek állatte­nyésztő, gépszerelő és épí­tőipari szakmunkások. Majd mindannyian fiatalok, né­gyüket a KISZ-szervezet taggyűlése is ajánlotta a párttagságra. Néhányan 21 éven aluliak. A pártszerve­zet azt a megbízatást adta részükre: továbbra is az ifjúsági szövetségben tevé­kenykedjenek- Gondoskodott politikai továbbképzésük­ről is. Varga István a községi esúcsvezetőség titkára mondta: Újabb három fizi­kai dolgozó felvételét most készítik elő, kérelmükrő1 a decemberi taggyűlésen tár­gyalnak. A Hűtőgépgyár jászbol­dogházi radiátor gyáregysé­ge a fiatalok üzeme. A gyáregység és pártszerveze­te is 1970-ben kezdett dol­gozni. A kommunisták ak­kor csak tizenegyen voltak, azóta ugyanennyi új párt­tagot vettek fel a taggyű­léseken. Szalóki Ferenc üzemveze­tő pártvezetőségi tag elis­merően szól az idén fel­vett öt úi párttag munkájá­ról, emberi jótu'ajdonságai- róL — Varga József alumí­nium^ »vesztő. csendes, halk szavú fiatalember. Nálunk szerzett szakkáne-'tést. Jó munkás, szocialista .brigád­ban dolgozik — Kocza -Mihály asztalos az „idősebb” generációhoz tartozik. A Rákóczi szocia­lista brigád tagja- Kőhidi György szerszámlakatos, szintén szocialista brigád címért küzd. Mindig lehet rá számítani. Most az isko­lának társadalmi munkában kerékpárállványt készítenek. — Terjéki József érettsé­gi után lett szerszámkészí­tő. Szorgalmas ember. Most más községből jár be a gyárba, de itt akar letele­pedni — Balogh Kálmán vízve­zetékszerelő, szocialista cí­mért küzdő brigád vezetője. Fiatal, gyors, megbízható ember, sose úgy kezdi: Mit kapok érte, hanem mit kell csinálni. Szalóki Ferenc hozzáteszi: Ilyen kommunistákkal a gyárat is odébb lehetne hú- zatni. Valóban. A fiatal kollektíva összeforrott, az gyáregység a tervezett ter­melési értéket hónapról hó­napra túlteljesíti- A radiátorgyár jó eredmé­nyeket ért el a pártépítés­ben. Munkájukkal mégsem elégedettek. Joggal, hisz a kétszáznegyven tagú gyári kollektívának 65—70 száza­léka nő, s csupán hatan tagjai a pártnak. A nevelő és pártépítési munkában tehát akad javítani való. A Központi Bizottság a napokban értékelte a X. kongresszus határozatának időarányos végrehajtását. A közzétett állásfoglalása is­mételten hangsúlyozta: „.. az arra érdemes és al­kalmas munkásokat, szö­vetkezeti parasztokat, mű­szaki, értelmiségieket és fiatalokat kell felvenni a tagság soraiba.’,’ A jászboldogházi pártszer­vezetek eredményesen, a X. kongresszus határozata és a KB állásfoglalása szellemé­ben tevékenykednek a párt­építésben. — m. 1. — Készül a leltár Zárszámadás gépi adatfeldolgozással (Tudósítónktól) Szolnok megye 118 mező- gazdasági és halászati szö­vetkezetében megkezdődött az 1972-i zárszámadások elő­készítése. A közös gazdasá­gokban szervezik a leltározó brigádokat, amelyeknek mintegy 6,5 milliárd forint értékű közös szövetkezeti va­gyont kell szám ha venni. A leltározó csoportokba első­sorban a legtapasztal tabb, a gazdálkodáshoz jól értő szö­vetkezeti tagokat osztják be. A felmérés nagy munkáját december elején kezdik meg. Ezzel egyidőben a tsz főköny­velők, valamint a főmező­gazdászok egy-egy hetes elő­készítő tanfolyamon vesznek részt Hajdúszoboszlón. Itt részletesen megvitatják a zárszámadás pénzügyi, tech­nikai elkészítésének módoza­tait A főmezőgazdászok foglal koznak 1973 agrárpolitika feladatainak előkészítésévé is. A megye közös gazdasága az év végi zárszámadás bo nyolult, sokrétű munkáját ; technika eszközeivel is kor szerűsítik. A Mezőgazdaság Ü gyvi teliszervezési Iroda öt venhárom tagja, a középti szavidéki és a nagykunság közös gazdaságok, könyvelő automatákkal, lyukszalago berendezésekkel rögzítik a adatokat dolgozzák fel j gazdálkodás különböző ága zatainak információit. A tiszaföldvári Lenin, j zagyvarékasi Béke, a cibafc házai Vörös Csillag Tsz-ben valamint több karcagi é kisújszállási közös gazdaság­ban. csaknem teljesen gépe­sítik az év végi számveté munkáját E. S. Kisújszállási találkozó (Tudósítónktól) Tegnap Kisújszálláson a törökszentmiklósi Mezőgép Vállalat öt gyáregységének szocialista brisádvezetői ad- ak egvmá.snak ta’élkozót- A ■pnasztalatcserén megismer- ék. hogvan dolgoznak a nsúiszMlési szocialista bri- íádok. téiékozódtak arról, ioI tart év vége előtt a vál- alat. m’ben tudnak még a srigádok segíteni, s mit vállalhatnak a jövő évre. Ker„ Pál váTalatl igazga­tó és Ponyokai Bálint gyám eso’ségi igazgató táiékoztat- ták a résztvevőket, mi min­den valósult meg eddig a szocialista brigádok javas­lataiból. A tapasztal »tesere* találkozó véPén azt mond­ták a résztvevők, ritkán töltenek el ilyen értelmesen szabad szombatot Z. 3. Tovább a kijelöli úton A párt X. kongresszusának útmutatá­sai, határozatai helyesnek bizonyul­tak, nem szorulnak kiigazításra — ez a legfőbb summázata annak a terje­delmes közleménynek, amely a Központi Bizottság kétnapos üléséről jelent meg, s amelyet a lapok pénteki számukban közöl­tek. A számvetést, amelyet a kongresszus Óta eltelt két esztendőről a Központi Bi­zottság készített, nagy várakozás előzte meg, s fokozott figyelem fogadta. Érthető, indokolt ez, hiszen a társadalom nem­csak létrehozója, hanem élvezője is az eredményeknek, ahogy viselője a gondok­nak, Az összegezés magában hordja az útmutatást. A közvélemény jónéhány kér­désben választ várt a párt vezető testü­letétől, s azt meg is kapta. A következetes elviség, a realitásokhoz való ragaszkodás, tények és teendők elemzése talaján fo- gamzott meg e válasz, s hisszük, világos vezérfonalul szolgál hosszú időkre. Természetesen az egyhangúan elfogadott két dokumentum — a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásáról, a jövő évi népgazdasági terv irányelveiről — tartal­ma jóval bővebb, mintsem hogy azt itt öszefoglalhatnánk. Csupán arra van lehe­tőségünk, hogy kiemeljünk néhány gondo­latot, rámutassunk azokra az összefüggé­sekre, amelyet a Központi Bizottság ülése — a marxizmus—leninizmus alkotó alkal­mazásaként — soronlévő feladataink leg- fontosabbjaiként jelölt meg Így a többi között szilárd elkötelezettségünket a Szov­jetunió, a testvéri szocialista országok mellett, belpolitikánkban, gazdaságpoliti­kánkban, a X. kongresszus határozatainak eddiginél is következetesebb végrehajtá­sát, a párt életében a lenini normák még szigorúbb alkalmazását. »lapjainkig, immár majd öt esztendő j)| tapasztalatai alapján beigazolódott, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja — a IX. és a X. kongresszus határozatainak megfelelően — egészében új lendületet adott gazdasági fejlődésünk­nek. Ugyanakkor a Központi Bizottság mostani ülésén az is elhangzott, hogy e rendszer fejlesztése, tökéletesítése tovább­ra is fő feladataink közé sorolódik, azaz nem lehet lezárt folyamatként kezelni. Mert igaz ugyan, hogy a népgazdaság a negyedik ötéves tervben meghatározottak­kal összhangban fejlődött, a munka ter­melékenysége fedezte a termelés növe­kedését, a kiemelt fontosságú iparágak az átlagosnál nagyobb mértékben bőví­tették produktumukat, a mezőgazdaság a tervezettnél gyorsabb ütemben — több esztendő átlagában 4,6 százalékkal — emelte a termék kibocsátását, de a gaz­daság különböző területein olyan feszült­ségek is létrejöttek, amelyek feloldását hiba lenne elodázni. Jónéhány kérdésben a párt vezető tes­tületé a célok és a realitások összevetése nyomán világosan meghatározta a teen­dőket. így a többi között a gazdaságos termelés eddiginél hathatósabb előmozdí­tásának szükségességét, a belső munka­erőtartalékok felszabadításának fontossá­gát — s ide kapcsolódva bizonyos válla­latoknál a bértömeggazdálkodás beveze­tésének hasznosságát —, a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozását. A kira­gadott példák is érzékeltetik, hogy az elem­zés részre és egészre, a gazdaságban fel­lelhető jelenségekre és folyamatokra egy­aránt kiterjedt, s e nagy alaposság, a ta­pasztalatokra támaszkodó útmutatás tük­röződik olyan, távlati teendők megfogal­mazásában is, mint például a kormány szerveként az Állami Tervbizottság létre­hozása, a közgazdasági szabályozórend­szer új metódusainak kidolgozása és ér­vénybe léptetése az ötödik ötéves terv időszakától. A KB állásfoglalása hang­súlyozza, hogy folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Áz értékarányos árrendszer kialakítását szolgáló intézkedések mellett maximálisan biztosítani kell az árak sta­bilitását. A part X. kongresszusának határoza­tai közül az egyik legfontosabb az emberről való gondoskodás. Ennek következtében már történtek béremelések az építőipari, közlekedési, az egészségügyi, igazságügyi dolgozók, valamint a pedagó­gusok és a fegyveres erők állománya kö­rében. Az állásfoglalás rámutat arra, hogy egyes dolgozó családok életszínvonala — kiváltképp, ahol kevés a kereső és sok az eltartott — alig, vagy nem emelkedett, A népgazdasági tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban 4—5 százalékkal emelkedik. Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön köz­ponti bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét át­lagosan 8 százalékkal, az állami kivite­lező építőipar munkásainak és művezetői­nek bérét átlag 6 százalékkal emelik. Nyilvánvaló az is, hogy a ruházati-, az építőanyagipar számára serkentően kell, hogy hasson a bírálat. Az államigazgatás dolgozói bizonyára örömmel fogadják a 44 órás munkahét jövő év második felétől történő bevezetését. Az is jelentős válto­zást hoz a szövetkezeti lakásra váró többgyermekes munkáscsaládok esetében, hogy az előtörlesztést, egyéni elbírálás alapján, teljesen el lehet engedni. Minden bizonnyal a társadalom külön­böző rétegei az állásfoglalásból elsősorban azt emelik majd ki, ami a maguk mun­káját, életét legközvetlenebbül érinti. Hi­szen aligha elválasztható valamennyiünk mindennapjaitól az olyan intézkedések jelentősége, mint például az építőipari haszonkulcsok maximálása,, az állami la­kásépítések ütemének növelése, az áremel­kedések, azaz valamilyen formában mind­annyian érintettjei vagyunk a közlemény­ben összefoglalt tapasztalatoknak és teen­dőknek, s éppen ezért cselekvésre is min­denki illetékes. A Központi Bizottság mostani ülésén is, — akárcsak korábban — nyo­matékosan aláhúzta a társadalmi aktivitás jelentőségét, a szocialista de­mokratizmus fontosságát, azaz úgy szólt a feladatokról, gondokról, feszültségekről, hogy egyben további össszefogásra, újabb lendületre, friss nekigyűrkőzésre is biz­tatást adott. S természetesen nemcsak a gazdaság, hanem az állami élet, a párt­élet, a művelődéspolitika kérdéseiben is, azaz a társadalom valamennyi lényeges területén. Céljaink ugyanazok, mint ame­lyeket a párt X. kongresszusa megjelölt A Központi Bizottság mostani állásfog­lalása abban ad nagy segítséget, hogy e célok elérésének eszközei tökéletesebbek, azaz hathatósabbak, tehát a célba érést meggyorsítok legyenek. Előadások, tanfolyamok Önkéntes véradás Mintaszervezet a gyárban • A megye nagyobb ipari üzemei közé tartozik a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár törökszentmiklósi gyár­egysége. Az üzemben mint­egy ezer ember dolgozik és ki tszázhatan tagjai a 15 éve működő vöröskeresztes alap­szervezetnek. A Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetősége határozata alapján 1973. április 26—27- 6n tartják a Vöröskereszt IV. kongresszusát. A kong­resszusra készülve a török­szentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban értékelték az üzemi Vöröskereszt munká­ját. Ennek során megállapítot­ták, hogy eredményes volt az üzemi Vöröskereszt szerve­zet oktató. felvilágosító, egészségügyi tevékenysége. Áz elmúlt négy év alatt 11 előadás hangzott el külön­böző közérdekű témákróL A III, kongresszus óta eltelt négy év alatt szépen fejlő­dött a véradómozgalom. Még 1969-ben százhét önkéntes véradója volt az üzemnek, addig 1972-ben, száznyolcvan­hétre növekedett a véradók száma. , A vöröskeresztes alapszer­vezet munkája sokrétű. So­kat törődtek az anya- és csecsemővédelemmel, az idős emberek gondozásával. Az üzemi KISZ-szervezettel együttműködve segítették a fiatalok egészségügyi neve­lését. Az üzaami vöröskeresz­tes szervezet munkája ered­ményéül 1971-ben elnyerte az „Üzemi vöröskeresztes min­taszervezet” címet, amelyet ebben az évben is megtar­tott. Az elmúlt négy évben vég­zett munka értékelése mel­lett elkészült a jövő évi munka tervük is. A vörös­keresztes szervezet továbbra is megszervezi a dolgozók körében közkedvelt egészség- ügyi előadásokat, tanfolya­mokat Az üzemrészek Vözött tisztasági versenyt indít és a legjobbakat vándorzászló­val Jutalmazza. Az egészség­ügyi hónap keretében vetél­kedőre kerekasztal konferen­ciára kerül sor. Készülnek a véradókor és az ifjúsági vö­röskeresztes szervezet létre­hozására jü Óriások az algyői óla intézőn A szegedi olaj & földgáz­mező úgynevezett generál művelési terve, termelési technológia, kialakításához szovjet kutatók is segítséget nyújtottak. A Szovjetunió Kőolajbányászati Kutató In­tézetének szakemberei bírál­ták el fiinak idején a me­dence kitermelésére kidolgo­zott úgynevezett vízvissza- nyomásos módszert, amely azóta kiállta a gyakorlat próbáját Az ideiglenes berendezést néhány hónap múlva végle­ges, új, nagy szivattyútelep váltja fel. Ebben az üzem­nek Is beillő szivattyútele­pen szovjet gyártmányú óri­ásszivattyúk működnek majd. A villanymotorral meghajtott berendezésekből négyet sze­relnek fel, amelyek egyen­ként 2500 köbméter vizet ké­pesek naponta a földbe saj­tolni. A hatalmas gének már megérkeztek, s elkészültek az alapozásukkal is. Üzembe- helvezésükkel előreláthatólag évekre megteremtik a szegedi olaimező zavartalan ki terme* lésének lehetőségét. /

Next

/
Thumbnails
Contents